Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 89. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. április 17., szerda. Mai számunkból TELEPÜLÉSPOLITIZÁLÓK (3. old.) DIÄKKONCERT SZEKSZÄRDON (4. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) KÖVETKEZIK A 127. MAGYAR—OSZTRÁK (6. old.) KEMÉNY TÉL, MUNKAERŐGONDOK (3. old.) Tények tanúsága Lehetne éppen fiatalok játékos vetélkedőjének egyik kérdése, de nem az, sőt, nagyon is lényeges részletekre fényt vető a tudakozódás, vajon akad-e hazánkban olyan település, ahol a legutóbbi öt esztendőben, azaz a most végéhez érő eiklusiidőben — ami mögött az országgyűlési képviselők, a tanácstagok megbízatásának fél évtizede áll — semmi nem épült, semmi nem mozdult előre, azaz ott tartanak, ahol voltak annak idején? A válasz természetesen sokféle lehet, hiszen ki- nek-kinek más a nézőpontja, a mércéje, amint bizonyos, lelhetünk olyan helyre — főként az apró falvak körében —, ahol újként semmi nem jutott tető alá. Akkor ez valóban egyenlő lenne azzal, hogy ott semmi nem történt? Óvatos kézzel szabad felgombolyítani a valóság szövevényének egy-egy szálát, mert könnyen tévedhetünk. Hosszú időszak megszokása munkál bennünk, amikor úgy gondoljuk, az a fejlődés, az a gyarapodás, amikor valamit avatni, átadni, büszkén mutogatni lehet, s most. a június 8-án esedékes általános választásokra készülve, különösen lábra kaphat ez a téves megszokás. Téves, mert — és itt utalunk vissza a bevezetőben említettekre — nincsen olyan települése a megyének, az országnak, ahol rezzenéstélenül telt volna el a fél évtized, ahol a társíadalom teremtette közös jíavakból a társadalom — az állampolgárok — ott élő tagjainak kisebb vagy nagyobb csoportja ne részesedett volna. Ennek a részesedésnek a mértéke természetesen eltérő, ám amit legtöbbünk nem vesz számba jussaként, mert annyira megszokta: az az évről évre kiadott tekintélyes összeg, amelynek közérdekű felhasználása a tanácsok kötelessége. A működési költségvetés teremt fedezetet az iskola felújítására, a körzeti orvos bérére, a közvilágítás számlájának kiegyenlítésre, az óvoda fűtésére, azaz ezerféle köznapian közönséges dologra, amelyek már-már észrevétlenek, ha hiányoznának, ha gond lenne velük, akkor válnának I egyszeriben fontossá, emelkednének szembetűnővé. Veszedelmes dolog lenne az egésztől a részt elkülöníteni, azt vallani, hogy az ország egy-egy településén nem érdekes az, ami a haza bármely pontján történt; nem érdekes az, hogy 1984-ben 84,1 milliárd forintot fizettek ki a nyugdíjasok kezéhez, hogy a magánerőből megvalósuló lakások átlagos alapterülete 1980 és 1984 között hetvenhatról 82 négyzetméterre nőtt, hogy 1981 és 1984 időszakában 33 600 óvodai hely került tető alá, és így tovább. És így tovább, hiszen mindenütt érdekes —: mert az ott élő családok gyermeI fceit is érinti, mert a testvérek, a rokonok másutt élnek —, miként alakulnak a középiskolai, a felsőfokú oktatási lehetőségek, hol milyen útépítésekre kerül sor, mi módon javítják a televízió, a rádió műsora vételének lehetőségeit... a példák sora szinte tetszés szerint folytatható. Mégis, meggyőződésünk, tapasztalataink egyaránt azt mutatják, egész és rész mindenkor szoros egységben hatásos csupán, külön-külön kevésbé az. Ezért, hogy a szőkébb környezet helyzete nem hiányozhat a választásokat előkészítő beszélgetések, fórumok, gyűlések egyikéről sem, ezért elég pusztán arról szólni, ami — bármennyire is tiszteletet érdemelnek társadalmunk közös erőfeszítéseinek gyümölcsei — ott. amott, az ország más részein, tájain, gazdaságának különböző terepein történt. Társulnia kell az egészhez a résznek: annak, ami a vráosban, a községben, a választókerületben a legutóbbi öt esztendőhöz kötődik, ami ebben a szűkebb környezetben történt — és persze az is kapjon hangot, ami történhetett volna. Biztosak lehetünk abban, e különleges tanúk, azaz a tények egy része az újdonság erejével hat majd, hiszen olyan régen voltnak látszik 1981, 1982. . . Tényleg, akkor újították fel az óvodát, akkor kapta meg a község a második körzeti orvos státusát, már két éve lenne, hogy megnyílt a fiatalok klubja...? Az apró lépések rangját, becsületét szorgalmazzuk, mert hiszen igaz: a nagy lépések ritkán, tíz- meg százmilliós fejlesztésekre, beruházásokra kevésbé nyílik mód, mint a kisebb értékűekre, ám nem okvetlenül csekély je- lentőségűekre! Valami mindenütt mozdult, hol jobban, hol kevésbé, valami mindenhol történt; ahol a kevésnek nincsen becsülete, ott kétséges, a soknak lenne-e? Szó sincsen arról: a szükségből erényt fabrikáljanak itt vagy amott, amikor fölmérik, mit hozott az eltelt öt esztendő, ám arról sem lehet szó, hogy mellőzzék a tények tanúságát, jelentéktelenítve azt, ami ott, akkor, abban az esetben a lakosság egy csoportjának fontos volt, örömet okozott, könnyítette a köznapokat. Nem lehet, nem szabad kizárólag forintokhoz, hét- nyolcszámjegyű összegekhez kötni azt, ami nem kizárólag anyagiak függvénye, hanem függvénye a találékonyságnak, a helyi erők meglelésének, a társadalmi munka szervezésének, olykor csupán átgondolt intézkedést, gyorsaságot, határozottságot, és nem pénzt követel. Legyen tehát a számadás, az erre alapozott nemes értelmű korteskedés realista, azaz a valóságnak tükre, s ebben a tükörben jusson mindannak hely, ami történt, ahogyan történt helyben, az állampolgár szőkébb világában. Mert ha erről realista képet kap az állampolgár, ha a tények tanúságát állítják eléje az őt körülfogó mikrovilágról, akkor a tágabb körről, a hazáról látottak, hallottak is hitelesek, tapasztalataival egyezőek, azaz meggyőzőek lesznek, arról győzik meg, hogy érdemes volt, érdemes lesz összefogva cselekedni. MÉSZÁROS OTTÓ Jelölő gyűlésekről jelentjük Egyetértésbe! a varas fejlesztéséért A jelölő gyűlés résztvevői Tamásiban A Gőgös Ignác lakótelep Tamásiban van, a Vegyépszer mellett. így érthető, hogy az új, családi házas telep lakói a gyár éttermében tartották tanácstagi — a 18. választó- körzet — jelölő gyűlésüket. Az első, ami feltűnt érkezésünkkor, az volt, hogy a portán egyszemélyes „fogadóbizottság” köszöntött minden érkezőt — Papp László, a városi tanács főmérnöke személyében. Pontosan hét órakor kezdődött a gyűlés Szőke Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagja köszöntő szavaival, melyet visszatekintés követett: részben az elmúlt negyven esztendőre, részben a XII. és a XIII. pártkongresszus közötti esztendőkre, illetve Tamási várossá avatásától eltelt időszakra, s arra, hogy mi minden valósult meg Tolna megye legifjabb városában, s természetesen a tervekről, a városi és a városkörnyéki feladatok ellátásáról. Ezt követően az ülést levezető elnök ismertette a jelölés és a szavazás tudnivalóit. Ezután Witzl Endre emelkedett szólásra, aki előterjesztette, hogy a Hazafias Népfront két tanácstagot jelölt a körzetbe: Ágoston Gizellát, illetve Csikós Józsefet. A jelen levő állampolgárok szavazata alapján mindkét jelölt neve felkerült a listára. Mindössze egyetlen felszólaló volt ezen az ülésen. Azt kérdezte, hogy vajon hány választópolgár él a körzetükben. A válasz: 141. Első hallásra a kérdés jogos és egyértelmű volt, hiszen a gyűlésre mindössze 28-an jöttek el. Viszont ez az alacsony szám nem valószínű, hogy az ott lakók érdektelenségének tükre. Ugyanis az újonnan épült házak közül sokGrigorij Loksin Budapesten Kedden az Országos Béketanács meghívására egynapos munkalátogatásra Budapestre érkezett Grigorij Loksin, a Szovjet Béketanács titkára. A vendéggel megbeszéléseket folytatott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke és Barabás Miklós főtitkár. Áttekintették a nemzetközi békemozgalom aktuális kérdéseit, a BVT időszerű feladatait és a kétoldalú együttműködés tennivalóit. A Dán KP KB ülése A koalíciós kormány mielőbbi lemondását sürgették a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának Koppenhágában megtartott ülésén. A tanácskozás résztvevői megvitatták az ország belpolitikai helyzetét, a kommunisták feladatait a dán dolgozók alapvető érdekeiért, a békéért és a leszerelésért folytatott harcban. ban még nem laknak tulajdonosaik, s akik ott laknak, rendre összejönnek, sok társadalmi munkát végeznek — maguknak, magükért, a városukért. Kiderült, hogy utak, járdák, épületek társadalmi munkában az elmúlt évben, sőt, közös megegyezés alapján megelőlegezték a tanácsnak a közműfejlesztési hozzájárulást is — tehát azt nem kellett kivetni — így hamarabb parkosíthattak, építhettek. Töhben vallják, hogy pillanatnyilag közérdekű felvetni valójuk nemigen akad. — hm — Fotó: Szegedi Miklós Egyhangú szavazással Hőgyészen az állami gazdaság tanácstermében gyűltek össze a helyi 20. száimú választókerület választópolgárai, hogy tanácstag jelölteket állítsanak. A jelölő gyűlés résztvevőit Retkes István, az általános iskola igazgató- helyettese és párttitkára köTegnap délelőtt a tengeli- ci oktatási központban megkezdődött a KGST-tagorszá- gok képviselőinek részvételével, a szocialista országok szabványosítási tevékenységének koordinációs értekezlete. Az oktatási központ öt napon keresztül ad otthont a szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, bolgár, román és Magyar szakemberek munszöntötte, majd Sári József, a HNF nagyközségi bizottságának titkára ismertette az eltelt öt év alatt megtett utat, az eredményeket, a gondokat. A HNF-titkár bevezetőjében elmondta, hogy a ciklusra kitűzött reális tervek nagy része megvalósult, de van olyan is, ami még folyamatban van. Ezek közül nem a teljesség igényével — néhány példát is hozunk. Befejeződött az iskolafelújítás (a központi fűtés szerelése), a művelődési ház bővítése, javultak az egészség- ügyi ellátás tárgyi feltételei. Kilenc állami bérlakást felújítottak, elkészült 4,5 kilométer szilárd burkolatú út és több kilométer hosszúságú járda. Megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztító építése — ami 1986-ban készül el, — a szeméttelep kialakítása. Az idén „indul” az intézményes szemétszállítás. — A hőgyé- sziek közül sokan segítettek, egyengették az utat — állapította meg Sári József —, (Folytatás a 2. oldalon.) kacsoportjainak. A délelőtt tíz órakor kezdődött tanácskozást dr. Szekér Gyula, a Szabványügyi Hivatal elnöke nyitotta meg, melyen részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke is. A megnyitót követően a tanácskozás plenáris üléssel, Losonczi Pál fogadta Jaime Gamát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben, hivatalában fogadta Jaime Gama portugál külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, valamint a két országot érintő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. A megbet- szélésen jelen volt Esztergályos Ferenc külügyminiszterhelyettes, valamint Bobvos György, hazánk lisszaboni és Jósé Joaquim De Mena E Mendonca, Portugália budapesti nagykövete. A portugál külügyminiszter programja Veresegyházán folytatódott, ahol Jaime Gama a Hungarokork—Amorim KFT parafa-feldolgozó magyar-portugál vegyes vállalatot tekintette meg; az üzem Portugáliából érkező alapanyagból készíti termékeit. Jaime Gama ezután a Nemzeti Múzeumban megtekintette a magyar koronázási ékszereket bemutató kiállítást. A portugál külügyminiszter ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem portugál tanszékét kereste fel. A vendéget Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes és Rózsa Zoltán tanszékvezető egyetemi docens fogadta. Az 1978-ban alapított tanszék vezetője tájékoztatta Jaime Gamát az itt folyó tudományos munkáról, a kutatóhelynek a magyar—portugál kulturális kapcsolatok ápolásában betöltött szerepéről. Jaime Gama és vendéglátója, Várkonyi Péter délután a Külügyminisztérium épületében zárómegbeszélést tartott, majd aláírták a magyar —portugál gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást. majd a szerkesztőcsoportok szekcióüléseivel folytatódott. Tegnap délután Péter Szigfrid és Császár József a megyeszékhelyen fogadta a delegációk vezetőit. A programban csütörtökön üzemlátogatás és Pécs város nevezetességeivel való ismerkedés szerepel. A tanácskozás pénteken plenáris üléssel fejezi be munkáját. KGST-tanácskozás Tengelicen A plenáris ülésen hét szocialista ország szakemberei ültek a tárgyalóasztalnál
