Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. április 15. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Mikor olvassák le az árammérőket? Kovács Sándor szekszárdi olvasónk írta, hogy tudomása szerint március végén soron kívül leolvassák az összes fogyasztásmérőt, s az eddigi fogyasztást a régi. az ezt követőt már az új kw-ár szerint, 25 fillérrel magasabban számlázzák. A március hónapban történt díjbeszedéskor azt közölte a díjbeszedő, hogy nem fogják leolvasni a mérőket, mert ezt lehetetlen az egész országban egyszerre végrehajtani, hanem a szeptemberi végleges leolvasáskor az átlag kw alapján, úgy március végéig a régi, majd áprilistól szeptemberig az új tarifa szerint számláznak. Persze, a fogyasztó szerintünk így azért rosszabbul jár, mert a téli hónapok magasabb fogyasztása folytán az évi átlag magasabb, s az emelés így a téli hónapokra jutó kw-okat is érinti. — Az Országos Anyag- és Árhivatal IV/3. (1983.) AT 2. számú, a lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasztói árára vonatkozó ármegállapítás határideje 1984. január 21. — válaszolta a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazga- tój'a, Schmidt János, majd így fölytatta: — Az új árat a hatálybalépéstől lehet alkalmazni. Tekintettel arra. hogy a mérők leolvasása egy adott időpontban nem lehetséges, a következőképpen jártunk, illetve járunk el a rendelet V. pontja szerint: Az ármegállapításban foglaltakat, ha a számlázás kéthavonta történik, akkor az 1985. március 21-től leolvasott villamos energia fogyasztásra; ha évenkénti leolvasás alapján történik, akkor első ízben az 1985. június hónapban fizetendő részszámlánál kell alkalmazni. Telefonszámunk: 16-211 — A kéthavi számlázásban lévő fogyasztókat az eredeti ütemtervek szerint február 1. és március 21. között leolvastuk, és ezen óraállások alapján a számla még régi egységárral készül. Ez a fogyasztók részére előnyös, mert január 21-e és az eredeti ütemterv szerinti leolvasás időpontja közötti fogyasztás egységára még régi áras. A március 21-e utáni árammérő leolvasások alapján az áramszámla már az új egységárral készül. — Éves egyszeri leolvasáson alapuló számlázás esetén az első emelt összegű részszámlát júniusban kell fizetni, de a végszámla úgy készül, hogy a számítógép a tényleges éves fogyasztást megosztja a régi (január 31-ig) és az új (február 1-től) egységár szerint. A hőtárolós kályhával rendelkező fogyasztóknál február 1-e és március 21-e között leolvastuk az árammérőket, azért, hogy ebben a kategóriában lévő, igen jelentős volumenű fogyasztások elszámolása pontos legyen. Erről az érintett fogyasztókat egy hátrahagyott levélben is tájékoztattuk. Akiknél a leolvasás nem volt lehetséges. ott a számítógép osztja meg a fogyasztást a régi és új egységár szerint. Hol lehet súlyzót kapni? Reiner Károly dunaföldvári nyolcéves kisfiú írta, hogy közeleg a születésnapja, és szeretne erre az alkalomra súlyzót kapni ajándékba. Kérdezi, hogy szülei hol tudnák azt beszerezni, mivel a környező boltokban nem lehet kapni. A Tolna megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt : Ml — A fém súlyzó, sajnos, már régóta nem kapható a kiskereskedelmi egységekben. Az ellátási hiányosságot a szűk gyártókapacitás okozza. — Vásárolható viszont a szekszárdi Skála áruházban kétféle műanyag súlyzó, amelyet tetszés szerint lehet feltölteni homokkal, kaviccsal vagy egyéb darabos anyaggal. Információnk szerint a nagykereskedelmi vállalatokhoz beérkeztek a fém súlyzók és rövidesen megjelennek a boltokban is. Az elkövetkezendő hetekben érdeklődjenek az üzletekben, de elsősorban a Skála áruházban. Kaphatnak-e több kedvezményt a nyugdíjasok? Boros József györei olvasónk elmondta, hogy nyugdíjas, és 50 százalékos mérsék- letű menetjegy váltására jogosító utalvánnyal rendelkezik, amelynek hátoldalán 16 karika található. Azt kérdezte, hogy egy karika egy útra, vagy pedig oda- és visszaútra is érvényes-e? Továbbá azt kérdezte, hogy miért nem kaphatnak több kedvezményt a nyugdíjasok, hiszen például a Győré és Bonyhád között az autóbuszok és a vonatok majdnem üresen közlekednek. — A 6/1984. (II. 29.) KM számú rendelet 4. paragrafusa szabályozza, hogy a nyugdíjasok évente 16 egyszeri utazásra (8 menettérti útra) érvényes, 50 százalékos mérséklésű utazási kedvezményt vehetnek igénybe az erre a célra rendszeresített utazási utalvány alapján — válaszolta dr. Nedók Pál, a Tolna megyei Tanács V. B. Közlekedési Osztályának vezetője, majd így folytatta: — A kedvezmény mértéke nem az egyes viszonylatokra, hanem az egész ország területére érvényes, így nem lehet mérvadó, hogy Győré és Bonyhád között a járatok milyen utaslétszámmal közlekednek. Vannak-e értékcikkek a trafikokban? Egy szekszárdi olvasónk írta: hiányolja, hogy a trafikokban nem lehet értékcikkeket vásárolni. Idős emberek kénytelenek a postára menni ezekért a cikkekért, ha levelezni akarnak. Pap János, a megyei postahivatal vezetője így válaszolt: — A trafikok közül csak az árusít értékcikket, melynek vezetője ilyen igénnyel jelentkezett, engedélyt kért és kapott. Ugyanis nem postai szervekről lévén szó, nem kötelezhetők e feladatok ellátására. Igény esetén az árusítási engedélyt — ha az egyéb feltételek biztosítottak — általában korlátozás nélkül megadjuk. A postahivatalokon kívül, a város különböző pontjain felállított, elhelyezett hírlapárus-pavilonokban dolgozók is foglalkoznak postai értékcikkek árusításával. — A postadíjszabás módosítását követően, a tömeges vásárlás miatt, a 2 és 4 forintos címletű bélyegekből átmenetileg csak korlátozott mennyiség állt rendelkezésre, ez az állapot azonban csak néhány napig tartott. Az elöljáróságokról szól a Miniszter- tanács 9/1985. (III. 7.) számú rendelete, amely szerint az elöljáróság a községi közös tanács nem székhely társközsége lakosságának népképviseleti-önkormányzati testületé, a közös tanács szervezetének része, mint ilyen, egyes államigazgatási feladatokat is ellát. A jogszabály meghatározza, hogy mely ügyekben van az elöljáróságnak döntési joga, milyen, a tanács által intézett ügyekben szükséges az elöljáróság egyetértése. Csupán példálózva említjük meg, hogy az elöljáróság dönt a szociális segélykeret elosztásáról, a területén működő közművelődési intézmény munkatervének jóváhagyásáról, a tanácsi bölcsőde nyitvatartási idejének megállapításáról, az öregek napközi otthona igénybevételének engedélyezéséről stb. Ugyanakkor az elöljáróság egyetértése szükséges pl. az illetékességi területén működő tanácsi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, felmentéséhez, a tartós haszná- laba adható telkek kijelöléséhez, a használatba adás lebonyolításához, a használatbavételi díj megállapításához. Tudni kell, hogy az elöljáróság a községben működő nem tanácsi szervek vezetőit < tárgyalásra összehívhatja, beszámolót, tájékoztatást kérhet a nem tanácsi szerveknek a lakosság szükségletei kielégítését szolgáló tevékenységéről, e tevékenységüket ellenőrzi és számos más feladatot is ellát. Az elöljáró pedig — aki munkáját társadalmi megbízatásban látja el, de tevékenységéért tisztelet- díjat kaphat — évente beszámol a falugyűlésnek az elöljáróság és a saját munkájáról. A rendelet az idei választás napján lép hatályba. Az egyes szabálysértésekről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 10/1985. (III. 7.) számú rendelete, amelyből szó szerint idézzük, hogy: „Aki a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére, illetőleg szórakoztató játék szervezésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy e szabályok megszegését eltűri, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” E szabály megsértése miatt helyszíni bírság kiszabására is lehetőség van. A rendelet kihirdetésekor, — 1985. III. 7-én — hatályba lépett. Az igazságügyminiszter 3/1985. (III. 7.) IM számú rendelete a szigorított javítónevelő munka végrehajtásáról szól, szabályozza a javítónevelő munka tartamának számítását, rendelkezik a felügyelet mikénti ellátásáról, a biztonsági elkülönítésről, a személymotozásról és biztonsági ellenőrzésről, a kényszerítő eszközökről, és természetesen rögzíti az elítélt jogait és azok mikénti érvényesítését is, kimondja, hogy a szigorított javító-nevelő munkára ítélt levelezése nem korlátozható, az elítélt hozzátartozóitól vagy más személytől csomagot kaphat, rendelkezik a jogszabály az elítélt munkáltatásáról, munkaidejéről, pihenőidejéről, a munka díjazásáról, egészségügyi ellátásáról, elhelyezéséről, anyagi és pénzügyi ellátásáról is. Bízunk benne, hogy ez a jogszabály — amely egyébként f. évi március hó 7-én hatályba lépett — olvasóink közül csak keveseket érint közvetlenül. Az említett rendeletek kivétel nélkül a Magyar Közlöny idei 10. számában jelentek meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségnek a Kereskedelmi Értesítő f. évi 4. számában olvasható, arra a tájékoztatójára, amely . a hús, húskészítmények, baromfiipari termékek ellátási, értékesítési körülményeiről szól, s amely szerint a kiszállított tőkehúsok minősége gyakran nem felel meg a szabványnak, nem kielégítő a vásárlók tájékoztatása, a lefolytatott vizsgálatok 39 százalékában merült fel valamilyen, a vásárlók érdekébe ütköző hiba. A tájékoztató szükségesnek tartja a vállalatok, szövetkezetek végrehajtó, ellenőrző tevékenységének javítását, felhívja az érintetteket, hogy: „A vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés folyamatosan tartsa programjában a hús, húskészítmények ellátásának, minőségvédelmének ellenőrzését. Javítsák ellenőrzéseik hatékonyságát, kiemelten foglalkozzanak a fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatokkal.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke VÁLASZOLUNK Hazai tájakon Mire büszkék a félegyháziak? Bátor ember legyen a talpán, vagy legalábbis nagyon jó futó, aki..ki meri jelenteni Kiskunfélegyházán, nagy nyilvánosság előtt, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született. Bátornak kell lennie azért, mert töretlenül élnek a városban a kiskun hagyományok, azok között pedig éppen nem utolsó helyen áll az önérzet. S jó futó is legyen, mert a harcias kiskunok hamar megkergetik azt, aki elvitatja a halhatatlan sorokat: „Ez a város születésem helye”, a vers alatt pedig félreérthetetlenül Kiskunfélegyháza neve áll keletkezési helyként. Az autóbuszokon munkába siető, vagy onnan hazatérő, a piacon alkudozó, vagy akár a hivatalokban ügyeiket intéző félegyháziak közül szinte bárkit megkérdezhet az idegen a város nevezetes szülötteiről és lakóiról — kapásból válaszolnak, s aligha felejtenek ki valakit. Hogy itt született Holló László festőművész (aki Debrecenben élt és lett díszpolgár, de végső pihenőre ide tért meg), hogy Szántó Piroska festőművész bármilyen jól érzi magát Pesten és a Duna-kanyarban, mégis ragaszkodik szülővárosához, hogy — de hosszú lenne a névsor. Arról is mindenki tud a városban, hogy mekkora vita volt 1934-ben, amikor a legszebb^ alkotó korában elhunyt Móra Ferencet Szeged is, Félegyháza is a maga halottjának tekintette, s jó félszázad múltán akadt magát megnevezni sem akaró kiskunfélegyházi lakos, aki a költséget vállalta volna, csak hozzák haza Móra hamvait. S milyen igazságtalanság — csak itt tartják számon, hogy volt a nagy írónak István nevű bátyja, maga is író, s rajongó híve Félegyházának. Kiskunnak vallják magukat a félegyháziak, s a kis- hí ján 750 éves telepítést vallják városuk kezdetének: 1239-ben adta ezt a helvsé- get a kiskunoknak IV. Béla. A másik, közelgő jubileum egy oklevélhez fűződik: 1389-ben, azaz közel 600 éve adta ki ezt az iratot Zsig- mond király, említve benne Feledház helységet. Ami viszont arra utalt, hogy ennek a településnek csak fél egyháza volt. Templomot építettek, de papot nem tartottak a kiskunok. Származás szerint rokohai voltak ők a törököknek. Azok azonban nem tartották az atyafiságot, a mohácsi vész után elpusztították a lakosság apraját- nagyját. Több mint kétszáz év után, 1743-ban népesült csak be újra Félegyháza, Jász- fényszaruból jászokkal, a Szeged melletti Üllésről kunokkal. Csakhamar megváltották magukat a jobbágy- teher alól, s alig 30 évvel később Mária Terézia mezővárosi rangot adott Félegyházának. Legalábbis papíron. Mert bizony, aki három-négy évtizeddel ezelőtt járt ott, vajmi kevés városias jelleget fedezhetett fel. A házak földszintesek voltak, a lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozott, jószerivel ugyanúgy, mint amikor Petrovics István mészárszéke állt itt, vagy később, amikor 1886-ban, a szegény, de nyakas 48-as félegyházi kiskunok a száműzött Kossuth Lajost választották képviselőjükké. Álmos volt a város, ahogyan sckan, odalátogatók tartották? Korántsem. Csak szegény. Még a felszabadulás után is elég sokáig kellett várniuk, amíg a fejlődő városok sorában rájuk került a sor. Aztán 1966 és 1975 között, két ötéves tervidőszak alatt megépült -a vízmű, a szennyvíz- csatorna, a központi tisztító- berendezés, és csaknem háromezer új lakás. No, meg az ipar! Működik Kiskunfélegyházán Villamosszigetelő és Műanyaggyár, oda telepedett át Budapestről az Április 4. Gépipari Művek, gyáregysége van Félegyházán az Alföldi Cipőgyárnak, s egész sor ipari szövetkezet egészíti ki az ipari tevékenységet. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak a közeli és távoli környék húsellátásában van nagy szerepe. Múlik az idő, változik a Kiskunság is, de azért hogyan lehetne meg a megénekelt „delelő gulyák” nélkül! Hat termelőszövetkezet verseng egymással állattenyésztésben és növénytermesztésben, nem hagyva ki ez utóbbiból a szőlőt sem, amelynek levét mindig is kedvelték a dolgos és jó humorú kiskunok. A határ szép zöldje bevonult a városba is. Sok a park; a szemet gyönyörködtető, tüdőnek kellő fa és virág. Már csak azért is nagy szükség van ezekre, mert itt vezet- keresztül, kettészelve a várost, Európa egyik nagy forgalmú útvonala, az E5-ös út. Sok átutazó turista meg- megáll néhány órára Kiskunfélegyházán. Amint elkezd tájékozódni, ámulattal hallja, hogy mennyi minden van ezen a kicsinek látszó, régi településen. Mindenekelőtt: nem is olyan kicsi’ a lakosságszám 36 ezer körül jár. Aztán érdemes megnézni a Móra Ferenc-házat az egykori Daru utcában, ahol az író született, meg természetesen a Petőfi-házat is. És Holló László állandó kiállítását. Várkonyi Endre
