Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 94. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1985. április 23., kedd BŐVÜLŐ TV-ADÖHÁLÓZAT (3. old.) LÁNYI PÉTER ZONGORAESTJE (4. old.) SZAKMUNKÁSOK ISKOLAPADBAN (5. old.) TOVÁBB TART TAVASZI GYENGESÉG (6. old.) TAVASZI MUNKÁK (3. old.) Barátság hangverseny Budapesten Sikeresen szerepelt a Szekszárdi Madrigálkórus Megkezdődtek az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések Ma Bátaszéken lesz jelölőgyülés Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy április 22-én megkezdődnek megyénkben is az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések. Tegnap Tolnán, Bonyhádon, Dombóváron, Tamásiban, Simontornyán, Dunaföldváron és Pakson tar­tották meg az országgyűlési képviselői jelölőgyűléseket. A késő délutáni órákban kezdődött jelölőgyűlésekről lapunk holnapi számában számolunk be. Ma Bátaszéken, a nagy­községi művelődési házban tartanak országgyűlési képvi­selői jelölőgyűlést 17 órai kezdettel. Zsúfolásig megtelt a művelődési központ színházterme J Tegnap este Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában, a Barátság koncertek ’85 sorozat kereté­ben rendezett barátság hang­verseny egyik főszereplője a Szekszárdi Szövetkezeti Mad­rigálkórus volt. A felszaba­dulás 40. évfordulója tiszte­letére rendezett hangverse­nyen Péter Szigfrid, a Tolna megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte a megjelen­teket. Ünnepi megnyitó be­szédében hangsúlyozta: kü­lön megtiszteltetés, hogy ezen a kulturális eseményen, ame­lyet hazánk felszabadulása évfordulója után néhány nappal és a II. világháború befejezése 40. évfordulója előtt néhány héttel rendez­nek., a Szekszárdi Szövetke­zeti Madrigál kórus is sze­replő lehet. — Az évforduló kapcsán hálával emlékezünk a Vörös Hadsereg katonáira, a hős szovjet népre, a hazánk fel­szabadításában résztvevőkre, akiknek részük volt abban, hogy ma olyan politikai, gaz­dasági, kulturális fejlődésről beszélhetünk, amelyet a mö­göttünk hagyott békés negy­ven évben, a szocialista tár­sadalmi rendszerben tudtunk elérni — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, majd arról beszélt, hogy a termelés, a munka, az életkö­rülmények megváltoztatásá­val szinte egy időben kultu­rális forradalom is kibonta­kozott hazánkban, amely emberek százezreinek adott jogot a tanuláshoz és műve­lődéshez; mely nélkül a szo­cialista fejlődés eddig elért eredményei elképzelhetetle­nek és megvalósíthatatlanok lettek volna. A kulturális forradalom milliókat jutta­tott el a történelem folyamán felhalmozott, de a felszaba­dulásig csak kevesek számá­ra hozzáférhető ismeretek birtokbavételéhez. Péter Szigfrid részletesen szólt megyénk felszabadulás utáni eredményeiről, fejlő­déséről. Megyénk kulturális arculatáról szólva elmondta: „Megbecsüljük a sok népcso­port hagyományait, ápoljuk Babits, Illyés, Garay és má­sok szellemét és hagyatékait. Készülünk Liszt Ferenc év­fordulójának méltó megün­neplésére.” Beszéde befejező részében elmondta: megyénkben több mint húsz ifjúsági és felnőtt kórus van. Közülük tíz or­szágos minősítéssel rendel­kezik. Köztük van a Szek­szárdi Szövetkezeti Madri­gálkórus is, amely 1965-ben alakult és azóta más kóru­sunkkal együtt, számos nem­zetközi sikert, elismerést könyvelhetett el. A megnyitót követően ke­rült sor a Szekszárdi Szövet­kezeti Madrigálkórus és a Budafoki Kamarakórus nagy sikerű műsorára. Közel másfél „Választók és választottak közös akarata és cselekvése a fellendülés új forrásait nyithatja meg” — a Hazafias Népfront választási felhívá­sából ez az idézet fogadta azókát, akik résztvevői vol­tak a Tolna megye 5-ös or­szággyűlési iképviselőválasz- tó körzetében a dombóvári művelődési központban meg­rendezett jelölőgyűlésnek. Tegnap délután fél három­kor Kurucz