Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. április 6. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Választások Salvadorban: a hazafias erők bojkottja következtében alacsony részvételi aránnyal, s Duarte kereszténydemokrata pártjának győzelmével a szélsőjobboldal felett — Politikái gyilkosságok Chilében. Hétfő: Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadja Lázár Györgyöt — Miközben Nimeri elnök Washingtonban tárgyal, Szudánban folytatódnak a zavargások — Irak és Irán újabb katonai akcióikat hajt végre, az ENSZ főtitkára közvetítési kísérletekkel próbálkozik a térségben Kedd: A kolumbiai elnök az Egyesült Államokban tárgyal — Kambodzsában megkezdődik a vietnami önkéntesek újabb csoportjának kivonása. Szerda: Joe Clark kanadai külügyminiszter a szovjet fővárosban tárgyal — Reagan és Carrington NATO-fő- titkár találkozóján az űrfegyverkezési tervekről is megbeszélést folytatnák — Amerikai—japán kereskedelmi vita — Izrael felszámolja az Anszar-fogolytábort, de a foglyok egy részét Izraelbe hurcolja. Csütörtök: Papandreu görög miniszterelnök a választások í lőbbre hozatalát javasolja az államfőnek. — Heves politikai csatározások Frarciaországban az új választási törvény korul — Súlyos harcok Dél-Libanonban Péntek: Az SZKP KB Politikai Bizottsága helyeslőleg foglal állást a magyar—szovjet megbeszélések eredményeit illetően — Tárgyalások kezdődnek a KNDK és Dél- Korea között — Thatcher ázsiai körútja. A hét 3 kérdése 1. Milyen új fejlemények történtek a kelet—nyugati viszonyban? A Genf ben immár lassan egy hónapja tartó szovjet— amerikai tárgyalásokról nincsenek érdemi jelentések, s ez érthető is: a részt vevő felek megállapodtak a teljes titoktartásban. Géniről szó volt azonban a hét legfontosabb kelet—nyugati diplomáciai eseményén, Joe Clark kanadai külügyminiszter moszkvai megbeszélésein. Gro- mikóval történt találkozójía alkalmat adott rá, hogy a szovjet külügyminiszter hangsúlyozza: Moszkván nem múlik a genfi tárgyalások sikere, ám az eredményhez elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok is építő módon közelítsen a napirenden levő kérdésekhez. A Szovjetunió, minden jel szerint, kulcskérdésnek tekinti az űrfegyverkezés megákadályozását és a nukleáris fegyverkezés befagyasztását a jelenlegi színvonalon, legalábbis kezdeti lépésként, ameddig nem indulhat meg a tényleges csökkentés. Magyarán mondva ez annyit jelent, hogy a genfi tárgyalások akár évekig elhúzódhatnak, s ez idő alatt ne rosszabbodjék a helyzet, ne fokozódjék a fegyverkezési hajsza, a konferencia ne adjon spanyolfalat az újabb fegyverfajták létrehozásához és rendszerbe állításához. A vietnami önkéntesek újabb egységeit vonták ki a Kambodzsai Népköztársaságból. A katonákat Phnom Penhben ünnepélyesen búcsúztatták. Washington részéről azonban éppen ellenkező törekvések nyilvánulnak meg. Szinte jelképes lehet, hogy a genfi amerikai delegáció vezetőjét, Max Kampelmant hazarendelték, de nem jelentéstételre, hanem az elnöki indítvány melletti korteskedésre az MX-rakéták kong-, resszusi vitájában. Reagan azzal érvelt, hogy az új (tíz robbanófejjel ellátott) interkontinentális rakéta afféle adu lehet a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon. A moszkvai televízióban elhangzott vélemények szerint viszont az MX-program nem „fegyverletételre” ösztönzi a Szovjetuniót. hanem az megteszi majd a szükséges ellenintézkedéseket az egyensúly helyreállítására és fenntartására. Az amerikai előnyszerzési kísérletek nem válhatnak be, az abszolút fegyverek és abszolút fölény kergetése közismerten az illúzióik világába való, viszont folytatódik a fegyverkezési verseny, s ez kedvezőtlenül befolyásol minden tárgyalást. A befagyasztás természetesen az „euro- rakétákra” is vonatkozna, annál inkább, mert a 108 Nyu- gat-Európába tervezett Pershing—2 rakétából 54 darabot máris elhelyeztek. Változatlanul napirenden van az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdése is. A Pentagon „hideg-meleg” politikát folytat: először hatvannapos ultimátumot nyújtott át atlanti szövetségeseinek, hogy nyilatkozzanak részvételi szándékukról a csillagháborús tervekben. Miután ez többnyire visszatetszést, sőt visszautasítást keltett, a határidőit lassan elmossák, s főként a gazdasági előnyöket hangsúlyozzák a partnereknek. Az NSZK — Wörner hadügyminiszter nyilatkozatát alapul véve — késznek látszik beadni derekát; a nem NATO-tag. de katonai szövetséges Japán még nem döntött véglegesen; mások húzódoznak. Lord Carrington, NATO-főtitkár washingtoni útja, és Reagan elnökkel való találkozása ugyancsak az álláspontok közelebb hozására irányult, de ma még nem mérhető fel, milyen eredménnyel. Amerikai lapok közben a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségét mérlegelik, de a jelentésekből is kitűnt, hogy gyakorlatilag az előkészítő „tapogatózásoknál” tartanak. Nyilván az a perdöntő, hogy a két ország viszonyának általános állapota, a genfi tárgyalások menete mennyire kínálhat majd kedvező körülményeket. Általában nem zárják ki, hogy még az idén létrejöjjön a csúcstalálkozó (A találgatásokban az ENSZ 40. születésnapján, New Yorkban rendezendő ünnepségeket emlegetik kézenfekvő keretként, hiszen arra számos állam- és kormányfő kap meghívást), de május végén talán már többet lehet tudni. A jövő hónap közepén, Bácsben — az osztrák államszerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából — külügyminiszteri összejövetelre számítanak az osztrák fővárosiban, lévén, hogy mind Gromiko, mind Shultz ott tartózkodik majd. A chilei katonai diktatúra elleni nagyszabású tüntetéssé alakult át Santiagóban a meggyilkolt Manuel Guerrero tanító és Jósé Parada szociológus temetése 2. Mi történik Kambodzsában? Vietnami önkéntesek alakulatait búcsúztatják Kambodzsában, ezúttal (negyedik alkalommal) tizenöt ezren hagyják el az indokínai szomszéd országot. A jelentéseket idézve, ez annyit jelenít, hogy „mintegy harmadával” csökken a vietnami kontingens létszáma, tehát az a harmiinícezres szint körül mozoghat majd. A csapatkivonást kiterjedt katonai műveletek előzték meg. s ezek során a mind hatékonyabbá váló kambodzsai néphadsereg, valamint • a vietnami önkéntesek egységei tizenhét ellenforradalmi bázist számoltak fel a thaiföldi határon. Megszűnt az az áldatlan helyzet, hogy a polpolistáknak, a Sonn San vezette erőknek, és Szihanuk csapatainak támaszpontláncolata volt a határra támaszkodva, s ezen át valósággal áramlottak az országba a külföldi fegyverek, a diverzánsak. Sőt, a néhány tíz négyzetkilométernyi kambodzsai területet felhasználva, diplomaták jöttek át néhány órára vagy percre, átadni megbízólevelüket az ellenforradalmi erőknek, hogy legalitást biztosítsanak nekik, s a nemzetközi elismerés látszatát keltsék. így segítve a kormányellenes csoportokat. Természetesen a jövőben is előfordulhatnak elszigetelt ellenséges fegyveres akciók Kambodzsa területén, de minden jel szerint jelentős lépés történt előre a helyzet katonai konszolidációjában. Ez pedig közvetlenül kihat majd a politikai konszolidáció folyamatára is, hiszen tarthatatlan állapot, hogy az ENSZ-ben még mindig az úgynevezett „Demokratikus Kambodzsa” bitorolja az ország törvényes helyét. A Kambodzsai Népköztársaság kormányfője kifejtette, hogy Phnom Penh változatlanul kész a politikai-diplomáciai eszközök igénybevételére, s a polpotistákon kívül kész kapcsolatot létesíteni a ma még kormányellenes erőkkel, akár Száihanuikkal is. (A hercegnek azonban szakítania kell polpotista szövetségeseivel, akiket a népirtás iszonyú bűnei terhelnek, s nem jöhetnek szóba tárgyaló- partnerként.) Ez egyúttal a kambodzsai választ jelenthette az ausztráliai s egyes ASEAN-államok követítési próbálkozásaira. Hun Sen azonban leszögezte: ha nem lehetségesek tárgyalások az ésszerű keretek között, a Kambodzsai Népköztársaság kész katonai eszközökkel a konszolidáció maradéktalan megvalósítására. 3. Hogyan értékeljük a legújabb latin-amerikai fejleményeket? Nem először, és valószínűleg nem utoljára, ismét fenyegető üzenetet küldött Nicaragua címére az amerikai elnök. Igaz, formailag tűzszünetre hívott fel, de olyan feltételek közepette, hogy a latin-amerikai haladó erők nyílt ultimátumot említenek. A harcok júniusig tartó felfüggesztése jegyében új választásokat akar a középamerikai országra erőszakolni, méghozzá a kontrák, az ellenforradalmárok részvételével. Maguk az amerikai lapok is megállapítják, hogy a „körítés”, a békeszólamok inkább azt a célt szolgálták, hogy az amerikai kongresz- szusnál megkönnyítsék az elleniforradalmároknak szánt anyagi segítség megszavazását. Ilyen körülmények között nem kísérhette különösebb siker Bietancur kolumbiai elnök washingtoni útját sem, pedig ez az ország egyike a Contadora-csoportban tömörülő négy államnak s hozzá akar járulni az elfogadható békejiavaslatök kimunkálásához. Közép-Amerika mellett a nyugtalanság és bizonytalanság jelei mutatkoznak Dél-Amerikában is. Tancredo Ne- ves-en, a megválasztott brazil elnökön, rövid idő alatt az ötödik műtétet hajtották végre és állapota válságosra fordult. A nem ritka latin-amerikai kérdőjelek közé sorolható, hogy fizikai akadályoztatása milyen politikai következményekkel járhat az éppen csak „civil ruhát” öltött országban. Nő a belső feszültség Chilében, ahol a szélső- jobboldal politikai gyilkosságok egész sorát követte el. Válaszképpen a jövő csütörtökre meghirdették az újabb nemzeti tiltakozási napot, és a chilei demokratikus erők ehhez a haladó közvélemény segítségét is kérték. Santiagóban újabb komoly erőpróbák előtt álnak ... RÉTI ERVIN Reagan amerikai elnök a héten fogadta Betancur kolumbiai elnököt, aki a Contadora-csoport béketervéről tanácskozott Washingtonban Elutaztak a külföldi párt- és kormányküldöttségek (Folytatás az 1. oldalról.) vétségé Központi Bizottsága elnökségének tagja vezetésével vett részt a felszabadulásunk évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. A delegációt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke búcsúztatta a budapesti légikikötőben. Ott volt Mliovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A kora délutáni órákban elutazott Budapestről.a csehszlovák párt- és kormány- küldöttség, amelyet Josef Koreák, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Délután hazautazott fővárosunkból a bolgár párt- és kormányküldöttség, amely Milko Balevnek, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével vett részt az ünnepségeken. A delegációt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke búcsúztatta a repülőtéren. Ott volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A magyar kulturális napok nagy moszkvai sikere Hatalmas sikerrel folynak Moszkvában a magyar kultúra kedden megkezdődött napjainak rendezvényei. A kulturális napok nagy színházi megnyitóját, Hidas—Seregi a Cédrus című balettjét a szovjet televízió egyenes közvetítése jóvoltából sok millióan látták országszerte. Nagy tömeget vonzott az öt reprezentatív magyar kiállítás szerdai közös megnyitója is a Szovjetunió Állami Képtárában. Csütörtökön este a moszkvai Művész Színházban bemutatkozott a Nemzeti Színház társulata, amely Moliere Tartuffe-jét adta elő. A Nemzeti társulata még egy alkalommal játssza Moszkvában a Tartuffe-öt, majd két ízben Bornemissza Péter Magyar Elektráját adja elő. Ezután a társulat az észt fővárosba, Tallinnba utazik ezzel a két darabbal. A Budapest nevét viselő moszkvai filmszínházban Köpeczi Béla művelődési miniszter jelenlétében csütörtökön este nyílt meg a Magyar Film Hete. Az ünnepi megnyitón Kovács András A vörös grófnő című filmjét vetítették. Magyar-vietnami tárgyalás Március 29-e és április 5-e között Budapesten tartotta 7. ülésszakát a magyar-vietnami műszaki-tudományos együttműködési albizottság. Doan Phuong, a VSZK tudományos és műszaki állami bizottságnak elnökhelyettese és Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója, az albizottság társelnökei aláírták az együttműködés 1985. évi munkaprogramját. Doan Phuongot fogadta Szekér Gyula, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke, és Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának alelnöke. A vietnami vendég megbeszélést folytatott az OMFB és az OKISZ vezetőivel. Clark moszkvai sajtóértekezlete Hasznosnak minősítette Andrej Gromiko külügyminiszterrel és más szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásait Joe Clark kanadai kül- ügyminszter. Mint pénteken Moszkvában megtartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, a két ország számos kérdést eltérően ítél meg, de a tárgyalásokon a felek elsősorban az érintkezési pontokat és az együttműködés területeit igyekeztek felkutatni. E területek sorában említette Clark az aktívabb politikai konzultációkat, szorgalmazta a magas szintű politikai kapcsolatok bővítését és azok rendszeressé tételét. Ezzel kapcsolatban Clark megemlítette, hogy Gromiko Kanadába szóló meghívást fogadott el. A mostani tárgyalásokon megvitatták az együttműködés lehetőségeit a mezőgazdaság, az olaj- és gázfeltárás, a mezőgazdasági gépgyártás, a halászat és más ágazatok területén. Rámutatott, hogy a Szovjetunió fontos kereskedelmi partnere Kanadának. Külpolitikai kérdésekről szólva Clark kijelentette: moszkvai tárgyalásain meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió komoly magatartást tanúsít Genfben. E tárgyalások sikere — véleménye szerint — hozzájárulna ahhoz, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés más fórumain is előmozdítsák a nemzetközi együttműködést. Kifejezte Kanada érdekeltségét abban, hogy megállapodást érjenek el a vegyi és radiológiai fegyverek betiltásában, haladást érjenek a stocholmi konferencián. A moszkvai tárgyalásokon megvitatták a világűr mili- tarizálásának megelőzésével kapcsolatos kérdéseket. Clark megpróbálta igazolni az ezzel kapcsolatos amerikai álláspontot, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államokban jelenleg — úgymond — csak kutatásokat végeznek e téren. Azt is közölte, hogy a kanadai kormány az amerikai javaslat ellenére egyelőre nem döntött arról, hogy Kanada részt vesz-e e kutatásokban. Kérdésekre válaszolva azt mondta: Kanada földjén nincs és nem is lesz atomfegyver, s Kanada szigorúan tartja magát az atom- sorompó-szerződéshez.
