Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

1985. április 3.

NÉPÚJSÁG 3

Szabó János akadémikus, ny. államtitkán, a BME egyetemi tanára

széles körű oktató-nevelő munkájáért, a tartószerkezetek korszerű számítási módszereinek kidolgozásáért és alkalmazásáért, valamint jelentős iparszervező és állam- igazgatási vezetői tevékenységéért;

Szentes Tamás, a közgazdaságtudomány doktora, az MKKE egyetemi tanára

a mai világgazdasági folyamatoknak a gazdasági elmaradottság és a fejlődő országok politikai gazdaságtanának nemzetközileg elismert kutatásáért, a nemzetközi tudományos kapcsolatok szélesítése terén kifejtett tevékenységéért;

Szűcs Jenő, a történelem- tudomány kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézete tudományos osztály- vezetője

Magyarország, valamint Közép- és Kelet-Európa középkori gazdasági, társadalmi és ideológiatörténetének kutatásában végzett kimagasló eredményeiért; •

Tarján Imre Kossuth-dí- -jas akadémikus, ny. egyetemi tanár a kristályfizika és a biofizika kutatásában elért nemzetközileg is elismert tudományos és gyakorlati eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói és tudományszervezői munkásságáért,

Tóth Béla, a gyermelyi Petőfi Tsz elnöke a mező- gazdasági alaptevékenység és az élelmiszertermelés vertikumában elért kiemelkedő eredményeiért;

Veszprémi Szénbányák Ajkai Bányaüzem November 7. szocialista brigád tagjai:

Kossuth-díjat kapott

Agárdi Gábor, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze magas színvonalú művészi alakításaiért;

Bacsó Péter, a MAFILM Balázs Béla-díjas’ rendezője, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze filmrendezői munkásságáért;

Bálint Endre festőművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze sokirányú művészi munkássága elismeréséül ;

Csorba Győző József Atti- la-díjas költő, műfordító, a Jelenkor című folyóirat főmunkatársa kiemelkedő költői és műfordítói tevékenységéért ;

Faragó András, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze folyamatos művészi tevékenységéért, különösen Wagner operáinak bassaba- riton szerepeiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Baumann Péter, a Madách Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kiemelkedő és sokoldalú színészi munkájáért.» színpadi és televíziós alakításaiért;

Koltai Lajos, a MAFILM Balázs Bála-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, kimagasló művészi értékű operatőri tevékenységéért ;

Kurucz D. István, Munká- csy-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kimagasló művészi munkássága elismeréséül,

Máthé Erzsi, a Katona József Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Művésze magas művészi színvonalú alakításaiért;

Ottlik Géza, József Atti'la- díjas író, műfordító kiemelNépünk történelmének leggazdagabb, legdicsőségesebb időszaka

A Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél a megyei és a városi pártbizottság koszorúját Péter Szigfrid megyei és Szabó Géza városi első titkár helyezte el. őket a tambovi, majd a karl-marx-stadti küldöttség követte

re ható gyógyszerekkel kapcsolatos kimagasló kutatásaiért, nemzetközileg is elismert gyógyszerkutató iskola megteremtéséért;

Kovács József építészmérnök, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek vezérigazgatója, az ipari és lakossági célú beton- és vasbetonelem- gyártás. a rugalmas termék- váltás megszervezéséért és megvalósításáért;

Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese

a hazai jogszociológia és a mai magyar társadalom kutatása terén elért kiemelkedő eredményeiért, jelentős tudománypolitikai és társadalom- politikai tevékenységéért;

Lovász László akadémikus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára

a kombinatorikus optima- lizáció, a gráfelmélet és számítógéptudomány terén elért nemzetközi jelentőségű tudományos eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért;

Minőségi Cipőgyár Május 1. szocialista brigád tagjai: Fülöp Lászlóné brigádvezető, szabász, Hering Mihályné szabász, Peringer Györgyné szabász, Sápi Józsefné szabász, Tubák Miklósné szabász

megosztva hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájukért, az exporttevékenységben és az anyagmegtakarításban elért eredményeikért;

Paszternák József üzemmérnök, a máriapócsi Rákóczi Tsz elnöke,

Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke,

Simon István üzemmérnök, az ászári Arany Kalász Tsz elnöke,

megosztva a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek magas színvonalú gazdasági eredményeit biztosító termelési szerkezetek közös munkával való kialakításáért;

Péter János ny. külügyminiszter, az Országgyűlés al- elnoke

a magyar nép érdekében a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljainak megvalósításáért és nemzetközi jó hírének erősítéséért kifejtett kimagaslóan eredményes munkájáért, közéleti tevékenységéért ;

dr. Pülay Zoltán mezőgazdasági mérnök, a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója

a termelés, a munka- és üzemszervezés területén valamint az állattenyésztés fejlesztésében kifejtett kiemelkedően eredményes munkájáért;

Sárközy Tamás, az állam- és jogtudomány doktora, az MKKE tanszékvezető egyetemi tanára,

a gazdaság és a jog közötti összefüggések tanulmányozásáért, az ezzel összefüggő gyakorlati javaslatok kidolgozásáért;

Simonyi Károly gépész- mérnök, a műszaki tudomány doktora, a BME Kossuth- díjas egyetemi tanára,

nemzetközileg is elismert, tankönyv- és szakírói tevékenységéért, különösen ,t,A fizika kultúrtörténete” c. művéért, valamint kiemelkedő pedagógiai munkásságáért;

Stefanovits Pál akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az általános talajtan és a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő oktató, kutató és irodalmi munkásságáért ;

Koszorúzási

Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kedden megkoszorúzták

azoknak a hősöknek, katonáknak a sírjait, emlékműveit. akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.

A solymári katonai temetőben a II. világháború maünnepségek

gyarországi felszabadító harcai során elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új-zél andi katonák emléke előtt tisztelegtek. A nemzeti himnuszok elhangzása után a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa nevében Bíró Imre és Bánáti Gézáné, az Elnöki Tanács tagjai helyezték el a megMajor László brigádvezető vájár, Kiss István szakvezető frontmester, Kovács Zoltán vájár, Molnár Antal vájár, Szalai Sándor szakvezető frontmester megosztva kiemelkedő termelési eredményeikért, új technológiák, új fejtésbiztosító berendezések alkalmazásának megvalósításáért,

Vörös Árpád kohómérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Csepel Művek Vas- és Acélöntöde igazgatója,

a hazai vasöntészet fejlesztése, korszerű gyártási módszerek alkalmazása és a minőségi öntvénygyártás terén kifejtett kiemelkedően eredményes tevékenységéért,

Zala megyei Állami Építőipari Vállalat Sneff József szocialista brigád tagjai: Krémer Ferenc brigádvezető kőműves. Bagarus István kőműves, Imrei Ferenc kőműves, Papp Ernő kőműves, Sipos János kőműves, Török Károly kőműves

megosztva az új építkezéseknél és a műemléki helyreállításoknál egyaránt alkalmazott hagyományos és iparosított módszerek felhasználásában folyamatosan elért kiemelkedő teljesítményeikért, Zimits Tibor, a vaszari Hunyadi Tsz elnöke az állattenyésztésben — különösen az új rendszerű, olcsó megoldású szakosított szarvasmarhatelep építési módszerének, illetve a korszerű tartás technológiájának kidolgozásában és elterjesztésében, valamint a tejtermelésben elért kiemelkedő eredményeiért.

kedő írói, műfordítói munkásságáért ;

Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház Liszt-díj as magántáncosa, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a balett különböző stílusköreiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Rolla János hegedűművész, az Országos Filharmónia művészeti vezetője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestereként és művészeti vezetőjeként kifejtett kimagasló művészi tevékenységéért;

Száraz György, József At- tila-díjas író, a Kortárs című folyóirat főszerkesztője, kiemelkedő irodalmi munkásságáért;

Szemes Mari, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, a Miagyar Népköztársaság Kiváló Művésze, magas művészi színvonalú alakításaiért ;

Szőllősy András Erkel-dí- jas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze zeneszerzői tevékenységéért, szimfonikus és énekkari műveiért;

Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, különösen Puccini: Bohémélet és Pillangókisasszony, valamint Verdi: Simon Boccanegra című operákban nyújtott kiemelkedő alakításaiért;

Vas István, Kossuth-díjas író, költő, kiemelkedő költői, szépprózai és fordítói munkásságáért.

*

A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet 18-an, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet 45-en kapták. (MTI)

emlékezés virágait az emlékmű talapzatán. A Miniszter- tanács képviseletében Heté- nyi István pénzügy- és Medve László egészségügyi miniszter, valamint Esztergályos Ferenc külügyminiszter ^helyettes koszorúzott. Elhelyezték koszorúikat Űj-Zéland, Kanada, a Lengyel Népköz- társaság, a Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság és Ausztrália nagy- követségének képviselői is.

(Folytatás az 1. oldalról.)

lőtt fő irányban haladtunk előre. Tiszteletet és megbecsülést érdemel népünk helytállása. De tudnunk kell, hogy az építőmunka soron lévő feladatainak sikeres megoldása, a viliággazdaság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása, eredményeink megszilárdítása az egész társadalomtól az eddiginél is nagyobb erőfeszítést követel.

Az idei év jól indult. Szorgalmas, eredményes munka folyik a gyárakban, a földeken, az intézményekben, életünk minden területén. S ha a lendület, a tettrekészség nem törik meg, ha mindany- nyian akarjuk, elérjük a magunk elé tűzött célokat. Számolhatunk terveink egyik legfőbb biztosítékával, a társadalom szocialista összefogásával.

Hazánk — és benne megyénk — négy évtiezedes fejlődését tekintette át a továbbiakban Péter Szigfrid. — A megye ipara szegényes volt a felszabadulás előtt, zömében néhány főt foglalkoztató kisüzemek jelentették, csak néhány nagyobb gyár jelentette az úgynevezett gyáripart. A III. ötéves tervben felgyorsult a megye iparának fejlesztése, majd a 70- es évek közepétől az intenzív fejlesztés vonásai erősödtek. Megindult és gyors üteművé vált a Paksi Atomerőmű építése, majd az élelmiszertermelés előtérbe kerülésével felépült a Szekszárdi Húskombinát és a tejüzem. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak száma az 1954—84. években mintegy 3 és félszeresére növekedett, a megye ipari termelése 1984-ben 18-szorosa volt az 1954. évinek.

Korszakos jelentőségű volt a fejlődés a mezőgazdaságban is. Az elmúlt évek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, s ve- . le a parasztság felemelkedésének nincs a szövetkezeti úttal egyenértékű, ahhoz fogható más útja. Az eredmények jelentős részben annak köszönhetők, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt olyan agrárpolitikát dolgozott ki, amely messzemenően érdekeltté tette a parasztságot az új gazdálkodási forma előnyeinek kiaknázásában. A megyei termés- mennyiség a nyolcvanas években búzánál háromszorosa, kukoricánál négyszerese volt a felszabadulás előtti évek átlagának.

Megtett utunk tapasztalatai megerősítik hogy a szocialista viszonyok minden másnál kedvezőbb lehetőséget adnak a gazdaság, a termelőerők fejlesztésére, de ezek önmaguktól nem válnak valóra, ezeket átgondolt politikával, céltudatos munkával lehet és kell hasznosítani.

— Négy évtized alatt a magyar társadalom szerkezete is gyökeresen átalakult. Hazánk a felszabadulás utáni időszakban a dolgozók társadalmává vált. Alapvető változásokat hozott e négy évtized a munkásosztály életében, kizsákmányolt és elnyomott osztályból a hatalom birtokosává vált, amely vezető szerepet tölt be a társadalom életében. Döntő fordulatot hozott e négy évtized a parasztság életében, amelynek évszázados elmaradottságát kellett leküzdeni ez időszak évei során. Az értelmiség helyzete is lényegesen megváltozott. A felszabadulás utáni időszakban, különösen annak második felében a magyar társadalom, az emberek gazdasági, társadalmi körülményeit, munkájuk jellegét, életviszonyait, gondolkodás- módját, politikai állásfoglalását tekintve, a korábbinál sokkal homogénebbé vált.

Mélyrehatóan átformálódtak a politikai viszonyok is. Egy merőben új politikai intézményrendszer jött létre, amely osztálytartalmában, szerkezetében, működési mechanizmusában híven visszatükrözi a társadalom gazdasági alapját, termelési és osztályviszonyait.

A négy évtized történelmi vívmányai közül az egyik legjelentősebb az életszínvonal nagymértékű emelkedése, az életkörülmények minőségi változása. E tény történelmi jelentőségét nem csökkenti az a körülmény, hogy az utóbbi néhány évben — a külgazdasági feltételek kedvezőtlen változásának szorító hatására és az egyensúly helyreállításának kényszere miatt — a lakosság egészét tekintve nem növekedett az életszínvonal, sőt, ezen belül csökkent a reálbér. Ha a nagyobb időszak helyzetét vizsgáljuk, nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy az életszínvonal ilyen mértékű emelkedésére, mint amilyen az elmúlt negyven évben bekövetkezett, nem volt példa a magyar történelemben.

Negyven év alatt tömegméretűvé vált a művelt, széles látókörű emberek száma. Egyre inkább megvalósul az az eszmény, hogy hazánk a „kiművelt emberfők” országává váljék. Lényegesen javult megyénkben is az egészségügyi ellátás:

A fasizmus feletti győzelem jelentőségéről szólt a továbbiakban a megyei párt- bizottság első titkára. — A döntő erő, amely megmentette az emberiséget a pusztulástól, a szovjet nép ereje volt. Egyetlen ország és nép sem tett olyan roppant erőfeszítéseket és nem hozott olyan súlyos áldozatokat, mint a szovjet nép. A fasizmus feletti győzelmet követően elkezdődött a világ egészének átalakulása, létrejöttek a szocializmus országai. .. Ám egy évvel a győzelem után már megtörtént a hidegháború „nem hivatalos” hadüzenete Churchill fultoni beszédével. Azóta is fenyegeti a világbékét az imperializmus. A Magyar Népköztársaság a szocialista világközösség tagjaként, a Szovjetunió és a szocialista országok szilárd szövetségeseként, aktív külpolitikai tevékenységével továbbra is a nemzetközi élet pozitív irányzatát kívánja erősíteni, ezzel is hozzájárulva a világbékét fényi tő veszélyek elhárítás:! '*' folyó küzdelemhez.

— Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében kiemelkedő jelentőségű a testvéri szocialista országokkal kialakult kapcsolataink fejlesztése. Ezt igazolja és fémjelzi az a testvéri barátság

és együttműködés, amely a Szovjetunió Tambov, illetve az NDK Karl-Marx-Stadt megyéivel közel másfél évtizede kialakult. Különösen fontos a magyar—szovjet barátság elmélyítése, a két ország és népei együttműködésének további gazdagítása. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak • legbiztosabb nemzetközi támasza.

Befejezésül a XIII. kongresszus jelentőségéről, az ott megfogalmazott tennivalókról szólt a megyei pártbizottság első titkára.

— Éljes április 4-e, hazánk felszabadulásának és függetlenségének nagy ünnepe!

Éljen és erősödjék a magyar és szovjet nép barátsága, a szocialista országok közössége, s benne a Magyar Népköztársaság és ä Német Demokratikus Köztársaság összefogása.

Éljen a béke!

Ezután Alekszej Ivanovics Hrjabov, az SZKP Tambov megyei Bizottságának titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, átadta a testvérmegye komunistáinak, dolgozóinak üdvözletét. Szólt a két nép barátságáról, együttműködéséről, méltatta azt az eredményes munkát, küzdelmet, amit a felszabadult magyar nép folytatott és folytat a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért. Felszólalása után átadta Tambov megye' kommunistáinak

ajándékát, egy békevázát, melyen megyéjük szülötte, a hős partizánlány, Zoja Kozmogyemjanszkaja van megörökítve.

Siegfried Lorenz, a Német Szocialista Egységpárt Karl- Marx-Stadt megyei Bizottságának első titkára a megye 215 ezer kommunistájának üdvözletét adta át, majd szólt az egész emberiséget fenyegető fasizmus fölötti győzelemről, a magyar nép négy évtizedes munkájának eredményeiről.

A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget, utána ünnepi műsor következett, melyben a Belügyminisztérium Kapos táncegyüttese lépett fel.

*

Tolnán a művelődési házban tartották este az ünnepi nagygyűlést, melynek szónoka Szilák Mihály nagyközségi tanácselnök volt. Tamásiban folytatódott a hétfőn kezdődött program. A művelődési házban megnyílt a „Lakóhelyünk 40 éve” fotó- kiállítás, a városi úttörőházban pedig megrendezték a városban működő KlSZ-szer- vezetek felszabadulási vetélkedőjét.