Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
a sc-m XXXV. évfolyam, 76. szám. ÁRA: 1,80 Ft f j ! Z,y 1985. április 1., hétfő Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYE (4. old.) V. ORSZÁGOS ÖKÖLVÍVÓ ŰTTÖRÖ-OLIMPIA: NÉGY DOMBÓVÁRI ARANYÉREM (5. old.) (3. old.) BALOLDALI IFIK BARÁTI TALÁLKOZÓJA Folyamatosság és megójolás m politizáló közvélemény megkülön- pL böztetett figyelme, érdeklődése kí- . .1 sérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúslkodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés taraknára, a problémák megoldására. A Ilii. kongresszus egy olyan nemzeti prog- amot körvonalazott, amelyet teljes szível magáénak vallhat és követhet minden azáját szerető ember, a szocializmus va- ímennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tud- k eleget tenni a közvélemény, megbíz >ik várakozásának, mert az MSZMP ez kálómmal sem tért el csaknem három tizede követett gyakorlatától. Nyíltan embenézett a társadalmi fejlődés tény- sges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangúi kezelte mind az elért eredményeket, ind a gondokat és problémákat. Pártunk m igyekezett a szőnyeg alá söpörni unkánk fogyatékosságait, nem kívánta Ikolmi a nehézségeket a nép előtt. S ép- ’«en ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális értékeléséből .lindulva megvalósítható, teljesíthető cé- oikat jelölhessen meg a további cselekvés zárnám. Az értékelésiben és a feladatok megha- rozásában pártunk számára megbízható ánytű áll rendelkezésre: a körülmények lalkításának, a világ megváltoztatásának orradalmi-ttudományos elmélete, a marizmus—leninizanus. Elméletünknek az élet ital sokszorosan igazolt alapelveit az ISZMP a jövőben is megingathatatlanul öveti, de nem kezeli az elveket dogmaént, hanem folyamatosan szembesíti azo- ait a változó valósággal. „Mi az elviekéi szilárd, a napi politikában körülte- ntő és megfontolt, a megújulásra kész irtot tekintjük az eszményünknek” — ingsúlyozta a kongresszuson elhangzott iaindító beszédében Kádár János. Az apvető irányvonal folyamatossága és a öntetein készség a megújulásra — póli- ránknalk ez a két alappillére a XIII. ngresszuson ismételten megerősítést ka- ct, mert az eredményes munkának e tő egysége volt és lesz a jövőben is az ilk legfőbb biztosítéka. oliitikánk folyamatossága tükröződött n is, hogy a kongresszusi vita egy- nűen kifejezte: az MSZMP számára atlanul alapvető törekvés az embe- Sletviszonyainak szebbé, jobbá, gaz- ibá tétele. A Központi Bizottság be- olója nyíltan szólt arról, hogy a ked- lenre fordult gazdasági körülmények t az elmúlt években ebben a tekin- m nem tudtunk előbbre lépni, sőt a >ság egy részének, bizonyos rétegek- az életszínvonala csökkent. A kong- zus azonban úgy ítélte meg, hogy t már megteremthetők — és meg teremtendők — e tendencia megfordí- amak feltételei. Ezért tűzte célul, hogy nyolcvanas évek második felében meg il alapozni az életszínvonal érzékelhe- emelkedését. Amilyen mértékben és •mben fokozódik a népgazdaság jöve- emtermelő képessége, javul a gazdál- dás hatékonysága, úgy kerülhet sor a ongresszus szociálpolitikai elhatározásai- ak valóra váltására, a vitában tolrná- olt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt núsftotta, hogy a párt érzékenyen figyel társadalom különböző rétegednek mél- .nylást igénylő szükségleteire, legyen szó kár a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez. a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb; hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldötték, hogy — a XII. kongresszus határozatának megfelelően — sikerült lényegesen előbbre jutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a nép jólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása — s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek visszatéréséhez, ha minőségi változásit tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források ésszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmi-gazdasági haladásunknak immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennék elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak: a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatok. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységében. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia további erősítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fókozódjék a kommunisták aktivitása, öntevékenysége, kezdeményezőkészsége. és ami napjainkban különösen fontos, a párt politikája melletti egységes kiállása. ingresszusunk meghozta határozata- í it, állást foglalt a társadalmat fog■■■. -I lalkoztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megoldásók keresését, megvalósításukra való vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi- tennivalók átgondolt meghatározása elengedhetetlen feltétele anníák, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkáinkat. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MÉZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fa- iuvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese*, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fővárosban csatlakozik a párt- és kormányküldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt a búcsúztatásnál Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A felszabadulás 40. évfordulóján Ünnepségek, kulturális események Felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken, baráti találkozókon, a felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képző- művészeti és dokumentumkiállításokon idézik fel 1945. április 4. történelmi fordulópontját és az utat, amelyet az ország azóta megtett. A főváros utcái, terei már fellobogózva várják az ünnepnapot, Üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik a középületek és az állami intézmények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás: nagy fényerejű reflektorok „emelik ki” az esti városképből a központi épületeket, a műemlékeket és az egyéb látványos részleteket. Április 3-án ünnepi külsőségek között katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulási ünnep alkalmából április 2-án Állami • és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlamentben, a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló eredményekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Országházban az Elnöki Tanács kitüntetéseit adják át eredményes tevékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozók- (Folytatás a 2. oldalon.) • • Ünnepélyes eskütétel Igazi, tavaszi napsütés köszöntötte a Budai Nagy Antal laktanya udvarán eskütételre felsorakozott fiatal katonákat és az ünnepélyes alkalomra látogatóba érkezett sok-sok hozzátartozót. A díszemelvényen helyet foglaló vendégek között volt Kiss Imre, a megyei pártbizottság képviseletében, és jelen voltak a társ fegyveres testületek képviselői. Az ünnepélyes eskütétel az elöljárónak adott jelentéssel, majd a Himnusszal kezdődött. Az úttörők köszöntése után az alakulat politikai helyettese üdvözölte a vendégeket, a szülőket, feleségeket, testvéreket:, majd az eskütételre felsorakozott fiatál katonákhoz szólt. György Ferenc honvéd — bevonulása előtt a TOTÉV szakmunkása — lépett ki a sorból, és kért engedélyt az elöljárótól, hogy társaival együtt letegye az esküt. Az egység parancsnoka szólt ezután a fiatal katonákhoz. Kérte őket: teljesítsék úgy katonai kötelességüket, mint ahogyan a közvetlenül előttük leszerelők, illetve, a még velük együtt szolgálatot teljesítők tették, s amelyet katonai téren az élenjáró egység cím, a mozgalmi munkában a KISZ KB vörös zászlója ismert el. A parancsnok beszédére Veszprémi Péter honvéd — bevonulása előtt a mőcsényi termelőszövetkezet állat- egészségőre — válaszait, társai nevében is ígérte, hogy az esküben foglaltaknak, a parancsnok által elmondottaknak eleget téve, a legjobb tudásuk szerint szolgálják a hazát, védik a nép békés építőmunkáját. Hovorka János, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte az esküt tett katonákat. Az ünnepség díszmenettel, az Internacio- náléval zárult, majd az esküt tevő fiatal katonák hangos énekszóval vonultak el az alakulótérről, hogy átöltözve találkozzanak látogatóikkal. Az ünnepélyes eskütételnek két külön érdekessége volt. Az egyik: az alakulótéren felállított könyvsátor, a másik: a politikai kabinetben rendezett kiállítás, amelyet Kállai István honvéd mutatott be az elöljárónak, Pap József ezredesnek és a vendégeknek. A kiállítás a szovjet hadsereg Magyarországot felszabadító harcait, Tolna megye felszabadítását, a szekszárdi ellenállási mozgalom dokumentumait, végül az újjáépítés első lépéseit mutatta be. Külön kiállítás foglalkozott a létrehozásának 35. évfordulóját az idén, ősszel tartó alakulat tárgyi emlékeivel, az 1956-os ellenforradalom idején hősi halált halt Cs. Kiss Albert életútjával. Kiállítottak több mási, értékes dokumentumot, tárgyi emléket, köztük a különböző kulturális szemléken nyert díjakat. Az ünnepi programot befejező fogadáson Pap József ezredes köszöntötte a fiatal katonákat, szüleiket, azokat az alegységparancsnokokat, akiknek a bevonulás óta eltelt, rövid idő alatt végzett munkája már kifejeződött a fegyelmezettségben, az alap- kiképzés eredményeiben. Kérte a szülőkéi, a hozzátartozókat, legyenek továbbra is szilárd háttér a nehéz szolgálat példás teljesítéséhez. Szombaton délelőtt megyénk egyik műszaki alakulatánál is esküt tettek a haza védelmére
