Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 115. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. május 18., szombat. Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) JAVUL, JAVUL, DE.. (4. old.) DÉLIDOBEN (5. old.) A KÉK ÖRDÖG (10. old.) A KÉTKEREKŰ MELLÉ (7. old.) „Az európai békét ki kell terjeszteni" Választási naiygyűlés Szekszárdim Péter János felszólalása A válosztási előkészületek új szakasza kezdődött meg megyénkben az I-es számú választókerületben Szekszárdim tegnap megtartott nagygyűléssel. A Babits Mihály művelődési központ színháztermében a Himnusz hangjai után szavalat következett, majd Varjas János, a Hazafias Népront megyei titkára köszöntötte a választókerület megjelent polgárait, Tolna megye képviselőit és képviselőjelöltjeit. Az elnökségben foglalt, helyet Péter János, az MSZMP KB tagja, az országgyűlés alelnöke, K Papp József, a KEB tagja, Gaál István, a SZOT titkára, Szekszárd országgyűlési képviselője, Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Endre a Műszergyár igazgatója, képviselőjelölt, Császár József, a medvéi tanács elnöke. Varjas János köszönti a választópolgárokat Kiss Magdolna, a megyei környéki települések párt-, KISZ-bizottság első titkára, állami és tömegszerv ezetei- valamint a város és a város- nék vezetői és képviselői. Péter János beszéde béri elmék legjobbjai oly mértékig kutatják, hogy mivel lehet mélyíteni a különböző rendszerű országok kölcsönös függését és együttműködését. Elsőként Péter János, nyu_ galmazott külügyminiszter, az Országgyűlés alelnöke emelkedett szólásra. Beve- zetőben köszöntötte a megjelenteket, szólt néhány ajánló szót a képviselőjelöltekről, majd arról beszélt, hogy megyénkből. Alsónyékről indult el valamikor a közélet különféle szolgálati helyeire, korábban volt a körzet országgyűlési képviselője is, ismeri hát a választókerület eredményéit és gondjait, majd így folytatta: — A megemlékezés történelmi évfordulókról nem öncélú esemény, hanem a tanulságok alkalmazása jele. műnkre és jövőnkre: helyzetünk javítására. Negyven évvel ezelőtt ért véget a második világháború, négy évtizede Van béke Európában. Az európai békét és tanulságait ki kell terjeszteni más földrészekre is, hiszen míg Európa országai békés viszonyok között élnek, más földrészeken esztelen háborúk dúlnak. Amíg így van, Európa sincs biztonságban. Európa országai azt már megtanulták, hogy a háborút emberek csinálják, és az emberek meg is akadályozhatják. De azt nem tanulták meg, hogy a nemzetközi feszültségeket és a fegyverkezési versenyeket is emberek csinálják, s az emberek meg is akadályozhatják. A háborúkat már nem tekintjük elkerülhetetlen, végzetszerű eseménynek. A fegyverkezési versenyekkel azonban — amelyek a népek anyagi és szellemi erőinek felmérhetetlen mennyiségét emésztik fel — úgy vagyunk, mintha azoík elkerülhetetlenül vég- zetszerűek lennének. A történelem során eredményes leszerelési tárgyalás még sohasem volt. Az új fegyverek és azok felhalmozásai mindig háborúkhoz vezettek. Most azonban olyan új fegyverek vannak a hatalmak birtokában, amelyek elkerülhetetlen köyetetrrtény- nyé teszik a hábörúk végérvényes kiküszöbölését. A szoPéter János cialista országok, elsősorban a Szovjetunió képviselői ezt felismerve terjesztették az Egyesült Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatot, a háború és fegyver nélküli világ megteremtésének a tervét. A nukleáris háború veszélyének idején alapvetően meg kell változtatni az emberek felfogását a háborúról és fegyverkezésről. Változtatni kell az országok egymáshoz való viszonyán is: amíg az országok egymástól féltik és fegyverrel, akarják védeni saját biztonságukat, addig elkerülhetetlenül új és új fegyverek felfedezésén dolgoznak az erre specializálódott tudósok. Ma el kell oda jutnunk, hogy saját biztonságunkat és a népek közös biztonságát a kölcsönös, egymástól váló függésben, az együttműködésben lássuk. Amilyen mértékig tudatossá válik ez a felismerés, az emAz “ilyen, kölcsönös bizalmat jelentő kapcsolatokat csák személyes találkozók hozhatják létre. Az ilyen ta- találkozók kedvező következményei azonban nem gyorsan és nem rövid idő alatt mutatkoznak meg. A két német állam például 1949-bén jött létre, s 'kapcsolataik normalizálódásához két évtized tárgyalásaira volt szükség. A m'ai Világ- helyzet fő ügye a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak a normalizálása. A világ népei nagy várakozással tekintenek a szovjet— amerikai közös találkozókra — húzta alá az országgyűlés alelmöke majd a békés együttélés helyi példáját említette, mondván: Tolna megye lakosságának összetétele az évszázadok történelmi viharai következtében rendkívül sokrétű. Vannak a magyarok mellett németek, bukovinai, erdélyi