Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
1985. április 16. NÉPÚJSÁG 3 Üzeműink és brigádunk életének egy éve 1985. január 1.-december 31-ig A fenti címmel pályázatot hirdet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága. A pályázaton részt vehetnek minden állami vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregység, illetve telephely dolgozói. Ajánlatos, hogy a fiatal korosztályhoz tartozók is tevékenyen részt vegyenek e munkában. A vállalat vagy üzem egészének megismerése, a dolgozói kollektíva törekvéseiben való aktív részvétel segíthet a beilleszkedés, a kötődés sokszor nehéz megoldásában. Pályázni lehet mind az üzem egészére, mind annak valamilyen kisebb egységére, illetve egységeire (üzemrész, műhely, brigád) vonatkozólag. A cél az, hogy a pályamunkák bemutassák: melyek azok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez 1985-ben az üzem alapvető érdeke fűződik. Az év során a szükséghez képest folyamatosan vezetett eseménynaplókból — krónikákból — ki kell tűnnie: hogyan és mennyiben sikerült a feladatokat teljesíteni, az esetleges változásokat megvalósítani, a problémákat megoldani. A pályamunkáknak ugyan- ákkor azt is be kell mutat- niok. hogy hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgozókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számlikra a legfontosabb események — mennyiben estek azok egybe az üzemekével, illetve mennyiben tértek el azoktól. Ily módon megmutatkozik, hogy hogyan élik meg ugyanazt a folyamatot a vezetők és a beosztottak, a munkások és értelmiségiek. Ahol nem az üzemek egészére, hanem csak valamilyen részegységre vonatkozólag készülnek pályamunkák, ezeknek ugyanúgy, mint az előbbieknek, tükrözniük kell az üzemek egésze szempontjából legfontosabb eseményeket, folyamatokat, és azt, hogy azok hogyan jelennek meg az illető kisebb egység életében. Ilyen, két oldalt tükröző kép csak viszonylag sokoldalú együttműködés alapján alakulhat ki. Az üzemek szempontjából legfontosabb eseményeket csak a különböző értelmiségiek tudják szakszerűen és reálisan megítélni, azt viszont, hogy a dolgozók számára ezek mit jelentenek, illetve számukra mi a legfontosabb, csak ők állapíthatják meg. Ez nem azt jelenti, hogy maguknak a dolgozók széles körének kell ezt meg is írnia. A pályamunka-készítés központi alakja, szervezője, mozgatója — akit nevezhetünk krónikaírónak — az év folyamán széles körből gyűjtött és eseménynaplóban rögzített ismeretek alapján vagy egymaga, vagy tetszés szerint megosztva a munkát néhány emberrel, önti formába a pályamunkát. A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, de ne emészthetetlen adattömeget tartalmazó puszta szakbeszámolók legyenek; kerüljék a kiürült sablonokat, közérthető nyelven íródjanak. A pályamunkának terjedelmi korlátja nincs; tartalmazniuk kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők három példányban 1986. március 30-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szervezeteihez. A három példány közül egy a helyszínen marad, kettő pedig a pályamunkák elbírálásának céljait szolgálja. A pályamunkák értékelésére és eredmény- hirdetésre 1986. május elsején kerül sor. Az eredmény- hirdetés után a pályamunkák egy példánya a megyei múzeumokban, egy példánya pedig a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban kerül megőrzésre. A pályázat díjai: Üzemünk élete 1985-ben két I. díj 12 000 Ft, két II. díj 10 000 Ft, három III. díj 8 000 Ft, Brigádunk élete 1985-ben két I. díj 8 000 Ft, két II. díj 7 000 Ft, három III. díj 5 000 Ft. Saját a bölcsődéknek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az elmúlt napokban került sor annak a versenykihívásnak az értékelésére, amelyet a simontornyai bölcsőde kezdeményezett a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A „saját játék készítése és a bölcsőde otthonossá tétele” címmel 3 hónappal ezelőtt indult versengésre a hőgyé- szi bölcsődét hívták ki a Simont ornyaiak. A vetélkedés célja a saját erőből, ötletekből, túlnyomó- részt társadalmi felajánlásból beszerzett alapanyagokkal a gyermekek részére játék készítése, á bölcsőde díszítése, mindezzel egyúttal az anyagi kiadások csökkentése is. A hőgyésziek a verseny- kihívást elfogadták, és a gondozó nők főképpen a szerepjátékokhoz készítettek különböző eszközöket, babaruhákat varrtak, párnát hímeztek, fiald dekorációt készítettek a bölcsődés csoportok életkorának megfelelően. A dekorációhoz filcet, kreccs- vásznat használtak. A kedves vetélkedés értékelésére megyei szakemberekből alakult zsűri Hőgyé- szen — a kezdeményezés záróeseményeként — értékelte a munkánkat. Azokat összehasonlítva a simontornyaiak megelőzték a hőgyészieket, akik több ezer forintos értéket hoztak létre, gazdagítva bölcsődéjüket, örömére minden oda járó kisgyereknek. Megyénkben a bölcsődék között eddig hasonló jellegű kezdeményezés nem volt. Bárdos Lászlóné Fotó: Mártonfai Dénesné játék Thema Józsefné bölcsődevezető az elkészített munkákról beszél az érdeklődőknek Ruha-játékok és az egyik hangulatos falikép a hő- gyészi bölcsődében Az ügyes kezek formázta rongybabák egy csoportja Evadzárás a faddi kertbarátkörben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Eredményesen zárult a faddi kertbarátkor téli munkája április elején. Zárófog- lalközásra jöttek össze a tagok, s ez nem telt el munka nélkül, hiszen a délutáni órákban nagyon is aktuális programon vettek részt. Metszési bemutatót tekintettek meg, melyet Kaposi János, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát szőlésze, és író Lajos, a szekszárdi Aranyfürt Tsz kertésze vezetett. Ez a bemutató egyben gyakorlati útmutatót is adott az érdeklődőknek. Rácz Jánost, a kertbarátkor elnökét kértük meg, hogy foglalja össze éves tevékenységüket. — Miilyen előadások voltak, hol tartották ezeket? — Februárban és márciusban folytak a programok, melyeknek a művelődési ház adott otthont esténként. A témákat a tagság érdeklődése határozta meg, melyek a következők voltak: szántóföldi és fólia alatti zöldségtermesztés legfontosabb tudnivalói ; tápanyag-visszapótlás, és növényvédő szerek használatának kisüzemi tapasztalatai; szőlőültetés és borkezelés legfontosabb kédései. — Csak kertészkedéssel foglalkoztak az előadások? — Az érdeklődésre való tekintettel dr. Tóth Tamás állatorvos Sertés- és kisállat- tenyésztés a kisgazdaságokban, annak állategészségügyi problémái címmel tartott előadást. A faddi tűzoltószertár udvarán nagy volt az izgalom, mived a borverseny zsűrije tanácskozásra visszavonult, s találgatták, vajon kinek a bora lesz aranyérmes. A „házi zsűri” értékelésre hívta a megjelenteket. A két aranyérmet Zilahi István és Páncél István kapta, öt ezüstös két bronzérem is gazdára talált. A tapasztalatcsere tovább folytatódott, a hagyományoknak megfelelően fehér asztal mellett. Soponyai Mihályné Szakmai tanfolyamok a TIT-nél A továbbképzésnél > nagy a lemorzsolódás „Nem ismerik a vállalat szakemberigényét... ” A társadalom előtt álló politikai, gazdasági és kultúrális célok megvalósítása mind sürgetőbben veti fel a művelődés színvonalának folyamatos emelését. Napjainkban különösen nagy jelentőségűek a gazdasági, termelési és műszaki ismeretek, és ezek változásainak nyomonkövetése. A technikai színvonal fejlődésével párhuzamosan növekszik az igény a megfelelő szakképzettségű emberek iránt. A gyorsan változó külső és belső feltételekhez való igazodás, az állandóan mozgó piaci igények számos vállalatnál, üzemnél rövid idő alatt profilváltást eredményeztek. Ez a jelenség pedig munkások és szakmunkások át- és továbbképzését követelte meg, s kialakult az a gyakorlat, hogy az új beruházások megkezdésével, a korszerűsítésekkel egyidőben már a dolgozók felkészítése is kezdetét veszi... Mindez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezeteit nagymértékben érintette, rugalmasságra késztette. — Az évek óta rendszeresen folyó hagyományos ismeretterjesztő előadások mellett az utóbbi időszakban döntően megnőtt az át-, és továbbképzéseik iránti igény — mondja Biczó Ernőné megyei titkár. — Látványos változást az 1979—80-as esztendő hozott tevékenységünkben, amikor az MSZMP Szekszárd városi Bizottságával közösen a megyeszékhely tíz vállalatának oktatási osztályvezetője tanácskozott a felnőttek ót- és továbbképzésének gondjairól. Felvetődött, hogy megyénkben viszonylag kisebb termelőegységek üzemelnek, így a hatáskörükbe tartozó képzéseket nehezen tudják megoldani. Örömmel üdvözölték tehát kezdeményezésüket, segítséget elsősorban a koordinálásban vártak. — Az objektív gazdasági követelményeken kívül mivel magyarázható az érdeklődés fellobbanása? — A takarékossággal. A megyén kívüli beiskolázás, bentlakásos tanfolyamok jóval költségesebbek. A vállalati vezetők közül néhányan elmondták, hogy nem egy esetben egy-egy szakember kiképzési költségén helyileg jó néhány dolgozót tudnának újabb ismeretekkel ellátni. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy legtöbben szívesebben tanulnak helyben, mint egy, a lakó-, és munkahelytől távol eső oktatási központban. I — A számok nyelvén mit jelent a megnövekedett „kereslet”? — Az elmúlt években általában 27—30 át-, és továbbképző tanfolyamot vezettünk közel 700 hallgatóval, — ide tartozik, hogy kétéves kurzusok is dolgoznak, csalókák tehát az adatok — a közhasznú tanfolyamok száma 10—12 volt. háromszáz körüli résztvevővel. I — Kérem, említsen néhány közhasznú tanfolyamot! — Ezeket a TIT önállóan szervezi, s állíthatom, hogy igen népszerűek. így kiemelném a titkárnőképző, az egyetemi előkészítő, a szabóvarró tanfölyamot. De minden területre jellemző, hogy a felénk érkező igényeket, természetesen az ésszerűség határain belül, megpróbáljuk kielégíteni. így tavaly a megye képesítés nélküli óvónői számára indítottunk főiskolai előkészítőt, s a várakozáson felül jöttek jelentkezők és végezték el. Ugyancsak nem tapasztaltunk lemorzsolódást a kisvállalkozói továbbképzésen sem, hiszen akik elkezdték, nyilván saját érdekükből tették azt. — Mi a helyzet az át- és tóvá bbképzéseknél ? — A felnőttátképzésekben alig akad lemaradás, hiszen itt csak vállalati ajánlásra vehetnek részt a dolgozók. Többnyire megváltozott munkakörük betöltéséhez szükséges ismereteket kapnak, és ahhoz szükséges állami végzettséget szereznek Másként fest azonban a továbbképzés képe. Ezek rendszerint az előzőnél rövidebb tartalmú kurzusok mindenekelőtt azzal a céllal, hogy egy szakma, adott terület legújabb eredményeit, ismereteit, technikai változásait közvetítse. Többnyire egyéni jelentkezők alkotják itt a hallgatóságot, s jelentős a kimaradás. — Milyen a kapcsolatuk a különböző szervekkel? — fordulok Varga Jenőné szaktitkárhoz. — Az Ipari Szakmái Továbbképző Intézet hatókörében szervezzük az ívhegesztő, lánghegesztő tanfolyamot, amelynek elvégzése után kétéves. szakmai gyakorlatot követően szakmunkásvizsgát tehetnek a hallgatók. Az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal közösen köny. nyűgépkezelői, targoncavezetői vizsgára készítünk fel és folyamatban van egy, az országban is egyedüli nehézgépkezelői tanfolyam beindítása, amit a TÁÉV kérésére „jártunk ki”. A kis teljesítményű kazánfűtő, a kazánfűtő, az ipari olajégő-kezelői és az érintésvédelmi csoportok az Állami Energetikai és Ener- giabiztonság-technikai Felügyelet „szárnyai alá” tartoznak, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést, tematikákat, tankönyveket innen kapjuk és a vizsgabizottság elnökének kijelölése és a bizonyítvány kiállítása is őket illeti. — Szűkítsük a kört. Vegyük szemügyre a partnereket, a vállalatokat, üzemeket! — Első helyen kell említeni a TÁÉV-et, amellyel együttműködési megállapodást kötöttünk. A könnyűgépkezelői, targoncavezetői tanfolyamokat helyben, vállalati előadókkal, gyakorlati munkalehetőséggel, sőt bentlakással (!) szervezik. De az 505-ös szakmunkásképzőben tanuló ív- és lánghegesztők gyakorlata is az építőknél folyik. A Tolnai GÉM-nél szakmunkásvizsgára előkészítő konzultációs csoportot indítottunk, elektroműszerész szakon is, rövid időn belül kezdenek. Végül kiemelném a Dombóvári Csavaripari Vállalatot, ahol többéves képzési és továbbképzési tervet készítettek, s azt megyei szervezetünkhöz eljuttatták. — Vagyis nem általános dolog, hogy megfontolt, előre kidolgozott a vállalatok át- és továbbképzési rendszere? — Azt tapasztaljuk, hogy sok helyen saját házuk táján sem ismerik a szakember- igényeket, nem terveznek előre. Ezért gyakran előfordul, hogy az utolsó pillanatban fordulnak hozzánk tanfolyami képzésért. — Mit tesz a TIT az oktatási igények felmérésére? — Minden nyáron szétküld j ük az ipari- és mezőgazdasági üzemeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek tájékoztatónkat, amely valamennyi általunk szervezett tanfolyamról az alapvető tudnivalókat tartalmazza. Egyúttal visszajelzést is várunk, hiszen adott esetben bővítjük a repertoárt, kellő létszámmal és felszereltséggel egyéb csoportot is elindíthatunk. * A középfokú raktárgazdálkodó tanfolyamra a megye minden részéből érkeztek. Geösel Rudolf, a Szekszárdi Húsipari Vállalat anyag- gazdálkodója a 3. óra után így vélekedik: — Nagyon össze kell szedni magukat, hiszen a tananyag komoly, mi pedig régen ültünk iskolapadban. Matematika. statisztika, anyagismeretek... mindent újra fel kell eleveníteni, sok dolgot pedig újonnan megtanulni. Ehhez az órákon kívül rengeteg önképzés szükséges. Ketten Tolnáról járnak be hetente, a GÉM dolgozói. — Tizenkét éve dolgozom a GÉM-ben — mondja Egresi Józsefné. — Korábban műszerésziként, ma pedig anyaggazdálkodó vagyok. Nagy előnyt jelentett számomra áthelyezésemkor, hiszen már korábban is jól ismertem az anyagokat. Ez a tanfolyam azonban nélkülözhetetlen munkám szakszerű végzéséhez. Bár még az elején járunk, már most érzem, hogy jelentős energia- többletet követel, nem köny- nyű... Makrai Györgyné végigjárta az előző lépcsőfokot is, korábban alapfokon sajátította el ezeket az ismereteiket. — Néhány napja dolgozom csak a GÉM-ben, a PATEX-ből jöttem át. Igaz, korábban is hasonló területen voltam, itt azonban egészen mások a anyagok. Kollégám segítségével tájékozódom és persze éppen „jókor”, kezdtem el a tanfolyamot. T. Zs.
