Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

1985. április 27. TOLNA i S NÉPÚJSÁG Napi 160 óra színes adás A szovjet ipar 1932-ben bocsátotta ki az első — mechanikus képfelbontású — tévékészülékeket. 1948. november 7-én a nézők már egyenes adást láthattak a Vörös térről, 625 soros kép- felbontással. másodpercen­ként 25 kép továbbításával. Így kezdődött a televíziózás. Ma a Szovjetunióban egy­séges televízióhálózat mű­ködik, s az adásokat 42 nyel­ven közvetítik. A különböző teljesítményű átjátszó ál­lomások száma meghaladja az öt és fél ezret. Ezeket egé­szíti ki az Orbi'ta műholdas távközlési rendszer 90, vala­mint az Ekran és Moszkva rendszerek valamivel több mint 3000 állomása. A központi televízió min­den adása színes. Moszkva a Szovjetunió különböző idő­zónái figyelembevételével, négy csatornán; napi 12 te­levíziós műsort ad, amelynek teljes időtartama mintegy 160 óra. Vietnam Elefánt­versenyek Az elefántszelídítésnek régi hagyománya van Viet­nam soknemzetiségű körze­tében, a Központi Fennsíkon. A hatalmas testű, erős álla­tok nemcsak a munkában se­gítik az embert, amikor ter­het vontatnak, erdőt irtanak, hanem kedvesen behemót játszótársak is. Ezek a vi­szonylag könnyen szelídít­hető, meglehetősen jámbor lények vadászatokon. sőt versenyeiken is részt vesz­nek. Az elefántverseny ősi szó­rakozás, amely egy időre fe­ledésbe merült, de a legutób­bi Hold-újévi ünnepségeken ismét megrendezték, s mon­dani sem kell, óriási sikere volt. A starthelyet már napok­kal a verseny kezdete előtt előkészítik. A versenyzők ne­héz dzsungelterepen több ezer méteres távot tesznek meg. Az elefántok mindegyi­ke több száz kiló súlyú fa- rönköt húz maga után. Va­lamennyi álltat hátán ott ül a mahut, az elefánt irányí­tója. A mahut öltözéke csu­pán egy ágyékkötő, de a felszerelése már jóval gaz­dagabb. Oldalán nádból font kosarat hord, amelyben bo­zótvágó kést és — serkentő céllal — bétélborsot tart. Amikor jelt adnak az in­dulásra, a különben lassú já­rású elefántok a nézők lel­kes kiáltozása, a dobok, a gongok vad ricsaja mellett sebes ügetésbe kezdenek. A kijelölt célpontot elsőnek el­érő elefánt megtisztelő cí­met kap, „lovasa”, a mahut pedig bronz- vagy ezüstszob­rot, esetleg egy vég szép bro­kátszövetet. Miután az utol­só elcsigázott állat is be- poroszkál a célba, megkez­dődik a lakoma. Helyezésre vaíló tekintet nélkül vala­mennyi behemót bőséges „prémiumot” kap olyan ele­fántnak való inyencfalatból, mint a cukornád levele vagy a banán-facsemete. Újítás és hagyomány a szovjet építészetben — Kulturális örökségünk, múltunk nemcsak lehet, de kell, hogy korszerű legyen — állapítja meg Qleg Svid- kovszkij, a művészettörté­net doktora, a szovjet épí­tész szövetség vezetőségének titkára. Mindaz a csodálatos dolog, amit valamennyi köz­társaságunkban létrehoztak elődeink, ma az új nemze­déket kell, hogy szolgálja, erősítenie kell szocialista kultúránkat, amely mindan­nak az értéknek az örököse, amelyet emberi kéz hozott létre. — Ez tehát a tradíciók és újítás a múlt és újkeresés kapcsolata. Nem tudná ezt a problémát röviden jelle­mezni az építészet szempont­jából? — A tradíció nemcsak a távoli idők alkotófantáziájá- naík a példája. A szemünk láttára alakult ki a a szov­jet építészet olyan néhány fontos hagyománya, mint az emberközpontúság, az új la­kótelepek kialakításának prioritása, az aktív beleszó­lás az emberek életformájá­ba, türelmetlenség a kirakat- jelleggel szemben és sok más. De gyakran élők még a már idejét múlt hagyomá­nyok is. Elegendő arra hi­vatkoznom. hogyan paza­rolták a földet az ipari épít­kezéseknél, amelyek akkor készültek el, amikor a váro­sokat még hatalmas lakatlan területek vették körül. Ami pedig az újítást illeti, mind­annyian a feltalálókat illető tisztelettel övezzük, amely a haladást segíti. Ez nem jelenti azt, hogy egy újítás nem lehet hamis, szükségte­len, ugyanúgy, ahogy egy idejét múlt tradíció. — Az építészet eszmei­művészeti feladata és a ha­gyományok és újítások kap­csolatának problémája fel­veti a nemzeti sajátosságok és az építészet szemléletes­ségének a kérdését. Mint is­meretes, ezen a területen szemléletek és szenvedé­lyek csapnak össze. Miben rejlik a kérdés lényege? — Általában nem egysze­rű a művészet és a nemzeti sajátosság kapcsolata, de az építészet esetében ez még bonyolultabb, hiszen az a művészet és építéstechnika ötvözete. Az utóbbi időben nagyon megnövekedett az emberek­ben a vágy, hogy minden nép építészetében a nemzeti sajátosságokat keressék. Ez a jelenség egyáltalán nem véletlen, ugyanez tapasztal­ható az irodalom vonatkozá­sában is. Ami azt a nemzeti hagyományt illeti, hogy fi­gyelembe kell venni a ter­mészeti adottságokat és a helyi építőanyag lehetősége­ket. mindenki egyetértésével találkozik. A stilizációk azonban nem egyformák. Időnként az épí­tészek a nemzeti kelléket csak jelként, színpadi dísz­letként alkalmazzák, amikor a hagyományos formákhoz nyúlnak. Sajnos, sok ilyen eset van. Pedig az építé­szet, ez a nagyarányú mű­vészet évszázadokra alkot, és nem a gyorsan múló divat szeszélyeire. — Hogyan lehet átadni egy nép lelkivilágát? — Fel lehet használni a népi díszítőelemeket, át le­het vinni a nemzeti térérzé­kenységet. A csúcsíves árká­dok, a lodzsák, a közép-ázsi­ai házak dekoratív rácsai nemcsak díszítések, hanem a forró nap sugaraitól is vé­dik a házakat, vagyis figye­lembe vették a természeti adottságokat, a környezetet. Taskent főterén egy egész szökőkútsort hoztak létre. Ez nem egyszerűen dísz, hanem kultúrhagyomány is: forró napokon már a víz csobogá­sa is megörvendezteti az em­bert. — Az egyre inkább nyil­vánvaló, hogy a hagyomá­nyos formák alkalmazása nem feltétlenül a régi előtti hódolatot jelenti. A szakem­berek véleménye szerint sok­kal hatékonyabb az az út, ha a modern építészet a távoli nemzeti hagyományok fej­lesztése szellemében halad. Hogy lehet átmenteni őket a múltból a jelenbe? — Különös sikereket értek el ebben a vonatkozásban a baltikumi építőmesterek. Gondolok itt a vitoriássport tal'llimni olimpiai központjára, valamint a litván település­re, Juknajcsajra. Az előbbi a fegyelmezettségével ragad meg, amelyben világosan felismerhető az észtek nem­zeti karaktere. A magas te­tejű juknajcsaji lakóházak a hagyományokra emlékeztet­nek, természetesen moderni­zálva — a tervezők a kollektív szellemet és nem a kis csa­ládi fészkek elszigeteltségét érzékeltetik. A leningrádi hajóállomás épületének tervezői Állami díjat 'kaptak. Az első pilla­nattól kezdve egy kikötőben, méghozzá Leningrád kikötő­jében álló hajót lehet rá el­képzelni. A magas, csúcsíves torony, amelyen egy hajócs­ka van, hasonlóságot mutat a még Puskin által megéne­kelt „admiralitás csúccsal”. A látóhatárt az épületet kö­rülövező híd húzza alá, ez a legjellemzőbb vonása a völgyben fekvő Leningrád- nak. — „Észak építészeti gyöngy­szeme”, Leningrád, történel­mileg kialakult város. A Szovjetunióban az ilyen vá­rosok vannak többségben. Hogy lehet újabb építkezése­ket végezni úgy, hogy ne rongálják a már kialakult városképet? — Minden konkrét esetben más a recept. Példa erre Tbiliszi, ahol remekül re­konstruálták az óvárost. A régi házakat teljesen felújí­tották, és új tartalommal töl­tötték meg. Az ősi műemlék­ben, a székesegyházban, színházat hoztak létre. Lát­tam ott Shakespeare egyik drámáját, és nagyon irigy­kedtem a színészekre, hiszen semmilyen díszletekre nem volt szükségünk. Maga az en­teriőr szolgáltatja a termé­szetes hátteret a darabhoz: az oszlopok, az apszisz, amely az alapnál kissé feljebb van és a ragyogó akusztika. Hát így lehet a mai életbe be­kapcsolni a történelmi emlé­keket. — És mégis, mi a fonto­sabb, a hagyomány, vagy az újítás? — Bár építészeti kérdések­ben soha nem lehet katego­rikusan fogalmazni, a gya­korlat azt bizonyítja, hogy a nemzeti kifejezési formák ke­resésében a fő nem az, hogy a régi formákat stilizáljuk, hanem újító munkát kell vé­gezni. Kell pedig ezt tenni a modern világérzés és az igazi nemzeti kultúra vonásainak elsajátítása alapján. NYIKOLAJ NEJC Rákóczi Prágában II. Rákóczi Ferenc halálá­nak 250. évfordulója alkal­mából emléktáblát avattak Prágában az egykori jezsuita fogadalmas ház falán (ma a Károly egyetem matematika­fizika karának épülete) ahol egyetemi tanulmányainak idején 1691—1692-ben lakott. II. Rákóczi Ferenc — mint ismeretes — életének na­gyobbik felét külföldön élte le, leghosszabban törökor­szági száműzetésben. Kevés­bé ismeretes, hogy serdülő­korában, legfogékonyabb éveit Csehországban töltötte. 1688 áprilisától 1690 őszéig a jindrichuv hradeci (Neu- has) jezsuita gimnázium, az­után 1692. nyaráig a prágai egyetem diákja volt. Még a jezsuiták mércéje szerint is rendkívül szigorú rendszabályokat foganatosí­tottak vele szemben.. Lipót császár személyes akaratából a tizenkét éves gyereket nem a kollégiumban helyezték el a többi diákkal együtt, ha­nem a szeminárium épületé­ben rendeltek neki szállást. Az elkülönítés akkor is to­vább tartott, amikor a gim­názium elvégzése után Rá­kóczi beiratkozott a prágai egyetemre és átköltözött a tartományi székvárosba, Prá­gába — nehogy a lázadó ma­gyarok, Thököly hívei eset­leg elrabolhassák. A prágai egyetemet akko­riban Carolo-Ferdinandeum- nak hívták, amely elnevezés tükrözte, hogy az intézmény folytatta ugyan a Károly egyetem hagyományait, de II. Ferdinánd nevének hoz­záadása arra is utal, hogy az ellenreformáció szolgálatába állt, hiszen ez a császár ad­ta a jezsuiták kezére a már akkor is európai hírű uni- versitast. Első egyetemi éve alatt Rákóczi metafizikát, logikát és retorikáit tanult. Rákóczi számára igen ter­méketlennek tűntek a filo­zófiai, s főleg a szőrszálhaso­gató logikai előadások, fi­gyelme mindinkább a „tisz­ta tudomány”, a matemati­ka felé fordult. Második egyetemi évében úgyszólván kizárólag hadi és természettudományokat hall­gatott, így hadmérnökséget, hadi építészetet, erődítéstant és ballisztikát, valamint op­tikát tanult. Ennek a későb­biekben nagy hasznát vette, amikor a szabadságharc ide­jén értőként tudott konzul­tálni francia hadmérnökei­vel, s maga is szerkesztett hadtudományi munkákat. Az egyetemi oktatás ala­csony színvonalát a gyenge tanárok mellett a mérhetet­len sok tanítási szünet is okozta. A nyári, őszi, kará­csonyi, farsangi, húsvéti és pünkösdi szünetek összesen öt hónapot vettek el az évből, a vasár- és ünnepnapok mel­lett még kedden és szomba­ton sem voltak előadások. Az ifjú Rákóczinak bőven volt hát ideje arra, hogy gyak­ran járjon kirándulni, va­dászni, testét ökölvívó-tré­ningekkel erősítse, s áldoz­zon kedvenc időtöltésének, a biliárdozásnak. Vergilius és Ovidius, va­lamint más római írók és szónokok tanulmányozása, a latin nyelv szinte kizárólagos használata, már gimnáziumi éveiben elhalványította anyanyelvi érzékét, s prágai éveiben csaknem teljesen el­felejtett magyarul. Némete- sen öltözködött, s még az is felötlik benne, hogy szerze­tesnek álljon. Azt gondolhat­nánk, már-már mindenről megfeledkezett, ami valaha is hazájához kötötte­Egy helyütt még Mikszáth Kálmán is Utalt arra, hogy a száműzött Thököly egyik hí­ve csalódottan tért meg Prágából, ahol avégett szem­revételezte az ifjú Rákóczit, vajon alkalmas lesz-e mos­tohaapja nyomdokába lépni. A tizenhat éves ifjú életé­ben azonban 1692. nyara döntő fordulatot hoz: gyám­ja, Kollonics bíboros hirte­len Bécsbe rendeli, hogy a gyámsági jog meghosszabbí­tásához beleegyezését el­nyerje, ám Rákóczi ezt megtagadja tőle. nem tér Vissza többet Prágába, egye­temi tanulmányait is meg­szakítja, sosem teszi be a lábát Csehország földjére, s a jezsuita atyák minden erő­feszítése ellenére, nemcsak, hogy németül még jó sokáig nem tanult meg, de életút­ja is homlokegyenest ellen­tétesen alakul azzal, amit a magyargyűlölő Kollonics és derék prágai magisterei el­képzeltek számára. Jindrichuv Hradecben Rá­kóczi emlékszobát rendeztek be, de Prágában eddig sem­mi sem utalt arra, hogy a vá­rosban ifjúkorának fontos állomását töltötte II. Rákóczi Ferenc. Méltó tisztelgés em­lékének, hogy halála 250. évfordulója alkalmából már­ványtábla került egyik prá­gai szálláshelye, az egykori jezsuita fogadalmasház fa­lára, SZŰCS D. GÁBOR Mongólia A gyógyító víz Mongóliában több száz gyógyforrás — hazai nevén: arsan — fakad. Vannak köz­tük gyógyhatású hideg for­rások éppúgy, mint termálvi­zek. Különösen híres az Ulánbátor közelében lévő jancsiivlani gyógyforrás, amelynek hideg vize igen magas szénsavtartalmú. So­kan keresik fel a kuzsirti, sargalzsuti salétromos hév­forrásokat is. Az első mongol vízgyó­gyászati szanatóriumot még a század első harmadában nyitották meg. Ma már az ilyen gyógyintézményeknek egész hálózata van az or­szágban. Az intézetekben a legkorszerűbb hidro- és fi- zioterápiás módszerekkel gyógyítják a betegeket. Ered­ménnyel alkalmazzák az akupunktúrát és a dieteti­kus eljárásokat. Igen kedvelt és bevált kezelési mód a ku­misz-kúra. A kaneatejből erjesztett hazai italkülönle­gesség alkalmas például a felső légúti betegségek gyó­gyítására. Ismert általános erősítő hatása is. Használa­tával lényegesen javítható az utókezelésre beutalt bete­gek fizikai állapota. i Tbiliszi rekonstruált óvárosának egyik épületében helyezték el a gyermekképtárat

Next

/
Thumbnails
Contents