József, a Haza­fias Népfront dombóvári vá­rosi bizottságának a titkára köszöntötte a megjelenteket. A jelölőgyűlés egyetlen napirendi pontjaként Vidó- czy László, Dombóvár város Tanácsának elnöke a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának megbízásából emel­kedett szóra. Mint elmondta, a jelölőgyűlésre az MSZMP XIII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának negyvene­dik, és Dombóvár várossá alakulásának tizenötödik év­fordulójának idején került sor. Beszélt a XIII. kongresz- szus határozataiból adódóan a megyére, illetve Dombóvár városra és környékére váró ezer új lakás feladatokról, és szólt a hato­dik ötéves tervidőszakban végzett munkáról. Mint el­mondotta, a tervidőszak vé­géig 1021 új lakást adnak át Dombóváron, és emellett 360 családi ház is felépül. A terv­időszak egyik legfontosabb beruházása az elkészült hu­szonnégy tantermes általános iskola és nagy jelentőségű, hogy megkezdődött a szak­munkásképző iskola bővíté­se. Az újdombóvári városré­szen sok új utcában készült el több kilométer járda és szilárd burkolatú út. Ugyan­ott új kereskedelmi egységek épültek és elkészült a Hu­nyadi téri modern szolgálta­tóház. Megkezdődött a Kon- da-patak völgyében a pihe­nő- és szabadidő-park építé­se. Hogy a dombóváriak is magukénak érzik a várost, azt bizonyítja, hogy az éven­te tervezett tízmillió forint értékű társadalmi munkát minden évben túlszárnyalták. Fontos esemény volt a város életében, hogy negyven évvel a felszabadulás után 1984. december 1-én begördült a dombóvári vasútállomásra az első villanyvontatású szerel­vény. Végezetül a városi tanács elnöke ismertette a népfront jelöltjeit. Javasolta a gyűlés résztvevőinek jelöltként való elfogadásra Noé István dom­bóvári lakost, a MÁV üzem­főnökség mozdonyirányítóját és Lép Ferenc bapospulai la­kost, a MÁV szertárfőnökség szertárfőnök-helyettesét. Ezt követően Kovács Jó­zsef, Dombóvár, Népköztár­saság u. 52. szám alatti lakos kért szót. Maga és munka­társai nevében kérte a jelö­lőgyűlést, szavazzák meg Noé István jelölőlistára való fel­vételét. öt követte Szabadkai Tegnap délután a bonyhá­di városi művelődési köz­pontban gyűlt össze Tolna József, a MÁV szertárfőnök­ség szertárfőnöke, aki kérte Lép Ferenc jelöltté való megválasztását. A jelölőgyű­lés résztvevői ezután döntő töbséggel arról szavaztak, hogy az 5. számú választó- körzetben Noé Istvánt és Lép Ferencet jelöltté választ­ják. Az érdeklődésre jellemző, hogy akik nem fértek be a négyszáz személyes színház­terembe, azok — több mint kétszázan — zártláncú tévé- közvetítés segítségével, az előcsarnokból kísérhették fi­gyelemmel a jelölőgyűlest. (Természetesen az ő szavaza­taikat is beszámították a je­lölésbe.) megye 4. számú választóke­rületének 455 választópolgá­(Folytatás a 2. oldalon.) Megvalósult tervek Lenin-emlékünnepség Szekszárdon Kitüntették a legjobb propagandistákat Ma érkezik Budapestre a román kormányfő Tegnap délután Szekszár­don, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából ünnepi megem­lékezést tartottak. Tamás Istvánná, az oktatási igazga­tóság igazgatójának megnyi­tója után Kamarás György né, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője tartott megemlé­kező ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy ezen a napon szólunk Leninről, mint századunk forradalmi munkásmozgalmának legna­gyobb alakjáról, mint a győz­tes, nagy októberi szocialista forradalom vezetőjéről, a vi­lág első szocialista államának megalkotójáról, aki Marx és Engels tanításait alkotó mó­don alkalmazta az imperia­lizmus korára. Emlékezünk a lenini életműre, amelyben a szocialista forradalomért, a szocializmusért folyó harc tudományos elmélete és a forradalmi gyakorlat egy­mástól elválaszthatatlan és szerves egységet alkot.. Az előadó hangsúlyozta: pártunk mindig akkor ért el sikere­ket, amikor a lenini elvekből indult ki politikai stratégiá­jának kidolgozásakor. Pár­tunk csaknem három évti­zede azért tudta megvédeni szocialista vívmányainkat, azért tudta helyreállítani a párt iránti bizalmat, mert visszatért a lenini források­hoz mind az elméleti munká­ban, mind a politikai gya­korlatban. A lenini elvek és módszerek alkalmazása tette lehetővé a gyors konszolidá­ciót, a szocializmus alapjai­nak lerakását és megszilár­dítását, a fejlődéssel szükség­képpen együtt járó ellent­mondások folyamatos felol­dását, ,az új kérdések meg­válaszolását. A XIII. kongresszus azt is példázta, hogy a helyes vála­szok megtalálásához nem elegendő Marx, Engels, Lenin tanításainak idézése, hanem a lenini űt az alkotó marxiz­mus útja. Ennek szellemében elemezte a kongresszus a mai Magyarország helyzetét, tár­ta fel gondjainkat, kereste azok okait és határozta meg az évtized végéig feladata­inkat. Az előadó kiemelte: a szo­cialista társadalom építésé­nek olyan szakaszában va­gyunk, amely új, eddig soha nem tapsztalt körülményt je­lent számunkra, és új prob­lémák megoldását követeli tőlünk. Csák a lenini esz­mékkel felvértezett párt, a lenini munkastílust elsajátí­tó és alkalmazni tudó veze­tés képes megbirkózni ezek­kel a feladatokkal. Szép hagyomány, hogy Le­nin születésnapjáról a marxi —lenini eszmék propagan- distáinák körében, őket kö- szörttve emlékezünk meg. A megemlékezésnek ez a mód­ja méltó Leninhez, hiszen alakjának egyik legjellem­zőbb vonásához kapcsolódik, és egyben mutatja a propa­gandamunka megbecsülését. Ezt követően tájékoztatták a megjelenteket arról, hogy az április 19-én Budapesten, az MSZMP Központi Bizott­sága székházában megtartott központi propagandista ki­tüntetési ünnepségen Varga Lajos, a Simontornyai Bőr­gyár főművezetője a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetésben része­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására ma hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köz­társaság Kormányának el­nöke. Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke 1923. július 2-án született. 1965-ben lett tagja a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának. Egy évvel később — 1973-ig — az RKP Galati megyei Bizottságának első titkára volt. 1972-ben tagja lett az államtanácsnak, amelynek a következő esztendőben már a'lelnöke. 1973-tól két éven át az RKP Központi Bizottságának osz­tályvezetői funkcióját tölti be; 1976-ban a központi bizottság mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó titkára. 1976. és 1979. kö­zött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos szövet­ségének, valamint a társadalmi szervezetek tevékenységét koordináló központi tanács elnöke. A román közélet aktív képviselőjét 1978-ban a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjává választották. Ugyanebben az évben a gazdasági és társadalmi szervezési tanács elnöke, valamint a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Ta­nácsának elnökhelyettese lett. 1979-től az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Állandó Irodájának, 1980-tól a Szo­cialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának tagja. 1981-ben a központi bizottság titkárává választották meg. Contantin Dascalescu 1982. május 21. óta kormányfő, jelen­leg is tagja az RKP Központi Bizottságának, a Politikai Vég­rehajtó Bizottságnak, valamint a PVB Állandó Irodájának. A választók bizalmát élvezve képviselő a Nagy Nemzetgyű­lésben; tagja a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának. Elnökhelyettese a Román Szakszer­vezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának, s elnöke a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalomfejlesztési Tanácsnak (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents