Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 89. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. április 17., szerda. Mai számunkból TELEPÜLÉSPOLITIZÁLÓK (3. old.) DIÄKKONCERT SZEKSZÄRDON (4. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) KÖVETKEZIK A 127. MAGYAR—OSZTRÁK (6. old.) KEMÉNY TÉL, MUNKAERŐGONDOK (3. old.) Tények tanúsága Lehetne éppen fiatalok játékos vetélkedőjének egyik kérdése, de nem az, sőt, nagyon is lényeges részletek­re fényt vető a tudakozódás, vajon akad-e hazánkban olyan település, ahol a legutóbbi öt esztendőben, azaz a most végéhez érő eiklusiidőben — ami mögött az or­szággyűlési képviselők, a tanácstagok megbízatásának fél évtizede áll — semmi nem épült, semmi nem moz­dult előre, azaz ott tartanak, ahol voltak annak ide­jén? A válasz természetesen sokféle lehet, hiszen ki- nek-kinek más a nézőpontja, a mércéje, amint bizo­nyos, lelhetünk olyan helyre — főként az apró falvak körében —, ahol újként semmi nem jutott tető alá. Ak­kor ez valóban egyenlő lenne azzal, hogy ott semmi nem történt? Óvatos kézzel szabad felgombolyítani a valóság szö­vevényének egy-egy szálát, mert könnyen tévedhe­tünk. Hosszú időszak megszokása munkál bennünk, amikor úgy gondoljuk, az a fejlődés, az a gyarapodás, amikor valamit avatni, átadni, büszkén mutogatni le­het, s most. a június 8-án esedékes általános választá­sokra készülve, különösen lábra kaphat ez a téves megszokás. Téves, mert — és itt utalunk vissza a be­vezetőben említettekre — nincsen olyan települése a megyének, az országnak, ahol rezzenéstélenül telt vol­na el a fél évtized, ahol a társíadalom teremtette kö­zös jíavakból a társadalom — az állampolgárok — ott élő tagjainak kisebb vagy nagyobb csoportja ne része­sedett volna. Ennek a részesedésnek a mértéke termé­szetesen eltérő, ám amit legtöbbünk nem vesz szám­ba jussaként, mert annyira megszokta: az az évről év­re kiadott tekintélyes összeg, amelynek közérdekű felhasználása a tanácsok kötelessége. A működési költ­ségvetés teremt fedezetet az iskola felújítására, a kör­zeti orvos bérére, a közvilágítás számlájának kiegyen­lítésre, az óvoda fűtésére, azaz ezerféle köznapian kö­zönséges dologra, amelyek már-már észrevétlenek, ha hiányoznának, ha gond lenne velük, akkor válnának I egyszeriben fontossá, emelkednének szembetűnővé. Veszedelmes dolog lenne az egésztől a részt elkü­löníteni, azt vallani, hogy az ország egy-egy települé­sén nem érdekes az, ami a haza bármely pontján tör­tént; nem érdekes az, hogy 1984-ben 84,1 milliárd fo­rintot fizettek ki a nyugdíjasok kezéhez, hogy a ma­gánerőből megvalósuló lakások átlagos alapterülete 1980 és 1984 között hetvenhatról 82 négyzetméterre nőtt, hogy 1981 és 1984 időszakában 33 600 óvodai hely került tető alá, és így tovább. És így tovább, hiszen mindenütt érdekes —: mert az ott élő családok gyerme­I fceit is érinti, mert a testvérek, a rokonok másutt él­nek —, miként alakulnak a középiskolai, a felsőfokú oktatási lehetőségek, hol milyen útépítésekre kerül sor, mi módon javítják a televízió, a rádió műsora vé­telének lehetőségeit... a példák sora szinte tetszés sze­rint folytatható. Mégis, meggyőződésünk, tapasztala­taink egyaránt azt mutatják, egész és rész minden­kor szoros egységben hatásos csupán, külön-külön ke­vésbé az. Ezért, hogy a szőkébb környezet helyzete nem hi­ányozhat a választásokat előkészítő beszélgetések, fó­rumok, gyűlések egyikéről sem, ezért elég pusztán ar­ról szólni, ami — bármennyire is tiszteletet érdemel­nek társadalmunk közös erőfeszítéseinek gyümölcsei — ott. amott, az ország más részein, tájain, gazdaságá­nak különböző terepein történt. Társulnia kell az egészhez a résznek: annak, ami a vráosban, a község­ben, a választókerületben a legutóbbi öt esztendőhöz kötődik, ami ebben a szűkebb környezetben történt — és persze az is kapjon hangot, ami történhetett volna. Biztosak lehetünk abban, e különleges tanúk, azaz a tények egy része az újdonság erejével hat majd, hi­szen olyan régen voltnak látszik 1981, 1982. . . Tényleg, akkor újították fel az óvodát, akkor kapta meg a köz­ség a második körzeti orvos státusát, már két éve lenne, hogy megnyílt a fiatalok klubja...? Az apró lépések rangját, becsületét szorgalmazzuk, mert hiszen igaz: a nagy lépések ritkán, tíz- meg százmilliós fej­lesztésekre, beruházásokra kevésbé nyílik mód, mint a kisebb értékűekre, ám nem okvetlenül csekély je- lentőségűekre! Valami mindenütt mozdult, hol jobban, hol kevés­bé, valami mindenhol történt; ahol a kevésnek nin­csen becsülete, ott kétséges, a soknak lenne-e? Szó sincsen arról: a szükségből erényt fabrikáljanak itt vagy amott, amikor fölmérik, mit hozott az eltelt öt esztendő, ám arról sem lehet szó, hogy mellőzzék a tények tanúságát, jelentéktelenítve azt, ami ott, akkor, abban az esetben a lakosság egy csoportjának fon­tos volt, örömet okozott, könnyítette a köznapokat. Nem lehet, nem szabad kizárólag forintokhoz, hét- nyolcszámjegyű összegekhez kötni azt, ami nem ki­zárólag anyagiak függvénye, hanem függvénye a ta­lálékonyságnak, a helyi erők meglelésének, a társadal­mi munka szervezésének, olykor csupán átgondolt in­tézkedést, gyorsaságot, határozottságot, és nem pénzt követel. Legyen tehát a számadás, az erre alapozott nemes értelmű korteskedés realista, azaz a valóságnak tükre, s ebben a tükörben jusson mindannak hely, ami történt, ahogyan történt helyben, az állampolgár sző­kébb világában. Mert ha erről realista képet kap az állampolgár, ha a tények tanúságát állítják eléje az őt körülfogó mikrovilágról, akkor a tágabb körről, a ha­záról látottak, hallottak is hitelesek, tapasztalataival egyezőek, azaz meggyőzőek lesznek, arról győzik meg, hogy érdemes volt, érdemes lesz összefogva cselekedni. MÉSZÁROS OTTÓ Jelölő gyűlésekről jelentjük Egyetértésbe! a varas fejlesztéséért A jelölő gyűlés résztvevői Tamásiban A Gőgös Ignác lakótelep Tamásiban van, a Vegyépszer mellett. így érthető, hogy az új, családi házas telep lakói a gyár éttermében tartották tanácstagi — a 18. választó- körzet — jelölő gyűlésüket. Az első, ami feltűnt érkezé­sünkkor, az volt, hogy a portán egyszemélyes „foga­dóbizottság” köszöntött min­den érkezőt — Papp László, a városi tanács főmérnöke személyében. Pontosan hét órakor kezdő­dött a gyűlés Szőke Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagja köszöntő szavaival, melyet visszatekin­tés követett: részben az el­múlt negyven esztendőre, részben a XII. és a XIII. pártkongresszus közötti esz­tendőkre, illetve Tamási vá­rossá avatásától eltelt idő­szakra, s arra, hogy mi min­den valósult meg Tolna me­gye legifjabb városában, s ter­mészetesen a tervekről, a vá­rosi és a városkörnyéki fel­adatok ellátásáról. Ezt köve­tően az ülést levezető elnök ismertette a jelölés és a sza­vazás tudnivalóit. Ezután Witzl Endre emelkedett szó­lásra, aki előterjesztette, hogy a Hazafias Népfront két tanácstagot jelölt a kör­zetbe: Ágoston Gizellát, illet­ve Csikós Józsefet. A jelen levő állampolgá­rok szavazata alapján mind­két jelölt neve felkerült a listára. Mindössze egyetlen felszó­laló volt ezen az ülésen. Azt kérdezte, hogy vajon hány választópolgár él a körze­tükben. A válasz: 141. Első hallásra a kérdés jogos és egyértelmű volt, hiszen a gyűlésre mindössze 28-an jöt­tek el. Viszont ez az alacsony szám nem valószínű, hogy az ott lakók érdektelenségé­nek tükre. Ugyanis az újon­nan épült házak közül sok­Grigorij Loksin Budapesten Kedden az Országos Béke­tanács meghívására egyna­pos munkalátogatásra Buda­pestre érkezett Grigorij Lok­sin, a Szovjet Béketanács titkára. A vendéggel megbe­széléseket folytatott Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke és Bara­bás Miklós főtitkár. Áttekin­tették a nemzetközi béke­mozgalom aktuális kérdéseit, a BVT időszerű feladatait és a kétoldalú együttműködés tennivalóit. A Dán KP KB ülése A koalíciós kormány mi­előbbi lemondását sürgették a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának Kop­penhágában megtartott ülé­sén. A tanácskozás résztve­vői megvitatták az ország belpolitikai helyzetét, a kom­munisták feladatait a dán dolgozók alapvető érdekeiért, a békéért és a leszerelésért folytatott harcban. ban még nem laknak tulaj­donosaik, s akik ott laknak, rendre összejönnek, sok tár­sadalmi munkát végeznek — maguknak, magükért, a városukért. Kiderült, hogy utak, járdák, épületek társa­dalmi munkában az elmúlt évben, sőt, közös megegye­zés alapján megelőlegezték a tanácsnak a közműfejlesztési hozzájárulást is — tehát azt nem kellett kivetni — így hamarabb parkosíthattak, építhettek. Töhben vallják, hogy pillanatnyilag közérde­kű felvetni valójuk nemigen akad. — hm — Fotó: Szegedi Miklós Egyhangú szavazással Hőgyészen az állami gaz­daság tanácstermében gyűl­tek össze a helyi 20. száimú választókerület választópol­gárai, hogy tanácstag jelölte­ket állítsanak. A jelölő gyű­lés résztvevőit Retkes István, az általános iskola igazgató- helyettese és párttitkára kö­Tegnap délelőtt a tengeli- ci oktatási központban meg­kezdődött a KGST-tagorszá- gok képviselőinek részvéte­lével, a szocialista országok szabványosítási tevékenysé­gének koordinációs értekez­lete. Az oktatási központ öt napon keresztül ad otthont a szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, bolgár, román és Magyar szakemberek mun­szöntötte, majd Sári József, a HNF nagyközségi bizottsá­gának titkára ismertette az eltelt öt év alatt megtett utat, az eredményeket, a gon­dokat. A HNF-titkár beve­zetőjében elmondta, hogy a ciklusra kitűzött reális ter­vek nagy része megvalósult, de van olyan is, ami még fo­lyamatban van. Ezek közül nem a teljesség igényével — néhány példát is hozunk. Befejeződött az iskolafelújí­tás (a központi fűtés szere­lése), a művelődési ház bő­vítése, javultak az egészség- ügyi ellátás tárgyi feltételei. Kilenc állami bérlakást fel­újítottak, elkészült 4,5 kilo­méter szilárd burkolatú út és több kilométer hosszúságú járda. Megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztító építése — ami 1986-ban készül el, — a szeméttelep kialakítása. Az idén „indul” az intézményes szemétszállítás. — A hőgyé- sziek közül sokan segítettek, egyengették az utat — álla­pította meg Sári József —, (Folytatás a 2. oldalon.) kacsoportjainak. A délelőtt tíz órakor kezdődött tanács­kozást dr. Szekér Gyula, a Szabványügyi Hivatal elnö­ke nyitotta meg, melyen részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára és Császár József, a megyei ta­nács elnöke is. A megnyitót követően a tanácskozás plenáris üléssel, Losonczi Pál fogadta Jaime Gamát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben, hivatalában fogadta Jaime Gama portu­gál külügyminisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Magyarországon. A szí­vélyes légkörű találkozón át­tekintették a nemzetközi helyzet alakulását, valamint a két országot érintő, köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. A megbet- szélésen jelen volt Esztergá­lyos Ferenc külügyminiszter­helyettes, valamint Bobvos György, hazánk lisszaboni és Jósé Joaquim De Mena E Mendonca, Portugália buda­pesti nagykövete. A portugál külügyminiszter programja Veresegyházán folytatódott, ahol Jaime Ga­ma a Hungarokork—Amorim KFT parafa-feldolgozó ma­gyar-portugál vegyes válla­latot tekintette meg; az üzem Portugáliából érkező alap­anyagból készíti termékeit. Jaime Gama ezután a Nemzeti Múzeumban megte­kintette a magyar koronázá­si ékszereket bemutató kiál­lítást. A portugál külügymi­niszter ezt követően az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem portugál tanszékét ke­reste fel. A vendéget Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes és Rózsa Zoltán tanszékvezető egyetemi do­cens fogadta. Az 1978-ban alapított tanszék vezetője tá­jékoztatta Jaime Gamát az itt folyó tudományos munká­ról, a kutatóhelynek a ma­gyar—portugál kulturális kapcsolatok ápolásában be­töltött szerepéről. Jaime Gama és vendéglá­tója, Várkonyi Péter délután a Külügyminisztérium épüle­tében zárómegbeszélést tar­tott, majd aláírták a magyar —portugál gazdasági és mű­szaki együttműködési megál­lapodást. majd a szerkesztőcsoportok szekcióüléseivel folytatódott. Tegnap délután Péter Szig­frid és Császár József a me­gyeszékhelyen fogadta a de­legációk vezetőit. A program­ban csütörtökön üzemlátoga­tás és Pécs város nevezetes­ségeivel való ismerkedés sze­repel. A tanácskozás pénte­ken plenáris üléssel fejezi be munkáját. KGST-tanácskozás Tengelicen A plenáris ülésen hét szocialista ország szakemberei ültek a tárgyalóasztalnál

Next

/
Thumbnails
Contents