Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-29 / 74. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 74. szám ARA: 1,80 Ft X985. március 29., péntek Befejeződött a XIII. kongresszus Kádár János záróbeszéde - Elfogadták a dokumentumokat, megválasztották a vezető testületeket Pónya József a KB, K. Papp József a KEB tagja A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa csütörtök reggel 9 órakor a Budapest Kongresszusi Központban folytatta munkáját. A tanácskozást Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Somogy megye küldötte nyitotta meg. Felkérte Óvári Miklóst, a Központi Bizottság titkárát, Szolnok megye küldöttét, a szerkesztő bizottság vezetőjét, hogy terjessze elő a bizottság jelentését. A szerkesztő bizottság jelentése Övári Miklós jelentette a kongresszusnak, hogy a szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Megállapította, hogy a határozat tervezete összhangban van a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával, Kádár János elvtárs és Gyenes András elvtárs szóbeli kiegészítésével. A kongresszuson felszólaló küldött elvtársak kifejezték egyetértésüket a határozat tervezetével. A tartalmi mondanivalót érintő módosító javaslatok nem hangzottak el, és ez megkönnyítette a szerkesztő bizottság munkáját. Mégis úgy ítéltük meg, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével helyes néhány hangsúlyos mondattal gazdagítani a határozat szövegét. A kongresszus előtti vitákat, a pártértekezletek állásfoglalásait is figyelembe véve javasoljuk, hogy a kongresszusi határozatban is fogalmazzuk meg: a párt fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a munkásosztály helyzetének alakulását, és azt is, hogy — bár a város és a falu közötti különbség csökken — a falusi lakosság életkörülményeinek javítása a jövőben is fontos feladat marad. Szükségesnek tartottuk, hogy a határozat foglalkozzon az ellenőrzés fontosságával. Ezért a határozatban javasolunk egy mondatot arról, hogy a szocialista törvényesség érvánvesítése megköveteli a következetes és határozott ellenőrzést, és ennek részeként a népi ellenőrzés munkájának fejlesztését. A pártértekezletek és a hozzászólások alapján javasoljuk annak az igénynek a megfogalmazását, hogy az irodalom és a művészetek járuljanak hozzá a valóság ismeretének gazdagításához, az emberek életszemléletének. magatartásának alakításához. Többen szóltak kongresz- szusunkon az emberi tényezők fontosságáról. Ezért javasoljuk. hogy a határozatban is szerepeljen a feladat: a tudomány, a kultúra, a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotó- képességének kibontakoztatását. Ugyancsak nyomatékosan szóltak a küldött elvtársak az alkotó munka, a szocialista értékek megbecsüléséről. Javasolták és elfogadásra ajánljuk, hogy a tömegtájékoztatásban is kapjanak ezek nagyobb hangsúlyt. Már az előzetes vitákban is többen javasolták, hogy egy- egy kérdést alaposabban elemezzünk és térjünk ki részletesebben a feladatokra. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vitája és az itteni vita is javaslatokban, gondolatokban sokkal gazdagabb volt, mint ami végül is a határozatban megjelenik. Ezt én nem tartom hibának, sőt természetesnek ítélem. Mégis azt javaslom, hogy a határozat ne menjen bele a részletekbe. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy a kongresz- szus legfontosabb mondanivalója eljusson a párt tagságához, sőt egész népünkhöz, arra kell törekednünk, hogy határozatunk a legfontosabb kérdésekkel foglalkozzon. Ne legyen túl terjedelmes és részletező olvasmány. A tervezet a párt politikai irányvonalának folytatásából indul ki. Ez felel meg egész pártunk és népünk óhajának és a felszólaló küldött elvtársak egyértelmű állásfoglalásának is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a párt vezető szerveinek korábbi fontos határozatai — csak példaként említem: a szakszervezeti munkáról, az ifjúsági mozgalomról, a gazdaságirányításról, az oktatásügyről szóló határozatokat — változatlanul érvényben vannák, és ezért most az .elfogadásra javasolt határozatban nem szükséges ezeket részletesen megismételni. A teendők részletezése ellen szól az is. hogy a határozat meghozatalával a munka nem fejeződik be. Mondhatnánk azt is, hogy valójában csak ezután kezdődik. A Központi Bizottság ás a párt végrehajtó szervei öt éven át e határozatok szellemében fognak dolgozni, és legfontosabb feladatuk, hogy a teéndőkat konkretizálják és a végrehajtásra részletesebb programot dolgozzanak ki. A szerkesztő bizottság megállapította azt is, hogy a határozat tervezete tartalmazza annak a széles körű vitának a legfontosabb tapasztalatait. amely a kongresszus előkészítésének időszakában országszerte folyt a kommunisták aktív részvételével, és nem kis számban szövetségeseink, a szocializmus pártonkívüli híveinek a bevonásával. Amikor a Központi Bizottság jóváhagyta a határozat tervezetét, már rendelkezésre álltak az alapszervezetek és a pártértekezletek egy részének tapasztalatai. De a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek csak ezután foglaltak állást. Ezért a kongresszust. megelőzően gondosan átnéztük a pártértekezletek állásfoglalásait és összevetettük a határozat tervezetével. Nagyon fontosnak tartom, hogy a megyei szintű pártértekezletek a politika fő kérdéseiben azonos álláspontra jutottak, és ezek egybeesnek a Központi Bizottság véleményével. A pártértekezletek állásfoglalásai, amelyek természetesen hangot kaptak a kongresszusi felszólalásokban is, nem teszik szükségessé a határozati javaslat érdemi módosítását. Övári Miklós ezután a többi közt a következőket mondotta: A kongresszuson folytatott vitából megalapozottan merek következtetni arra is, hogy a tisztelt küldött elvtársak egyetértéssel fogják elfogadni a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját a szóbeli kiegészítésekkel együtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kongresszusnak van iránymutató állásfoglalása azokban a kérdésekben is, amelyek kellő részletezéssel nem szerepelnek határozati javaslatunkban. A szerkesztő bizottság a határozat tervezetét több A szerkesztő bizottság jelentését Óvári Miklós ismertette. (Telefotó) helyen pontosította, stilárisan javította. Ezek a módosítások az érdemi mondanivalót nem érintik, és ezért kérem, hogy a küldött elvtársak ezek részletezésétől tekintsenek el. Ügy vélem azonban, hogy van jelentősége annak is, ha határozatunk szövege egyértelműbb, pontosabb és nyelvi szempontból is jobb lesz. A kongresszus előtti hónapokban a Központi Bizottsághoz számos levél is érkezett. Kivétel nélkül mindegyik levélírót az a szándék vezette, hogy segítse a kongresszus munkáját. Ezúton is szeretném a levelek íróit tájékoztatni arról, hogy minden levelet figyelmesen elolvastunk, a javaslatokat mérlegeltük. Közülük bizonyára sokan ráismernek gondolataikra az elfogadásra javasolt határozatban. A levélírók között voltak fiatalok, dolgozó felnőttek, nyugdíjasok, munkások, parasztok, értelmiségiek. Voltak, akik a párt politikájához szóltak hozzá, és voltak, akik saját gondjaik megírásával próbáltak általánosabb problémákat érzékeltetni. Voltak közöttük olyanok, akik sok évtizede párttagok, és olyan pártonkívüliek is, akik pártonkívüli kommunistának vallották magukat. Megható volt olvasni a munkában megfáradt munkáskezek és a gondosan fogalmazó értelmiségiek észrevételeit. És megható tudni, hogy sokan nem egyéni érdekből, hanem a közügyek iránt érzett felelősségből vették a fáradságot, tanulmányozták a Központi Bizottság irányelveit, gondolkodtak és tollat ragadtak. Engedjék meg Tisztelt Elvtársak, hogy egészen röviden szóljak a határozati javaslattal szorosan összefüggő, néhány tartalmi kérdésről is. A kongresszus előtt megélénkültek a viták. Ez érthető, hiszen a kongresszust nemcsak a Központi Bizottság, hanem az egész párt készítette elő. Ezek a viták megerősítették azokat az alapelveket, amelyek a mi pártunkat Magyar Szocialista Munkáspárttá teszik és amelyeket megerősíteni, megőrizni, fejleszteni kötelességünk. Ilyen alapelv az, hogy Magyarországon szocializmus épül, és nem valami más és ez a cél akkor is, amikor a gazdaságirányítást tökéletesítjük. az állami életet fejlesztjük, amikor g kulturális alkotás és a tudományos kutatás szabadságát valljuk. És ez a cél, ez a szándék akkor is, ha esetleg egy-egy új elgondolás nem minden részletében válik be, és ezért módosításra van szükség. Évtizedek óta sarkalatos pontja a politikánknak, hogy legfontosabb vívmányunk a népi hatalom, elsőrendű kötelességünk ennek védelme és erősítése. Ennek érdekében történelmi programunk A tanácsteremben 871 ezer párttag képviselői foglaltak helyet. (Telefotó)
