Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

1985. április 22. iVÉPÜJSÁG 3 Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Jelölőgyűlésekről jelentjük Atomerőmű-beruházás Eredmények és tervek A nagykőnyi 8. számú vá­lasztó körzet tanácstagi je­lölőgyűlését a művelődési házban tartották, ahol Hin- tenberger Károlyné a leve­zető elnök köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Topa Lajos üzemi párttitkár elevenítette fel szocialista építőimunkánk 40 évének eredményeit és szólt az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatairól is. Az el­telt öt év sikereiről, gondjai­ról Hintenberger Károlyné vb-titkár adott számot. A székhelyközségben kát utca kapott szilárd bunkolatot, korszerűsödött a fogorvosi rendelő fogászati berendezé­se, körzeti orvosi rendelő és lakás, tanácsház, BM-szolgá- lati Lakás, tűzoltószertár épült. Elkészült az iskolai napközis konyha, a sportud­varhoz telket vásárait a ta­nács és megkezdődött az is­kola bővítése. A levezető el­nök beszámolójában kitért a társközségeikre is. Értényben felújították a mályfuratú ku­tat, elkészült 1100 méter víz­hálózat, híd, járda épült és társadalmi munkában rendbe tették az orvoslakás környé­két. Koppányszántón szilárd burkolatot kapott a Rákóczi utca, járda épült és elkészült egy 50 köbméteres víztároló. A levezető elnök az ered­mények mellett a gondokat és a terveket is ismertette. Ez utóbbiakból emelünk ki néhányat. A társközségek or­vosi ellátásának javítása cél­jából tervezik Nagykónyiban a 2. sz. körzeti orvosi ren­delő és szolgálati lakás meg­építését, a székhelyközség kultúrházának felújítását, utak, járdák építését — a társközségekben is —, vala­mint Értényben és Koppány­szántón a vízhálózat bővíté­sét. Hintenberger Károlyné beszámolója végén az iskola- bővítéshez kért társadalmi munkát, összefogást, amire a jelenlévők közül többen je­lentkeztek. A jelölőgyűlés résztvevői a beszámoló meghallgatása után egyhangúan elfogadták a 8. számú körzet tanácstag- jelöltjének Csutorás Lajost és Farkas Sándort. — él­és a vízelvezetés megoldása mellett felújították a húsbolt, a könyvtár és a KlSZ-helyi- ség épületét. Nagyszékelyben az állami lakások és az egészségház felújítása vált szükségessé. Társadalmi munkával ezt végrehajtották, járdát építettek és az autó­busz-megálló alumínium vá­rót kapott. Pincehelyen az I. számú körzeti orvos ren­delőjének váró és kiszol­gáló helyiségeit újították fel. Bővítették a vízhálózatot és autóparkolót építettek a mű­velődési házhoz. A húsbolt­ba nagy teljesítményű hűtőt állítottak be. Kövesutat épí­tettek a szemétlerakó telep­re. Felújították a ravatalozót, vízelvezető árkok épültek és szolgálati lakások. Szilárd burkolatot kapott a Nagyvá­radi, a Katona József, a Köl­csey, a Mező Imre, a Dankó, az Ifjúság utca. Családi ház építésére alkalmas telkeket sajátítottak ki és összefogás­sal járdák épültek. A társközségek sorsa is A megvalósított feladatok Pincehelyen is a nagyközség fejlődését jelzik, továbbá a település népességmegtartó lehetőségeit növelték. A ta­nácsnak, ezen belül a ta­nácstagoknak egyértelmű sze­repük és feladatuk volt. A nagyközség 7. számú vá­lasztókörzetében április 19- én szavaztak az állampolgá­rok a Hazafias Népfront ál­tal javasolt személyek jelö­lőlistára kerülésére. A gyű­tatót, a község ötéves fejlő­déséről. Belecska, Keszőhi- degkút, Nagyszékely — mint társközségek — sorsa szoro­san kapcsolódik Pincehely községpolitikai céljaihoz. A beszámoló így természetesen ezeket a községeket is érin­tette. Belecskán a Szabadság utcában a vízelvezető árok karbantartása, a híd felújí­tása, a tanácsi lakásokból orvosi rendelő, pedagógusla­kás és új könyvtár kialákí­A soron következő, ha­sonló feladatokra való moz­gósítás az új tanácstagokra vár majd. A pincehelyi 7. számú kör­zetben tanácstagjelöltnek javasolta a népfront Ács Fe- renoné Pálvölgyi Jolán óvó­nőt és Pályi Dezső tanácséi­lésen Schwá'b György peda­gógus köszöntötte a megje­lenteket, majd Schl.auck Ede iskolaigazgató adott tájékoz­tása sorolható a lakosság igé­nye szerint végrehajtott fel­adatok közé. Keszőhidegkú- ton a Petőfi utca lekövezése elfogadták a megjelentek. dkj. Pártmegbízatása: propagandista A Központi Bizottság szék­házéban rendezett Lenin­em lékünnepség egyik részt­vevője volt Varga Lajos, a Simontornyai Bőrgyár főmű­vezetője. Ott vette át — sok éven át végzett kiemelkedő agitációs és propagandamun- kája elismeréseként — a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést. — Sohasem számítottam arra, hogy azért, amit teszek, kitüntetés Is jár — mondja. — Belső meggyőződésből tet­tem és teszem. Amikor — év­tizedekkel ezelőtt — kezdtem megismerkedni a marxiz­mus—leninizmussal, a párt politikájával, úgy éreztem, hogy képes lehetnék a tanul­tak továbbadására, a mások meggyőzésére. Amire renge­teg az alkalom mind a munkahelyen, mind a csa­ládi, baráti körben. És rend­kívül jó érzés tapasztalni, hogy az emberék hallgatnak rám, elfogadják, amit mon­dók .. . Életútja tipikus bőrgyári munkáséletpálya. Édesapja is bőrgyári munkás volt, ter­mészetes, hogy ő is a gyár­ban helyezkedett el, amikor még a tizenhatodik életévét sem töltötte be, 1942. szep­temberében. A felszabadulás után az első alkalmat megra­gadta, hogy tanuljon, elvé­gezte az általános iskola 7—8. osztályát, 1949-ben már sike­res szakmunkásvizsgát tett: segédmunkásból tímárrá vált. A következő esztendőben szakmunkás-továbbképzésen vett részt — ekkor már két éve párttag —, újabb két év múlva eredményesen befe­jezte a művezetői tanfolya­mot. Közben politikailag is ké­pezi magát, 1957-ben párt- szervezete szeminárium veze­tésével bízza meg. Ettől az időtől kezdve propagandista. Közben elvégzi a marxiz­mus—len/inizmus esti közép­iskolát, majd — 1970—1973-ig az esti egyetemet. Volt közben pártcsoport-bizalmi, alapszer­vi párttiitkár, de a propagan­dista munkától sohasem vált meg. Határozott, kemény kezű vezető, a krómos gyárrészleg előkészítőjének főművezetője, közel kétszáz ember munká­ját irányítja. Azt mondják róla, hogy megköveteli a ren­det, a fegyelmet, ennek elle­nére — de többen véleked­nek úgy, hogy éppen ezért — tisztelik, becsülik beosztott­jai. A munkahely az munka­hely, ott dolgozni kell. De emberek azok, akik dol­goznak, néha gondokkal küsz­ködnek, problémáik vannak, amelyekkel bátran fordulhat­nak a főművezetőhöz. — A munkahelyi vezetőnek politi­kusnak is kell lennie — vélekedik Varga Lajos —, csak így élheti el, hogy jó legyen a légkör az üzemben. Bátorítani kell az embere­ket, hogy mondják el Véle­ményüket. de észrevételeikre választ is kell, hogy kapja­nak. Varga Lajos az alapszer­vezeti alapfokú oktatásban dolgozik, mint propagandista. — Ezt csak úgy láthatom el jól, ha nemcsak a tananya­got ismerem meg, hanem rendszeresen olvasok, a napi politikával tisztában vagyok, ismerem az üzem, a község, az ország eseményeit, azt, ami a világban történik. Néha azonban nem árt „Visszanyúl­ni” Marxhoz, Leninhez. So­hasem úgy olvasom föl a foglalkozáson a tananyagot, hanem magyarázom. Néha szándékosan hagyok ..nyitva” egy-egy kérdést, hogy vitát provokáljak. Aztán: mindig arra törekszem, — és ezt mindig az első foglalkozáson bejelentem —, hogy minden­ki bátran, őszintén mondja el véleményét, és ha őszinte, még ha hibás, helytelen is az a vélemény, bántódása nem eshet az illetőnek. És ki­mondhatatlan öröm számom­ra, amikor egy-egy téves vé­leményt. vitában maguk a hallgatók cáfolnak meg és győzik meg társukat, miköz­ben én jóformán a „háttér­ből” irányítok. Ezt csak az az érzés múlja felül, amikor az általam vezetett politikai tanfolyam résztvevői közül egyre többen válnak aktív hozzászólóvá a különböző fó­rumokon, termelési tanácsko­zásokon, lesznek szakszerve­zeti vagy pártbizalmiak, vá­lasztják meg őket különböző tisztségekre, és azokat jól el­látják. (J) Előrelépés az izem- és munkaszervezésben Több éves gyakorlat a pak­si atomerőmű-beruházás pártéletében, hogy mind a pártbizottság, mind az alsóbb pártszervek, alapszervezetek időnként „visszatérnek” egy-egy korábban hozott ha­tározatukra, ellenőrzik an­nak végrehajtását és meg­szabják a további tenniva­lókat. Ezt tette legutóbbi ülésén a beruházás párt-végrehaj­tó bizottsága azzal, hogy napirendre tűzte az üzem- és muhkaszervezésről három és fél évvel ezelőtt hozott határozata végrehajtásának megvizsgálását. Az üzem- és munkaszervezésnek minde­nütt nagy a fontossága, je­lentőssége, korszerűsítéséről 1971. december 1-i ülésén hozott határozatot a Köz­ponti Bizottság. Itt, az or­szág legnagyobb beruházásán — ahol sok vállalat, szerve­zet dolgozik — nemcsak a vállalatokon belül, hanem az azók közötti együttműködés­ben is elengedhetetlen rend­szeresen foglalkozni vele. A pártbizottság gazdaság- politikai munkabizottsága elemezte a helyzetet és szá­molt be a végrehajtó bizott­ságnak, sorra véve az 1981- ben hozott határozat pont­jait. Kimondja többek között a három és fél évvel ezelőtt hozott határozat, hogy elem­zés alá kell venni az 1—2. blokk építése, az 1. blokk szerelése során szerzett ta­pasztalatokat és meg kell határozni az ebből eredő to­vábbi vállalati intézkedése­ket. A kettes blokk határ­idő előtti energetikai indítá­sa, valamint mindkét blokk zavartalan üzemeltetése bi­zonyítja ennek eredményes megvalósítását. Sokat ja­vult a minőségi munka, ke­vesebb megépített létesít­ményt kellett a későbbi munkákhoz szétbontani. A vállalatok az egyes blokknál megtanult technológiát és tapasztalatokat hasznosítot­ták. Létrehozták az atom­erőmű-szerelési profilnak megfelelő szervezeteket — üzemvezetőségek, ezeken be­lül szakmánkénti főműveze­tők, a létesítményi igazgató­ságon belül főmérnökségek. Ma már — és ennyiben érte­lemszerűen módosul a hatá­rozat — az első két blokk építésének, szerelésének ta­pasztalatait hasznosítják a hármas szerelésénél. A kivi­telező építő-szerelő vállala­tok úgy hangolják össze te­vékenységüket, hogy a sze­relések után minél kevesebb javítási munkára legyen szükség. A határozat útmutatása nyomán a vállalatok több alkalommal felülvizsgálták műszaki előkészítői tevé­kenységüket és tettek intéz­kedéseket a dokumentációs munka színvonalának emelé­sére Előkészítő osztályokat hoztak létre, ami lehetővé tette a munkák pontosabb előkészítését és a megfelelő szakmai összetétel folyama­tos biztosítását a szereléshez. Ahol több alvállalkozó van, műszaki ellenőri rendszert hozták létre. E részlegek te­vékenységéről kedvezőek a tapasztalatok. A tervezés javítását is elő­irányozta a határozat, misze­rint erőfeszítéseket kell ten­ni, a tervező vállalatoknak annak érdekében, hogy a szükséges és megfelelő ter­vek álljanak rendelkezésre. Biztosítani kell, hogy az egyes blokknál végrehajtott tervmódosításokat a továb­bi terveken átvezessék. A ha­tározatnak ezt a pontját nem sikerült teljes egészében végrehajtani. Javult a ter­vező művezetők munkája, ám magúknál a tervek­nél nincs meg minden eset­ben az egyes szakmák „talál­kozásainak” egyeztetése, ami aztán a kivitelezés előkészí­tésekor sok többletmunka- ráfordítást igényel. Előfor­dul, hogy a tervben csak a blokkszámot írták