Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

1985. április 25. A NÉPÚJSÁG---------1-------------------­A z SZMT-titkárság tárgyalta A SZMT titkársága leg­utóbbi ülésén a vállalati szo­ciálpolitikai tervekről tár­gyalt. A megye egészéről egyelőre nincs áttekintés, de a vizsgált vállalatoknál folyó munkából következtetni le­het az alapvető tendenciák­ra. Általában a szinten tartás a cél, és ez jelen gazdasági viszonyaink között helyesel­hető, jónak mondható. A szociálpolitikai tervek készítésénél egyik fontos te­rület a munkavédelem. A tervezés a vizsgált üzemek­ben az érvényben lévő irány­elveknek megfelelően történt. Fő cél a munkakörülmények javítása. Ezen belül minde­nütt kiemelten foglalkoztak a gépek, berendezések biz­tonságtechnikájának javítá­sával, korszerűsítésével, a nehéz fizikai munka csök­kentésével, a rakodás, anyag- mozgatás gépesítésével — hogy csak néhányat emel­jünk ki a sorból. A mezőgazdasági üzemek javító bázisának korszerűsí­tésével párhuzamosan a szo­ciális létesítmények bővíté­sét is tervezték. A munkásszállásoknál új létesítményt nem terveztek, mivel arra nincs szükség, vi­szont sok helyen a szálláson lakók kulturált életvitelre szoktatását tervezi a szak- szervezeti bizottság. A sza­bad idő hasznos eltöltésére tartalmas programokat szer­veznek azok számára, akik kénytelenek otthonuktól tá­vol lakni. A munkások szál­lítását mindenütt bérelt, sa­ját, vagy közhasznú jármű­vekkel oldják meg. Általában biztosított a nyugdíjasok és gyesen lévők szervezett üzemi étkeztetése. Fontos szociálpolitikai fel­adat az üdültetés. Az úgyne­vezett önellátó üdülési for­mák nagyon kedveltek, de bővüli a külföldi vállalati csereüdültetés is. Az üdülő­jegy árához támogatást a leg­több helyen az alacsony nyugdíjú nyugdíjasok és a nagycsaládosok részére ad­ják. Szerencsére sehol sem in­dokolt üzemi gyermekintéz­mény létesítése, a meglévők sem teljesen kihasználtak, van üzem amelyben a ki­használtság csak ötvenszáza­lékos. A vállalatok többsége a meglévő tanácsi intézmé­nyek bővítésében vesz részt. Ebben kimagasló szerepet vállalnak a szocialista bri­gádok. a munkáskollektívák. A vállalatok fejlesztési alap­jukból hosszú lejáratú köl­csönökkel, részesedési alap­jukból vissza nem térülő jut­tatásokkal támogatják dolgo­zóik lakásépítését. A Simon- tornvai Bőrgyárban — pél­dául — egymillió forintot képeztek erre a célra. Ahol a jelenleg érvényben lévő létszámnorma lehetővé tette, megtörtént a főfoglal­kozású üzemorvos beállítása. 33 munkahelven 21 főfoglal­kozású üzemorvos és öt kör­zeti üzemorvos látja el ezt a munkát. Mindenütt megvan­nak az evészsáviigvi munká­hoz szükséges tárgyi feltéte­lek. Fogászati rendelő a műszergyárban Az egészségügyi stáb: balról jobbra Pesti Józsefné asz- szisztens, dr. Ádám Gyöngyi fogorvos, dr. Müller Mária üzemorvos, és Ilosfalvi Imr éné üzemorvosi asszisztens Több éves kérését teljesí­tette a gyárnak az anyavál­lalat azzal, hogy fogászati rendelőt kapott a szekszárdi gyára. A művek gazdasági és társadalmi vezető testüle­téinek döntését Fekete Ru­dolf vezérigazgató a múlt év­ben a szekszárdi gyár ifjú­sági parlamenti ülésén jelen­tette be azzal a gondolattal, hogy a szekszárdi gyár már évek óta az elvárásoknak megfelelően teljesítette terv­feladatait, többször lett a gyáregységek közti verseny­ben az első, és így a kérése a közös kalapból teljesül. A bejelentésre a gyár szocialis­ta és munkabrigádjai közül két brigád — az Ybl Miklós építő és a Lendület tmk-la- katos — vállalta, hogy ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére el­végzik a szükséges átalakítá­si és szerelési munkákat. Ezt a vállalásukat is határidőre, kifogástalan minőségben tel­jesítették. így került sor a közelmúlt­ban az új fogorvosi rendelő átadására. Ezzel a műszer­gyáriak régi vágya teljesült. Az átadáson jelen volt dr. Koltai Imre főorvos, a szek­szárdi kórház üzemegészség­ügyi igazgatóhelyettese, dr. Selényi Judit fogászatvezető főorvos és dr. Ádám Gyön­gyi. az új fogorvos. A művek képviseletében Fiiszár László vszb-titkár és Magyar Miklós gazdasági igazgató volt jelen. Az át­adás alkalmával Horváth Endre, a szekszárdi gyár igazgatója többek közt el­mondta, hogy az új létesít­mény közel egymillió forint­ba került, a rendelő felsze­reltsége a teljes fogászati el­látást biztosítja. Egyben megköszönte mindazok fára­dozását, akik munkájukkal elősegítették, hogy az új fo­gászati rendelő rövid időn belül elkészült. Továbbá ki­tért arra, hogy a gyárban 1973 óta van rendszeres üzemorvosi ellátás. Jelenlegi vezetője dr. Müller Mária üzemorvos, aki Ilosfalvi Im- réné asszisztenssel közösen az elmúlt években sokat tett és tesz ma is azért, hogy a ren­deléseken megjelenők minél kevesebb ideig maradjanak ki a termelő és otthoni mun­kából. Várhatóan ezt a célt is szolgálja majd a most átadás­ra került új fogászati rende­lés is. Ezt követően dr. Koltai Imre főorvos elismerését fe­jezte ki a gyár vezetésének, és a munkát végző brigádok­nak az új fogászati rendelő gyors elkészítéséért, üzembe helyezéséért. Véleménye sze­rint a megye egyik legszebb és legjobban berendezett fo­gászati rendelőjét veszi át az üzemegészségügyi szolgálat részére. Ez a fogászati rendelő is része annak a béren kívüli juttatásnak, melyet a mű­szergyár nyújt a dolgozóinak. Már az első napokban kide­rült, hogy mennyire szükség volt erre az egészségügyi szolgáltatásra. A bizalmioktatás tapasztalatai a Bonyhádi Cipőgyárban A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete XX. kongresszusa kiemelten foglalkozott az agiíációs- és propaganda- munka értékelésével és an­nak jelentőségével, meghatá­rozva további feladatainkat. Szakszervezeti bizottságunk ennek szellemében állította össze az elmúlt évben is ok­tatási tervét, hiszen mozgal­mi életünk folyamatos fejlő­désének egyik kulcsa, az agi- táoiós és propagandamunka módszerei közül a tisztség- viselők megbízható felkészí­tése, oktatása. Célunk volt — természetesen ma is az —, hogy folyamatában, az ered­mények. lehetőségek, gondok összefüggésében ismertessük meg tisztségviselőinkkel az elkövetkező feladatokat, ép­pen ezért nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az ok­tatások tematikája igazodjon a napi feladatok ellátásához, a napi gondok megismerésé­hez. A tisztségviselők oktatását minden évben megszervez­zük, ügyelve arra. hogy min­dig aktuális témákról tart­sunk felkészítést. Igen sike­resek azok a foglalkozások, amikor új rendeleteket, sza­bályozókat értelmezünk kö­zösen, pl. az üzemi demokrá­cia új fórumrendszerei, kö­zép- és alsó szintű gazdasági vezetőik éves munkájának véleményezésévéi kapcsolatos feladataink. Az oktatásainkat úgy irányítjuk, hogy azok a testületi üléseinket megelőz­zék. Így az előterjesztésekben tapasztalható gondokat még a osoporfiértekezletek előtt tisztázni lehet, ez felkészítést is jelent a testületi ülésre. A bizalmíairtk ezt a módszert jónak ítélik meg, mert így mód nyílik a témák több ol­dalú megvitatására, az alter­natívák megbeszélésére. A bizalmiak agitációs érv­anyaga nő, s a vélemény- nyilvánításnál nemcsak egyé­ni gondolatokat közölnek, hanem a csoport észrevéte­leit is. Többek között ennek is tudható, hogy a testületi üléseken megalapozott vita után. ki-ki a legjobb belá­tása, illetve megbízatása alapján szavaz. Ezzel a mód­szerrel érdemibbé, konkré­tabbá vált a kapcsolat a szakszervezeti csoporttal, ezen keresztül a tagsággal. Az Oktatás színvonalának emelését szolgálta az a mó­dosításunk is, amely szerint az előadásokat nem ugyanaz a propagandista tartja, ha­nem az, aki az adott téma legjobb ismerője, gazdasági vagy mozgalmi vezető. Ko­rábbi tapasztalataink azt igazolják, hogy nem elég csak központilag kiadott té­mák alapján oktatni, ezért ma már többségében vállalati témákat, időszerű kérdéseket dolgozunk fel. Véleményem szerint válla­latunknál ezen a területen a megválsulás útján van az Oktatás, tájékoztatás, tájéko­zódás hármas egysége, me­lyet szakszervezeti bizottsá­gunk tovább kíván erősíteni PEM LÁSZLÓ A Szakszervezeti Munkásotthon és Könyvtár programajánlatai A fiatal műszakiak helyzete Illa Tolna Megyei ÁÉV-nél A győztes csapat tagjai közül 10 fiatal már középve­A könyvtár nyitva: hétfő­től péntekig 10—18 óráig, szombaton 9—12 óráig. Tanfolyam: Basic-progra- mozás: mikrogépek haszná­lata és programozása című tanfolyamsorozat II. része. A tanfolyam célja: a Basic- nyelv, valamint a programo­zás alapjának ismertetése Olyan szinten, hogy a tanfo­lyamot elvégzők képesek le­gyenek egyszerű Basic-prog- ramok megtervezésére és el­készítésére. Ajánljuk: mind­azoknak, akik hobby, vagy profi célokra mikroszámító­gépre Basic-prograimokat kí­vánnak írni. Indul két cso­portban május 20—31 között. Első csoport: hétfőtől pén­tekig 13.30—16.30 óráig, má­sodik csoport: 17—20 óráig. Csoportlétszám: 10—15 fő. Részvételi díj: 3300 forint. Jelentkezés: május 10-ig in­tézményünkben . Május 31-én 18 órakor: a földszinti társalgóban Jazz Kávéház VII. Május 26-án 17 órakor: ötórai tea. Zenés, táncos szó- rákozási lehetőség a 20—40 éves korosztály számára. Várjuk azoknak az amatőr előadóknak, alkotóknak je­lentkezését, (vers, ének, zene, szólóhangszer, kisegyüttes, paródia, amatőrfilm stb.), akik a tánc közötti szünetek­Munkahelyi A munkahelyi tömegspor­tot — a MÁV bátaszéki cso­mópontjánál — a szakszer­vezeti bizottság sportbizott­ságának vezetője és a KISZ- szervezet sportfelelőse szer­vezi. Minden évben részt vesznek a községben rende­zett tömegsport-megmozdu­lásokon, főként labdarúgás­ban. Az elmúlt évben ott voltak a Cserép Kupán, a Gemenc Kupáért folytatott versenyen, és a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében lezajlott tornákon. A szak­maközi bizottság rendezvé­nyein fociban és az atlétika különféle számaiban szere­peltek a vasutasok. Saját berkeiken belül meg­rendezték a második vasutas „derbit”, részt vettek a vas­ben szívesen bemutatnák műsorukat a résztvevőknek. Jelentkezés intézményünk­ben, az előadni kívánt műsor címének, műfajának megje­lölésével. Zene: Bolero együt­tes. Belépődíj: 30 forint. Május 16-án, 19 órakor: Diákból a megyei Művelő­dési Központ kistermében. Zene: Spirál együttes. Belé­pődíj: 20 forint. Fotógaléria nyitva: hétfő­től szombatiig 10—18 óráig, vasárnap 10—14 óráig. Május 30-án 10—18 óráig: mikroszámítógépek, alkalma­zási rendszerek és progra­mok bemutatója. Rendezők: INTRQNIK, Budapest, M— COMP GM Szekszárd. A májusi békehónap ren­dezvénysorozat részeként magyar—NDK barátsági na­pot rendez intézményünk a Hazafias Népfront megyei Bizottságával. Május 22-től június 9-ig: Barbara Köppe NDK fotóművész kiállítása. Vendégünk: Heidemaria . Englert, az NDK-centrum igazgatóhelyettese. A kiállí­tás nyitva: hétfőtől szombat­ig, 10—18 óráig, vasárnap 10—14 óráig. Április 26-tól május 31-ig: Tolnia megye szakszervezeti mozgalmának 40 éve. Nyitva: hétfőtől szombatig, 10—18 óráig, vasárnap 10—14 óráig. tömegsport utas területi olimpián is, ahol sakk, asztalitenisz és labdarúgás szerepelt a prog­ramban nőknek és férfiak­nak egyaránt. Férfi sakkcsa­patuk az országos döntőig eljutott. Részt vettek ezenkí­vül a vasutasfiatalok balato­ni találkozóján női és férfi­csaptokkal. A környező cso­mópontok dolgozói számára farsangi labdarúgótornát szerveztek. A bátaszéki tor­nacsarnokban szakszervezeti sportnapot szerveztek a nők, férfiak, gyerekek számára. A községi kispályás labdarúgás­ban két csapatuk is szere­pelt. Télen rendezik meg a teremkupát és más versenye­ket, ezeken is részt vesznek a vasutasok. Hazánkban az ifjúság irán­ti növekvő érdeklődés általá­ban józan megítéléssel, fele­lősségérzettel és tenni akarás­sal párosul. Társadalmunk arra törekszik, hogy fejlett­ségünknek és lehetőségeink­nek megfelelően a tanulás^ a művelődés, a pályaválasztás és a munka lehetőségeit biz­tosítsa a fiatalok számára, valamint javítsa az ifjúság életfeltételeit. A fiatalok munkába állá­sának lehetőségei kedvezőek, bár a képzettség és a mun­kaerő-kereslet között vannak kisebb-nagyobb aránytalan­ságok. Gondot okoz az, hogy esetenként nem bontakozik ki a fiatalok tudása, aktivi­tása, mivel többnyire nincse­nek is erre ösztönözve. Sok fiatal szakember gondja, hogy nem kap képzettségé­nek és képességeinek megfe­lelő feladatot. Bér- és jöve­delemnövekedésben — külö­nösen a fiatal értelmiségiek esetében — gyakran nagyobb a szerepe a munkában el­töltött éveknek, mint a tel­jesítményeknek. Ezen általá­nos gyakorlaton igyekezett változtatni az elmúlt idő­szakban a Tolna Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat gaz­dasági és politikai vezetése, amely helyesen ismerte fel, hogy a vállalat fejlődésének egyik jelentős kérdése a fia­tal műszakiakban rejlő ké­pességek jobb kiaknázása. Mindezt mozgósító erejű cél­kitűzésekkel és reális felté­telrendszerrel igyekezett a vállalat megvalósítani, amelynek tapasztalatai job­bak az általánosnál, de szá­mos feladat megoldásának feltételeit nem sikerült meg­teremteni. Az elmúlt időszak pozití­vumai közé tartozik, hogy öt év alatt nyolccal növekedett az egyetemet és tizeneggyel a főiskolát végzettek száma, jelenleg a fiatal műszaki ér­telmiségiek száma 35, akik zeto és egy felső szintű veze­tő. Az anyagi megbecsülés területén éves átlagban 9,3 százalékos bérfejlesztésben részesültek a fiatal műsza­kiak. Az elmúlt két évben több mint 50 százalékuk ka­pott valamilyen kitüntetést. A vállalat vezetésSben va­ló részvétel biztosítása, vala­mint az anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett igyeke­zett a vállalat azon lenni, hogy az eltérő érdeklődésű és politikai aktivitású fia­talok az élet különböző te­rületein, a tömegszervezetek­ben, kulturális és sport téren is lehetőséget kapjanak. Az alkotó munka kiemelkedő eseménye volt az elmúlt idő­szakban, hogy hattagú fia­tal műszaki értelmiségi csa­pat Pécsett megnyerte a DÉFSZAK-vetélkedőt. Jelen­tősen segítette a vállalat a fiatal műszakiakat a lakás- megoldásban, valamint ide­iglenes garzonlakások kiala­kításában. Mindezen ered­mények mellett bizonyos el­lentmondások keletkeztek. A fiatal műszaki értelmi­ség egy kis része — a reális lehetőségeket figyelmen kí­vül hagyva — az állandó elé­gedetlenség hangulatában él és irreális igényeket támaszt a vállalattal szemben. Elméleti ismereteik birto­kában egyes műszaki fiata­lok a mindennapi gyakorlati munkát, egy-egy szakterület­tel való foglalkozást rangon alulinak tartják. Számos fiatal közömbös kö­zösségi kérdések iránt, van­nak akik bizalmatlanok, egyes céljainkkal szemben fenntartásokat hangoztatnak. összességében a fiatal mű­szaki értelmiséggel való fog­lalkozásnak egy átgondolt, reális és állandó folyamat­nak kell lennie, hogy a vál­lalat a jövőben is megfelel­hessen a vele szemben tá­masztott követelményeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents