Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
12 iVÉPÜJSÁG 1985. április 20. MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN . MAGAZIN 1MAGAZIN . MAGAZIN t MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ! MAGAZIN MAGAZIN Az ólom hatása az intelligencia- szintre Az ólom károsító hatásának új oldalát fedezték fel az amerikai Harvard Egyetem és a bostoni gyermek- klinika kutatói. Azt tapasztalták: hogy az ólomnak már nagyon kicsiny mennyisége is csökkentheti a gyermekek intelligenciaszintjét. A vizsgálat során 158 eltérő körülmények között élő gyermeket a tejfogukban kimutatható ólommennyiség alapján két csoportra osztottak. A sok körülményre kiterjedő mérések szerint azoknak a gyermekeknek, akiknek a szervezetében több ólmot találtak, határozottan rosszabb volt a figyelemösszpontosítá- suki, hallás- és beszédkészségük, mint akinek kevesebb ólom volt a szervezetében. Az első csoportba tartozó gyerekek kevésbé követték a tanító útmutatásait, túlzott aktivitásuk, vagy éppen ábrándozó figyelmetlenségük miatt nehezebben vettek részt az osztály munkájában. Jóllehet a mért ólommeny- nyiség minden esetben jóval a mérgező szint alatt volt, a kutatók szerint ezek a tapasztalatok mégis indokolttá testük a gyermekek szervezete számára még megengedhető ólomszint újbóli meghatározását. Kerozin helyett Egy Stuttgartban tartott tanácskozáson a Lockheed repülőgépgyár képviselője bejelentette: kutatóik azon dolgoznák, hogy megoldják a repülőgép-hajtóművek üzemeltetését folyékony hidrogénnel. A képviselő szerint, ha ez sikerül, „nagyobb lépés lesz, mint amelyet megtettek akkor, amikor a dugattyús motorról áttértek a gázsugárhajtóművékre”. Az egyesült államokbeli gyár a hidrogént a lehető legolcsóbb módon: a víz felbontása útján kívánja előállítani a kanadai vízi erőművek termelte olcsó árammal. így árban már felveheti a versenyt — a képviselő szerint — a szénhidrogén alapú hajtóanyagokkal, ha pedig tovább drágul a kőolaj ára, akkor feltétlenül olcsóbb lesz náluk. A hidrogén alkalmazása esetén a repülőgépek meglévő hajtóműveit és üzemanyagtovábbító-rendsze- reit alig kell átalakítani. szén jövője Széntermelést előkészítő föld munkálatok Borsod megyében A hetvenes évek elejéig, a nevezetes energiaár-robbanásig a világon a legtöbb szakértő szerint az olajé volt a jövő. A sokszorosan megnövekedett olajár, valamint az arra való rádöbbenés, hogy a világ olajkészletei belátható időn belül ki fognak merülni, új irányzatokat teremtettek. A megemelkedett olajárakkal elvégzett számítások már azt tanúsították, hogy a korábban drágának tartott atomenergia verseny- képessé vált. Az is kiderült, hogy az emberiségnek vissza kell térnie a korábban korszerűtlen energiahordozónak ítélt szénhez. A szénnek az utóbbi évtized során való mind nagyabb mértékű felihasználása éles vitákat váltott ki. Sokan az atomkorszak küszöbén korszerűtlen energiaforrásnak tartják, amiben van is valami igazság. De tény, hogy a jelenlegi árak mellett sók országban egységnyi energia előállítása szénből a harmadába kerül, mint nyersolajból. Hatvanszázalékos árcsökkenés pedig bizonyára nem fog bekövetkezni a közeli és távolabbi jövőben... A szén helyzetét az is erősíti, hogy az egyszer szilárd energiahordozóra átállított berendezésék olajra meglehetősen nehezen szerelhetők át. A kérdés másik oldala is igaz persze: aimíg a iparnak olajfűtésre készült kazánokból és kemencékből jelentősebb készlete van, addig csak „fél gőzzel” érdekelt a széntüzelésre való átállításban. A szakértők úgy vélik, hogy mindenekelőtt a kohászatban, az alumíniumiparban, a cementgyártásban, a textiliparban és a vegyiparban lehet viszonylag problémamentesen átállni a szén használatára. A szénvagyon fokozottabb kihasználása természetesen hazánkban is folyik, ennek során új szénmezők feltárására, új aknák nyitására kerül sor. Gondolatok Vannak, akik egymásra rakják egy autóroncs három darabját, felakasztanak mellette egy kiégett villanykörtét, és máris Michelangelónál nagyobbnak érzik magukat. Nekem ahhoz sem lenne bátorságom, hogy egy Michelan- gelo-szobor árnyékában dolgozzam. Francesco Messina Megértettél? Megbocsátottál? Elfelejtettél? Micsoda félreértés! Csak megszűntél szeretni. Arthur Schnitzler Mindenki mindenben vétkes. De ha ezt mindenki tudná, megvalósulna a földi paradicsom. Dosztojevszkij Egy férfi általában jobban érdeklődik egy olyan nő iránt, aki őutána érdeklődik, mint egy szép lábú nő iránt. Marlene Dietrich A hét karikatúrája Síi . '•« • • i/-sf ffWifiYci.* Gyalogtúra Visszaültetett fogak A fogbetegek csak kis részének van akkora szerencséje, hogy elvesztett fogát visz- szaültetve megtarthassa. A fogorvos gyakran lemond a visszaültetés kísérletéről, inkább hidat csinál. Pedig a visszaültetés nemcsak kivert fogak esetén ígér sikert, hanem sikertelen gyökérkezelés után is, vagy ínysorvadás esetén (parodontosis). Egy mannheimi szájsebész statisztikája szerint a visszaül- tettett fogak átlag 11 évig tudnak tovább szolgálni. A „rekorder”, egy negyedszázada visszaültetett fog. Ha az orvos ismeri ezt a technikát és az arra alkalmas betegen alkalmazza, altkor a visszaültetett fog csaknem mindig visszanő az állkapocsba, véli a szájsebész. A visszaültetést főként akkor lehet alkalmazni, ha egy gyökérkezelés sikertelen volt. És ez gyakrabban fordul elő, •mint feltételezik: az esetek kb. felében a gyöikércsatorna olyan görbe, vagy helyenként olyan szoros, hogy nem lehet megfelelően kipreparálni. Ahelyett, hogy a fog elvesztését kozkáztatnák, kihúzzák és röviden sterilizálják: azután a gyökércsúcsot 1—2 mm-el megrövidítik és hátulról kísérlik meg a gyökércsatorna betömését, ami így jobban sikerül, mivel az orvos látja, mit csinál. Azután a fogat egyszerűen visszaültetik az eredeti helyére. Ezután rendszerint két hétig nem szabad terhelni a fogat. A stabilizálás érdekében sínt, drótot, vagy műanyagot alkalmaznak, amit 2—4 hét után vesznek le. Még az íny- sorvadástól fenyegetett fogakat is évekre meg lehet menteni visszaültetéssel. Ilyenkor a foggyökérbe a kihúzás és a gyökércsatorna előkészítése után még egy kerámia- vagy titánstiftet is ültetnek, amely az állkapocsba előre fúrt lyukba illik, így stabilizálva még évekig a szájban maradhat a fog. Hasonló a helyzet baleseteknél is, és a visszaültetett fog jobb, mint a legjobb híd. Légikalózok ellen Az Intex Incorporation elkészített egy új fegyverérzékelő rendszert, amelyet az amerikai légitársaságok szövetsége is jóváhagyott. A társaság véleménye szerint a Sentrie FS—2W nevő szerkezet megbízhatóan érzékeli a fegyvert, míg a kisebb „ártatlan” fémtárgyak, kulcsok, pénzérmék, öngyújtók amelyek eddig működésbe hozták a riasztóberendezést, az új készülékre hatástalanok. A fegyverérzékelő kapu hibaszázaléka kisebb, mint 5 százalék, azaz 100 eset közül ötnél kevesebbszer tévedett. Áteresztőképessége percenként 50—60 személy. Kavics a tengerből A hegységeket alkotó kőzetek belső és külső erők hatására összetöredeznek, s a törmelék a lejtőkön lefelé vándorol. Miközben a lezúduló felhőszakadások vize egyre alacsonyabbra juttatja a törmeléket, annak részei súrlódmalk, csiszolódnak, ütköznek, töredeznek, aprózód- nak és kopnak. E törmelék egy részét azután a vízfolyások ragadják magukkal. A folyók hordalékának szemcséi minél hosszabb utat tesznek meg, annál finomabbá őrlődnek, s annál simábbá kopnak. Eközben a hordalék összetétele is megváltozik. Az út során a hasadásra hajlamos kőzetek széthasadnak, a mállásra, bomlásra hajlamosak szétbontanak, a kapásra hajlamos kőzetek pedig — egy bizonyos út megtétele után — teljesen elkopnak. így azután a hordalékban a legkeményebb és a legellenállóbb anyagok feldúsulnak. A 20 cm-nél kisebb és a 2 mm-nél nagyobb szemcsékből álló hordalékokat — függetlenül kopottságának fokától — kavicsnak mondjuk. Kavicsra — világszerte egyre növekvő mennyiségben — elsősorban az építőiparnak van nagy szüksége. Földünk klavicskészletei azonban végesek. Az egykori ősfolyók helyén nyitott szárazföldi kavicsbányák ugyanis már többnyire kitermelés alatt állnak, a mai folyók medréből pedig jóval nagyobb ütemben folyik a kavicskotrás, mint amilyen mértékben pótlódik a készlet. Számítani lehet még ugyan a sivatagi kőzetekből szétaprózódott és szél csiszolta sivatagi kavicsra, és a gleccserektől lehordott és felhalmozott morénakavicsra is, ám ezek mennyisége is véges. Viszont jókora kavics- vagyonnal lehet számolni a tengerek és óceánok part menti szakaszain, ahol folyóbe- ömlések vannak. A tengeri kavics gazdaságos kitermelésére speciális hajót konstruáltak angol szakemberek. Ez a kavicskotró hajó 1000 tonna kavicsot termelhet ki a part menti részeken, majd 18—20 km/óra sebességgel szállíthatja azt rendeltetési helyére, ahol mindössze 2,5 óra alatt — daruk segítsége nélkül — szabadulhat meg a teljes rakománytól Térhatású televízió A japán Matsushita konszern új eljárásával háromdimenziós képeket lehet látni a televízió képernyőjén. Az elv viszonylag egyszerű: a felvételhez kettős kamerát használnak, amely egymástól oldalirányban eltolt képpontokból két képet ad: egyet a jobb, egyet a bal szemnek. Gyorsváltással, mindkét képet megjelenítik a képernyőn, de az emberi szem tehetetlensége következtében nem érzékeli a gyors változásokat. A szemlélő számára a készülékkel összekapcsolt és elektronikus úton vezérelt szemüveg teszi láthatóvá hol a jobb, hol a bal szem számára készült képet a képváltá- sok ütemében. CSEHOV Anton Pavlovics Csehov korának egyik legkiemelkedőbb novellistája volt. Rejtvényünkben hat novellájának elmét találják. Vízszintes: 1. Az első novella. 13. Egyik minisztériumunk név- jele. IS. Helység Veszprém megyében. 16. Gyermekőrző 17. Vércsoport. 18. . . . River, a Mississippi mellékvize. 19. Kanalazgat. 20. Szamócából nemesített gyümölcs. 32. A lelátó öröme. 24. „Ne . .. szám, nem fáj fejem.” (Mondás.) 25. ... press, romáin hírügynökség. 28. A Satumus egyik holdja. 30. Névelő. 31. Tenger, angolul. 32. Brikett névadó városa. 33. Mindenre kiterjedő. 36. Te meg ő. 37. Kisplasztikái alkotás. 39. Pár- duomacska. 41. Konténer része! 42. A második novella. 44. Mutatószó. 46. Madár népszerű neve. 48. Algériai kikötő. 49. Sakkban áll! 51. Az ízlést bántó. 53. Olasz férfinév (. . . SantelU). 54. Nitrogén része! 56. Kobalt vegyjele. 57. Veri. 59. Maró folyadék, névelővel. 60. Norma. 63. Énekhang. 65. Község Nyíregyháza közelében. 66. Szalad. 67. Régi súlymérték. 69. Pára! 70. Gólya teszi. 72. Épületfa. 75. A harmadik novella. Függőleges: 1. A negyedik novella. 2. Ku'kutyinban hegyezik! 3. Hamis. 4. Egyes vegyianyagokra mondható. 5. Átlátszó anyag. 6. Kossuth-díjas festő, grafikus (István, 1882—11963). 7. Kiejtett betű. 8. Sértetlenül. 9. Gléda. 10. Sporttestület névjele. 11. Mutató névmás. 12. Az egészséges lakás egyik jellemzője. 13. „Két. .. boldogság” (magyar film). 14. Az ötödik novella. 21. Hajnalodik. E3. „Lyon . . .”, Bródy Sándor színműve. 24. Magánszám. 26. Tenor szerep a „Pillaingó'kisasz- szoiny” című operában. 27. Épületroncs. 29. A hatodik novella. 30. Rovartojás, névelővel. 34. Fordított női becenév. 35. Ételízesítő. 38. Egyszerűsített könyvelés. 40. ..Bulyba . ..”, Gogol prózaeposza. 42. Idegen Aliz. 43. Mint a 34. számú sor. 55. Tömegközlekedési tel regénye. 47. Igevégződés. 48. A jelzett Időtől fogva. 50. Megsejt. 52. Mint a függőleges 48. számú sor. 55. Tömegközlekedési eszköz népszerű neve. 58. A társadalmi érintkezés szabályainak összessége. 60. Tréfa. 61. Fafajta. 62. Piramis. 64. Nem ereszt el. 66. Takar. 68. Üdítő ital. 69. Juttatá. 71. Olasz folyó. 72. Japán táblajá- ték. 73. Az ismeretlen névjele. 74. Az argon vegyjele. E. B. Megfejtésiként beküldendő a vízszintes 1., 42., 75., valamint a függőleges 1., 14., és a 29. számú sorok a Tolna megyei Népújság Szerkesztősége címére: 7101 Szek- szárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határidő: április 26. A borítékra, levelezőlapra kérjük Írják rá: Rejtvény! A 14. heti „A költészet napja” című rejtvényünk megfejtése: „Harminckét évem elszelelt, s még havi kétszáz sose telt, az ám, hazám!” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Nagy Ká- rolyné, 7064 Gyönlk, Bajcsy-Zs. u. 112., Gottlinger József, 7100 Szek- szárd, Wosinsky ltp. 31., Tóth Tímea, 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 31. IV/9„ Németh Lajos, 7047 Sár- szentlőrinc, Kossuth L. u. 20., Varga Gyula, 7044 Nagydorog, Hámán Kató u. 6.
