Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-29 / 74. szám
6 IRiÉPÜJSÁG 1985. március 29. Tömegpolitikai oktatás a MÁV-nál — —— .. .................. »■ ■ i. i ■ — — i—— -.....................1— A foglalkozási rehabilitáció helyzete megyénkben A Minisztertanács 3377/1982. számú határozatában jelölte meg a foglalkozási rehabilitáció rendszerének átfogó korszerűsítését. Első lépcsőként írta elő (8/1983. VI. 29./EÜM Pm) minden szinten a rehabilitációs bizottság létrehozását, illetve újjászervezését. Az alapgondolat, hogy a megváltozott, illetve csökkent munkaképességű dolgozó saját munkahelyén hasznosítsa megmaradt munkaképességét, a munkahely köteles a munkafeltételeket megteremteni. A vállalatok többsége gondoskodik „saját rokkantjairól”, de különösen nagy gondot jelent a bejárók rehabilitálása. (Pl. Patex tolnai gyárának segédmunkásnője már egy éve van fizetés nélküli szabadságon, mert nem tud Györkönyből napi 100 kilométert utazni munkahelyére. Csípőműtétje volt, 40 százalékos a munkaképesség-csökkenése.) Kis településeken — ahol általában csak mezőgazdasági termelőszövetkezet működik — helyben nincs munka- lehetőség. és a beteg ember nem bírja az utazást. A gépkocsivezetők, szövők, postai kézbesítők, ha eredeti munkakörükben már nem foglalkoztathatták, csak lénve- gesen kevesebb bérért dolgozhatnak. Súlyos gond ez, elsősorban a nyugdíj előtt álló dolgozók esetében. A BHG-nál 21 megváltozott munkaképességű dolgozó van. Az üzem jellegéből következik, hogy 55 rehabilitációra alkalmas munkahelyet tartanak nyilván — nem kisegítő munkák —, így „kívülről is fogadnak csökkent munkaképességű dolgozókat. Sajnos, a vállalatok többségénél a megváltozott munaképességűekkel való törődés, a megfelelő foglalkoztatásuk nem vált a munkaerőgazdálkodás részévé. Sem a vállalat, sem az egyén nincs „érdekeltté téve” a rehabilitációban. így továbbra is érvényesül a „rokkant nyugdíjérdekeltség” és az ezzel társuló „önrehabilitáció”, (nyugdíj melletti munkavállalás). Igen nagy szükség volna védőmunkahelyek, célvállalatok, szocialista foglalkoztatók létesítésére, ezekkel megoldódna a „született” csökkent munkaképességűek foglalkoztatása is. Nem lehet közömbös egy egészséges ember számára sem, hogy beteg, illetve csökkent munkaképességű embertársa hogyan él. Tegyük szebbé, tartalmasabbá életüket! A szakszervezeti tömeg- ' politikai oktatás célja, hogy segítse a pártonkívüli szak- szervezeti tagság időszerű és munkahelyi kérdésekből történő tájékoztatását, politikai, társadalmi, szakszervezeti ismereteinek gyarapítását, a dolgozók világnézetének, politikai és közéleti aktivitásának fejlődését, a párt- és szakszervezeti határozatokból, valamint a népgazdaság, a vasút, a munkahelyek 5 éves és éves terveiből adódó konkrét feladatok megoldását, a dolgozók tapasztalatainak, véleményének feldolgozását. A tömegpolitikai oktatás szervezése össz-szakszervezeti feladat, szervezésében részt vesznek az szb, az agitációs- propaganda, valamint az oktatási bizottság tagjai, a bizalmiak, a szocialista brigádvezetők és a propagandisták. A hallgatók sorába be kell vonni mindazokat, akik szakmai tanfolyamon, állami oktatásban, vagy a politikai képzés más formájában (párt, KISZ tisztségviselői oktatás) nem vesznek részt. A szocialista brigádtagokkal Az MMG Automatika Művek Szekszárdi Műszergyárában a szakszervezeti bizottság, a KISZ és a gazdasági vezetés közösen ö"let- napot szervezett. Az ötletnap célja az volt, hogy a dolgozókban szuny- nyadó vállalkozási kedvet, öitletet a felelős vezetőkből álló zsűri felkarolja, a jó- nak talált ötleteket a helyszínen jutalmazza. Az ötletnap kezdetén Véner Lajos, a gyár műszaki főmérnöke, a zsűri elnöke tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az előző ötletnapon elfogadott ötletek, illetve ezek alapján beadott újítások eddig menynyit hoztak a vállalat,/konyhájára”. Ebből kitűnt, hogy a kifizetett 9000 Ft öletdíj ellenében több, mint 100 000 Ft megtakarítás már megvalósult. Továbbá várható, hogy 1985—86-ra ez elérd a 450 000 Ft-ot. Ezeknek a jó tapasztalatoknak alapján a közelmúltban ismét ötletnapot tartották, amelyen több, mint 30 dolgozó vett részt, és 24 javaslattal jelentkeztek a zsűri előtt. Ebből 20 elképzelést jónak ítéltek, melyet a helyszínen jutalmaztak a minőségtől függően (100—500 Ft-tal). A zsűri ezen belül 10 ötlet esetében javasolta az ismertetett gondolat részletesebb kifejtését és újításiként való előterjesztését. A műszergyáriiak becslése szerint a mostani ötletek 40 szemben az oktatáson való részvétel követelmény. Az 1984—85. oktatási évben Időszerű kérdések tanfolyam indult. A tanfolyam keretében 8 téma kerül feldolgozásra. Tisztségviselőink oktatását három csoportban tudtuk megoldani, úgymint főbizalmiak és bizalmiak, bizalmihelyettesek, valamint partner gazdasági vezetők. A szocialista brigádvezetőknek tanfolyamot nem indítottunk, de tanfolyamon kívüli tájékoztatást nekik is adtunk és tőlük is kértünk. Ez azt jelenti, hogy az oktatási év alatt szocialista brigádvezetőinket négy alkalommal hívtuk össze. Főbizalmiak, bizalmiak és bizalmihelyettesek oktatását a szakszervezeti bizottság titkára és a reszortfelelősök tartották. Oktatások alkalmával az üzemfőnökség valamelyik vezetője is jelen volt, hogy egy-egy szakmai témával kapcsolatos kérdés ne maradhasson megválaszolatlanul. A partner gazdasági vezetők oktatására felettes szervektől kértünk előadót, mivel a partner gazdasági —50 százaléka szinte azonnal megvalósítható, amíg a fennmaradó hányad hasznosításához valamivel több időre — helyenként több pénzre — van szükség. A legtöbb érdemi javaslattal a magasan kvalifikált szakemberek álltak elő. Azoniban már nőtt a fiatal műszaki értelmiségiek, üzemmérnökök részvételi aránya is. A legeredményesebb ötletadó Luspai József művezető volt, aki most már másodszor végzett az élen, a jelenlegi ötleteiért 1100 Ft-ot kapott, összsen pedig 5800 Ft-ot fizettek ki. A legmagasabb egyösszegű díjat Baka István, a technológiai osztály csoportvezetője kapta 400 Ft-os ötletéért. A zsűri az elért siker ellenére az ötletnap hiányosságai között tartja számon hagy kevés középvezető vett rajta részt és az adminisztratív terület nem képviseltette magát, annak ellenére, hogy az előre kiadott felhívás szerint bármilyen ötletet elő lehetett volna adni, ami a gyár egész tevékenységét előbbre viszi, azt javítja, beleértve a munkavédelmet és a munfca- egészségvédelimet is. Ez az ötletnapi „recept” úgy látszik jól beválik a műszergyárban, ezért a jövőben ugyanígy folytatni kívánjuk. vezetők mindegyike propagandista is, a két felkészítőt jól tudtuk kapcsolni. Igyekeztünk a tematika és az előírt anyag betartásán túl a dolgozóink által felvetett kérdésekre tisztségviselőinken keresztül választ, vagy magyarázatot adni, mind történelmi, mind mai témában. Általánosságban mondhatjuk. hogy a bizalmiak ismerik jogkörüket, értetlenséget inkább a partner gazdasági vezetőknél tapasztaltunk, akik csak hosszabb magyarázat után értették meg ennek lényegét. Oktatásainkat személyi és tárgyi feltételek biztosították, gondot csak az eredményez, hogy tisztség- viselőink 187 km vonalszakasz szolgálati helyein végzik mindennapos munkájukat, utazó és forduló szolgálatban. Az oktatások megtartásának ez nem akadálya, csak veszteségidő szempontjából jelentős. Az oktatásokra jellemző a nagy aktivitás, talán a bizalmihelyettesek esetében van lemaradás jogkörgyakorlás és értelmezés szempontjából. Hírek - események A szakszervezeti szakmaközi bizottságok Tolnán, Dombóváron. Pakson, Tamásiban, Hőgyészen, Simon- tornyán, Dunaföldváron és Bátaszéken megtartották beszámoló értekezletüket az 1984-ben végzett terület- és településpolitikai munkájukról. Az értekezleteken — melyeken a városi és nagyközségi párt-, tanácsi és HNF-szervek képviselői is megjelentek — több hozzászólás hangzott el a lakosság, a szervezett dolgozók életkörülményeivel, alapellátásával kapcsolatban. * Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága szervezésében ifjúsági aktívaértekezletre került sor, ahol az egészségügyben dolgozó fiatalok helyzetét elemző központi vezetőségi beszámoló tervezetét vitatták meg, kiegészítve az 1984/85. évi ifjúsági parlamentek tapasztalataival. * Az SZMT testnevelési és sportbizottsága értékelte a megye szakszervezeti szerveinek 1984. évi sportszervező tevékenységét. Megállapították, hogy a nehezebb körülmények ellenére a sportban részt vevők száma nem változott. Gondot elsősorban a munkaközi torna visszaesése jelent. * A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa által meghirdetett „4 sportágban a 4 évtized” tiszteletére rendezett felszabadulási emlékverseny keretében Dombóvárott a szakmaközi bizottság és az MHSZ helyi szervezete együttműködésével 1985. március 23-án sor került az első lövészversenyre. Eredmények: Csapat I. helyezett: Skiba István, Rózsa Imre, Retek Erika. Csanat II. helyezett: Szita József, Kugli Gyula. Esküdt Istvánná. Csapat III. helyezett: Iber- hardt József, Pálmai Endre, Kugli Gyuláné. Női egyéni I. helyezett: Retek Erika, II. helyezett: Kugli Gyuláné. III. helyezett: Skiba Istvánná. Férfi egyéni I. helyezett: Szita József, II. helyezett: Rózsa Imre, III. helyezett: Kiss László. Párbaj: I. helyezett: Tolnai Attila, II. helyezett: Iber- hardt József. III. helyezett: Kugli Gyuláné. A Bonyhádi Zománcáru- gyár dolgozója Pálos József- né, „Annuska”. 1955 óta dolgozik a vállalatnál, 1965 óta a táblaosztályon dolgozik, mint szitaelőkészítő. 1970 óta szakszervezeti bizalmi a táblaosztályon, 28 embert képvisel. 1974-ben a „Kiváló dolgozó” jelvényt, 1980-ban oklevelet kapott, a magyar szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes munkájáért a nemzetközi nőnapon. Az 1978-ban megalakult „Március 8.” brigád vezetőjének választották meg. Mivel régóta dolgozik a vállalatnál, sok embert ismer és őt is sokan ismerik. Nemcsak az ő csoportjában felmerülő kérdésekkel foglalkozik, hanem mint szakszervezeti nőfelelős-he- lyettes, sok problémával, gonddal találkozik és segít a megold ásokb an. A szakszervezeti mozgalom fontos feladata, hogy a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásának szellemében, a szakszervezetek szerepkörének megfelelően feldolgozza a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséből adódó teendőket. A feladat jobb ellátásához ad segítséget a könyv, mely öt fő fejezetből áll: — tervezés és gazdálkodás, — a gazdasági szabályozás, — bér- és keresetszabályozás, — vállalatirányítás és a szakszervezetek, — a gazdasági érdekegyeztetés időszerű kérdései. Napjaink feladata, hogy a Nagy fontosságú szakszervezeti bizottsági ülésre került sor csütörtökön a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A szakszervezeti bizottság megvitatta a vállalati kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót és a kollektív szerződés módosításáról döntött néhány kérdésben. A zománcedény mellett a táblagyártás is profilja a vállalatnak. Itt a táblaosztályon többségében nők dolgoznak, de a feladatokkal, , .férfiasán” birkóznak meg. Jó a kollektíva, brigádjaik a II. sz. Általános Iskola aktív patronálói. Annuskának két gyermeke van, a fia a BHG-nál elektronikai műszerésztechnikus, leánya a tanítóképző főiskola I. éves hallgatója. Férje a Szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozója. Ennyi elfoglaltság mellett van-e szabad ideje? Szeret olvasni, kézimunkázni, kedvenc írója Moldova György, Szilvása Lajos, ez utóbbi a zománárugyár- ban szerepelt író-olvasó találkozón. Nagy élmény volt a személyes találkozás. szakszervezeti tisztségviselők az eredmények kibontakoztatásának lehetőségeire, a folyamatosságra hívják fel a figyelmet. Az alapszervezeti munka gyakorlata sorozatban megjelent: Tóth Jenő: Szakszervezeti csoportélet. A szervezeti élet a csoportokban koncentrálódik, a tagok itt találkoznak a legközvetlenebbül és a leggyakrabban a szakszervezettel. A kis közösségben feszélyezetlenebbül jön elő az őszinte szó, a vélemény, a javaslat, könnyebben folyik a közösségi élet, a politizálás. A kiadványban több bizalmi mondja el véleményét, tapasztalatát. Megvitatták és jóváhagyták a vállalati szociális terv végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a jóléti és kulturális alap elmúlt évi felhasználását. Elvégezte a szakszervezeti bizottsági ülés a vállalat igazgatójának és helyetteseinek termeléssel, gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének véleményezését is. ARNOLD JANOS Ötletnap a műszergyárban Luspai József művezető 1964 óta a gyár dolgozója KOVÁCS MÁTYÁSNÉ Megjelent... A gazdaságirányítás és a szakszervezetek Szb-ülés a TÁÉV-nál A bizalmi Pálos Józsefné
