Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 114. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 17., péntek. Mai számunkból A SEGÍTŐ NAGYSZÜLŐK (3. old.) SZÖG MŰANYAG DOBOZBAN (3. old.) NEGYVEN FOGAT KÉT HELYÉRT (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT KAJDACSON FÖLDBEN A DINNYE?ALÄNTA (2. old.) ? Szolgáltatóipar Az idők változnak. Mintegy tóét évtizeddel ezelőtt még vita lett volna érmék a cikknek a tartalma. Még­pedig azokkal, akik úgy vélték, hogy a szolgáltatások terjedése nyugaton dekadens jelenség. S ez, ha nem is két évtizede, de a század élején még igaz is volt. A szolgáltatások nagyrészt a háziinasok, helyenként a cselédek munkáját jelentették, és így teljes joggal tar­totta minden háladó tudós a szolgáltatásokat az élős- diség egyik jelének. Azóta azonban sok minden válto­zott a Világgazdaságban is. Nemcsak az történt, hogy a régi típusú szolgál tatások jelentősége összezsugoro­dott, hanem az is, hogy az új típusú szolgáltatások ipa­ri módon szerveződtek. A modern szállodaipar alkal­mazottjai nem úgy szolgáltatóik, mint régen a milli­omosok inasai, lakájai. S napjainkban közismert tény az is, hogy a szolgáltató tevékenységet folytató embe­rek száma növekszik a legdinamikusabban. Következésképpen új helyzettel állunk szemben. Új helyzettel, melynék jellegét és jelentőségét érde­mes átgondolni. S ami tálán a legfontosabb: azok a szolgáltatások, melyeknek gazdasági jelentősége nap­jainkban ugrásszerűen növekszik, nemcsak — és nem elsősorban — személyi szolgáltatások. Megnöveke- dett a személyi szolgáltatások fontossága is (ezeket la­kossági szolgáltatásnak is szoktuk nevezni), a szolgál­tatások nagyobb része azonban ipari szolgáltatás, köz­vetlenül a termeléshez kapcsolódik. A modern ipar széles körű szolgáltató hálózat nélkül teljésen elkép­zelhetetlen. A szolgáltatáis fejlettsége teremti meg ugyanis azt a hátteret, amely nélkül a modern ipar fejlődésképtelen, sőt működésképtelen is. S ha ezen a kérdésen tovább elmélkedünk, rendkí­vül fontos következtetésekre juthatunk. Anélkül, hogy fel akarnánk sorolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek magyar gépi termékek, szerszám- és munka­gépek exportja érdekében történték az Utóbbi években, látnunk kell, hogy bizony a gépipari export gyakran komoly nehézségekbe ütközött. Ennék igen sok oka van. Lehet minőségi probléma, korszerűségben hiány, az ipari formaterv nem megfelelő volta, csomagolás­tpfhrtiilcai , T\p >pll • naa-tí wnlnmonn inori ay. port nem :is jöhet létre anélkül, hogy egyúttal megfe­lelő szervizhálózatot, mégpedig rugalmas és gyors szervizhálózatot ne biztosítana az exportáló. Érthető, hiszen a megrendelő nem csupán átveszi az általa rendelt berendezéseket, hanem bizonyos akar lenni ab­ban is, hogy a gép működni fog, hogy a gépet szakér­tő szerelő javítja, Illetve Végzi a karbantartási mun­kálatokat, s hogy az exportáló cég biztosítja a gép kapacitásának folyamatos kihasználását. Ha ez nincs meg, akkor szükségszerűen olyan gépi berendezést vá­laszt, amely esetleg drágább, vagy akár tóevéslbé kor­szerű, de működőképessége a szervizhálózat révén biz­tosítva van. Többféle módon szokták az ilyen típusú szolgáltatá­sok megoldását biztosítani. A legjobb módszer a köz­vetlen szervizhálózat kiépítése. Ennek a követelmény­nek csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a gyártó Cég megfelelő alkatrészltartalékkal rendelke­zik, és ha szakemberei készen állnak arra, hogy bár­melyik pillanatban a megrendelő által 'megjelölt helyre utazzanak. Szükségtelen most felsői ölni az ál­landóan visszatérő alkatrész-utánpótlási gondokat, me­lyekkel belkereskedelmünk mindeddig képtelen volt megbirkózni. S népgazdasági szinten minden alkat­részhiány miatt álló munka- Vagy háztartási gép, gép­kocsi összességében igen nagy kárt jelent. S emögött nem egyszerűen gazdasági, hanem széle­sebb értelemben vett szemléleti kérdés áll. Noha már senki nem tekinti a szervizt az élősdiség egyik meg­nyilvánulásának, mégis a szervizhálózat jelentőségé­nek gyakorlati alábecsülése érezteti hatását napjaink­ban is. S nem szabad még egy nagyon fontos kérdés­ről elfeledkeznünk. Amennyiben egy több országot behálózó szervizhálózat van egy-egy exportcikkel kap­csolatban, ez a hálózat szinte spontán módon nem csu­pán szolgáltatási funkciót tölt be. A vásárlóval való állandó kapcsolat, s egyúttal az igényekkel és szük­ségletekkel kialakuló megismerési folyamat igen érde­kes eredményekkel jár. Nemegyszer közös válliallkozá. sök kialakítását segíti élő. de a szolgáltatási hálózat sokkal konkrétabban jelezheti az ipar számára az előre­haladás irányait, a ikonikrét, speciális és megoldandó problémákat, mint az „egyszerű” gazdasági piackuta­tás. Ebben az értelemben azt kell mondanunk, hogy a bánik felülről ellenőrzi a termelési folyamatokat, és szolgáltat információkat, a szolgáltatási ipar pedig mintegy alulról kíséri figyelemmel a termelést az iparágban, és adja az információkat. Mindebből következik, hogy az Olyan fontos jelsza­vak, mint a minőség követelménye, csakis üresen csenghet akkor, hogyha nincsen mögöttük megfele­lő infrastruktúra. Társadalmi infrastruktúráról, de ipari infrastruktúráról is szó van, mely sok tekintet­ben éppen a szervizhálózat meglétét vagy meg nem lé­tét jelenti. A szolgáltatások ilyen értélmű felfogása nem csupán ipari kérdés, hanem — mint láttuk —, az exportgazdálkodás 1 ehetőségeinek megteremtése szem­pontjából is perdöntő. A szolgáltatás ebben az érte­lemben gazdáságilag átfogó és komplex fél adatkör. A szolgáltatóipar fejlődése éppen úgy érinti a társadal­mat, mint ahogy érinti az ipari fejlődést és az export­fejlődés problémáit is. A szolgáltatások fejlődése, de nem utolsó sorban nemzetgazdasági szempontból a ta­karékosságnak is része. HERMANN ISTVÁN Losonczi Pál fogadta a Békekonferencia töbk vezető Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta dr. Tóth Károly református püs­pököt, a Keresztyén Béke- konferencia elnökét, Filaret kijevi metropolitát, a Foly­Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csütör­tökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Sziddhi Szavetszila, a Thaiföldi Ki­rályság külügyminisztere. Sziddhi Szavetszilát vendég­látója, Várkonyi Péter fogad­ta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Suchati Chuthasmit a Thaiföldi Királyság Buda­pesten is akkreditált nagykö­vete. Sziddhi Szavetszila megér­kezése után — késő délután — a külügyminisztérium épü­letében megkezdődtek a hi­vatalos magyar—thaiföldi külügyminiszteri tárgyalások. tatólagos Bizottság elnökét, dr. Lubomír Mirejovsky fő­titkárt, valamint a Keresz­tyén Békekonferencia több vezető személyiségét, akik az egyházi békeszervezet mun­kabizottságának ülése alkal­mából tartózkodnak hazánk­Budapesten A nyílt és szívélyes légkö­rű megbeszélésen a külügy­miniszterek véleményt cse­réltek a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről, ame­lyekben a felek nézetei azo­nosak vagy közelállóak. Ki­fejezték országaik szándékát, hogy a jövőben is tevékenyen hozzájárulnak a világ béké­jének és biztonságának meg­szilárdításához, a leszerelés ügyének előmozdításához, a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti biza­lom és párbeszéd erősítésé­hez. A külügyminiszterek nagy Keresztyén személyiségét ban. A fogadáson jelen volt Sarkadi Nagy Barna, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese és dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumeikus Tanácsának elnö­ke. figyelmet szenteltek a dél­kelet-ázsiai térség biztonsá­gával összefüggő kérdések­nek. A feszültség okainak el­térő megítélése ellenére hangsúlyozták a vitás kérdé­sek tárgyalásos úton történő megoldásának fontosságát. Áttekintették az államközi kapcsolatokat és kifejezték érdekeltségüket az együttmű­ködés bővítésében, fejleszté­sében. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Sziddhi Sza­vetszila tiszteletére a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Bizott­sága csütörtökön ülést tar­tott. Első napirendi pontként Péter Szigfrid első titkár előterjesztése nyomán hatá­rozatot hozott a pártbizott­ság munkarendjéről, munka- módszeréről. Ezt követően Váradi Lász­ló titkár volt az előadója az ifjúságpolitikai határozat me­gyei végrehajtásáról szóló beszámolónak, és javaslatot tett a további feladatokra. A pártbizottság a jelentést és a határozati javaslatot elfogad­ta. Az 1985. évi gazdasági munka eddigi tapasztalatáról Nagy Ferenc osztályvezető adott tájékoztatást, amit a pártbizottság tudomásul vett. Megjelent és felszólalt a pártbizottság ülésén Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Á thaiföldi külügyminiszter Ifíhar utáni Helyzetkép Vezetékszakadás, jég, elsodort állatok, vízbetörések Azt tartja a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, ám a májusi vihar annál több kárt okozott megyeszerte szerda délután. A Dédász ügyeletétől megtudtuk, hogy a rendkívüli időjárás követ­kezményeként a hibák ará­nya is megnőtt az üzemigaz­gatás egész területén. A 20 kV-os alapelosztó hálózat hibáját szerdán este 21 óra 38 percre elhárították, az energia minden területen biz­tosítva volt. A 0,4 kV-os ve­zetékrendszerben szakadások, zárlatok jelentkeztek, aminek elhárításán csütörtökön is dolgozták, de várhatóan tel­jes egészében csak pénteken fejezik be a munkákat. A legnagyobb gondok Hőgyész, Paks és Szekszárd térségé­ben jelentkeztek. Csak a hi­bák elhárításán dolgozik az üzemigazgatóságnak több mint hatvan szakembere, kö­zülük sokan a pihenőnapju­kat is erre áldozzák. Zombán a víz állatokat so­dort ki az ólakból, és az út­testre rakódott iszap és hor­dalék miatt egy ideig meg­bénult a forgalom is. A legkomolyabb gondot Regölyben Okozta a jég és a vihar, amiről már beszá­moltunk olvasóinknak.. A tűzoltóságnak is akadt tennivalója, Pakson tíz hely­re kellett kivonulniuk a víz­betörés okozta gondok meg­szüntetésére, a szekszárdiak Zombán segítettek a bajba­jutottaknak. A mentőknek szerencsére nem akadt a vi­harral kapcsolatban tenniva­lója, sem balesethez, sem jég okozta sérülésekhez nem hív. ták őket. A Közúti Igazga­tóság szekszárdi szakaszmér­nökségéről kapott informá­ciók szerint a siófoki utat, valamint a 6-os fő közleke­dési út kakasdi szakaszát je­lentős részen iszaplerakódás jellemezte, ami nehezítette a közlekedést, de a gondokat rövid idő alatt megszüntet­ték. A városi tanácsok műsza­ki osztályainak illetékeseitől a következőket tudtuk meg tegnap: Paks: Nagy mennyiségű, hirtelen esett eső, közel dió nagyságú jég, sok helyen -vízbetörés, sok pince még víz alatt áll. Az udvarok nagy részében a virágosker­tek díszeinek csak a csonk­ja maradt a levonuló áradat után. Sok panasz érkezett, aminek a kivizsgálása folyik. Olyan bejelentés is érkezett, hogy a bárkához vezető le­járat életveszélyessé vált, amit az illetékesek szintén vizsgálnak. Bonyhád: Lakossági beje­lentés nem érkezett, gond­mentes vihart vészelt át a város, csak a négyszeri áramkimaradás (2—6 perc) okozott bosszúságot a kupa­döntőt figyelő tévénézőknek. Tamási: Tart a helyszíni szemle a városban és a vá­roskörnyéken, nagyon sök la­kóépületet is elöntött a víz, a hidak áteresztő képessége itt is kevésnek bizonyult. A természet „fintora” A felsőnánai termelőszö­vetkezettől kaptuk azt a hírt, amit a természeti ritkaságok közé sorolhatunk. A szerdán leesett jégeső nyomán a bú­zatáblák végébe fél méter magasságba hordta össze a jeget az áradat. A jég több mint húsz óra múltával is még vödörrel merhető álla­potban volt. A károk fel­Dombóvár: Egyik szeren­csés városunk, mert náluk vihar sem volt, kevés eső esett csak, még áramkimara­dás sem fordult elő. Elsodort gazdasági épület Zombán Nemes vári László a tönkrement búzatáblát mutatja (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents