Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. március 9, ^nÉPÜJSÁG 9 Negyven év után w A megnyitó előadás nézőtere 1985. február 13-án Az újjáépült drezdai operaház Csehszlovákia Csehszlovákiában növek­szik a halfogyasztás. S noha az itteni kereslet és kínálat nem mérhető a hagyományos európai haltermelő országok forgalmával, az egy főre ju­tó halfogyasztás ma megha­ladja az évi 6 kilogrammot. Igaz, ebbe a mennyiségbe nemcsak a hazai friss áru, hanem az import halkonzer­vek és a fagyasztott tengeri halak is beleszámítanak. Ép­pen ezért az Országos Hal- gazdasági Központ feladatul tűzte ki az édesvízi halte­nyésztés megkétszerezését és a halállomány választéká­nak bővítését. Cseh- és Morvaországban a halastavak 42 ezer hektár­nyi területet foglalnak el. Jóval kisebb területen, mind­össze 1600 hektáron gazdál­kodnak a szlovákiai halte­nyésztők. A legnagyobb hal­gazdaságok Stomfán és Nagy- mihályon találhatók. Emel­lett megkezdődött a halte­nyésztés a nagyobb mestersé­ges víztározókban is. Az Országos Halgazdasági Központ évente mintegy 14 ezer tonna halat szállít a piacra, főként pontyot és pisztrángot. A haltenyésztés érdekében számos intézkedést hoztak a vizek tiszaságának védelmé­re. Űj haltenyésztési techno­lógiát dolgoztak ki, foglal­koznak a különböző halfaj­ták ellenállóképességének nö­velésével, s értékesebb hal­táplálék kikísérletezésével. A halászat gépesítésével kap­csolatos problémákat az Or­szágos Halgazdasági Köz­pont, a KGST keretében mű­ködő munkacsoportokkal kö­zösen oldja meg. Szlovákiában egy hektár­nyi vízterületen 610, a cseh halastavakban pedig 310 ki­logramm halat tenyésztenek. A tervek szerint Szlovákiá­ban a lapályi halfajták és a pisztrángok hozamát az eddigi 500 tonnáról 3260 ton­nára növelik 1990-ig. Ezért több új halastavat és mester­séges tározót létesítenek. Pontosan negyven évvel az értelmetlen, katonailag szük­ségtelen angol-amerikai bom­bázás után, amely elpusztí­totta Drzéda történelmi bel­városát, ismét megnyitotta kapuit Európa egyik legje­lentősebb kultúrintézménye, a Drezdai Operaház. Az ünnepélyes megnyitón Weber „Bűvös vadász” című operá­ja került színre, az a darab, amelyet 1944. augusztus 31-én játszottak utoljára, akkor, amikor Hitler parancsára végleg lehullott az operaház függönye. A porig rombolt opera épü­letét a Gottfried Semper ál­tal 1841-ben épített színház eredeti formájában állítot­ták helyre. Semper akkor 3000 tallért és életfogytigla- nig szóló két szabadjegyet kapott munkájáért. A drez­dai opera 1872 és 1914 között nem kevesebb, mint 51 ős­bemutatót tartott. Itt mutat­ták be elsőként Richard Strauss nyolc operáját, köz­tük a Rózsalovagot, Richard Wagnertől a Tannhäusert, a Bolygó hollandit. Az ötvenes évek elején ideiglenes tetőt húztak a ro­mok fölé, hogy a még meg­lévő falakat megvédjék az összeomlástól. A helyreállí­tás tervei 1969-ben készül­tek el, és a párt határozata nyomán 1976-ban kezdődött meg az építkezés. A munká­latok hallatlan nehézséget jelentettek az építőművészek­nek. Az opera eredeti tervei elvesztek. A restaurátorok rajzok, fényképek alapján dolgoztak, tanulmányozták még a fellelhető eredeti anyagszámlákat is, és Sem­per máshol emelt épületeit (például a bécsi Burg-szín- házat), a színezéshez anali­zálták a romok közt talált faldarabkákat. A színpadi és nézőtéri be­rendezések az NDK üzemei­ből kerültek ki. A színpad 16 emelhető és süllyeszthető, 4x4 méteres deszka-kockából áll, hatalmas mozgatható forgatókoronggat, 52 díszlet­mozgatóval, és számítógép vezényelte világítóberende­zéssel. A belső építészek ap­rólékos munkával állították helyre a nézőtér, az előcsar­nok és a lépcsők díszítéseit, szobrait, a mennyezeti fres­kókat. A nézőteret megvilá­gító hat mérter magas, 256 égős csillárt a drezdai köny- nyűfém-öntöde és a wurzeni speciális lámpagyár dolgozói varázsolták újjá. A falak hárszöld-barna színűek, a szőnyegek és az ülések piro­saké Erich Jeschke, az épít­kezés vezetője nagy súlyt helyezett a tökéletes akuszti­ka megteremtésére. A Zwinger, a Stallhof, a Kreuzkirche és a Hofkirche után: az opera felépülésével ismét egy újabb létesítmény hirdeti az Elba partján Drez­da újjászületését. Ám emlé­keztetőül a háborúra, a vár és a Frauenkirche üszkös romjait meghagyták, tanul­ságul az útókor számára. Utazás a történelemben Lakott>e Marco Polo Korcsulán Topicsi apró falucska az adriai Makarskánt s külön érdekessége, hogy valameny- nyi lakója a Topics családhoz tartozik, innen a neve is. Autóbuszunk meredek szer­pentinen kapaszkodott fel a mintegy 6—700 méter ma­gasságban lévő helységhez, amely — mint oly sok tele­pülés az Adrián — az ide­genforgalomra rendezkedett be. A kőből épült, sőt kővel fedett régi házakat takarosán rendbe hozták, a teraszon hosszú asztalok, jobbról bo­rozó, a háztartásban és a gazdaságban egykor használt szerszámokkal díszítve. Egy pohár prosek Egy-egy pohár prosekkel (speciális vörös borral) fogad­ják a vendégeket. Elhelyez­kedünk az asztaloknál. Raj­tunk kívül még egy holland csoport is érkezik. Megkez­dődik a zene: citera és man­dolin viszi a prímet. Majd hatalmas lapos tálakban hoz­zák a „pecsenyi izpod pe- ká”-t, azaz a peka (parázs) alatt sült pecsenyehúst: csir­ke kolbásszal és burgonyá­val. Fenséges az íze. S jól­esik hozzá a könnyű, zama­tos dalmát vörös bor. A folklórműsort a Topics család fiataljai szolgáltatják: szerb, horvát, szlovén és bosnyák táncokat, dalokat adnak elő citera és mandolin kísérettel. S befejezésül — nem tudom, hogy csak a mi tiszteletünkre-e, vagy más­kor is — vérbeli magyar csárdásnak tapsolhatunk. Felejthetetlen este volt. Alattunk a telihold által megvilágított tenger, a szám­talan kisebb-nagyobb sziget­tel. A Biokovka csúcsai A jugoszláv vendéglátók értenek az idegenforgalom­hoz. Igaz, ehhez csodálatos keretet nyújt a dalmát ten­gerpart. Makarska fölött az 1700—1800 méter magas Bio­kovka függőleges sziklafalai szinte mint félelmetes és mé­gis csodálatos operai díszlet meredeznek. Egyszersmind ezek a csúcsok védik az öb­löt a szárazföld felől érkező hideg szelektől. A partvona­lon végig pálmák, égbeszökő ciprusok, olaj-, narancs- és fügeligetek. Az öböl körüli kicsi óváros, tarka forgata­gával, színes piacával, apró üzleteivel megannyi látniva­ló. S onnan mindkét irány­ban a parton végig vendég­szobákat kiadó magánházak, panziók és néhány nemzet­közi színvonalú szálloda, a tengerre néző hatalmas tera­szokkal. Csoportunk magánházak­ban lakott, de étkezni a kö­zeli, a hegyláncról elneve­zett, Biokovka gyógyszállóba jártunk, ahová főleg moz­gásszervi betegeket utalnak be. A legkorszerűbb orvosi felszerelések mellett tenger­vízzel telített medencék, szau­na, állnak télen-nyáron a gyógyulás szolgálatában. Az étkezés választékos: a helyi specialitások — tengeri ha­lak, báránysültek — mellett mindenki megtalálja a ked­vére való ételt. A sziget Csodálatos volt a korcsu- lai kirándulás. Szárnyasha­jónk egy és negyed óra alatt érte el a szigetet, amely ma­ga a történelem. Kikötője körül a várost védő fal, bás­tyáin vörös és nemzetiszínű lobogók hirdetik, hogy ezek­ben a napokban ünnepük a sok vihart látott Korcsula felszabadulásának 40. évfor­dulóját. Az évezredek során görögök, majd rómaiak ural­ták, a népvándorlás idején érkeztek a szlávok, de az ön­álló államisághoz csak év­ezred múltán jutottak. Bizán­ci, velencei és ragúzai ura­lom után — Nagy Lajos, majd Zsigmond király ide­jén — magyar, később oszt­rák, majd olasz imperium következett. Az első világ­háború után került Korcsu­la az akkor megalakult Ju­goszláviához. A második vi­lágháború idején megszállták az olaszok, de a jugoszláv partizánok kiverték őket. Egy év múlva a németek foglalták el; a partizánoknak 1944 szeptemberében sike­rült véglegesen visszafoglal­niuk. Hegyi idegenvezetőnk vé­gigkalauzolt a számtalan ér­dekességet kínáló szigeten. A katedrális szomszédságában egy házon emléktáblát lát­tunk: itt lakott Marco Polo, a híres utazó. Ütikalauzunk azonban kiábrándított: meg­állapították), hogy a ház 200 évvel Marco Polo születése után épült. Marco Polo so­ha nem lakott Korcsulán — mondatta. Nagy vita támadt: magyarjaink olvasmányaikra hivatkoztak és nem akarták elfogadni a magyarázatot: Korcsulán ma is laknak Po­lo nevű emberek, akik eset­leg a híres Polo család le­származottai lehetnek. Más­részt: itt folyt le a nevezetes ütközet Velence és Genova között, amikor is a genovai­ak elfogták Marco Pólót és Genovába szállították. Ott a börtönben diktálta le híres­sé vált útinaplóját. Mint is­meretes, e napló alapján ké­szült a film, amelyért: heteken keresztül oly érdeklődéssel néztünk a televízióban. Hogy élt-e Marco Polo Korcsulán, ezt ma már ne­héz eldönteni. A legenda azonban fennmaradt. Gáti István NDK Gazdaságpolitika a nyolcvanas években Az NDK-ban a nyolcvanas évek gazdasági stratégiájá­nak tíz fő iránya közül is ki­emelkedik a mikroelektro­nika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztése, az új energiatakarékos techno­lógiák kidolgozása, az atom­energia, valamint a munka­termelékenységet növelő kor­szerű tudományos eredmé­nyek hasznosítása. Tudományos-technikai cé­lok megvalósítására a leg­utóbbi ötéves tervben a nem­zeti jövedelem 4 százalékát fordították, a most folyó terv­időszakban azonban már 4,6—4,8 százalékát szánják. A dinamikus gazdasági fej­lődést jól bizonyítják az el­múlt évek adatai is. 1984-ben sikerült elérni a nemzeti jö­vedelem eddigi legmagasabb növekedését), kereken 5 szá­zalékot. Ugyanebben az év­ben rekordtermést takarítot­tak be az ország mezőgaz­dasági szövetkezeteiben, s eredményesen dolgoztak az ipari üzemekben is. A szocialista tervgazdálko­dás és a jó gazdasági mérleg lehetővé tette, hogy megala­pozottan kezdjék az idei évet. Az 1985-re előirány­zott gazdasági programterve­zetet hétmillió dolgozó vitat­ta meg, s 640 ezer javaslat­tal egészítette ki. A Népi Kamara által jóváhagyott terv 1985-re a nemzeti jöve­delem újabb 4,4 százalékos növelését írja elő. Emellett tervbe vették a ipari áruter­melés 4,3 százalékos és a kül­kereskedelmi forgalom 8 százalékos növekedését. Az elképzelések szerint az ipari üzemek, a kombinátok 78 százalékban részesednek az össztermelésből. A mezőgaz­daságtól 10,7 millió tonna gabona megtermelését vár­ják. A tudományos-technikai eredmények hasznosításával 7,1 százalékkal kívánják nö­velni az ipari munka terme­lékenységét. Az idei gazdasági tervben is számítanak az ipari üze­mek újítási és ésszerűsítési javaslataira. Az iparban je­lenleg 43 ezer robot működik, s 1985-ben újabb 13 500 kezdi meg a működést. Alkalma­zásukkal évi 500 millió mun­kaóra megtakarítást érnek el. A legfontosabb cél tovább­ra is a lakosság anyagi és szellemi színvonalának növe­lése. Az állam 1985-ben 40 milliárd márkát fordít arra, hogy a lakosság változatlan áron juthasson hozzá alap­vető fogyasztási cikkekhez. A lakosság nettó pénzjövedelme és a kiskereskedelmi árufor­galom értéke az idén 4 szá­zalékkal lesz magasabb a ta­valyinál. Ebben az évben 200 ezer állampolgár lakás- körülményei javulnak új la­kások, illetve korszerűsítések révén. Fejlesztik az oktatást és az egészségügyet is. Az idén több mint 2600 új tan­termet^ 155 iskolai sportcsar­nokot adnak át rendelteté­sének. Az egészségügyben több mint 400 körzeti orvosi és több mint 200 fogorvosi munkahelyet létesítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents