Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
1985. márciul 5. 2 ÜÉPÜJSÁG Gromiko és Genscher megbeszélése a közelgő genfi találkozóról A Szovjetunió konstruktív és érdemi megbeszélésekre törekszik a nukleáris- és űrfegyverzet egymással szorosan összefüggő kérdésköréről a március 12-én Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon, minden részletében be fogja tartani a tárgyalások témájáról és céljáról elfogadott megállapodást. A tárgyalások sikere attól függ, hogy hasonló álláspontot foglal-e el az Egyesült államok is — erősítette meg Andrej Gromiko külügyminiszter a Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel folytatott hétfői moszkvai megbeszélésen. Genscher vasárnap érkezett rövid munkalátogatásra a szovjet fővárosba. A szovjet—NSZK külügyminiszteri találkozón Andrej Gromiko megállapította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet fő oka Washington politikája. A katonai erőfölény elérésére törekedve az Egyesült Államok szítja a fegyverkezési hajszát a nukleáris és hagyományos fegyverzet terén, a világűrt is a szemben állás színterévé kívánja változtatni. A világűr militarizálásának megakadályozásával ösz- szefüggésben Gromiko kifejtette: a Szovjetuniót aggasztja az NSZK kormányának az amerikai űrtervekkel kapcsolatos álláspontja. Szovjet részről remélik, hogy az NSZK kormánya a béke érdekeinek megfelelő álláspontot foglal el ebben az elvi jelentőségű kérdésben. Gromiko a továbbiakban kifejtette: a Genfben sorra kerülő tárgyalások szerves részét képezik a közép-hatótávolságú nukleáris eszközökkel kapcsolatos kérdések. Az NSZK kormánya — amely számos alkalommal kinyilvánította, hogy érdekelt a probléma megoldásában — elősegíthetné a megállapodás elérését ezen a téren, Hans-Dietrich Genscher általános formában a feszültség enyhítése és a kelet —nyugati politikai párbeszéd folytatása mellett szállt síkra. Megismételte kormánya korábbi álláspontját az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatban. Egyúttal megkísérelte elferdítve értelmezni az amerikai űrfegyverkezési tevékenységet. Az európai helyzetet áttekintve Gromiko hangsúlyozta : feltétlenül tiszteletben kell tartani a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeként kialakult területi-politikai realitásokat. Rámutatott arra is, hogy megengedhetetlenek egyes nyugatnémet körök arra irányuló kísérletei, hogy megkérdőjelezzék az európai határokat. A megbeszélésen a felek megerősítették: a stockholmi konferencia sikerét óhajtják. Szóba került a bécsi haderőcsökkentési tárgyalássorozat is. Andrej Gromiko kifejezte reményét, hogy a NATO- tagállamok — így az NSZK is — kihasználják a február 14-i szovjet javaslat nyújtotta lehetőségeket, hogy végre elérjék az első tényleges eredményt a tárgyalásokon. Andrej Gromiko és Hans- Dietrich Genscher megelégedéssel szólt a kétoldalú gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolat- rendszer egészéről megerősítették, hogy készek a kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesztésére. A nap folyamán Gromiko villásreggelit adott Genscher tiszteletére, amelyen a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Új elnök a LAKISZ-nál A lakosság és a társadalmi szervek bizalma nélkülözhetetlen Hétfőn, a Panoráma filmszínházban, Szekszárdon tartotta tisztújító közgyűlését a Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet. A határozatképes taggyűlés alapvetően fontos kérdésekben döntött. Az alapszabálymódosítást, amelyet előzőleg már az üzemgyűlések jóváhagytak, a közgyűlés is elfogadta. Nem volt vita a napirend körül sem. Rendhagyó módon, a tisztújítás megindításával kezdte közgyűlését a LAKISZ. Mindjárt az induláskor kiderült, hogy az eddigi elnök, Kappel Károly, a következő ciklusra nem vállalja az elnökséget, hiszen ezt a szándékát a részleggyűléseken már ismertette is. így a jelölőbizottság két másik szövetkezeti tagot ajánlott a közgyűlésnek, Ge- isz Józsefet és Farkas Ödönt — mindketten a szövetkezet dolgozói. Megtörtént az ajánlás a különböző bizottságok tagjaira is. Amíg a jelölőbizottság végezte munkáját^ adott az elnök jelentést a tagságnak az elmúlt esztendőről, majd felszólalt a vitában Fodor Tibor. a KISZÖV megyei titkára is. A jövőt illetően Fodor Tibor néhány hasznos tanácsot adott. Mindenekelőtt azt. hogy a szövetkezet jövőbeni vezetősége ne felejtse el, milyen közegben dolgozik, él és van. Nem szabad elszakadni a gazdasági társadalmi szervektől, nem szabad okosabbnak vélni magunkat a valóságos helyzetnél és soha ne vegyük magunkat körül rossz tanácsadókkal. Az ülés végén megválasztották a LAKISZ új elnökét Geisz József személyében. Döntöttek a munkabizottságok új elnökeinek, titkárainak és tagjainak személyeiről is. A közgyűlésen harmincán kapták meg az ötéves, négyen a tízéves, négyen a tizenöt éves, egy tag pedig a harmincéves törzsgárdajel- vényt. A szövetkezet kiváló brigádja lett a Zipernovszky szocialista brigád, a kétéves fesitőtanulók pedig a kiváló ifjúsági brigád címet kapták meg. PANORÁMA MOSZKVA A fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseit vitatják meg, ezúttal már harmadszor megrendezett, hétfőn Moszkvában elkezdődött találkozójukon a Szovjetunió és az Egyesült Államok jogászai. Az egyhetesre tervezett, jövő hétfőig tartó megbeszélésekre a „Jogászok a nukleáris fegyverkezés korlátozásáért” elnevezésű amerikai szervezet küldöttsége érkezett Moszkvába. AMMAN Hazaérkezett Ammanba 20 napos körútjáról Husszein, jordániai király. A hasemita uralkodó körútja során Algériában, Spanyolországban és Ausztriában járt. Husszein március 6-án Egyiptomba utazik, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel találkozik. PEKING Hétfőn közel kéthetes délkelet-ázsiai körútra indult a kínai államfő, Li Hszien- nien. Először Burmát, majd Thaiföldet keresi fel. Kínai államfő Burmában most jár másodszor, legutóbb a néhai Liu Sao-csi volt ott, 1966- ban. Thaiföldet kínai államelnök most keresi fel először. Az út két állomása közül a thaiföldi kelt nagyobb érdeklődést. Kína, miközben Indokína szocialista országaival szemben kifejezetten ellenséges magtartást tanúsít, addig Thaifölddel, az ASEAN tagállamával kiváló kapcsolatokat ápol. Kína változatlanul a „szuperhatalmi hegemonizmust” tekinti a háború forrásának, s mint ilyet ellenzi. Ez derült ki Teng Hsziao-pingnek, a KKP Központi Tanácsadói Bizottsága elnökének japán üzletemberekkel hétfőn Pe- kingben folytatott beszélgetéséből. JERUZSÁLEM Az izraeli kormány bezáratta a megszállt eiszjordá- niai Ramallah mellett lévő Bir Zeit-i palesztin egyetemet, mert a hét végén az oktatási intézményben tartott nagyszabású házkutatás során a hatóságok „lázító propagandaanyagokat” találtak. Harminckilenc diákot őrizetbe vettek. Mai kommentárunk » • Ötvenegy hét Egy esztendős „születésnapját” nem érte ugyan meg, ám így is a brit szakszervezeti mozgalom leghosszabb, legelkeseredettebb akciói közé került a most befejeződött bányászsztrájk. A bányászszakszervezet (NUM) irányítói ugyanis épp 51 héttel ezelőtt, 1984. március 12-én hirdettek munkabeszüntetést, tiltakozásul a tory kormány, illetve névlegesen az országos szénhivatal (NCB) döntése miatt, amely húsz, gazdaságtalannak ítélt bánya bezárását, s 20 ezer munkás elbocsátását helyezte kilátásba. ötvenegy hétig tartott tehát a bányászsztrájk; a NUM-vezetőség hétvégi szavazása alapján a dolgozók ma ismét' visszatérnek a tárnákba. Egyes helyeken ugyan még az akció folytatásával fenyegetőznek az utcára tett munkások visszavételének megtagadása miatt, de ez aligha tekinthető másnak, mint utóvédharcnak. Ahhoz ugyanis kevés kétség fér, ogy az elhúzódó erőpróba alapjában véve a konzervatív kabinet egyértelmű győzelmével ért véget. Hiszen ha az NCB számos, kisebb jelentőségű ügyben engedett is (például átképzési segélyek, átköltöztetési programok), s a legfontosabb vitapont, a bányabezárások kérdésében hajthatatlannak bizonyult. A kiélezett és sokáig kilátástalannak tűnő szembenállást végül több tényező a tory kormányzat javára billentette. Mindenekelőtt az a tény, hogy a rendkívül magas — három és fél milliós körül járó — brit munkanélküliség nyomása eleve behatárolta a sztrájkban részt vevő bányászok számát és elszántságát. A NUM tagjainak körülbelül egyharmada kezdettől nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez, tavaly év végén pedig megkezdődött, majd most januárban—februárban pedig felgyorsult a munkahelyeikre „visszaszivár- gók” aránya, tovább gyengítve a sztrájkőrségek kitartását. Nem sikerült biztosítani más szakmai szervezetektől sem a remélt hatékony szolidaritást, enélkül viszont a kormány könnyűszerrel pótolta a kieső szén- termelést a tartalékok felhasználásával, az olajbehozatal növelésével, és más eszközökkel. Ä Thatcher-ka- binet emellett nyilvánvalóan élt a jogrendszer, a rendőrség és a tömegtájékoztatás irányításának minden előnyével, reménytelen helyzetbe hozva a munkahelyek megőrzésének szándékától sarkallt, a nemegyszer túlzott makaccssággal, hibás taktikával fellépő bányászszakszervezetet. A hírmagyarázók számára már nem is annyira a sztrájk befejezésének körülményei érdekesek, hanem inkább rövidebb és hosszabb távú következményei. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a brit belpolitika fejleményeire, a merev, szakszervezetellenes irányvonalat hirdető konzervatív kormányzat további tevékenységére mostani sikere messzemenően kihat. Egyelőre nem világos, hogyan befolyásolja az ellenzéki szerepre kárhoztatott Munkáspárttal fenntartott viszonyt, s azt sem, hogy tartós meghátrálásra kényszeríti-e a Szak- szervezeti Főtanácsot, amely hónapokon keresztül igyekezett közvetítőként valamiféle kompromisszumot kidolgozni az elmérgesedett konfliktusban. E kérdések jelenleg nehezen válaszolhatók meg, s függnek a brit gazdasági helyzet alakulásától. Ám az biztosnak tűnik, hogy ha a Thatcher-kormány nem tud hatásos gyógyírt kínálni a munkanélküliség egyre fenyegetőbb veszélyére, akkor a bányászok után előbb-utóbb más területek dolgozóival is elkerülhetetlenül szembekerül. SZEGŐ GÁBOR Történelmi lecke fiúknak V. Magyarország területén 1945. április 4-én ért véget a háború, az utolsó náci katonák kiűzésével. A harcok azonban tovább tartottak Európában, május 8-ig. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik legelső intézkedése volt, hogy fegyverszüneti küldöttséget indított Moszkvába, a küldöttség ott aláírta a fegyverszüneti szerződést, a kormány pedig hadat üzent a fasiszta Németországnak, és elkezdte az új, demokratikus hadsereg szervezését. Hat hadosztályt kellett volna felállítani, ás harcba vetni a hitleristák ellen, de — részben az idő rövidsége miatt — csak két hadosztályt sikerült összeállítani, s az új hadsereg katonái a háború legvégén indultak el, harcokban már nem vettek részt, inkább rendfenntartó feladatokat láttak el Ausztriában. Mindezt alaposan mérlegelték a Párizsban, 1946. július 29-én összeült értekezleten, ahol Németország volt európai szövetségeseinek békeszerződését tárgyalták. Az asztal egyik oldalán az Egyesült Nemzetek 21 tagországának képviselői foglaltak helyet, a másikon Olaszország, Románia, Bulgária, Finnország és Magyarország megbízottai. Már a fegyverszüneti szerződésben kötelezték Magyar- országot arra, hogy fegyveres erőit és hivatalnokait vonja vissza az 1937. december 31-én fennállott határok mögé. Érvénytelenítették a két „bécsi döntést”, amelyekkel — Ribbentrop német és gróf Ciano olasz külügyminiszter, mint „döntőbírók” — 1938. -november 2-án Csehszlovákiától 12 ezer négyzetkilométernyi, 1940. augusztus 30-án pedig Romániától 44 ezer négyzetkilométernyi területet csatoltak át. Ugyancsak érvénytelenné vált Kárpátalja és a Délvidék egy részének Magyarországhoz csatolása is. Ezeket a területeket az 1920. június 4-én aláírt trianoni bákeszerződés csatolta el Magyarországtól. Lenin a trianoni békeszerződést igazságtalannak bélyegezte. Horthy a nácik európai térhódítása láttán német segítséggel igyekezett visszaszerezni az elvesztett területeket. Ennek fejében — az országot kiszolgáltatta a németeknek, a nemzetközi jogot súlyosan megsértve felrúgta a magyar—jugoszláv örök barátsági szerződést, majd hadat üzent a Szovjetuniónak, később Angliának és az Egyesült Államoknak is. A békekonferencia mérlegelte a volt csatlós államok ellen és mellett szóló tényeket. így Olaszországnál azt, hogy az antifasiszta partizánmozgalom siettette az ország felszabadulását, Romániánál azt a tényt, hogy az 1944. augusztus 23-i kiugrást követően hadseregének nagy részével részt vett a Németország elleni harcokban, Bulgária ugyancsak jelentős fegyveres erőt vetett be a nácik legyőzéséért indított támadásokba, és Finnország is megragadta az első lehetőséget a német szövetségből való kiugrásra. Magyarország javára csak az említett két hadosztály felállítása szólt. Szigorú ügyrendet állapítottak meg a béketárgyalásokra: a legyőzött országoknak csak olyan észrevételéről lehetett tárgyalni, amelyet valamelyik győztes ország magáévá tett. A magyar határok kérdésének napirendre tűzését ugyan kérte a Magyar Köztársaság küldöttsége —, de egyik győztes hatalom sem állt mellé. Így emelkedett jogerőre az 1937-es határok visszaállítása, a szövetségesek (Egyesült Nemzetek) közös javaslata. A békeszerződés kimondta: ..A szerződés alapja lesz a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország közti baráti kapcsolatnak, és megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarország az Egyesült Nemzetek tagjává legyen. (Ez csaknem egy évtizeddel később, 1955-ben vált valóra.) Kötelezték hazánkat arra, hogy 300 millió dollár háborús jóvátételt fizessen 1945. január 20-tól számított nyolc éven át. Ennek az összegnek kétharmada illette a Szovjetuniót, a többi Csehszlovákiát és Jugoszláviát. A Szovjetunió előbb meghosz- szabbította a határidőt — ami lényeges kedvezmény volt —, majd az egész ösz- szegnek közel egyharmadát elengedte. Ugyancsak anyagi természetű előirás volt a békeszerződésben, hogy az Egyesült Nemzetek és polgáraik magyar területen elszenvedett kárainak 75 százalékát meg kell téríteni. Ennél is súlyosabb anyagi veszteség volt, hogy az ország a békeszerződéssel elvesztette Németországgal szemben a háború alatt keletkezett összes követelését. (Pontosan felmérni is alig lehet, sok milliárd békebeli pengő értékű élelmiszer, nyersanyag és egyéb szállítmány ment a náci Németországba, ezt tetézte az ország kirablása a háború utolsó szakaszában, és magyar állampolgárok százezreinek tudatos és tervszerű kifosztása a nácik által.) Kötelezte a párizsi béke Magyarországot arra, hogy „az ország területén élő minden személy számára fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül” biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat, továbbá, hogy oszlassa fel a fasiszta szervezeteket, és állítsa bíróság elé a háborús bűnösödet. (Mindezt a magyar nemzetgyűlés már jóval a békekötés előtt törvénybe iktatta.) Párizsban 1947. február 10-én írták alá a Magyar- országgal kötött békeszerződést. Területileg annyi változtatás történt, hogy Pozsony mellett három községet (Oroszvár, Dunacsun és Horvátjárfalu) átcsatoltak Csehszlovákiához. A nemzet- gyűlés 1947. július 10-én törvényerőre emelte a párizsi békeszerződést. VÄRKONYI ENDRE
