Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. április 27. TOLNA i S NÉPÚJSÁG Napi 160 óra színes adás A szovjet ipar 1932-ben bocsátotta ki az első — mechanikus képfelbontású — tévékészülékeket. 1948. november 7-én a nézők már egyenes adást láthattak a Vörös térről, 625 soros kép- felbontással. másodpercenként 25 kép továbbításával. Így kezdődött a televíziózás. Ma a Szovjetunióban egységes televízióhálózat működik, s az adásokat 42 nyelven közvetítik. A különböző teljesítményű átjátszó állomások száma meghaladja az öt és fél ezret. Ezeket egészíti ki az Orbi'ta műholdas távközlési rendszer 90, valamint az Ekran és Moszkva rendszerek valamivel több mint 3000 állomása. A központi televízió minden adása színes. Moszkva a Szovjetunió különböző időzónái figyelembevételével, négy csatornán; napi 12 televíziós műsort ad, amelynek teljes időtartama mintegy 160 óra. Vietnam Elefántversenyek Az elefántszelídítésnek régi hagyománya van Vietnam soknemzetiségű körzetében, a Központi Fennsíkon. A hatalmas testű, erős állatok nemcsak a munkában segítik az embert, amikor terhet vontatnak, erdőt irtanak, hanem kedvesen behemót játszótársak is. Ezek a viszonylag könnyen szelídíthető, meglehetősen jámbor lények vadászatokon. sőt versenyeiken is részt vesznek. Az elefántverseny ősi szórakozás, amely egy időre feledésbe merült, de a legutóbbi Hold-újévi ünnepségeken ismét megrendezték, s mondani sem kell, óriási sikere volt. A starthelyet már napokkal a verseny kezdete előtt előkészítik. A versenyzők nehéz dzsungelterepen több ezer méteres távot tesznek meg. Az elefántok mindegyike több száz kiló súlyú fa- rönköt húz maga után. Valamennyi álltat hátán ott ül a mahut, az elefánt irányítója. A mahut öltözéke csupán egy ágyékkötő, de a felszerelése már jóval gazdagabb. Oldalán nádból font kosarat hord, amelyben bozótvágó kést és — serkentő céllal — bétélborsot tart. Amikor jelt adnak az indulásra, a különben lassú járású elefántok a nézők lelkes kiáltozása, a dobok, a gongok vad ricsaja mellett sebes ügetésbe kezdenek. A kijelölt célpontot elsőnek elérő elefánt megtisztelő címet kap, „lovasa”, a mahut pedig bronz- vagy ezüstszobrot, esetleg egy vég szép brokátszövetet. Miután az utolsó elcsigázott állat is be- poroszkál a célba, megkezdődik a lakoma. Helyezésre vaíló tekintet nélkül valamennyi behemót bőséges „prémiumot” kap olyan elefántnak való inyencfalatból, mint a cukornád levele vagy a banán-facsemete. Újítás és hagyomány a szovjet építészetben — Kulturális örökségünk, múltunk nemcsak lehet, de kell, hogy korszerű legyen — állapítja meg Qleg Svid- kovszkij, a művészettörténet doktora, a szovjet építész szövetség vezetőségének titkára. Mindaz a csodálatos dolog, amit valamennyi köztársaságunkban létrehoztak elődeink, ma az új nemzedéket kell, hogy szolgálja, erősítenie kell szocialista kultúránkat, amely mindannak az értéknek az örököse, amelyet emberi kéz hozott létre. — Ez tehát a tradíciók és újítás a múlt és újkeresés kapcsolata. Nem tudná ezt a problémát röviden jellemezni az építészet szempontjából? — A tradíció nemcsak a távoli idők alkotófantáziájá- naík a példája. A szemünk láttára alakult ki a a szovjet építészet olyan néhány fontos hagyománya, mint az emberközpontúság, az új lakótelepek kialakításának prioritása, az aktív beleszólás az emberek életformájába, türelmetlenség a kirakat- jelleggel szemben és sok más. De gyakran élők még a már idejét múlt hagyományok is. Elegendő arra hivatkoznom. hogyan pazarolták a földet az ipari építkezéseknél, amelyek akkor készültek el, amikor a városokat még hatalmas lakatlan területek vették körül. Ami pedig az újítást illeti, mindannyian a feltalálókat illető tisztelettel övezzük, amely a haladást segíti. Ez nem jelenti azt, hogy egy újítás nem lehet hamis, szükségtelen, ugyanúgy, ahogy egy idejét múlt tradíció. — Az építészet eszmeiművészeti feladata és a hagyományok és újítások kapcsolatának problémája felveti a nemzeti sajátosságok és az építészet szemléletességének a kérdését. Mint ismeretes, ezen a területen szemléletek és szenvedélyek csapnak össze. Miben rejlik a kérdés lényege? — Általában nem egyszerű a művészet és a nemzeti sajátosság kapcsolata, de az építészet esetében ez még bonyolultabb, hiszen az a művészet és építéstechnika ötvözete. Az utóbbi időben nagyon megnövekedett az emberekben a vágy, hogy minden nép építészetében a nemzeti sajátosságokat keressék. Ez a jelenség egyáltalán nem véletlen, ugyanez tapasztalható az irodalom vonatkozásában is. Ami azt a nemzeti hagyományt illeti, hogy figyelembe kell venni a természeti adottságokat és a helyi építőanyag lehetőségeket. mindenki egyetértésével találkozik. A stilizációk azonban nem egyformák. Időnként az építészek a nemzeti kelléket csak jelként, színpadi díszletként alkalmazzák, amikor a hagyományos formákhoz nyúlnak. Sajnos, sok ilyen eset van. Pedig az építészet, ez a nagyarányú művészet évszázadokra alkot, és nem a gyorsan múló divat szeszélyeire. — Hogyan lehet átadni egy nép lelkivilágát? — Fel lehet használni a népi díszítőelemeket, át lehet vinni a nemzeti térérzékenységet. A csúcsíves árkádok, a lodzsák, a közép-ázsiai házak dekoratív rácsai nemcsak díszítések, hanem a forró nap sugaraitól is védik a házakat, vagyis figyelembe vették a természeti adottságokat, a környezetet. Taskent főterén egy egész szökőkútsort hoztak létre. Ez nem egyszerűen dísz, hanem kultúrhagyomány is: forró napokon már a víz csobogása is megörvendezteti az embert. — Az egyre inkább nyilvánvaló, hogy a hagyományos formák alkalmazása nem feltétlenül a régi előtti hódolatot jelenti. A szakemberek véleménye szerint sokkal hatékonyabb az az út, ha a modern építészet a távoli nemzeti hagyományok fejlesztése szellemében halad. Hogy lehet átmenteni őket a múltból a jelenbe? — Különös sikereket értek el ebben a vonatkozásban a baltikumi építőmesterek. Gondolok itt a vitoriássport tal'llimni olimpiai központjára, valamint a litván településre, Juknajcsajra. Az előbbi a fegyelmezettségével ragad meg, amelyben világosan felismerhető az észtek nemzeti karaktere. A magas tetejű juknajcsaji lakóházak a hagyományokra emlékeztetnek, természetesen modernizálva — a tervezők a kollektív szellemet és nem a kis családi fészkek elszigeteltségét érzékeltetik. A leningrádi hajóállomás épületének tervezői Állami díjat 'kaptak. Az első pillanattól kezdve egy kikötőben, méghozzá Leningrád kikötőjében álló hajót lehet rá elképzelni. A magas, csúcsíves torony, amelyen egy hajócska van, hasonlóságot mutat a még Puskin által megénekelt „admiralitás csúccsal”. A látóhatárt az épületet körülövező híd húzza alá, ez a legjellemzőbb vonása a völgyben fekvő Leningrád- nak. — „Észak építészeti gyöngyszeme”, Leningrád, történelmileg kialakult város. A Szovjetunióban az ilyen városok vannak többségben. Hogy lehet újabb építkezéseket végezni úgy, hogy ne rongálják a már kialakult városképet? — Minden konkrét esetben más a recept. Példa erre Tbiliszi, ahol remekül rekonstruálták az óvárost. A régi házakat teljesen felújították, és új tartalommal töltötték meg. Az ősi műemlékben, a székesegyházban, színházat hoztak létre. Láttam ott Shakespeare egyik drámáját, és nagyon irigykedtem a színészekre, hiszen semmilyen díszletekre nem volt szükségünk. Maga az enteriőr szolgáltatja a természetes hátteret a darabhoz: az oszlopok, az apszisz, amely az alapnál kissé feljebb van és a ragyogó akusztika. Hát így lehet a mai életbe bekapcsolni a történelmi emlékeket. — És mégis, mi a fontosabb, a hagyomány, vagy az újítás? — Bár építészeti kérdésekben soha nem lehet kategorikusan fogalmazni, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a nemzeti kifejezési formák keresésében a fő nem az, hogy a régi formákat stilizáljuk, hanem újító munkát kell végezni. Kell pedig ezt tenni a modern világérzés és az igazi nemzeti kultúra vonásainak elsajátítása alapján. NYIKOLAJ NEJC Rákóczi Prágában II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Prágában az egykori jezsuita fogadalmas ház falán (ma a Károly egyetem matematikafizika karának épülete) ahol egyetemi tanulmányainak idején 1691—1692-ben lakott. II. Rákóczi Ferenc — mint ismeretes — életének nagyobbik felét külföldön élte le, leghosszabban törökországi száműzetésben. Kevésbé ismeretes, hogy serdülőkorában, legfogékonyabb éveit Csehországban töltötte. 1688 áprilisától 1690 őszéig a jindrichuv hradeci (Neu- has) jezsuita gimnázium, azután 1692. nyaráig a prágai egyetem diákja volt. Még a jezsuiták mércéje szerint is rendkívül szigorú rendszabályokat foganatosítottak vele szemben.. Lipót császár személyes akaratából a tizenkét éves gyereket nem a kollégiumban helyezték el a többi diákkal együtt, hanem a szeminárium épületében rendeltek neki szállást. Az elkülönítés akkor is tovább tartott, amikor a gimnázium elvégzése után Rákóczi beiratkozott a prágai egyetemre és átköltözött a tartományi székvárosba, Prágába — nehogy a lázadó magyarok, Thököly hívei esetleg elrabolhassák. A prágai egyetemet akkoriban Carolo-Ferdinandeum- nak hívták, amely elnevezés tükrözte, hogy az intézmény folytatta ugyan a Károly egyetem hagyományait, de II. Ferdinánd nevének hozzáadása arra is utal, hogy az ellenreformáció szolgálatába állt, hiszen ez a császár adta a jezsuiták kezére a már akkor is európai hírű uni- versitast. Első egyetemi éve alatt Rákóczi metafizikát, logikát és retorikáit tanult. Rákóczi számára igen terméketlennek tűntek a filozófiai, s főleg a szőrszálhasogató logikai előadások, figyelme mindinkább a „tiszta tudomány”, a matematika felé fordult. Második egyetemi évében úgyszólván kizárólag hadi és természettudományokat hallgatott, így hadmérnökséget, hadi építészetet, erődítéstant és ballisztikát, valamint optikát tanult. Ennek a későbbiekben nagy hasznát vette, amikor a szabadságharc idején értőként tudott konzultálni francia hadmérnökeivel, s maga is szerkesztett hadtudományi munkákat. Az egyetemi oktatás alacsony színvonalát a gyenge tanárok mellett a mérhetetlen sok tanítási szünet is okozta. A nyári, őszi, karácsonyi, farsangi, húsvéti és pünkösdi szünetek összesen öt hónapot vettek el az évből, a vasár- és ünnepnapok mellett még kedden és szombaton sem voltak előadások. Az ifjú Rákóczinak bőven volt hát ideje arra, hogy gyakran járjon kirándulni, vadászni, testét ökölvívó-tréningekkel erősítse, s áldozzon kedvenc időtöltésének, a biliárdozásnak. Vergilius és Ovidius, valamint más római írók és szónokok tanulmányozása, a latin nyelv szinte kizárólagos használata, már gimnáziumi éveiben elhalványította anyanyelvi érzékét, s prágai éveiben csaknem teljesen elfelejtett magyarul. Némete- sen öltözködött, s még az is felötlik benne, hogy szerzetesnek álljon. Azt gondolhatnánk, már-már mindenről megfeledkezett, ami valaha is hazájához kötötteEgy helyütt még Mikszáth Kálmán is Utalt arra, hogy a száműzött Thököly egyik híve csalódottan tért meg Prágából, ahol avégett szemrevételezte az ifjú Rákóczit, vajon alkalmas lesz-e mostohaapja nyomdokába lépni. A tizenhat éves ifjú életében azonban 1692. nyara döntő fordulatot hoz: gyámja, Kollonics bíboros hirtelen Bécsbe rendeli, hogy a gyámsági jog meghosszabbításához beleegyezését elnyerje, ám Rákóczi ezt megtagadja tőle. nem tér Vissza többet Prágába, egyetemi tanulmányait is megszakítja, sosem teszi be a lábát Csehország földjére, s a jezsuita atyák minden erőfeszítése ellenére, nemcsak, hogy németül még jó sokáig nem tanult meg, de életútja is homlokegyenest ellentétesen alakul azzal, amit a magyargyűlölő Kollonics és derék prágai magisterei elképzeltek számára. Jindrichuv Hradecben Rákóczi emlékszobát rendeztek be, de Prágában eddig semmi sem utalt arra, hogy a városban ifjúkorának fontos állomását töltötte II. Rákóczi Ferenc. Méltó tisztelgés emlékének, hogy halála 250. évfordulója alkalmából márványtábla került egyik prágai szálláshelye, az egykori jezsuita fogadalmasház falára, SZŰCS D. GÁBOR Mongólia A gyógyító víz Mongóliában több száz gyógyforrás — hazai nevén: arsan — fakad. Vannak köztük gyógyhatású hideg források éppúgy, mint termálvizek. Különösen híres az Ulánbátor közelében lévő jancsiivlani gyógyforrás, amelynek hideg vize igen magas szénsavtartalmú. Sokan keresik fel a kuzsirti, sargalzsuti salétromos hévforrásokat is. Az első mongol vízgyógyászati szanatóriumot még a század első harmadában nyitották meg. Ma már az ilyen gyógyintézményeknek egész hálózata van az országban. Az intézetekben a legkorszerűbb hidro- és fi- zioterápiás módszerekkel gyógyítják a betegeket. Eredménnyel alkalmazzák az akupunktúrát és a dietetikus eljárásokat. Igen kedvelt és bevált kezelési mód a kumisz-kúra. A kaneatejből erjesztett hazai italkülönlegesség alkalmas például a felső légúti betegségek gyógyítására. Ismert általános erősítő hatása is. Használatával lényegesen javítható az utókezelésre beutalt betegek fizikai állapota. i Tbiliszi rekonstruált óvárosának egyik épületében helyezték el a gyermekképtárat
