Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

© tsTÉPÜJSÁG 1985. április 10. Kézilabda NB II Pontszegény idénykezdet Tekauer (a labdával) bizonyult a szekszárdi csapat leg­eredményesebb gólszerzőjének. (Fotó: Bencze) Ma MNK-mérkőzések a négy közé jutásért A Labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupában hat NB I-es, egy NB Il-es és egy Területi Bajnokságban küz­dő együttes került a legjobb nyolc közé. Simán, vagyis hosszabbítás vagy 11-es rúgás nélkül csak a Zalaegerszegi TE vette az eddigi három akadályt. Az MTK-VM, a Bp. Honvéd, a Ferencváros és a Tatabánya egy-egy alkalommal harcol­ta ki az újabb fordulót hosz- szabbításban, a Rába ETO kétszer, a Diósgyőr és a Sze­gedi Dózsa pedig egyszer nyert 11-es rúgásokkal. A szombati bajnoki uitán ismét összekerült a Bp. Hon­véd és a Ferencváros. A két együttes két évvel ezélőtt ugyancsak a négy közé jutá­sért küzdött Kispesten, s 18 000 néző előtt drámai küz­delem zajlott le.' Garaba és Kozma, illetve Nyilasi (2) góljaival 2-2-es eredmény alakult ki, a hosszabbítás sem hozott döntést, majd a bün­tetőrúgások első és második sorozata sem. A 28. tizen­egyes döntött, Pölöskei nem talált a hálóba és Így a Bp. Honvéd jutott a négy közé. Az ismét Kispesten sorra ke­rülő összecsapás mellett „NB I-es mérkőzés” lesz Zalaeger­szegen is, míg Diósgyőrött korábbi vidéki MNK-győzte- sek csapnak össze. Tolnai VL—Szekszárdi Spartacus 16-14 (7-8). Szek- szárd, 50 néző. V.: Kerekes, Török. Tolna: Schellné — Fausztné (2), Vigh (2), So- morjai (1), Konyecsnyi, Qb- lisz (9), Mózsi (2). Csere: Szegedi, Szatmári, Molnár, Tózer, Stooker. Edző: Szűcs László. Szekszárd. Plutzer — Katzemberger, Tekauer (7), Lovász (3), Czibor (2), Ke­lemen (2), Angyal. Csere: Fichterné, Besenyő, Berényi, Keresztes, Asztalos. Edző: Szabó Attila. Rendkívül ide­gesen, kapkodva kezdett mindkét csapat — ziccerek maradtak kihasználatlanul. Felváltva estek a gólok, az­tán 4-2-re a vendégek húz­tak el. Feljavult a Spartacus védekezése, támadásaikat gó­lokkal fejezték be, így a 26. percig 8-4-re fordítottak. A folytatásban ismét kapkod­tak a szekszárdiak, a tolnai­ak sorozatban lőtt három góljukkal 8-7-re felzárkóz­tak. Szünet után növelte elő­nyét a Spartacus, de miután Katzenberger megsérült és végleg elhagyta a pályát, za­var keletkezett a szövetke­zetiek játékában. Büntetőt, újabb ziccereket hibáztak. Közben a vendégcsapat ki­egyenlített, sőt a 22. perc­ben a vezetést is megszerez­te, majd bebiztosította győ­zelmét. A mindvégig közepes szín­vonalú, sok hibával tarkított megyei rangadón a nagyobb hibaszázalékkal játszó szek­szárdiak drága árat fizettek pályaválasztóként is. DUTÉP SC—Dunaföldvárl Spartacus 29-28 (10-14). Du- naföldvár, 400 néző. V.: dr. Gyöngyösi, K. Szabó. Duna- földvár: Mestyán — Mészá­ros (3), Szauter (6), Rákász (8), Kolics (4), Hegedűs (1), Bocs. Csere: Gyovai, Dukai (6). Edző: Kolics János. Az első tíz percben a földvári csapat hengerelt: 6-2-es előnyre tett szert. A kecske­métiek ekkor hétméterest is hibáztak. A félidő végéig a Spartacus változatos, jó küz­delemben megőrizte négygó­los előnyét. A második játékrészben csak a 14. percben tudott egyenlíteni a vendégcsapat. Ebben a periódusban a Spar­tacus is elhibázott egy bün­tetőt. Ettől kezdve aztán már a DUTÉP SC vette át az irá­nyítást, mindkét oldalon hi­bát hibára halmoztak a já­tékosok. A 26. peroben még 25-25 volt az állás, de a vég­hajrában a kecskemétiek egy góllal eredményesebbek vol­tak. Idényeleji formát mutattak a csapatok. A hazaiak len­dületére rányomta bélyegét, hogy az előző évi felkészü­lési mérkőzéseknek csupán a felét tudták — költségvetési fedezet hiányában a mostani előkészületek során lejátsza­ni. A Spartacus megérezte a sérült Jezsek hiányát is. Csak Kolics és Rákász nyújtott el­fogadható teljesítményt. Győr! ÁÉV—Hőgyészi HSC 30-22 (13-11). Győr, 100 néző. V.: Barta, Molnár. Hő­gyész: Spoljár — Galambos (1), Kerekes (4), Nándor I. (4), Nándor L. (4), Rittlinger (3), Teimel (6). Csere: Bach, Cári, Jókai, Sipos. Edző: Fo- nyódi Béla. Hőgyészi góllal indult a találkozó, sőt a fél­idő 15. percéig az újonc HSC játszott mezőnyfölény, ben. Ekkor 10-5 volt az ál­lás megyénk csapata javára. A folytatásban azonban ért­hetetlenül átvették a győriek kapkodó játékát Nándorék,s ez megbecsételte sorsukat. A Győri Állami Építőipari Vál­lalat együttese a 26. peroben egyenlített, majd szünetig két góllal elhúzott. Szünet után folytatódott a győriek gólgyárosa. Az utol­só 10 percben így aztán hiá­ba játszott ismét mezőnyfö- lényben a Hőgyész, csupán az eredmény számszerű ala­kulásán tudott csak szépíte­ni. Ezen a találkozón pontot, vagy pontokat kellett volna szereznie az NB II-be most felkerült Hőgyészi HSC-nek. Jók: Teimel, Nándor I., Ritt­linger. Eredmények: Pálfa—Si­montomya 1-2, ifi: 2-2, Du- naszentgy örgy—Pin cehely 4-0, ifi: 3-1, Pusztáhencse— Paks II. 2-2, Kajdacs—Bölcs­ke 2-2, Györköny—Gerjen 1-7, Madocsa—Tolnanémedi 4-2, Izmény—Báta 2-1, ifi: 6-2, Kakasd—TÁÉV SK 2-2, ifi: 1-2, Alsónána—Tolna 2-3, ifi: 1-1, Bonyhádvarasd —Sióagárd 2-1, öcsény—Bo- gyiszló 1-0, ifi: 1-1, Kéty— Zomba 1-1, ifi: 0-5, Harc— Cikó 0-0. Cselgáncs Pécsett a hát végén ser­dülő körzeti cselgáncs rang­sorversenyt rendeztek, ame­lyen a Szekszárdi Dózsa ver­senyzői is részt vettek. Eredmények: Fiúk, 35 kg: 1. Márkus István. 48 kg: ...5. Szomolai Zoltán. 60 kg: 1. Kozma Attila. Leány, 61 kg: 1. Árvái Zsuzsa. 66 kg: 1. Szegedi Erika. s A SKÁLA SZEKSZÁRD ÁRUHÁZ AKCIÓS TERÜLETEN RENDKÍVÜLI VÁSÁRT TARTUNK 30-40%-OS ENGEDMÉNNYEL, ÁPRILIS 9-15-IG. Ajánlatunk többek között: Összekötő szőnyeg 67x140 cm-es, 600,— Ft helyett 360,— Ft, 50x100 cm-es, 185,— Ft helyett 111,— Ft. Reklámáron kínálunk: 50x100 cm törülköző 32,— Ft, gyermeklepedő 77,— Ft, műszálas ágyneműgarnitúra 416,— Ft. Várjuk kedves vásárlóinkat, amíg a készlet tarts (481) Kerókpár Szekszárdi sikerek Esős. szeles időben rendez­ték meg a dunántúli terület 1985. évi kerékpáros időfu- tam-bajnokságát. Ez volt az idei év első tétre menő ver­senye, ahol minősítést szerez­hettek a résztvevők. A rajthoz állt kerékpárosoknak ezen a viadalon több ellenféllel is meg kellett küzdeniük: hi­deggel, esővel, széllel és az órával. Az I. osztályú szint megszerzéséhez a felnőtt és a junior korcsoportban a 40 km-es távot 57:50 perces időn belül kellett teljesíteni. A jelenlévő szakemberek véle­ménye szerint a kedvezőtlen időjárási körülmények követ­keztében kevés induló számá. ra ígérkezett elérhetőnek ez a szintidő. Mint később kide­rült: nekik volt igazuk. Csu­pán a felnőtt korcsoport győz­tese, Halász László teljesítet­te szintidőn belül a távot. Eredmények: Felnőttek: 1. Halász László 57:39, 2. Halász Zoltán 59:00 (mindkettő Szek­szárd), 3. Asztalos Sándor (Videoton) 1:02:58. Juniorok: 1. Auth László (Szekszárd) 58:55, 2. Stuber Ferenc (MÁV-DAC) 1:00:02, 3. Reibling Péter (Szekszárd) 1:00:30, ... 7. Orlovác György (Szeks?árd) 1:08:41. Ifjúságiak, (20 km): 1. Jávor Péter 30:49, 2. Hefner János 30:55 (mindkettő Szek­szárd), 3. Egyedi Zoltán (Ta­mási) 31:20, ... 5. Dohocki Gábor 32:22, ... 9. Schneider Gábor 35:00 (mindkettő Szek­szárd) . Serdülők (10 km): 1. Mol­nár Gábor 16:05, 2. Újvári Balázs 16:22, 3. Kasza Zoltán 16:34, ... 6. Sárközi Csaba 17:02, ... 8. Sáfrány Zsolt 17:12, 9. Haiser Kálmán 17:13 (valamennyi Szekszárd), 10. Nagy Lajos (Tamási) 17:26. A Tolna megyei Kerékpáros Szövetség az utánpótlás szá­Az első osztályú szintet teljesítő Halász László mára az alsó kor csoportú fiúk és lányok részvételével ren­dezett megyei bajnokságot. Eredmények: Lányok, ser­dülők (10 km): 1. Szabó Ko­vács Beáta (Szekszárd) 20:15, 2. Papp Beáta (Tamási) 20:29, 3. Tölgyesi Gabriella (Szek­szárd) 21:24. A fiúk mezőnyversenyben mérték össze tudásukat. Út­törők: 1. Kormos János, 2. Steig Csaba, 3. Kasza Sándor (valamennyi Szekszárd), 4. Maron Ferenc (Tamási), 5. Tölgyesi Csaba, 6. Simont Zsolt (mindkettő Szekszárd). Gyermek: 1. Árvái Márk, 2. Völgyi Tamás (mindkettő Ta­mási), 3. Steig Gábor, 4. Kemény Krisztián, 5. Vanit- sek István, 6. Rádai Zoltán (valamennyi Szekszárd). Elő­készítő csoport: 1. Arató Ad­rián (Tamási), 2. Nagy Ákos (Tamási), 3. Izlistecker János, 4. László Tamás, 5. Kemény Viktor, 6. Zsinkó László (va­lamennyi Szekszárd). Visszatérő Dózsa-betegség (?) Igazolásaffér újabb változatban Még alig csillapodtak el a labdarúgók igazolásai körüli hullámok, újabb negatív szenzációval rukkolt elő a Szek­szárdi Dózsa. Ezúttal a kosárlabdázók kis kék könyvecské­jével volt némi bonyodalom. Ha babonás volnék, azt mondanám: kár volt az ördögöt a falra festeni. Történt ugyanis, hogy azután a nevezetes igazoláselhagyást követően — amivel a labdarúgók borzolták a szurkolók idegeit — Murvai Árpád kosarasedzővel inkább csak félig komolyan eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha mindez megtörténne velük is... Murvai Árpád megnyug­tatott, ebben az esetben is le lehetne játszani a mérkőzést, csak utána a szövetségnek be kell mutatni az igazolásokat. Még azt is hozzátette, -baj csak akkor van, ha néhány játé­kosnak hiányzik a könyvecskéje, ilyenkor ugyanis azok nem léphetnek pályára. Ekkor még egyikünk sem gondolhatta, hogy a labdarúgók balszerencséje feletti évődésünk hamaro­san számunkra is keserű valósággá válik. A kosarasok ugyan nem hagyták el, még csak otthon sem felejtették igazolásai­kat, mégsem állhatták ki a felnőttjátékosok az OSC elleni mérkőzésre. A Szekszárd—OSC találkozó kezdetéig minden úgy tör­tént, ahogy máskor. A lányok melegítették, Földesi József pedig sorra bejegyezte a mérkőzés jegyzőkönyvébe a játéko­sok igazolásainak számát. Ki gondolhatta még akkor, hogy azokban a fránya könyvecskékben rejtőző bejegyzések fog­ják eldönteni azt a mérkőzést, ami még el sem kezdődött. Mindez közvetlenül csak a kezdés előtt derült ki, amikor a játékvezetők átvizsgálták az igazolásokat, és felfedezték: a Dózsa felnőttjátékosainak lejárt az orvosi igazolása. Márpe­dig szabály az szabály, és erre az esetre úgy rendelkezik, hogy érvényes orvosi igazolás nélkül egyetlen játékos sem léphet pályára. Ott álltak hát a játéktér szélén a bevetésre kész kosarasok, és egy bosszantó hiba arra kényszerítette őket, hogy a kispadról szurkolják végig az összecsapásokat. Mert azért mégis lett mérkőzés. Szerencsére a Dózsa kere­tében volt négy ifjúsági játékos is, akiknek rendben volt az igazolása. Mondhatják most: négy ember még kevés a kosár­labdához is. Ez igaz, csakhogy Felszegi Zita kíváncsi volt, mit játszanak a nagyok... Sok ideje nem maradt a bámész- kodásra, egykettőre szerelésgyűjtés indult, és mezbe öltöztet­ték. így lettek öten, és így harcolhatták végig a mérkőzést. Ám hihetetlen lelkesedésük is csak egy tisztes vereség­re volt elég. Tehát egy újabb mulasztás, aminek egy elkerülhető ve­reség lett a következménye. Ügy tűnik, az igazolások a Szekszárdi Dózsa mumusává válnak. Aggódva várjuk a hírt: mikor kerül a sor a cselgáracsozó'kra, atlétáikra, súlyemelőkre, az úszókra. Nem ártana, ha az egyesületnél nagyobb gondot fordítanának ezekre a dolgokra, mert az utóbbi időben ilyen ügyekkel szereztek maguknak kétes hírnevet. A községek sportja Az ország összes sport- egyesületének 41 százalékát képezik a termelőszövetkeze­ti, községi jellegű egyesüle­tek. Szám szerint jelenleg 1590 működik, és 180 ezer sportolót foglalkoztat. Az or­szág összes sport-szakosztá­lyainak 34 százaléka talál­ható ezdkben a községi sport­körökben. A legnagyobb érdeklődést kiváltó sportágak: a labdarú­gás, a kézilabda, a röplabda. Nem egy mezőgazdasági szö­vetkezet csapata jutott el ezekben a sportágakban az NB-s bajnokságokig. Nép­szerű még a sakk, az aszta­litenisz, de eredményes ököl­vívó-, birkózó-, lovas-, mo­toros-, lövészszakosztályok is működnek a szövetkezeti bá­zisú egyesületekben. Ma már a falusi — illetve onnét in­dult — sportolók között szá­mos válogatott, országos baj­nok és világbajnok is talál­ható. Ezek az adatok a verseny- sportra vonatkoznak, de a kép csak akkor teljes, ha az említett egyesületek szabad­idősport tevékenységét is vizsgáljuk. Az 1590 egyesü­let keretében 3400 tömeg- sportcsoport működik, és ez azt jelenti, hogy 161 ezer községi lakos vesz részt va­lamilyen formában a rend­szeres testedzésben. A falusi egyesületek egy része kizárólagosan terme­lőszövetkezeti bázison tevé­kenykedik, másik részének működéséhez a tenmelőszö- vetkezteken kívül a közsé­gekben működő vállalatok, intézmények, ÁFÉSZ-ek is nyújtanak hozzájárulást. A hozzájárulás legnagyobb ré­szét országosan végül is a termelőszövetkezetek vállal­ják, jelentős pénzbeni, szál­lítási és egyéb anyagi jelle­gű támogatással. A szövet­kezetek hozzájárulnak az is­kolások sportolási lehetősé­geinek megteremtéséhez is. Számos helyen épültek ter­melőszövetkezeti támogatás­sal iskolai tornatermek, sportpályák és uszodák is. A sportpolitikai célkitűzé­sek megvalósítása érdekében a TOT és az OTSH 1974-ben együttműködési megállapo­dást kötött, amelyet 1981-ben megújították. Ennek a meg­állapodásnak az értelmében a TOT irányelveket adott ki a termelőszövetkezeti sport- mozgalom támogatására. Az irányelvek alapján szoros az együttműködés a megyei testnevelési és sporthivata­lokkal. Kölcsönös a segítség, közösen szervezik a tsz-dol- gozók sportrendezvényeit, a falusi spartákiád versenye­it. Ezt az együttműködést jól segíti a TOT és a KISZ KB együttműködési megálla­podása is. A mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolákban és ag­rárfelsőoktatási intézmények­ben tanulók többsége tanul­mányaik befejezése után a mezőgazdasági szövetkeze­tekben vállal munkát. Fizi­kai állóképességük, egészsé­gük, sportszeretet ük nem ér­dektelen tehát a szövetkezeti mozgalomnak. A TOT e fel­ismerésből kiindulva nyújt támogatást a mezőgazdasági jellegű oktatási intézmények sportrendezvényeinek meg­szervezéséhez. Néhány ag­rárfelsőoktatási intézmény­ben fakultatív sportszakmai tanfolyamokat indítottak. A községekben élők élet­módjának ma már szerves része a rendszeres testedzés, a sport. Az egyszakosztályos sportköröktől a falusi sparta- kiádok hőskorán keresztül jutottunk el idáig. Abban, hogy ilyen eredményekkel büszkélkedhetünk, meghatá­rozó, hogy a termelőszövet­kezetek a községek sportjá­nak első számú gazdái. Hoz­zájárult a felismerés, a szem­léletformálás is. Ez azonban nem jelentheti, hogy elége­dettek lehetünk. A meglévő együttműködésekben rejlő le­hetőségeket jobban lehet hasznosítani, még tervsze­rűbbé, szakszerűbbé kell tenni a szervezést és fontos a jó kezdeményezések széle­sebb körű népszerűsítése is. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents