Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
2^fepÜJSÄG 1985. märciuä 7. PANORÁMA Várkonyi Péter londoni tárgyalásai A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter programja szerda délelőtt a brit kereskedelmi és iparügyi minisztériumban kezdődött, ahol Norman Tebbit miniszter fogadta őt. Kettejük háromnegyedórás eszmecseréjén a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról volt szó. Megvitatták, hogy a brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segítheti a gazdasági kapcsolatok szálainak erősítését, illetve a kereskedelmi forgalom bővítését. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyalt vendéglátója hivatalában, őszinte és szívélyes hangulatú eszmecseréjük tárgya a nemzetHawke az ANZUS-ról Ausztrália ás az Egyesült Államok szoros katonai együttműködése nem lehet vita tárgya és a szövetség továbbra is fennmarad — jelentette ki Robert Hawke ausztrál miniszterelnök keddi televíziós nyilatkozatában, amelyben az Ausztráliát, az Egyesült Államokát és Üj-Zélandot tömörítő ANZUS szervezetről beszélt. Hawke leszögezte, hogy Ausztrália — Üj-Zélanddal ellentétben — továbbra is nyitva tartja az amerikai hadihajók és katonai repülőgépek előtt kikötőit, illetve repülőtereit. Leszögezte, hogy a Canberrái kormány a washingtoni vezetés álláspontját osztja az Új-Zélanddal támadt vitában. Az amerikai hadsereg Ausztráliában három távközlési központot működtet, a szigetország keleti partján lévő Perth város kikötőjébe pedig rendszeresen befutnak az Indiai-óceánon cirkáló amerikai hadihajók. közi helyzet .volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok problémaköre, az enyhülés és a fegyverzetkorlátozás. Bár a felek rögzítették, hogy a nemzetközi feszültség okait eltérően ítélik meg, a fegyverzetkorlátozás számos kérdését illetően más a megközelítési módjuk, és másképp értékelik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, nevezetesen az Egyesült Államok v,stratégiai védelmi kezdeményezésének” kérdését is, reményüknek adtak hangot, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak Genfben sikerül lépést tennie azoknak a céloknak az elérése felé, amelyeket a szovjet és az amerikai külügyminiszter januári találkozójáról kiadott közös közlemény tartalmazott.A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egységesen kell cselekednie és végre kell hajtania a demokratikus vitákban elfogadott valameny- nyi határozatot ahhoz, hogy megőrizze politikai tekintélyét és társadalmi befolyását. Ebben a megállapításban összegezhető az a vita, I amely a JKSZ KB Belgrád- ban kedden megkezdődött és szerdán is folytatódott ülésén a beszámolót követően bontakozott ki. A KB-ülés vitájában terítékre kerültek a jugoszláv gazdaság és társadalom legidőszerűbb kérdései, az élet- színvonal csökkenése éppúgy, mint a szocialista önigazgatású fejlődés ellenzőinek nézetei és tevékenysége. A párt szerepét illetően egyértelműen megfogalmazódott az a követelés, hogy a JKSZ „a papírok pártjából” váljék végre a cselekvés pártjává. Valamennyi felszólaló egyetVárkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe végül megelégedéssel állapította meg, hogy a brit—magyar kapcsolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, és az együttműködés további bővítésére való készség mindkét oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerda délután Várkonyi Péter Malcolm Rifkind brit külügyi államminiszterrel vitatta meg. A magyar külügyminiszter programjain részt vett Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete is. Ugyanő szerda délben a nagykövetségen fogadást adott az angol sajtó vezető diplomáciai tudósítóinak tiszteletére, akik több mint egyórás kötetlen beszélgetést folytathattak itt Várkonyi Péterrel. értett abban,‘hogy a mostani KB-ülés után a JKSZ és különösen vezető szervei, így maga a központi bizottság nem viselkedhet továbbra is úgy, mint eddig. A határozatok végrehajtásának elmulasztása a párt egyik legnagyobb fogyatékkossága, s ennek oka elsősorban a JiKSZ köztársasági és tartományi szervezetekre történt széttöredezése, valamint elbürokratizálódása. Számos kritikai észrevétel tárgya volt a jelenlegi káderpolitikai gyakorlat, s különösen az a tény, hogy a fiatalok kívül maradnak a társadalmi döntéshozatal folyamatán. A központi bizottsági ülés vitájában felszólalók hangoztatták, hogy a JKSZ jövő évre tervezett 13. kongresszusáig fel kell élénkíteni a párt tevékenységét, meg kell erősíteni eszmei, politikai ás cselekvési egységét, társadalmi vezető szerepét. BUDAPEST Veress Péter külkereskedelmi miniszter március 4. és 6. között látogatást tett Tripoliban, ahol részt vett a Tripoli Nemzetközi Vásár márciusi ünnepélyes megnyitóján és megbeszélést folytatott meghívójával. Mu- sza Abu Freiva gazdasági és könnyűipari titkárral a magyar—líbiai gazdasági együttműködés Időszerű kérdéseiről. Veress Péter szerdán hazaérkezett Budapestre. HELSINKI Az 1975-ös helsinki európai biztonsági értekezlet 10. évfordulója alkalmából a lehető legmagasabb szinten hívjanak össze érdemi politikai találkozót az enyhülés ügyének előmozdítására — indítványozta Mauno Koivis- to finn államfő és a kedd óta hivatalos látogatáson Helsinkiben tartózkodó Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. A két államfő azon a díszvacsorán mondott pohárköszöntőt, amelyet Koi- visto kedden este adott vendége tiszteletére. VARSÓ Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, lengyel kormányfő fogadta a Lengyelországban tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsall j át, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet fényében a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés többi tagországainak hadseregei közötti együttműködés kérdéseit. PHENJAN Li Dzong Rjul, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi miniszterének első helyettese és dr. Tar ab a János, hazánk phen- jani nagykövete szerdán Phenjanban aláírta a két ország egészségügyi minisztériumainak az 1985—86-os évekre szóló egészségügyi és orvostudományi együttműködési tervét. EE ■a« «101t A két nagyhatalom és a közvélemény Közeledik március 12-e, a szovjet—amerikai tárgyalások kezdetének napja, s ahogy közeledik, mind észrevehetőbb, hogy sehol senki sem közömbös a két nagyhatalom párbeszéde, s annak témaköre iránt. E folyamat is bizonyítja, hogy a küszöbönálló tárgyalásoknak átfogó jelentőségük van. A felek mindegyike nemcsak saját nevében, és ami a Szovjetuniót illeti, nem csupán szűk nemzeti érdekei védelmében lép fel. Mindkét felet támogatják szövetségeseik, akikkel célkitűzéseiket és álláspontjukat egyeztetik. Ezenkívül annak tudata, hogy a párbeszédnek milyen nagy befolyása van az egész emberiség sorsára, minden jóérzésű emberben kiváltja azt a törekvést, hogy erejükhöz mérten a tárgyalások menetét a többség számára kívánatos irányán befolyásolják, elősegítsék a közös nyilatkozatban meghirdetett célok elérését. Idézzük fel ezeket: „A felek egyetértenek abban, hogy a megbeszélések tárgya azon kérdések komplexuma lesz, amelyek az űr- és atomfegyvereket — hadászatiakat és középhatótá- volságúakat — érintik. Mindezeket a kérdéseket összefüggéseikben vizsgálják és oldják meg. A tárgyalások célja olyan hatékony megállapodások kidolgozása, amelyek megakadályozzák a fegyverkezési verseny kiterjedését, a világűrre, megszüntetik azt a földön, korlátozzák és csökkentik az atomfegyvereket, növelik a hadászati egyensúlyt”. Genfben a küldöttek mögött láthatatlanul különböző nemzetiségű, vallású, nemű, korú és foglalkozású embertömegek lesznek jelen. Nyugtalan tudósok, örvösök, .kulturális személyiségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók és diákok személyében, az ő képviselőik szerveznek tüntetéseket, fogalmaznak nyilatkozatokat, írnak leveleket. Ezen nincs mit csodálkoznunk: a jövővel kapcsolatos reményeiket,-magát az életüket a tárgyalások sikerével kapcsolják egybe. Ugyanakkor az utóbbi hetek eseményeinek, az Egyesült Államok elnöke és közeli munkatársai megnyilatkozásainak fényében a nemzetközi közvéleményben egyre inkább az a benyomás alakult ki, hogy a problémák megoldását illetően a két nagyhatalom között jelentős különbség van. A Szovjetunió következetesen és szilárdan folytatja harcát a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, a meglévő fegyverkészletek, mindenekelőtt az atomfegyverek befagyasztásáért, korlátozásáért és csökkentéséért, a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásáért. A másik fél, az Egyesült Államok a „fegyverkezünk, hogy leszerelhessünk” formulával gyakorlatilag a fegyverkezési verseny mellett döntött, beleértve annak új színterét, a világűrt is. Az őszinte leszerelés vonalát követő Szovjetuniót hatalmas tömegek támogatják, akik alapvető jogukat, az élethez való jogot védelmezik. Immár négy éve, hogy ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Azóta a Szovjetunió szilárdan kitart a kongresszuson kidolgozott külpolitikai irányvonal mellett, amely a 80-as évek szovjet békeprogramja nevet kapta, s amely valamennyi részében, tételében és javaslatában aktuális marad. Ez a program elsősorban a fegyverkezési verseny megfékezését, az atomháború megelőzését, a béke és a népek biztonságának megszilárdítását célozza. A fegyverkezési verseny közös ellenségünk — a kongresszus tribünjéről e szavak elsősorban az amerikai félnek szóltak. Az elmúlt öt évben az amerikai republikánus pártnak két kongresszusa volt. Ezeken szintén következetesen egy vezérfonal húzódott végig — az Egyesült Államok katonai támadó erőinek növelése, a Szovjetunióval szembeni katonai fölény kivívása. E szándék illuzórikus voltára többször rámutattak. „A Szovjetunió következetesen szembeszáll bármely olyan próbálkozással, ami a kialakult katonai egyensúlyt akarja megbontani. Az atom- és hagyományos fegyverkészleteknek az egyenlőség és egyenlő biztonság alapján történő radikális csökkentése mellett vagyunk, síkraszállunk az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyver felszámolásáért” — erősítette meg a Szovjetunió álláspontját Konsztantyin Cser- nyenko szovjet államfő, az argentin „Száz felhívás az élet nevében” nevű mozgalom vezetőinek írott levelében. A Szovjetunió ugyanakkor ellenez mindent, ami eltorzítja a tárgyalásokról szóló közös közleményben közzétett megállapodásokat, küzd minden ellen, ami megzavarhatja a párbeszédet, a kölcsönösen elfogadható egyezmények elérését. A békeszerető emberek világosan látják és támogatják a Szovjetunió politikáját. Ezt bizonyítja a „Száz felhívás az élet nevében” mozgalom elnökének válaszüzenete: „Az argentin nép nevében, szeretném ki- <- fejezni mély elismerésemet a Szovjetuniónak azért a fontos és pozitív tevékenységéért, amellyel hozzájárul a béke és enyhülés ügyéhez”. SZVJATOSZLAV KOZLOV APN—KS Mai kommentárunk Csatazaj Washingtonból Kemény csaták elé néz Reagan elnök. Erre utal az amerikai szenátus költségvetési bizottságának az a legújabb ajánlása, amelyben a republikánus többségű testület a 440 milliárd dollárra tervezett katonai kiadások csökkentése mellett foglalt állást. S ezen túlmenően az is szembetűnő, hogy a demokratákkal együtt négy republikánus szenátor is a beterjesztés mellett szavazott. Reagan elnöki ténykedésének árnyoldalait mind többen látják, tapasztalják. A rekordnagyságú deficit, a szociális kiadások lefaragása, a katonai kiadások páratlan méretű megemelése közvetve-közvetlenül milliókat sújt. A Fehér Ház azzal érvel, hogy az amerikai költségvetés összkiadása nem változott, ám azt már elhallgatja, hogy felbillent annak egyensúlya, a dolgozó tömegek kárára és sajnos, az amúgy is veszélyes méreteket öltő fegyverkezés javára. A katonai kiadásokról terebélyesedő vita főként a — Reagan számára politikai és katonai értelemben is igen lényeges — MX-programot érinti. Még 1984-ben a kongresszus jóváhagyta 21 MX típusú interkontinentális rakéta építését, de az idei tervek újabb 21 engedélyezését kívánják. S még ezen is túlmutatnak a következő esztendőkre felvázolt elképzelések: a Reagan- kormányzat 1986-ban újabb 36, 1987-ben 10 hasonló típusú rakétát kíván megépíttetni. A teljes MX-prog- ram 223 rakétával számol, amelyből 100-at állandóan a kilövőállásokban tartanának. „Ez egy olyan fegyverkezés, mint háborús időkben” — mondta találóan Reagan katonai terveiről Lawton, floridai szenátor. S mi van mindennek a hátterében? Pusztán erőfitogtatás, vagy sokkal inkább politikai elképzelések? Nos, Weinberger hadügyminiszter szavait idézve minden világos: az Egyesült Államok számára a katonai programok folytatása elválaszthatatlan a szovjet—amerikai tárgyalásoktól. „Az MX rakéták alapvetően szükségesek ahhoz, hogy Genfben (a jövő kedden folytatódó tárgyalásokról van szó) az általunk oly erősen óhajtott csökkentést elérjük" — mondta a hadügyminiszter. Az Egyesült Államok vezetői makacsul ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy az erő pozíciójából engedményekre kényszeríthetik a Szovjetuniót a megbeszéléseken. Washingtonban nem is rejtik véka alá ezt. „Ha a kongresszus nem szavazná meg a rakétaprogram folyósítását, akkor — miként Weinberger nyilatkozta — aláásná tárgyalóküldöttségünk helyzetét, s olyan jelzést küldene Moszkvának, amiből az derülne ki, hogy Amerika határozatlan és megosztott nemzet, amelynek megosztottságát ki lehetne használni Genfben.” E kijelentés veszélyességét aligha szükséges külön taglalni. Köztudott, hogy a Szovjetuniót a tényleges leszerelés, az eredményes párbeszéd szándéka vezeti. S ezt reméli a világ közvéleménye is a genfi tárgyalásoktól. A Fehér Házban és a Pentagonban azonban — úgy tűnik — ez az óhaj még mindig süket fülekre talál. .. MALLÁR ÉVA Iparunk 40 éve (Folytatás az 1. oldalról.) désben rejlő lehetőségeket. A magyar ipari export nagyobb hányada erre a piacra kerül, ezért számukra különösen fontos az együttműködés rendszerének további javítása, hogy mindig időben lehessen dönteni a közös fejlesztési, beruházási, termelési és értékesítési kérdésekben. A szekcióvezetők beszámolójával befejeződött a kétnapos konferencia. * A szekcióülésekkel párhuzamosan került sor a köny- nyűipari ágazati tanácskozásra, amelyen részt vettek a lakossági ellátásban és az export teljesítésében elsősorban érdekelt ipari és külkereskedelmi vállalatok vezetői. E megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese, ott voltak az ágazati szakszervezetek főtitkárai, valamint az irányító szervek képviselői. * Délután a Budapest Kongresszusi Központban az iparvállalatok vezetői igazgatói értekezleten vitatták meg az idei év legfontosabb tervfeladatait, és egyúttal értékelték a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeit. A tanácskozáson megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Grósz Károly, a KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Gál László, a SZOT titkára. Az ipari miniszter beszéde után több vállalat vezetője mondta el véleményét az ágazat helyzetéről, tennivalóiról. Kínai vendégek moszkvai iskolában Ir A Legfelsőbb Tanács meghívására a Szovjetunióban tartózkodó kínai parlamenti küldöttség egy moszkvai iskolába is ellátogatott. (Telefotó.) A JKSZ KB ülése
