Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. március 30. NÉPÚJSÁG 3 hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdé­sek eldöntése előtt a párt fó­rumain véleményt nyilvánít­hasson, javaslatokat tehes­sen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelme­zett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabá­lyainak következetes meg­tartása, a fegyelem megszi­lárdítása, politikánk védel­me mindenfajta torzítással szemben. O A párt politikájának kidolgozásában, végre­hajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a taggyű­lések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszerve­zetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, ame­lyek elősegítik, hogy a párt­tagokat még inkább a pél­damutató helytállás, a sze­rény, fegyelmezett magatar­tás jellemezze. A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és lel kell számolni a hiva­tali felfogást és stílust, a for­malizmust. O A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a tár­sadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvez­nek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevé­kenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvéte­lüket. Meg kell válni azok­tól, akik nem tesznek eleget kí'ieiességeiknek, s akik al­kalmatlanná váltak a párt­tagságra. O A párt politikájának megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldásában kiemelkedő VII. A párt O A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzet­közi tevékenységében a pro­letár internacionalizmus el­vei vezérlik. Részt vállal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogá­sának erősítésében, közös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véle­ménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Pártunk szorosan együtt­működik a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom legtapasztal­tabb erejével. Fejleszti együttműködését a szocialis­ta országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés orszá­gokban működő kommunista és munkáspártokkal, figye­lemmel kíséri alkotó útkere­sésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védel­méért és kiterjesztéséért), a társadalmi haladásért vívott szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein te­vékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölt- het arra alkalmas pártonkí- vüli is. A káderpolitikai el­vekre alapozva a kádermun­ka gyakorlatát, jobban hoz­zá kell igazítani a társadal­mi-gazdasági fejlődés köve­telményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet meg­követelő vezetőket. A legha­tározottabban fel kell lépni a hatalommal való vissza­élés mindenfajta megnyilvá­nulása ellen. Szélesíteni kell a káder­munka demokratizmusát, nö­velni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját job­ban a közvélemény ellenőr­zése alá kell helyezni. Álla­mi, gazdasági területen a ve­zető munkakörök többségét választás, illetve pályázat út­ján kell betölteni; gyakorib­bá kell tenni a meghatáro­zott időre szóló kinevezése­ket, megbízásokat. © A párt a politika kimun­kálásában és végrehaj­tásában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövetke­zeti érdekképviseleti szer­vek alkotó részvételét, szá­mít kezdeményezéseikre, épít t apaszt al ataikr a, fi gye! emb e veszi véleményüket. A párt a tömegszervezete­ket és -mozgalmakat jól be­vált gyakorlatának megfele­lően elvileg, politikailag irá­nyítja, politikáját az ott dol­gozó kommunisták révén ér­vényesíti. A kommunisták példlamutató magatartásuk­kal és meggyőző munkájuk­kal növeljék a párt befo­lyását a tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban. küzdelmüket. Bővíti együtt­működését a fejlődő országok kommunista és munkáspárt­jaival, különös figyelemét fordít az újjonan létrejött marxista-leninista pártokra, segíti őket igazságos har­cukban. O Pártunk szolidáris a fejlődő országok nem­zeti feszabadító mozgalmai­val, nemzeti demokratikus pártjaival, támogatja küz­delmüket népeik független­ségéért és társadalmi fel- emelkedéséért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tovább építi kapcso­latait a szocialista, a szociál­demokrata pártokkal. Hasz­nosnak tartja a véleménycse­rét minden olyan párttal, mozgalommal, amely fe­lelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társadalmi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, tényei- nek eltérő megítélése nem akadályozhatja hogy össze­fogjunk, együttműködjünk Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, a mun­kásosztály, a bérből és fize­tésből élők legátfogóbb szer­vezeteire. A magyar szak- szervezetek továbbra is ve­gyenek részt a politika ki­munkálásában, elfogadtatásá­ban és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenységü­ket, mert ez a feltétele an­nak, hogy befolyásuk foko­zódjon. A szocialista munka­verseny és brigádmozgailom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növelésé­hez. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai szervezete; a párt irányítá­sával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövet­ség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztá­lyok és rétegek sajátossága­it, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szo­cialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cse- lelkvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti történelmün­ket, a szocializmus építésé­nek magyarországi tapaszta­latait. Fokozza erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is ta­pasztalható helytelen néze­tek és magatartás leküzdé­séért. A párt szervei és szerve­zetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartozó KlSZ-szer- veztek irányításáért, támo­gatásáért. A Magyar Űttörők Szövet­sége a jövőben is tegven ele­get kötelességeinek: szervez­ze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vál­laljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társa­dalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszí­tésekben. A szövetségi poli­tikát követve erősítse né­pünk összeforrottságát. moz­gósítson az ország feladatai­nak megoldására. velük az emberiség sorsát érintő legfontosabb nemzet­közi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszerelésért folyó küzdelem­ben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen előnyös kapcso­latainak előmozdításában. * Pártunk, forradalmi kül­detésének megfelelően, tör­ténelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vite­lével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom szerves része is, szoli­dáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének ma­gyarországi eredményei egy­aránt szolgálják népünk fel­emelkedéséi), a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. nemzetközi tevékenysége Ülést tartott a Minisztertanács Elntezott az SZKP küldöttsége Pénteken elutazott' Buda­pestről a Szovjetunió Kom­munista Pártjának küldött­sége, amely részt vett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán. A de­legációt Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. Alekszandr Homjakov, az SZKP KB tag­ja, az SZKP Tambov területi bizottságának első titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, aki állomáshelyén maradt. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedé­seknek a végrehajtásáról, amelyek a termékszerkezet megújításában alapvető je­lentőségű háttéripari termé­kek termelésének, fejleszté­sének javítására születtek. Megállapította: a kezdeti lé­pések megtörténtek, de szük­ségesnek ítélte az előrehala­dás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a lakosság ügyeinek és a szolgáltatások iránti igényeinek munkaidőn kívüli elintézésére, illetve ki­elégítésére tett intézkedé­sekről. A kormány a helyze­tet nem tartja kielégítőnek, ezért utasította az illetékese­ket, hogy következetesebben szerezzenek érvényt a vo­natkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új formáival összhangban — módosította az újítások és a szolgálati talál­mányok díjazásáról vala­mint a találmányokkal ösz- szefüggő intézkedésekről szó­ló rendeletét. Ugyancsak mó­dosította a mezőgazdasági termékforgalomra vonatkozó rendeletét é* hatályon kívül helyezett több jogszabályt. Felmentések, kinevezések, kitüntetés ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meg­hallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és tá­mogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait sze­mélyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács személyi döntéséi Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára sze­mélyi kérdésekben határo­zott. Horváth István belügymi­nisztert — akit az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárává választottak — tiszt­ségéből felmentette. Kamara János belügyminisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg bel­ügyminiszterré választotta meg. Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárt más, fontos megbízatása miatt e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg Horn Gyulát kül- íigyminsztériumi államtit­kárrá kinevezte. Eskütétel Pénteken az Országház Nándorfehérvári termébe Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Kamara Já­nos belügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kamara János életrajza Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplaka­tos volt. 1945-ben került a Belügyminisztérium állomá- nyába^JKülönbözö munkate­rületeken, több vezető be­osztásban teljesített szolgála­tot. Az ELTE Állam- és Jog- tudományi karán szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr vezérőrnaggyá és bel­ügyminisztériumi államtit­kárrá nevezték ki. 1979. szep­Kamara János temberétől rendőr altábor­nagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekről A kormány pénteki ülé­sén személyi kérdésekben döntött. Pál Lénárdot, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét — akit az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. Korom Mihály kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mi­hálynak — a munkásmozga­lomban és a szocializmus építésében kifejtett több év­tizedes eredményes munkás­sága elismeréseként, nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból — a Magyar Népköztár­saság Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta út. A kitüntetés átadásánál je­len- volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese, Czi­nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titká­ra. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztése alap­ján — törvényerejű rendele­tet alkotott hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából közkegyelem gyakorlásáról, amelynek jog­szabályi rendelkezései április 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Társa­sághoz és a Nemzetközi Fej­lesztési Társuláshoz való csatlakozásról, és az ezzel összefüggő egyes kérdések­ről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, személyi kér­désekben döntött, majd bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából gyako­rolt közkegyelem — büntető­politikai elveinkkel össz­hangban — a megtévedt, kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre, valamint hu­mánus szempontok alapján, a nehezebb életkörülmények között élő elkövetőkre terjed ki. A kegyelem kiterjed azokra, akik gondatlanságból követ­tek el bűncselekményt, to­vábbá a szándékos bűncse­lekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekével együtt élő anya, 55. életévét betöl­tött nő, 60. életévét betöltött férfi, illetőleg gyógyíthatat- lanul súlyos, vagy életét ve­szélyeztető betegségben szen­ved. Ezek a személyek a köz­kegyelem folytán mentesül­nek a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, valamint a javító-nevelő munka végre­hajtása alól; akit pedig a bí­róság 3 évet meghaladó sza­badságvesztésre ítélt, bünte­tésének tartama a felére csök­ken. A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkö­vetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható bün­tető eljárás, illetve a már megindult büntető eljárás nem folytatható, ha a bíró­ság előre láthatóan nem szabna ki 3 évi szabadság- vesztésnél súlyosabb bünte­tést. Nem terjed ki a közkegye­lem a visszaeső bűnözőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a törvény- erejű rendeletben külön fel­sorolt — erőszakos vagy garázda jellegű bűncselek­ményt követtek el. A törvényerejű rendelet április 5-én lép hatályba. A bíróság, vagy — ha az ügy még nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt kö­vetően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e. (MTI) Korom Mihály átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents