Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

1985. április 10. KÉPÚJSÁG 5 Áni*iliC A hónap elnevezése a latin aperire szóból szárma- "US» zj|<i ami magyarul annyit jelent: megnyitni. Ovidius szerint a tavasz nyit meg mindent. A régi római kalendáriumban az évnek a második, a juliániban az évnek negye­dik hónapja. Julius Caesarig 29 napos volt, most 30 napos. Ennek a bolondos, szeszélyes hónapnak — amit legtöbbnyire a szélsőséges időjárás jellemez — a régi magyar elnevezése Szent György hava volt, de nevezik Tavaszhónak is. Áprilisban a Nap a Kos jegyéből a Bika jegyébe lép. „... - ó, április csodája, nagy duett Amikor elterveztük oldal­összeállításunk megírását, természetesen eszünkbe sem jutott, hogy valamiféle rend­kívüli áprilisról szóljunk, ha­nem a szokványosról, a min­dennapiról, pontosabban a minden éviről. S milyen is lesz a minden évi április? A sok-sok esztendő ráragasztot­ta állandó jelző szerint: bolon­dos: Ápriily Lajos Áprilisi hangulat című versében így ír: Egyszerre szólaltak meg, egy napon (— ó, április csodája, nagy duett —): A fülemüleszó az ágakon s a mennydörgés virágzó fák felett. Szóval az április valóban ilyen szertelen, sőt, néha még a tél is megpróbálja hatal­mába keríteni egy-egy hózá­por segítségével. S ha már szóba került a tél, hát be­valljuk, hogy sokak (min­denki) óhaja szerint igyek­szünk ábrázolni az idei áp­rilist, a reméljük, rendhagyó áprilist. Hiszen a hosszúra nyúlt kemény tél után min­denkinek és mindennek szük­sége van a „rendkívüli”, azaz kiegyensúlyozott áprilisra, hi­szen 1985-ben a mezőgazda­ság számára sokat jelentene, ha ez a hónap az elmaradá­sok bepótlásának hava le­hetne. Mert a mezőgazdasá­gi munkák késésben vannak, s ha az időjárás kedvez, ha ezután is gond nélkül lehet rámenni a földekre, ha a munkákat időkiesés nélkül lehet pótolni, akkor talán si­kerül behozni mindazt, ami a korábbi időjárás miatt el­maradt. És szögezzük le, hogy a hónap első tíz napjával elégedettek lehetünk, s kí­vánjuk ezt a visszalevő húsz­ra is! Igazán nem áll szándé­kunkban — és terjedelmi okok miatt módunkban sem — leltárt készíteni e hónap jellemzőiről, így csak néhány szemmel látható dolgot so­rolunk, ami bárkinek feltűn­hetett. Szépek, nagyon szé­pek az áprilisi felhők, de még szebb a napsütés, mely időnként biztató, s nem csal­fa. A napfény, a meleg hatá­sára bontogatják rügyeiket a fák, megjelentek a tavasz igazi hírnökei, az ibolyák. A férfiszemeknek pedig föltűnt az is, hogy a lányok, asszonyok sokkal karcsúbbak, mint egy hónappal ezelőtt — hiába, lekerültek a télikabátok, s fölváltották azokat a köny- nyű tavasziak és a kosztü­mök. A parkok padjai is egyrenmásra foglaltak: emitt szerelmes párok, amott nyug­díjasok... S a jó idő kicsalo­gatta a garázsokból a téli álom lejártával a gépkocsi­kat. De ez az ébredés nem biztos, hogy frisseséget is jelent. Mármint az autók (most maradjunk csak eny- nyiben!) részéről. Fontos ilyenkor azokat alaposan át­nézni, átnézetni, s csak úgy indulni a hosszabb kirándu­lásra. Mert, ha nem így te­szünk, könnyen rostokolha­tunk az utak mentén, mint másfél héttel ezelőtt, szom­baton oly sokan, az M 7-esen. S a közlekedés kapcsán még csak annyit: megjelentek ke­rékpárjaikkal - a srácok is. Vigyázzunk rájuk! Tehát a sor folytatható, le­hetne mondani a jellemzőket napestig. Helyette kérve kér­jük az áprilist: idén legyen rendhagyó — mindannyionk örömére! Kos hava - Bika hava A címben szereplő előbbi ugyanis, a zo- diákus naptár szerint, március 21-én kez­dődik és április 20-án ér véget, az utóbbi­nak a kezdete április 21., vége, május 20. Az ünnepeken túljutottunk, így hát foglalkozhatunk néhány mondat erejéig az egyéb, kisebb, de ugyancsak jeles napok­kal, amelyek ugyancsak ebben a szeszélyes hónapban találhatók. Meglocsoltuk a lányokat, hogy el ne her­vadjanak, cserébe hímes tojást kaptunk. Mindkét ősi népi szokás a termékenység varázslására szolgál. Előttünk van fehérvasárnap, a húsvét utáni első vasárnap, egyes helyen még dí­vik a szokás, miszerint a lányok barátnőt választanak maguknak, mások komatálat küldenek egymásnak. Aztán az is megtör­ténhet, hogy a j,barátnő” éppen az erő­sebbik nemhez tartozik s akkor rövidesen mátka lesz a lányból, s egy-kettőre indo­kolt lesz a komatálküldés. A Tibor nevet kapta a Gergely-maptár- ban a hónap tizennegyedik napja. Ha ilyenkor már szépen zöldednek a vetések és buján hajladozik a fű, jó szénatermés­re van kilátás. Még tíz nap, és elérkezünk az ősi pász­torünnep, György napjához, amelyet Európaszerte így tartanak számon, s ez az állatok első kihajtásának napja is. Per­sze, ez nem vonatkozik a birkákra, mert azokat télen 'sem hagyják a hodályban heverészni. De a gonosztól is óvakodni kell ezen a napon, ezért ajánlatos a kerítések­re, ajtókra tüskés ágakat> tűzni a boszor­kányok — akikről ugyan Könyves Kálmán királyunk kijelentette, hogy non sunt, de azért mit lehet tudni — távoltartása cél­jából. Aztán, hogy az állatokat se érje rontás; célszerű azokat tűzön keresztül­hajtani, a füst majd megtisztítja a barmo­kat és elejét veszi a bajnak. Azt se felejt­sük el, hogy az e nap hajnalán lepedővel szedett harmattal sütött kenyérnél nincs fölségesebb étel. Végül 25-e, Márk napja. A katolikusok ekkor tartják a búzaszentelést, de ezen a napon ajánlatos megkezdeni a kukorica ve­tését is. Ha Márk napján dalol a pacsirta és a fürj a búzában és elbrekkenti magát a béka is, jó termésnek nézhetünk elébe. (A cikk szerzője kötelességének érzi megemlíteni, hogy írását részben a kitű­nően szerkesztett Dombóvári kalendárium­ból merítette, s ezzel a megjegyzésével az is célja; hogy fehívja a figyelmet a remek kiadványra.) Horoszkóp Az asztrológia a világ legősibb, jóslásra felhasznált tu­dománya. A művelői azt vallják, hogy nem jóslás, hanem olyan tudomány, amely megmondja a jellemest, és ez elég), mert a jellem alakítja az egyén sorsát. Az asztrológusok szerint a horoszkóp nem más, mint a minden ember születésé­nek percében beállott csillagászati helyzet. Ennyi bevezető után lássuk, milyen jellemmel bírnak a Bika jegyében (április 22-től május 21-ig) születettek, illetve születendők. Fejlett akarat és érzésvilág a jellemzőjük, mindig erő­sen anyagias hajlamúak. Vágynak a pénz és a birtok után; nagyszerűen alkalmasak arra, hogy más részére is pénzt ke­ressenek. Megbízható, becsületes emberek, kitűnő hivatalno­kok, és jobban megfelelnek az alkalmazotti, mint a vezetői állásban. Ennek ellenére sokszor kerülnek reprezentatív ál­lásba, vezetői pozícióba. Türelmesek, nehezen befolyásolha­tók, nyugodtan tudnak várni, amíg valami megérik, ezért el is érik céljukat. Külsőleg nyugodt természetet mutatnak, ben- sejük azonban erős szenvedéilyeket takar. Felfogásuk erősen konzervatív. Előszeretettel viseltetnek a másik nem és min­den életöröm iránt. Szokásuk mindenben — munkában, já­tékban, evésben-ivásban, érzéki kilengésekben, egyébben — túlozni. Jó barátok tudnak lenni, de mégis hajlamosak az elkülönülésre, ezért kissé egyoildalúakká válnak. Kissé lassúak, szellemileg és lelkileg nehézkesek. Hiába való kísérletnek tűnik átformálni őket. Addig jólelkűek, míg engedékeny az ember velük szemben, de veszedelmes ellenfelek is tudnak lenni. Nem szeretik az izgalmakat és a kritikát, szeretik viszont a dalt), a muzsikát és értenek ahhoz, hogy kell a kellemest megtalálni és élvezni. Bizonyos kényelemszeretet és lassúság a legnagyobb hi­bájuk, ami testi zavarokat is előidézhet. Hajlamosak a túlzá­sokra, az emésztési betegségekre, de nagy vitalitásuk miatt legtöbbször mégis hosszú életűek és szerencsések. Párválasztásnál a Bika jegyében született férfihoz és nő­höz a legjobb partner a Szűz és a Bak jegyében született nő, illetve, férfi. E jellemábrázoláshoz hozzáteendő megjegyzésünk annyi, hogy az említett pozitív tulajdonságokat igyekezzenek inkább kifejleszteni magukban, mert akkor elérhetnek egy olyan csúcsra, amit tökéletességnek nevezünk. H tauaszho üdvözlete Munkával teli, zsendülő hátán, lengébben öltözött, tevékeny emberek, lobogókat lengető, vizet fodrozó, föl­det szárító szellő, újra erőre kapó, rügyet, virágot fa­kasztó napfény. Ez az, amit a hónap láttat velünk, ez köszönt bennünket és ezt üdvözöljük most mi is. Április bolondja A fenti titulassal illették és illetik még ma is azokat, akiket — általános népszo­kás szerint — április elsején rászednek, akivel a bolond­ját járatják, hogy aztán jól kikacagják. A beugratás el­terjedt szokás mindenfelé. A franciák „poisson d’avrid”- nak, az angolok „Aprilfoal”- nak, az olaszok „Calandri- no”-mak, a németek pedig „ApriLsnarr”-nak hívják. E tréfás szokás eredetét nem tudják biztosan. Vannak, akik úgy vélik, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja a magyarázatot. Mások szerint egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is ápri­lis kezdetén bohó, vidám ta­vaszi ünnepeket ültek. Akad­nak olyanok is, akik a hús­véti passiójátékok emlékeit vélik felfedezni benne, de vélekednek úgy is, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Már ak­kor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a ren­delet után az emberek ja­nuárban az áprilisi, április­ban pedig a januári aján­dékokkal biztatgatták egy­mást. Tehát komolytalan új­évvé vált. A „bolondok napját”, ahogy a hónap első napját nevezik ma is tréfálkozással, beugratásokkal színesítjük, ápolva ezzel a hagyományo­kat. (Megjegyezzük: az ismer­tetés Révai Nagylexikona alapján készült.) >

Next

/
Thumbnails
Contents