át és kü­lönben változatlanul adták ki, holott az 1-es és 2-es blokk építése-szerelése so­rán módosításokat kellett vé­gezni. Ezeket némelyik „új” terv nem tükrözi. Általánossá kell tenni — a lehetőség szerint — az épí­tő-szerelő vállalatoknál a tel­jesítménybérezés bevezeté­sét, a normatívák szerinti munkavégzést — mondja ki a Végrehajtó bizottság 1981. december 8-i határozata. Ezen a téren sok változás történt azóta. Több helyen és munkafázisnál bevezették az egyösszegű bérutalványo­zást, a varratszám szerinti elszámolást. Több vállalat — itteni egységénél — beve­zette az önelszámolást, le­ányvállalatot létesített. A legtöbb vállalatnál általános­sá vált a teljesítménybére­zés valamelyik, vagy több elemből kombinált formája. Megállapította a gazdaság­politikai munkabizottság, hogy a határozat óta javult a beruházáson a szervezett­ség színvonala, ám még nincs minden a legtökéletesebb rendben, ezért javasolta, ma­radjon érvényben a határo­zat, kiemelt feladat legyen a tervek minőségének javítá­sa, azökon minden esetben vezessék át az egyes és ket­tes blokknál szerzett ta­pasztalatokat. Tovább javít­sák a vállalatok az előké­szítést, szigorítsák a minő­ségi ellenőrzést. Törekedje­nek — a további blokkok építéséhez — törzslétszá­muk megtartására. Vita alakult ki akörül, hogy ha általánossá vált a teljesít­ménybérezés. miért javasol­ja azt a munkabizottság, hogy „Növelni kell a telje­sítmény szerinti bérezést.” Amint az aztán a vita során kikristályosodott, a teljesít­mény szerinti elosztás soha­sem lehet abszolút tökéletes, javítására a XIII. kongresz- szus is felhívta a figyelmet. Nem írja elő a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, hogy melyik vállalatnál melyik formáját alkalmazzák, ám arra felhívja a figyelmet, hogy tartsák napirenden és igyekezzenek olyan rendszer kialakítására — a jelenlegi­nek olyanná való „finomí­tására”, hogy a bérek a jobb, a hatékonyabb munkára, a szervezés javítására ösztö­nözzenek. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy törli a határo­zat 4-es pontját — amely a műszaki dokumentációs munka színvonala növelésé­nek egyik akadálya elhárí­tására hívja föl a figyelmet — ez ugyanis megoldódott. Ugyancsak törli a 6. pontot, amely a fővállalko­zói rendszer kiszélesítéséről szólt, ez — más, célszerűbb megoldás kialakításia ré­vén — elvesztette időszerű­ségét. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy határozatá­ban annak idején jól jelöl­te meg a tennivalókat és a határozat végrehajtása során jelentős eredmények szület­tek. Ám az üzem- és mun­kaszervezés feladatait nem lehet „letudni”, annak tö­kéletesítése állandó feladat. Ezért javasolja a pártszerve­zeteknek is, hogy értékel­jék, elemezzék, saját terüle­tük helyzetét. J. J. Palánták a kocsolai téeszből A kocsolai Vörös Csillag szövetkezet kertészetében már a tél közepén a tavasz­ra készültek: elvetették, majd tűzdelték, tápkookák- ba tették a zöldség- és dísz­növénypalántákat. A kerté­szetben még jelenleg is meg­vannak a holland ágyak, ahol trágyatalpon, üveg alatt a szabadföldbe kerülő papri­kát, a kocsolai tájfajta, a fehérözön, az alma alakú és a fűszerpaprika palántáit ne­velik. A nyolc fóliasátor közül csupán egyet fűtöttek, még­hozzá fatüzelésű kazánnal, így jelentős energia-megta­karítást érték el. Itt tápkoc­kás paprika, paradicsom, ka­ralábé, karfiol, salátapalánta készült. A fűtetlen fóliahá­zakban szépen díszük a sa­láta, a retek, a karalábé és a karfiol. A salátát már most is árulják, a jövő héttől pe­dig a retekkel együtt a ZÖLDÉRT-en keresztül je­lentős mennyiséget értékesí­tenek. Gyomlálják és szétrakják a palántákat a kertészetben dolgozó asszonyok

Next

/
Thumbnails
Contents