Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. április 27. imEPUJSAG 5 Lakóhely és közművelődés öLdek és környezetvédők, állatbarát ligák és kulTp turális egyesületek hallatnak magukról szerte a Mm világban. Mintha az utóbbi időkben az emberek ____ közvetlen környezetük felé fordulva, a helyi p roblémák megoldására áldoznák legszívesebben idejüket, energiájúikat. Az elmúlt négy-öt évben Magyarországon is megélénkült az egyesületi élet. Szakmai szervezetek egész sora alakult spontán kezdeményezésre. Kulturális szervezetek, társaságok, egyesületek létesültek vállalva a szabad idő és a szórakozás szervezését. A hazai viszonyoknak megfelelően természetes, hogy ezek az egyletek elsősorban a kultúra területén jöttek létre, így az első lépéseikkel a közművelődés és a kulturális szakigazgatás különféle szintű képviselőivel találkoznak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek még nem készültek fel kellőképpen a fogadtatásukra. Elég itt emlékeztetni az utóbbi évek néhány nagy vihart kavaró engedélyezési eljárására: a Naturisták Egyesületének létrejötte körüli huzavona, vagy az újpalotai baráti egyesület alakuló értekezletének botrányos krónikája. Persze csak azök az esetek maradnak meg emlékezetünkben, amelyek jelentősebb sajtónyilvánosságot kaptak. A hónapokig fektetett aktáról, a formai kifogások miatt halogatott engedélykiadásról nem szerez tudomást a közvélemény. A hazánkban érvényes egyesületi törvény pedig elég világosan fogalmaz. Többnyire engedélyez, és nem tilt, együttműködésre kötelez, és nem alá-, fölérendeltségi viszonyokat teremt. Az első nagyobb hullám a lakóhelyi klubok tömeges alakulása volt. A lépcsőházak szögleteiben, mosókony- hákban, alagsori helyiségekben kisebb lakóközösségek által alapított klubok nemcsak az államigazgatási szervek gyanakvásával kellett, hogy megküzdjenek, de legtöbbször a közművelődés munkatársai sem fogadták őket szívesen. Konkurrenciát, a feladatok haszontalan me gnövel ődt látták bennük. Néhány helyen azonban, felismerve az együttműködésben rejlő lehetőségeiket, tartalmas szövetséget kötöttek a hivatásosok és az „amatőrök”. Ezt a barátságot nehezítette azonban az a körülmény, hogy a pénzforgalmi szabályok legtöbbször eeyszerűen nem tették lehetővé az állami támogatás eljuttatását az érdekelt közösségekhez. A szervezeti, adminisztratív kérdések megoldásával párhuzamosam — sokszor azok leple alatt — megindult az alakuló klubok integrálása a hagyománvos közművelődési intézményrendszerbe. Ezzel az egvéni kezdeményezésre létrejött közösségek pontosam azt a változékonyságot, rugalmasságot, spontaneitást veszítik el, amelyek pedig lényegüket jelentették. Hasonlóan jelentős szerepet játszik az egyéni kezdeményezés az új virágkorát élő városvédő, városszépítő egyesületi mozgalomban. Sokan hajlamosak ennek sikereit egyetlen okkal, a televízió népszerű Unokáink is látni fogiák című sorozatának hatásával magyaráz- ! ni. Az igazság viszont az, hogv Rádav Mihály és alkotótársai csak ideiében ismerték fel az egvre fokozódó érdeklődést. Népszerűsítették azt a gondolatot. ?mely — ahogy mondani szoktuk — benne volt a levegőben. Olvan emberek, akik edd'“ sem társadalmi murikára való felhívásokra, sem közművelődési programokra \ nem mozdultak, ezekben az egyesületekben rendszeres munkát végeznek, kutat iáik szűhebb lakóhelyük múltját. vigyázzák jelenét, jövőiét. Számtalan helyen ezek az egyesületek is a közművelődési intézmények égisze alatt működnek, felismerve azt. hogy kölcsönösen gaz- dagfthatiáik, színesíthetik egymás programkínálatát, bővíthetik lehetőségeik körét. A városvédő egyesületek alakulásuk első pillanataiban mindenütt az információhiánnyal kell. hogy megküzdjenek. Nincsenek adatok a város múltjáról, nem ismerik a lakosok a fejlesztési elképzeléseket, nem tud iák ki miben illetékes, milyen a szűkebb hazát érintő döntések meghozatalápak me"hanizmusa, illetve milyen pontokon avatkozhatnak be a lakosok az ügyek intézésébe. Az információ — más területeken is — a társadalmi élet demokratizálásának elsőrangú feltétele. Ennek összegvűitése, forgalmazása a mai napig specializált, széttagolt szervezetekben folyik. A tanács tájékoztat a szakigazgatási szervek tevékenységéről — rendszerint szakterületenként eltérő módszerekkel, formákban —, a kereskedelem a vásárlás feltételeiről, a közlekedési vállalat a menetrendekről. Nehezen áll össze egy univerzálisan használható városkalauz. Egyes közművelődési intézmények már felismerték azt, hogy képesek szakmai, illetékességi határokat is átlépve információkat gyűjteni, feldől- ; gozni, forgalmazni a mindennapi élet szinte összes területéről. Elsőként a Népművelési Intézet és a bakony- oszlopi községi tanács jelentette meg Közérdekű Közösségi Kalendárium címmel mindazokat az információkat, amelyeknek ismerete elengedhetetlenül szükséges a község intézményeinek használatához, egyben fórumot teremtettek arra, hogy a hasonló érdeklődésű polgárok egymásig találjanak. Másodikként — de most már professzionista alapossággal — a Dombóvári Városi Művelődési Központ jelentette meg a város és a környező községek kalendáriumát. Több száz oldalon sorjáznak benne az információk, segítve a tájékoztatást minden olyan területen, amelyen az átlagember legtöbbször csak csetlik-botlik. Ebbe a tájékoztatási munkába az elektronikus hírközlés is bekapcsolódni készül. Néhány településen már működik közösségi televízió, sok más helyen is készülnek ilyen adások beindítására. Érdekességük éppen abban van, hogy a legszűkebb környezet mindennapi gondjaival foglalkozik, hogy lehetővé teszi az azonnali visszacsatolást, a beleszólást. ; jehéz anyagi helyzetében a közművelődés sok N munkása gondolhatja most, hogy újabb felada- . tokra kell vállalkoznia, megint valami olyanhoz, ____ amihez nem ért, amire nincs ember és pénz. Ez a zonban nem jelentheti a feladatok mechanikus szaporítását. Ha szükséges, akkor a kisebb hatékonysággal művelhető hagyományos közművelődési formák ésszerű szelektálásával kell megteremteni annak lehetőségét, hogy a közművelődés ne veszítse el az esélyét arra, hogy részt vegyen olyan folyamatok irányításában, amelyek döntően befolyásolják szűkebb közösségeink életét. PALL ÁGI FERENC Jelölőgyűlés a Kereszt utcában Regöly az egyik dinamikusan fejlődő községünk. Az 1680 lakos szinte városi körülmények között élhet. A kereskedelmi ellátás kiváló, a közelmúltban adtak át egy szolgáltatóházat, gond, hogy nincs kozmetikus. Az utcák 95 százaléka szilárd burkolatú. A következő időszak legnagyobb feladata az óvoda felújítása. Ezekről az eredményekről, feladatokról esett szó a község 21 választókörzetének jelölőgyűlésein is. Képeink a 7. számú körzet jelölőgyűlésén készültek, melynek immár hagyományosan, harmadik alkalommal Fazekas Lajos, Kereszt utca 29-es számú házában ad otthont. A körzetben 24 család él, 22-en vettek részt a gyűlésen, és egyhangúlag megszavazták tanácstagjelöltnek dr. Rubinek Gyula állatorvost, aki eddig négy ciklusban volt tanácstag, és Fodor Ferencet, a tsz szarvasmar- ha-ágazatvezetőjét. Gottvald Károly képriportja Dr. Rubinek Gyula munkából érkezik