székelyek, horvátok, szerbek. Jó békében élnek együtt. A jövő elé is bizalommal tekintünk — folytatta. — Most kelet felé a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagsága hatalmas távlatokat nyit előttünk, nyugat és dél felé az osztrák és jugoszláv jószomszédság, a Nemzetközi Valuta Alap, a világbank és ezek intézményei biztosítják a fejlődés feltételeit. — Az a meggyőződésünk, hagy a nemzetközi viszonyok megjavfthatóák és a mi kötés belpolitikánk, ez a mostani 'képviselőválasztás is hozzájárul ehhez — zárta beszédét Péter János. A választási nagygyűlésen a résztvevők is szót kaptak, elsőnek Trieber Géza, a megyei tanács dolgozója, a városi KISZ-bizottság tagja kért szót. Beszélt arról, hogy az ifjúsági mozgalom áttekintette a fiatalok helyzetét, megállapítva, hogy szerepük, jelentőségük nőtt a társadalom építésében. Két Olyan problémát említett, amelyek(Folyltatás a 2. oldalon.) Ötödször kiváló a laki Dózsa Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese az ünnepségen A tagok a beszámolót hallgatják A naki Dózsa Termelőszövetkezet 1975 óta ötödször nyerte el a Kiváló Szövetkezet megtisztelő címet. Tegnap a délelőtti órákban tartotta zárszámadó közgyűlését a szövetkezet Nakon, a művelődési otthonban. Ebből az alkalomból Csehák Judit, a Minisztertanács elnö'khe- lyettese is az ünneplő községbe érkezett, a vendéget 'Péti Imre a megyei pártbizottság titkára, Mátyás István, a megyei tanács elnök- helyettese és Czirik Béla, a szövetkezet elnöke fogadta. Az ünnepi közgyűlésen, amely egyben az 1984-es év zárszámadása is volt, Czink Béla, elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. A naki eredmények mögött azt a céltudatos és határozott gazdaságépítő munkát kell látni, amely megfelelő alapokat teremtett a feladatok túlteljesítésére. Ez a munka hosszú évek alatt egy olyan összefogást eredményezett, amely a termelőszövetkezetet az ország egyik legdinamikusabban fejlődő közösségévé forrasztotta. Az elmúlt 12 év munkája alapján, a hetvenes évek végén kétszer, és most három éve minden évben elnyerte a szövetkezet a kiváló címet. így fogalmazott az elnök: „Kísérleteztünk, kockáztattunk, de soha nem hazard iroztunk. ” Kiemelkedő évet zárt a növénytermesztési főágazat. Rekord terméseket takarítottak be a szántóföldek hetvenöt százalékáról. Az állattenyésztésben is kiemelkedő eredményeket érték el 1984-ben. Legdinamikusabban a sertéstenyésztésben léptek előre. Terven felül 1078 malac született és a tervezettnél 113 tonnával több vágósertést értékesítettek. A több mint tíz százalékos túlteljesítést úgy érték el, hogy egy kilogramm hízósertés súlygyarapodáshoz 3,38 kilogramm tápot használtak fel. Szólt a beszámoló a szövetkezet tagságának jövedel. mérői is. A 28,9 millió forintos nyereség lehetővé tette, hogy a szövetkezetben növekedjenek a jövedelmek. A bázishoz képest 32,5 millió forinttal növelték az exportárualapot, így 1,1 millió forint többletbértömeget vehettek igénybe. A szövetkezet tagjai átlagban 1984- ben — a nyereséggel együtt — 70 000 forintot vihettek haza. A beszámoló után Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra: — A tolnai dombok karéjában mostanában kétszer aratnak. Egyszer akkor, amikor az igazi aratás van, másodszor pedig a kiváló munka elismerésekor. Pedig ehhez a munkához igazán nem jó időjárás párosult. Ritkán sütött ránk a szerencse napsugara. Nehéz időket járunk, többet dolgozunk, és az eredmény nem mindig több. A mezőgazdaságnak is olyan körülmények között kellett dolgozni, amikor a gépek, gépalkatrészek ára emelkedik, de a mezőgazda- sági termékék ára nem. Az országnak nagy segítséget adott erős mezőgazdaságunk. Ebben a munkában benne foglaltatik a naki emberek verejtéke is, amiért köszönet jár. A beszéd után Csehák Judit átadta a Kiváló Szövetkezet kitüntetést Czink Bélának, a szövetkezet elnökének. A zárszámadási közgyűlés kitüntetésátadással ért véget. * A nap hátralévő időszakában Péti Imre és Mátyás István kíséretében Csehák Judit dombóvári programon vett részt. A városi tanács előtt István József, a megyei tanács elnökhelyettese a város párt- és állami vezetőinek társaságban fogadta Csehák Juditot, majd Vidó- czy László, a városi tanács elnöke tájékoztatta a város és környéke életéről. A városi tanácsról városnézésre, majd a dombóvári kórházba látogattak, ahol dr. Zahortsek Alfonz igazgatófőorvos ismertette meg a vendégeket az intézmény munkájával. A munkalátogatás befejező programja Guníarason ért véget, itt dr. Keller József főorvos adott tájékoztatást a gunarasi gyógyító részleg tevékenységéről. H. J.—K. A. Csehák Judit és Czink Béla bemutatja a tagságnak az oklevelet Dr. Zahortsek Alfonz, a kórház igazgató-főorvosa tájé* koztatta a vendéget
