Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
1985. április 17. TOLNA \ _ KÉPÚJSÁG 3 T elepüléspolitizálók Napjainkban a lakosság temérdek javaslatának ösz- szegezésével megfogalmazódnak a településfejlesztés elkövetkező öt évre szóló politikai feladatai, a helyi tennivalók fő irányai. Ezek többsége reálisan számba veszi az adott terület feszítő igényeit, felsorakoztatja a legfontosabb megvalósításra váró létesítményeket, kommunális feladatokat. Ugyanakkor egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy az „anyagi lehetőségeink beszűkülték”; „az ország gazdasági nehézségei nem teszik lehetővé...”; „csökkennek a településfejlesztésre fordítható pénzforrások” és így tovább. Mindebből következik, hogy a jövőben elengedhetetlen a helyi önállóság növekedése, a szükségletek átgondolt rangsorolása, az erőforrások koncentrált félhasználása. Mindez szükségessé teszi, hogy a településfejlesztés pártirányítása mind tartalmában, mind módszereiben is változzon, fejlődjön. Nem elég a pártszervek tennivalóit csak a tantermek, a lakások számában megfogalmazni. Többről van szó! Ez a több abban jelentkezzen, hogy a párt ez irányú munkája ne csak településfejlesztésre, hanem komplex településpolitikára is terjedjen ki. A figyelem középpontjában... A városaink, községeink politikai irányítására hivatott pártszervek az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a településpolitikára. Ennek a teljesítése az alábbiakkal indokolható és biztosítható. Amikor napjainkban jelenlévő gazdasági, az életszínvonallal kapcsolatos gondok erőpróbára teszik a lakosság politikai tűrőképességét, akkor a jó közhangulat megőrzéséhez elengedhetetlen a lakóhelyi életkörülmények további javítása. A termelékenység növelésének jelentős tényezője, be- bolyásolója a kiegyensúlyozott otthoni élet. Az idegileg, fizikailag kipihent ember munkája az üzemben, a hivatalban eredményesebb, hatékonyabb. A munkahelyeken kifejtett tevékenység kedvezőtlen befolyásolója lehet, ha rossz a közlekedés, ha a dolgozó szabad idejét hiánycikkek utáni szaladgálással, sorbanállással töltötte el, netalán a szolgáltatás hiánya, az áramkimaradás, vagy az udvariatlan kiszolgálás felbosszantotta. Előbb vagy utóbb fáradtan, fásultan dolgozik az, akit a szabad idejében nem frissített fel a sportolás, a nyugodt szellemi kikapcsolódás. Mindezek indokolják a településpolitikában a lakóhelyen naponta jelentkező gondok, feszültségek feloldásának szükségesgégét. Olyan gyakorlatra van szükség, amellyel gyorsan ás reálisan felszínre hozhatók a lakosságot foglalkoztató kérdések, közérzetüket befolyásoló problémák. A lakosság szerepe A településpolitika az adott terület társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyaival szoros összefüggésben van. A pártmunka soron levő feladatai magukban hordozzák a településpolitika napi tennivalóit. E kölcsönhatás több példával bizonyítható. Szövetségi politikáról, nemzeti egységről, a párt határozatainak elfogadtatásáról gyakran szó esik, de legtöbbször csak a „nagypolitika” tükrében. E mellett belátható, hogy egy községben, egy lakónegyedben a jól értelmezett és érvényesített településpolitika a legfőbb biztosítéka lehet céljaink elfogadásának. A helyesen kiválasztott lakóhelyi fejlesztésekre, intézkedésekre együtt mozdul a munkás, az értelmiség, az idős, a fiatal. A jövőben elengedhetetlen a lakosság szerepének a növelése a településfejlesztés három szakaszában: azaz a lakóhelyi közösségek javaslatai jobban érvényesüljenek a tervek kialakításában; legyen több és érdemibb az információ, a véleménykérés a végrehajtás folyamatában; továbbá legyen meggyőzőbb az eredmények széles körű propagálása. E követelmények megvalósulásához jó lehetőséget adnak az ország- gyűlési és tanácstagi választásokkal összefüggő rendezvények. Napjainkban gyakrabban esik szó a társadalmi viszonyokról, osztályok, rétegek gondjairól. Ezek többsége országos szintű tennivalókra utal. Könnyebb az idősek helyzetét a nyugdíj- kérdésre szűkíteni, mint a velük való törődést helyileg megszervezni. Olyan munka- lehetőséget, közéleti szerepet kell teremteni számukra, amely egyértelműen bizonyítja azt, hogy szükség van tevékenységükre. Közérzetük javításának lehetőségeit, tennivalóit mindenekelőtt a lakóhelyen kell keresni. Az ifjúság gondja nemcsak lakáskérdés, pályakezdés, ha. nem a színvonalas, korszerű művelődési program, közösségformáló rendezvények, sportolási, szórakozási lehetőségek megteremtése is azok közé a feladatok közé tartozik, amelyek megvalósításában szintén a helyesen értelmezett településpolitika segíthet. A pártmunka korszerűsítésének lehetősége tehát a helyi gazdasági, társadalmi folyamatok összefüggésének felismerésében, a lakóterületen jelentkező feszültségek okainak feltárásában, a politikai, társadalmi viszonyok fejlődésének, alakulásának elemzésében kereshető. Rangsorolás Az irányító pártszervek elsődleges feladata, hogy az érvényes pánt- és kormány- határozatok szellemében politikai eszközökkel biztosítsák a VI. ötéves tervben rendelkezésre álló összegek célirányos felhasználását. A településfejlesztési tervek készítésekor, a rangsorolásban messzemenően és elsődlegesen azokat a feladatokat vegyék figyelmbe, amelyek a legeredményesebben szolgálják a lakosság érdekeit, legkedvezőbben alakítják közérzetét. Az érdekek egyeztetése során ne engedjenek kisebb közösségék, egyének befolyásának. Az egyes beruházások megvalósulásakor a településpo- litikusök szorgalmazzák az olcsóbb, de minőségileg megfelelő megoldásokat, az építkezések idejének csökkentését. A politikai irányítás helyezze még jobban előtérbe a meglévő létesítmények gazdaságos korszerűsítését, felújítását, azok hatékonyabb és több irányú felhasználását. Javítani kell a funkcionálisan összetartozó települések közötti együttműködést a foglalkoztatásban, a gazdálkodásban, az oktatás, egészségügy, kereskedelem területén, az áruforgalomban, a létesítmények hasznosításában, a közigazgatásban. Egységben az erő... Kapjon több figyelmet azoknak a lakossági igényeknek gyors megvalósítása, amelyek legtöbb esetben forintot sem igényelnek. Ilyen például a kereskedelem területén a fogyasztók érdek- védelme, a kereskedelmi etika fejlesztése, az udvarias kiszolgálás javítása, kiegyensúlyozottabb és az igényekhez igazodó áruellátás biztosítása. Az irányító pártszervek törekedjenek a területükön lévő gazdasági egységek összefogására, bevonására a településfejlesztési feladatok megoldása érdekében. Kisebb városok, községek jövőbeni fejlődését nagymértékben befolyásolhatja az eredményes társadalmi összefogás és a lakossági hozzájárulás mértéke. A településpolitizálóknak következetesen fel kell lépniük a pazarlások, a visszaélések, a rossz megoldások ellen. Bátran fel kell tárniuk és megszüntetniük mindazokat a jelenségeket visszásságokat, amelyek irritálják a lakosságot, rombolják a közösségi életet, aláássák politikánk hitelét, a kiegyensúlyozott közhangulatot. Mindebben nemcsak a pártszervek, a függetlenített pártmunkások szerepe kell hogy növekedjen, hanem a gazdasági élet bármely területén dolgozó kommunisták felelőssége is, akik kezdeményezzék a gondok feltárását, azok gyors megoldását, a hibás gyakorlat kiigazítását. Jávor János az MSZMP KB munkatársa Tanácskozás a napraforgó növényvédelméről A szekszárdi Babits Mihály művelődési központban tegnap; április 16-án délelőtt több mint száz napraforgótermesztő gazdaság szakemberei tanácskozást tartottak. A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezetének szakosztályai, a KSZE termelési rendszer, valamint a megyei növényvédelmi állomás azzal a céllal tartotta a szakmai előadást, vitát, hogy a fontos ipari növény termesztését biztonságosabbá tegyék. Az elmúlt években néhány helyen, körzetben a napraforgó nem volt egészséges, a kutatók új szereket, új technológiát dolgoztak ki. így a védekezés idén már hatékonyabb lehet. A tanácskozáson dr. Vörös József az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének osztályvezetője növénykórtani kérdésekről; Perczel Mihály a KSZE igazgatóhelyettese a termelési rendszer tapasztalatairól; a vegyszeres gyomirtásról dr. Káldy János a megyei növényvédelmi állomás főmérnöke tartott előadást. A tanácskozáson dr. Pet- róczy István egyetemi tanár, a MAE szántóföldi növény- védelmi szakosztályának elnöke foglalta össze az előadások, a vita és a gyakorlati tapasztalatok alapján a napraforgó növényvédelmével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. Számítógépes vetőmagtermeltetés A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat elektronikus számítógéprendszerre viszi a nyilvántartást, hogy a megrendeléseket, a raktári készleteket és a vidéki vállalati központok forgalmának alakulását jobban áttekinthetővé tegyék. A budapesti központban korszerű komputert szerelnek fel, és erre kapcsolódnak rá számítógépes rendszerekkel a területi központok, illetve a vállalat két kutatóintézete. A közvetlen kapcsolat azért is fontos, mert a vállalat vidéki egységeinek termelési értéke évente 0,5—1 milliárd forint között van, s az értékes vetőmagkészletek napi nyilvántartása egyúttal azt jelenti, hogy a készletezési gondokat is mérsékelhetik. Az áruszállítás tapasztalatai Kemény tél, munkaerögnniek Az elmúlt héten tartotta meg első negyedévi soros ülését a Tolna megyei Szállítási Bizottság, melyen jelen volt a MÁV, a Volán és az ÉPFU képviselője is, és az MSZB közreműködésével és segítségével részleteiben is foglalkozott a tanácskozás az elmúlt év tapíasztalataival és a jövő feladatrendszerével. A MÁV pécsi vasútigaz- gatóságának tapasztalata az 1984-es esztendő fuvarozási tevékenységéről a következő volt: A termelés és az árucsere általános visszaesése kedvezőtlenül érintette a magyar gazdaságot. A MÁV célja az volt, hogy a közlekedési munkamegosztáson belül megtartsa a vasút helyét és lassítsa a MÁV szállítóképességében és gazdálkodásában mind erősebben jelentkező kedvezőtlen tendenciákat. Tevékenységüket gazdasági, munkaerő- és műszaki helyzetben bekövetkező tényezők romlása is nehezítette. A végrehajtó szolgálatnál dolgozók száma csökkent, vontatójárműveik és kocsiparkjuk állapota romlott. Az elmúlt évben 124 millió tonna áru szállítását tervezték, amitől közel 3 millió tonnával kevesebbet tudták teljesíteni. Az őszi forgalmi időszakban már hagyománnyá vált, hogy a vállalatok az évköz- beni lemaradásukat ebben az időszakban kívánták bepótolni, ezzel is nehezítették az amúgy sem könnyű évvégi helyzetet. Sok vállalat nem szervezte meg a hétvégi rakodásokat, inkább vállalta annak pénzügyi következményét. A már kiállított kocsikat 1984-ben összesen 300 esetben mohdták le, viszont az is gyakori volt, hogy a vasút a kívánt napon nem tudta a kocsikat kiállítani. Bővíteni fogják a nagy- konténer parkot is, viszont teherkocsi vásárlására nincs pénzük. Az idei évet rendkívül nehéz körülmények között kezdték, az időjárás Okozta Viszontagságok a szó szoros értelmében erőfeszítéseket igényeltek a termelés és a szállítás szinte valamennyi területén. A Volán 11. számú Vállalata az 1984. évi őszi forgalom tapasztalatairól és az 1985. évi áruszállítási tervéről szólt. A múlt év második félévében tapasztalták, hogy a fuvarozás fellendül, és az előző évek gyakorlatától eltérően erre a csúcs- forgalomra indokolt felkészülni. Olyan gondokkal is küzdött a vállalat, hogy a fuvarozást több helyszínen, egy időben kellett végezni, amit nem sikerült kellő szinten biztosítani. A vállalat tavalyi áruszállítás tevékenysége sem a tervezett, sem a bázisidőszakot nem érte el, aminek oka, hogy megyénk területén a nagy mennyiségű áruszállítást igénylő beruházások szünetelnek, vagy megszűntek. valamint az, hogy a fuvarkapacitás meghaladja az igényeket. Az idei évre még mindig csak mérsékelt szállítási teljesítménynöveléssel számol a vállalat, ami a mai információk alapján biztosított, de a téli időjárás miatti kiesés csúcsigények jelentkezését jelzi. Folytatódik a Sió-híd építésével összefüggő feladatok végzése. Az idén még több mint negyven gépjármű beszerzését tervezik. A Volán 1977 szeptemberében vette át a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalattól a pincehelyi töltőállomáshoz tartozó 43 gépkocsit, 19 pótkocsit és a 112 fő fizikai állományt, a hét irányítóval. Az ellátandó telepek száma 527 volt, melyből Tolna megyében 122 helyre kellett gázt szállítani. A szállítási körzet pár kilométertől egészen 145 kilométerig terjed. A Volán Elektronika a két vállalat megbízásából számítógépes járati rendet dolgozott ki, aminek hatására csökken az élőmunka-felhasználás, a járműállomány tipizálódott és arányaiban növekedett a pótkocsis vontatás. A Volán a szerződési kötelezettséget ugyan globálisan ellátta, de az elmaradt járatokat a szerződés szerint nem mlindig pótolhatta. A cseretelepeken karácsonyig gázhiány nem volt, de a töltött palackok aránya visszaesett. A havazás és a hosszan tartó hideg fokozta a gondokat. Lassult a szállítás, a pótkocsikat tartósan nem vontathatták, a hideg miatt a kocsik indítása és üzemeltetése nem volt zökkenő- mentes. A műszaki problémák mellett rendkívül megnövekedett a fogyasztói igény is, sokhelyütt a gázt fűtésre is használták. A járati rend nem volt már alkalmas az igények Ilyen nagymértékű kielégítésére. A pincehelyi töltőállomáson a gáz előállításához szükséges mennyiség rendelkezésre állt, töltött palackban hiány nem volt és a tartalék palackok kiszállítása is megtörtént. A panaszok kielégítése és az igénynövekedés miatt jelentős többletköltség merült fel, a töltőüzem dolgozói sokat túlóráztak, szómat, vasárnap is segítették a szállítást. A két vállalat ebben az időszakban igyekezett mindent megtenni a gondok elkerülése érdekében. Megállapodtak abban is, hogy a két vállalat közötti kapcsolatot operatívabbá teszik, a kölcsönös érdekeket figyelembe veszik, a cseretelepek palackkészletét kialakítják. Áz idén a Volán már a tél beköszönte előtt írásban megkeresi a tanácsokat, hogy a cseretelepektől függő feltételrendszert a kedvezőtlen időjárás esetén biztosítsák. A Volán pincehelyi kirendeltségén folyamatban van a szerelő- műhely bővítése, a rakodói létszámgondok miatt pedig a korszerűbb fuvarozási módszerek kerülnek előtérbe úgy, hogy a két vállalat a beruházási lehetőségeket figyelembe véve pályázatot nyújt be a központi fejlesztési források megszerzéséért. A mezőgazdasági csúcsidő- szakban jelentkező olaj- szállítási gondokat a kereskedelmi vállalat több év átlagában értékelve sem tudta teljesíteni. Állandósultak az ellátási gondok, gyakoriak voltak az erő- és munkagépek üzemanyaghiány miatti leállításai. A szárítók folyamatos munkavégzésének üteme megszakadt, így lazult a szakmai munka fegyelme is. Ma már nem az időjárás, vagy az alkatrész- hiány, sokkal inkább az üzemanyag-forgalom kiegyensúlyozatlansága jelentette a gondokat. Az elmúlt őszszel ezek a bajok 10 munkanap kiesését okozták. Kevés gazdaság említhető csupán, ahol a munkák végrehajtásánál az olajszállítás nem jelentett gondot. A munkák elhúzódtak, nőtt a veszteség, ami nemcsak olajhiányból, de a szállítójárművek elégtelen kapacitásából is következett. A problémák mérséklődtek ugyan, de a szállítás továbbra sem volt zökkenőmentes. Az ellátó és szállító vállalatok szorosabb együttműködése indokolt. A megyei szállítási bizottság idei első negyedévi ülésén igyekezett ezeket a gondokat a társvállalatok között egyeztetni, így remélhetően az idei ősz és tél kevesebb probléma okozójaként kerül majd a következő év krónikájába. A MÁV dolgozói Dombóvár térségében a vasúti pálya felújításán dolgoznak Exportszállítmány indul útjára a bonyhádi cipőgyárból
