Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

8 Képújság 1985. április 13. A szovjet vasút gondjai és távlatai A szovjet vasútvonalak hossza a Föld vasúthálózatá­nak tizenegy és fél százalé­kát teszi ki, ugyanakkor az egész világ teherszállításai­nak több mint a felét és az utasszállítások húsz százalé­kát a szovjet vasutak bonyo­lítják le. A Szovjetunió acél fővonalain naponta 10,5 mil­lió tonna teher és 11,4 millió utas szállítását végzik. A Szovjetunió a villamosított vasúti fővonalak hosszát te­kintve, mely meghaladja az ötvenezer kilométert, a vi­lágon az első helyen áll. Az elmúlt évek alatt a szovjet vasutasok jelentős si­kereket értek el. A teher­szállításokat évente 100 mil­lió tonnával növelik. Ez lehe­tővé teszi, hogy a jelenlegi ötéves terv, vagyis 1985 vé­gére az éves szállításokat 4 milliárd tonnáig emeljék és gyakorlatilag teljes mérték­ben kielégítsék a népgaz­daság igényeit. Közben a szállítások to­vább nőnek. Folyamatban van Szibéria és a Távol-Ke­let új területeinek meghódí­tása, ahol igen gazdag alap­anyag-készleteket találtak. Ezenkívül állandóan bővül az ország külgazdasági kap­csolata is és nő a lakosság száma. A sok szállítási irányt fi­gyelembe véve a vonatok mi­nimális időtartam elteltével 5—6 percenként követik egy­mást. Hogyan lehetséges a jelenleg kialakult helyzet­ben növelni, illetve meggyor­sítani a teher- és utasszállítá­sokat? Ezen problémák meg­oldása vár a Szovjetunió va­sutasaira. új vasútvonalak A jelenlegi ötéves terv­ben (1981—1985) 3268 kilo­méter új vasútvonal, továbbá több mint négyezer kilométer főútvonalakat kiegészítő és másodlagos vágány, valamint 2600 kilométer hosszúságú állomás-sín készül el. Természetesen a Szovjet­unióban ma meglévő összes vasúti útvonal közül a Baj­kál—Amur a legnagyobb, melynek hossza 3100 kilomé­ter. A BAM teljes üzembe helyezése, nemcsak teher­mentesíti a meglévő transz­szibériai útvonalat, hanem elősegíti a természeti kincsek mielőbbi feltárását, vala­mint új területi-termelői komplexumok létrehozását. Az ötéves terv végén elkez­dik egy másik új vasútvonal építését Szibériában az úgy­nevezett Szurgot—Urengoj— Jageljnoe szakaszon. Hossza 650 kilométer lesz. Célja a tyumeni kőolaj és gázlelőhe­lyek bekapcsolása a szovjet vasúti szállítási vonalakba. Ügyszintén épül az Anzsersz- kaja—Barzasu nyomvonal, amely a kamerovi ipari terü­letről a tomszki területre ve­zet, elősegítve az új szénlelő­helyek feltárását. Néhány új szakasz építése folyik a Kau­kázuson túl is. Ilyen a 78 ki­lométer hosszúságú Idzso- van—Razdan vasúti nyomvo­nal, mely megépítésének cél­ja a Dél-Kaukázuson túli és a Szovjetunió központi terüle­tei közti szállítási kapcsola­tok erősítése. Azerbajdzsán­ban a mezőgazdaság további fejlődését szolgálja a Jevlak— Belokana vasúti nyomvonal. Grúziában építik meg a ma- robda—ahal-kalaki vasútvo­nalat. Űgyszintén jóváhagy­ták a kaukázusi hegyszoro­son haladó útvonal lefekteté­sét is, amely a harmadik leg­rövidebb vasúti összeköttetés lesz a Kaukázuson túli terü­lettel. így jelentősen lecsök­ken a teher- és utasszállí­tások ideje az ország európai részéből Kelet-Grúzia és Ör­ményország felé. Meg kell oldani mintegy 5,5 ezer kilométer villamosí­tását. 1985 végére az összes szállítási feladatokon belül az elektromos vontatás eléri az 59 százalékot. A villany- és dízelmozdonyok teljesítő- képességének, valamint a va­gonok raksúlyának növelé­sével meggyorsul a teher­szállítás. Az ötéves terv alatt automatikus és köz­ponti diszpécser rendszerek­kel szerelnek fel csaknem 13 ezer kilométernyi útvona­lat. Szupervonatok Napjainkban a nagy teher­bírású forgalom a szovjet va­súti szállítás fő tartaléka. Az első nagyobb teherbírású és hosszabb vonatok egy évvel ezelőtt kezdtek járni a moszkvai vasútvonalon. A Épülő vasúti híd a Tija folyón mozdonyvezetők elsajátítot­ták először hat-, majd ké­sőbb a tízezer tonnás szerel­vények vezetését. A nagy te­herbírású forgalom további fejlesztése a szállítási munka fő irányvonalát jelenti. A nagy teherbírású vona­tok alkalmazását nem lehet vitatni. Lehetővé teszik a fő vasútvonalak szállítási és át­eresztő képességének növelé­sét. A szállítási költségek csökkennek, jobban kihasz­nálják a szállító eszközö­ket és nő a munka termelé­kenysége. Az utóbbi néhány év alatt a vonatok terhelése erősen megnövekedett. Még koráb­ban a mozdonyvezetők 3 ezer tonnából álló szerelvényt irá­nyítottak, ma természetesnek számítanak a 10, illetve 18 ezer tonnás szerelvények is. A celinai, kamerovi és más útvonalakon pedig kísérleti vágányokat építettek úgyne­vezett „szupergigant” néven, melyeknek teherbíró képes­sége meghaladja a 30—40 ezer tonnát. Utasszállítás Az utóbbi tíz évben az utasszállítás gyorsan nő. Kü­lönösen nagy forgalom fi­gyelhető meg a nagy váro­sokban, elsősorban Moszkvá­ban. A szovjet fővárosban folyik az új állomások építé­se és a meglévőik rekonstruk­ciója. Nagyon fontos az a munka, melyet a sokszerel­vényes utasszállítás megszer­vezésére fordítanak. Nem­régen Moszkvából Jaroszlav és Gorkij felé megindultak az első olyan utasszállító vona­tok, amelyek már 16, illetve 23—24 szerelvényből állnak. Nemsokára Moszkvából és az ország más városaiból megindulnak a 32 vagonból álló utasszállító szupervona­tok. Az első kettőzött ex presszvonatok Moszkva és Kijev között fognak közle­kedni. Nagyon sokat tesznek az utasellátás javítása érdeké­ben is. 1984-ben Moszkvá­ban olyan új „Expressz—2” elnevezésű elektron jegyei adó rendszert helyeztek üzembe, amelynek segítségé vei a távoli rendeltetésű vo­natokra lehet jegyeket ven­ni. A korábbi „Expressz—1” rendszer 12 éves használata alatt „eladott” több mint 300 millió vonatjegyet és más utazáshoz szükséges nyom­tatványt. Míg az „Expressz— 1” rendszerhez 600 vasútjegy pénztár volt hozzákapcsolva, az Expressz—2” már ezer pénztárt lát el és a jegyfor galom kétszeresére növek­szik. Hasonló rendszereket épí tenek ki az ország más nagy városaiban is, így például Kijevben és Leningrádban Napirenden van a többi fő vasúti csomópont ilyen jel­legű átalakítása. Alekszandr Davidjanc Egymillió gázüzemű autó A hagyományos üzemanya­gok — benzin, nehéz gázolaj, mazut — helyett a Szovjet­unióban egyre inkább kezdik a földgázt használni. Ezzel kapcsolatban a moszkvai vá­rosi hatóságok nemrég külön határozatot hoztak arról, hogy a városban meg kell gyorsítani a gáztöltő állomá­sok építését. A fővárosban cseppfolyósított földgázzal üzemelő néhány száz teher­kocsit és néhány tucat sze­mélyautót egyelőre négy ilyen állomás szolgálja ki Számuk az idén további há­rommal gyarapodik. Az or­szágban a legközelebbi jö­vőben együttvéve mintegy ezer gáztöltő állomást kí­vánnak létesíteni, amelyek fennakadás nélkül körülbelül egymillió teher- és személy- kocsit tudnak majd ellátni gázüzemanyaggal. Az autósszállítás földgázra való átállítása révén a váro­sok atmoszférája megsza­badul a hagyományos üzem­anyag elégetése során a ki­pufogó csövekből elkerülhe­tetlenül kiáramló mérgező anyagoktól. Játékfigurák Seiffenből Az NDK-beli Seiffen, a csehszlovák határhoz közel fekvő település régóta neve­zetes ügyes kezű népművé­szeiről. Az Érchegységnek ebben a kis falujában já­tékkészítő dinasztiák alakul­tak ki. A falu játékmúzeuma hű képet nyújt a különböző ko­rokban készült mesefigurák­ról, bemutatja a különleges darabokat, de az itteniek ne­héz életéről is hitelesen tu­dósít. Évszázadokkal ezelőtt a seiffeni bányászok nehéz munkájuk mellett, a sza­bad idejükben faragták az azóta világhíressé vált pará­nyi vitézeket, kis állatokat formázó fafigurákat. A bá­nya azonban a XVIII. szá­zad végére kimerült, mun­kásainak más foglalkozás után kellett nézniük. Leg­többjüknek az addig hobbi­ból faragott játékfigurák ké­szítése élethivatássá lett. A seiffeni játékdobozokat, amelyek egész falukat, nyája­kat, miniatűr parasztudva­rokat tartalmaztak, hamaro­san megkedvelték a lipcsei vásárokon is. Maguknak a mestereknek azonban sok pénzt nem hozott az egyre növekvő kereslet, mert a ha­szon az értékesítő kereske­dők zsebébe vándorolt. Az éhbérért dolgozó játékkészí­tők között sok volt a gyer­mek e század elején például a faragók egyharmada volt 14 éven aluli. A felszabadulás után több seiffeni család kezdett hoz­zá ismét a játékkészítés fel­virágoztatásához. Ma számos család apraja-nagyja tevé­kenykedik a házhoz tartozó kis műhelyekben, és egyik sem panaszkodhat a megren­delések hiányáról. A seiffeni figurák a világ 30 országá­ban, ezen belül elsősorban is az NSZK-ban, Svájcban és az Egyesült Államokban ör­vendenek nagy keresletnek, A mestereknek nem kell tar­taniuk a konkurrenciától, hi­szen munkáik egyedi tervezés alapján, aprólékos kézimun­kával készülnek. A legkivá­lóbb seiffeni kézművesek munkái iníkább miniatűr re­mekek, mint egyszerűen csak játékok, s talán éppen ezért megtestesítői a gyermekál­moknak. A falucska mesterei 1947- ben még csak 250 ezer már­ka értékű játékot készítettek, ma már 9 millió márka a bevételül^ ebből. A családi műhelyek mellett — játék­karikák készítésére — szö­vetkezetei is alakítottak a seiffeniek. Új por mentesítő A bányákban a pormente­sítés hatékonyságát 50—70 százalékkal növeli az az új berendezés, amit ukrán és moszkvai tudósok fejlesztet­tek ki. A szénkitermelő gé­pek és gépsorok működésé­nek helyén vizet porlaszta- nak szét, amit előzőleg egy elektrizáló (készülékkel ne­gatív értékre töltenek fel. A vízcseppek rátapadnak a po­zitív töltésű szénporszem­csékre, s így tisztán tartják a levegőt. Az újdonság sorozat- gyártása már megkezdődött. A Duna-Tisza-Duna csatornarendszer Megkezdődött a legna­gyobb jugoszláv csatorna- rendszer, a Duna—Tisza— Duna-hálózat fő csatornájá­nak kiépítése a Tisza alsó szakasza és a Palicsi-tó kö­zött. Az új csatorna az első szakaszban 40 000 hektárnyi földterület öntözését látja el Másfél évtized elteltével, amikor a hálózat szárnycsa­tornákkal is kibővül, már 120 000 hektár öntözésére lesz alkalmas a rendszer. A A hálózat teljes hossza: 900 kilométer, s ebből 664 kilo­méter nagyobb vízi jármű vekkel is hajózható. A bolgár ipar a KGST- együttműködés tükrében Sikeres volt a tavalyi gaz­dasági esztendő Bulgáriában. Nőtt az ipar és a mezőgazda­ság termelése, emelkedtek a reáljövedelmek, s folytató­dott a nemzeti jövedelem egyenletes gyarapodása. Ezeket az eredményeket Bulgáriában részben a KGST-országokkal folytatott szoros együttműködésnek tu­laj dómtják. A bolgár külke­reskedelmi forgalomnak mintegy a 75 százaléka ezek­kel az országokkal bonyoló­dik. Bulgária és a KGST-or- szágak árucsereforgalma ta­valy több mint 8 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 20 milliárd devizalevát. A KGST-országokkal bonyolí­tott árucsere 35 százalékát a szakosított és a kooperáció­ban gyártott termékek teszik ki. Jelenleg a bolgár ipar 670 fajta szakosított terméket szállít, ebből 230-at kizárólag Bulgária állít elő. A szocia­lista országok mai emelő- és szállítógép importszükségle­tének több mint a 80 száza­lékát bolgár elektromos tar­goncák, villamos futómacs­kák, motoros targoncák, vil­lanymotorok, elektronikus berendezések fedezik. Jól is­mertek a bolgár gyártmányú közúti járművek, mezőgaz­dasági gépek, automatizált termelési rendszerek, vala­mint az ipari robotok és ma­nipulátorok. A KGST-orszá- gokban szívesen alkal­mazzák a bolgár hajókat, fémforgácsoló gépieket, hid­raulikus berendezéseket, mik. roprocesszorokat és a külön­böző elektronikai készüléke­ket. A bolgár ipar a továbbiak­ban is számít a KGST-tagor- szágok támogatására. A Szovjetunió aktív részvéte­lével épül a kozloduji atom­erőmű ötödik blokkja. Az idén írták alá a bolgár— szovjet műszaki együttmű­ködési megállapodást a Be- lene atomerőmű megépítésé­ről. Már üzemel a radomiri Nehézgépgyártó Művek, el­készült a Csaira vízerőmű, a Marica-Iztok—2 hőerőmű, a perniki Lenin Kohászati Kombinát, a Damjanov Réz­termelő Kombinát és befeje­ződött a Brezsnyev Kohásza­ti Kombinát rekonstrukciója. Minden a gyerekek érdekében Esküvő Mongóliában A fiatal pár boldogan áll a fényképezőgép elé. A most készülő felvételek egy életre megőrzik a házasságkötés pillanatait. A nemrég kimon­dott „igen” hosszú, együtt el­töltendő évekre szól. A fia­talok boldog családi életre, sok gyermekre vágynak. El­ső szavaik is erről szólnak, őszinte igényt takarnak. Mongóliában minden fiatal pár reméli: gyakran látogat­ja majd meg a gólya ottho­nukat. Ezt szorgalmazza az erre vonatkozó kormányprogram is. A hazánkénál mintegy 17- szer nagyobb területen ugyanis mindössze 1,8 millió ember él. A népszaporulat növelése valós társadalmi igény. (Jelenleg egy család­ban átlagosan 6—7 gyermek van.) A kormány azonban programját persze nem pusz­tán a szavak erejével kíván­ja megvalósítani. Ehhez az ingyenes orvosi ellátás mel­lett egy sor pénzügyi és szo-‘ ciális kedvezményt nyújt a családoknak. Mindenekelőtt a szülő anyákra figyelnek, akiknek szülés előtt 45, utána pedig 56 nap fizetett szabad­ság jár. Ezt további 70 nappal told­ják meg, amennyiben a szü­lés problémás volt, vagy az édesanyának ikrei születtek. Kissé talán furcsán hangzik számunkra a „Hős Anya” el­nevezésű kitüntetés, amely­nek első fokozatát nyolc gyermek után, második fo­kozatát 5 gyermek után jut­tatják a szülő anyáknak. De külön pénzügyi kedvezmény jár azoknak a családoknak is, amelyek „csupán” négy gyermeket vállalnak. Mongólia a világ egyik leg­fiatalabb országa. A lakosság fele 20 éves, vagy ez alatti. Ezért irányul az egészségügyi szakemberek figyelme sok­szorosan a fiatalokra. Az életmódváltozásban, amely­nek vitathatatlan jelei szerte az országban nyomon követ­hetők, a fő szerep a gyerme­kekre vár. Azok. akik már távfűtött, hideg-melegvizes lakásokban születtek, akik­nek szülei gyárakban, terme­lőszövetkezetekben dolgoz­nak, bölcsődékben, óvodák­ban töltik napjaik nagy ré­szét. Azok a gyerekek is kö­zösségben nevelkednek éle­tük első éveiben, akik vidé­ken élnek: Mongóliában ma már szinte minden települé­sen vannak hasonló intéz­mények. A gyermekek egész­ségére ápolónők felügyelnek. A bölcsődék és az óvodák pedig megtervezett nevelési­oktatási feladatokkal készítik fel a kicsinyeket az iskolás évekre. A tízosztályos isko­lákban a gyerekek rendsze­res orvosi felügyelet alatt áll­nak. S igen nagy eredmény az is, hogy a helyes táplálko­zásukra mind a fővárosban, mind a nagyobb települése­ken külön gyermekélelmezési intézmények gondoskodnak. A serdülő fiatalok az is­kolai, városi, falusi szerve­zésű programokba kapcso­lódnak be. Ezek közül leg­népszerűbb napjainkban vi­tathatatlanul a sportolás. A hagyományos ázsiai sport­ágak mellett, mint például a harci játékok, a birkózás, a judo, mind népszerűbb az at­létika. a labdajáték. Terje­dőben van már az úszás is, bár ehhez még egyelőre hiá­nyosak a feltételek. (Mongó­liában ma még csak egyetlen uszoda működik, Erdenetben, az ország harmadik legna­gyobb városában). Az ifjú pár, a színes ün­nep után szürkébb hétközna­pok előtt áll. A fiatalember szakmájában dolgozik to­vább, az asszonyka pedig né­pesre tervezett családját fog­ja nevelni. Gyermekeik, már az új életformába, szakások- ba születnek bele. S lehet, hogy egy közülük a jövő nemzedékének egészségügyét fogja szolgálni.. . MALLÁR ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents