Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. március 28. NÉPÚJSÁG 5 Mai kommentárunk Brüsszeli próbálkozás Sikerül-e most az, ami tavaly októberben Luxembourg­ban, decemberben Dublinban és március elején Brüsszel­ben nem sikerült? — ez foglalkoztatja leginkább a meg­figyelőket az Európai Gazdasági Közösség pénteken kez­dődő csúcsértekezlete előtt. Az állam- és kormányfők két­naposra tervezett megbeszélése napirendjén ugyanis ugyanúgy Spanyolország és Portugália csatlakozása áll a középpontban, mint a legutóbbi magas szintű tanácsko­zások mindegyikén. S ez a téma volt az, amely az említett megbeszéléseket alapvetően kudarcra kárhoztatta. Sőt, egyes szakértők még azt is bizonytalannak tartják, hogy összeülnek-e egyáltalán a héten a közös piaci veze­tők a belga fővárosban. Ha ugyanis a csütörtökre össze­hívott külügyminiszteri eszmecserén sem tudnak áthidaló megoldást kidolgozni a közösség kibővítésének immár nyolcadik éve húzódó kérdésében, akkor nagy az esélye, hogy csúcsszinten sem születne megegyezés. Márpedig akkor — a presztízsveszteség elkerülésére — esetleg tény­leg tanácsosabb lehet a brüsszeli fórum elhalasztása. Más vélemények szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy az EGK irányítói most ismét megpróbálnak áttörést elérni, hogy lezárhassák végre a tagállamok egy részét egymással szembefordító vitát. Már csak azért is, mert a spanyol és portugál belépés mellett amúgy is számos, nem egyszer heves belső ellentéteket keltő problémával kell foglalkozniuk. Az előjelek alapján ezt az álláspontot támasztja alá egy igen jelentős érv: az időtényező. Ha ugyanis a felvétel ügyében nem tudnak közös nevezőre jutni, akkor szinte kizárt, hogy az eredetileg tervezett, s már hivatalos dokumentumokban is szerepeltetett csat­lakozási dátumot, 1986. január 1-ét betarthassák. A fel­vételhez ugyanis az előzetesen megfogalmazott szerző­déstervezetet az összes tagállam parlamentjének el kell fogadnia. E ratifikációs viták időigényességét ismerve viszont, amennyiben nem születik most minden résztvevő számára elfogadható kompromisszum, a Közös Piac kifut a januári határidőből. Rengeteg múlik tehát azon, ki tudja inkább érvénye­síteni akaratát Brüsszelben, mi lesz a kimenetele a halá­szat, bor-, gyümölcs- és zöldségtermelés, a vendégmunká­sok jogai és hasonló témákban vég nélkül folyó kötél­húzásnak. Portugália esetében úgy tűnik, a nyitott kérdé­sek megnyugtatóan rendeződtek. Madrid viszont sokallja a csatlakozás fejében követelt engedményeket. Igaz, Gon- zález kormányfőt ugyancsak szorítja az idő: ha országa belépésének határideje eltolódik, akkor egész más esélyek­kel nézhet a NATO-tagság ügyében jövő februárra kiírt népszavazás elé. Márpedig Spanyolország kapcsolatainak lazítását az atlanti szövetséggel biztos nem néznék jó szemmel Nyugat-Európában — a tengerentúlról nem is beszélve. Valószínűleg tehát ez — a gazdasági, politikai és katonapolitikai megfontolások összefonódása — lesz az, ami a két ibériai állam felvételét a brüsszeli próbálkozá­son el fogja dönteni. SZEGŐ GÁBOR Folytatódnak a szovjet-kínai megbeszélések Április 9-én kezdődik a kí­nai—szovjet megbeszélések következő fordulója az ál­lamközi kapcsolatok norma­lizálásáról, ezúttal Moszkvá­ban. 1982 őszétől eddig öt fordulót tartottak külügymi­niszter-helyettesi szinten, hol Moszkvában, hol Pekingben. A legutóbbi megbeszélések óta a kínai—szovjet kapcso­latok fontos eseménye volt az, hogy nemrég Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta Li Peng kínai miniszterelnök- helyettest, aki kormánykül­döttség élén részt vett Konsztantyin Csernyenko te­metésén. Li Peng tolmácsol­ta Hu Jao-pangnak, a KKP KB főtitkárának Gorbacsov megválasztása alkalmából küldött jókívánságait, és hangsúlyozta: Kínában is a két nagy, szomszédos szocia­lista ország kapcsolatainak további javulását kívánják. Gazdasági területen új mozzanat: a két ország öt évre szóló gazdasági-keres­kedelmi megállapodást akar aláírni. Arhipov szovjet mi­niszterelnök-helyettes de­cemberi kínai látogatásakor megállapodtak abban is, hogy vegyes bizottságot léte­sítenek a gazdasági, kereske­delmi és műszaki-tudomá­nyos együttműködés koordi­nálására és fellendítésére. Decemberben több egyez­ményt kötöttek az említett területeken folytatandó koo­perációról. A tavalyi 2,6 milliárd svájci frank érték helyett az idén Kína és a Szovjetunió 4,6 milliárd svájci frank (1,8 millió dol­lár) értékben kereskedik egymással. Március elején kínai par­lamenti küldöttség járt a Szovjetunióban, s ezzel fel­újultak a két ország parla­mentjei közötti kapcsolatok. A Szocialista Internacionálé küldöttsége Washingtonban PANORÁMA GENF Genfben szerdán az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok keretében ülést tartott a hadászati fegyverzettel fog­lalkozó munkacsoport. PEKING Szerdán délután Csao Ce- jang kormányfő beszédével megkezdődött a kínai parla­ment ez évi, egyetlen ülés­szaka. Az ülésszak figyelmé­nek középpontjában a kínai gazdasági reform áll majd. BONN A nyugatnémet kormány szerdán hivatalos nyilatko­zatban foglalt állást az Egyesült Államok űrfegyver- kezási programjával kapcso­latban. A nyilatkozat nyit­va hagyta azt a kérdést, hogy részt vesz-e az NSZK a „védelminek” nevezett program kutatási szakaszá­ban. SYDNEY Ausztrália nem fog részt venni az amerikai űrfegy­verkezési kutatási program­ban. Az álláspontot az ausztráliai hadügyminiszter szóvivője erősítette meg szerdán. WASHINGTON Az amerikai szenátus után a képviselőház is megsza­vazta azt a javaslatot, hogy engedélyezzék az MX-raké- ták építésére korábban jó­váhagyott, de tavaly ősszel befagyasztott másfél milli­árd dollár folyósítását. Az összegből a Pentagon 21 újabb ilyen, elsőcsapás mé­résére alkalmas rakétát épít­het. Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök Washingtonban ki­jelentette: a szocialista és szociáldemokrata pártok sür­getik azt, hogy-a nagyhatal­mak haladéktalanul jussa­nak lényegi megállapodásra a leszerelésről, a nukleáris fegyverek csökkentéséről. „Ez az esztendő különösen jó lehetőséget kínál erre, s nem biztos, hogy az ilyen lehető­ség egyhamar visszatér” — jegyezte meg a finn minisz­terelnök, aki a Szocialista Internacionálé leszerelési bi­zottsága küldöttségének élén járt az amerikai fővárosban. A küldöttség előzőleg Moszk­vában tárgyalt, ahol fogad­ta őket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva Sorsa most elmondotta: Washingtonban Bush alelnökkel és Shultz külügyminiszterrel találkoz­tak. Á fogadtatás szintjét az amerikai fél határozta meg. Korábban egy hasonló láto­gatás idején az akkori elnök, Carter személyesen tárgyalt a Szocialista Internacionálé küldötteivel. A tárgyalások témája a Szocialista Internacionálé legközelebbi kongresszusa elé kerülő leszerelési jelen­tés, illetve az intemacioná­A vietnami önkéntesek újabb egységei térnek haza Kambodzsából — jelentette be szerdán a hanoi nemzet- védelmi minisztérium. A részleges csapatkivonás a kö­zeli napokban lesz a kam­bodzsai és a vietnami fegy­veres erők parancsnokságá­nak megállapodása alapján. lé leszerelési bizottsága ál­tal kidolgozott néhány ja­vaslat volt. Egyebek között szó esett a hadászati, illet­ve a közepes hatótávolságú fegyverek kérdéséről. Ez utóbbival kapcsolatban az amerikai fél most határozot­tan kijelentette: nem tartja szükségesnek a leszerelési tárgyalások sikere érdekében -a telepítés leállítását. Moszk­vában viszont — a finn mi­niszterelnök közlése szerint — a delegáció azt a választ kapta, hogyha az amerikai fél leállítja saját közepes ha­tótávolságú eszközeinek nyu­gat-európai telepítését, akkor a szovjet fél is megfelelő lé­péseket tesz. Ugyancsak nem tanúsítottak Washingtonban érdeklődést az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése iránt, a szov­jet tárgyalóküldöttség támo­gatta ezt a javaslatot. Sorsa washingtoni sajtó­konferenciáján megerősítet­te: Mihail Gorbacsov közöl­te vele, hogy válaszol Rea­gan amerikai elnök javasla­tára a csúcstalálkozó lehető­ségét illetően. A Szocialista Internacionálé — hangoztat­ta a finn kormányfő — fel­tétlenül támogatja e csúcs­találkozó mielőbbi megtartá­sát. 1983. óta ezúttal negyed­szer kerül sor a Kambod­zsában harcoló vietnami ön­kéntesek részleges kivonásá­ra. A vietnami csapatkivonás diplomáciai jelentősége az, hogy Délkelet-Ázsia tőkés államai ezt tartják a - kam­bodzsai kérdés rendezése legfontosabb feltételének. Részleges vietnami csapatkivonás Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Egymilliós költségmegtakarítás A Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezetben azy exportterüle­ten dolgozó Petőfi Sándor szocialista brigád hirdette meg elsőként vállalásait és felajánlásait a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyre. Célként határozták meg a vállalatvezetéssel egyetértésben, hogy munká­jukkal növelni fogják a ter­melékenységet, a hatékonysá­got, az eszközgazdálkodásban takarékoskodnak, pre­cízebb munkával fokozni fogják az exporttermelést, s ezenfelül részt vesznek az önképzésben, a társadalmi munkákban, és több kom­munista műszakot is tarta­nak. A Petőfi Sándor szocialis­ta brigád felhívásához azon­nal csatlakozott a szövetke­zet többi brigádja is, össze­sen 121 brigádtaggal. Az elmúlt év utolsó har­madában az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési értékben elmaradás volt. Ez az időközbeni anyagáremel­kedésből, valamint a partne­rektől késve történő anyag- szállításokból adódott. Na­gyon komoly, és összefogott, kollektív munkára volt szük­ség, hogy a szövetkezet ter­vét valóban teljesíteni tudja. Ebben pedig pótolhatatlan szerepe volt a szocialista bri­gádok áldozatos munkájá­nak. A 12 brigád megértette, hogy milyen sok függ mun­kájuktól és azoktól a kom­munista műszakoktól, ame­lyeket a terv teljesítéséért végeztek. A kommunista mű­szakokban szintén a Petőfi Sándor brigád járt az élen. A szövetkezetnek a nem termelő területen dolgozó két szocialista brigádja is a so­rompóba állt, munkát vál­laltak a csomagolásnál. A ve­zetőkhöz jöttek a brigádta­gok; hol van rájuk szükség, mi legyen a soron következő teendő. Ennek a központosí­tott munkának köszönhetően az 1983-as 17 millióval szem­ben, 1984. negyedik negyed­évében már 28,5 millió fo­rint volt a termelési érték. A hétmillió forintra terve­zett rubelexporttal ellentét­ben a végeredmény: 7 millió 800 ezer forintot tett ki. A Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezet munkabrigádjai mindezeken felül 1 millió fo­rint költségmegtakarítást is elértek, valamint a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi szaka­szában 10 újítást nyújtottak be, melynek az értéke 389 ezer forint. A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta Állami ellenőrzések 1984-ben Ribling Ferenc általános elnökhelyettes volt annak a beszámolónak az előterjesz­tője, amit tegnap délelőtt tartott soros ülésén a megyei tanács vb az állami ellen­őrzések 1984. évi tapasztala­tai címen tárgyalt meg. A beszámoló megvitatásán kí­vül, de azzal szoros össze­függésben határozta meg a testület ez évi ellenőrzési programját. A fő napirend beszámolója az értékelést az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. február 24-1 ülésének határozata tükrében végezte el. Pontosítva a szót; az el­lenőrzési munka továbbfej­lesztésének megyei tenniva­lóit, illetve további tenniva­lóit summázta, mindkettőt gazdasági, politikai, társa­dalmi súlyának megfelelően. Állami ellenőrző szerveink tavaly a megyében az egyez­tetett 265 ellenőrzésen felül további 76 ellenőrzést vé­geztek el, rendszeresen tájé­koztatva egymást vizsgálata­ik tapasztalatairól. Így pél­dául arról, hogy gazdálkodó szerveink döntő többsége megfelelően alkalmazkodott 1984-ben a gazdasági körül­mények változásához. Ter­mékszerkezetüket a piaci igényekhez igazították, így alapvető értékesítési gond­jaik tavaly nem voltak. To­vább gyarapodtak az új vál­lalkozási és üzemelési for­mák, számuk az év végére elérte a háromszázat. Tevé­kenységük kedvező hatást gyákorolt a vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodására. Az alapvetően pozitív voná­sok mellett azonban bőven tártak fel az ellenőrzések kedvezőtlen jelenségeket is. Néhány vállalatnál, szövet­kezetnél például vezető állá­súak is részt vettek a vgmknk és szakcsoportok munkájában. Előfordult, hogy a használt eszközökért, illetve helyiségért nem, vagy csak minimális bérleti díjat fizettek. Továbbra is gond, hogy a gazdálkodó egységek egy részénél a fő munkaidő­ben és a- vgmk-ban végzett munkát nem határolják el kellően. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy a felelős­ségi rendszer és az ellenőr­zések hatékonysága nem az elvárható mértékben javult. A' gazdálkodó szervek több­ségénél a vezetők továbbra sem fektetnek kellő hang­súlyt a belső ellenőrzésre. Javult ugyan az e munkakö­rökben foglalkoztatottak is­kolai végzettsége, de gyako­ri, hogy az ellenőrzési mun­ka mellett egyébbel is meg­bízzák a belső ellenőröket. Probléma az is, hogy a bel­ső ellenőrök által feltárt hiányosságok megszüntetésé­re, megfelelő felelősségre vo­násra nem mindig került sor. Kedvező folyamat indult meg ugyanakkor az áfészek- nél, ahol a belső ellenőrzés javaslatára 1984-ben 359 fő ellen kezdeményeztek fele­lősségre vonást. Gyakoribbá vált a fegyelmi és anyagi szankciók alkalmazása a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél is. A megyei szakigazgatási szervek igen sok kedvezőtlen jelenséget tapasztaltak a tanácsi intéz­ményeknél és kis létszámú tanácsoknál. Ennek oka a kellő hozzáértés hiánya, a dolgozók leterheltsége. Az, hogy a vizsgált egysé­geknek mintegy egyharma- dánál nem következett be javulás a számviteli rend és bizonylati fegyelem terén, jelzi, hogy nem csekély a tennivaló a közvagyon vé­delme, a gazdálkodás belső rendjét sértő cselekmények megakadályozása érdekében. Nem beszélhetünk továbbá a felelősség érvényesítése te­rén érezhető fejlődésről sem. A külső ellenőrzés által fel­tárt hiányosságok miatt a vállalatok vezetése általában nem vonta felelősségre az érintetteket. Nem javult 1984-ben a gazdálkodó egy­ségek szerződéses fegyelme sem. Pozitív tényező ugyan­akkor, hogy tovább szigoro­dott a külső ellenőrzés. A PM. Ellenőrzési Igazgatóság, a vizsgálataiban feltárt hiá­nyosságok miatt tavaly 13,6 millió forint bírságot szabott ki. A bírság kiszabásában 89 vizsgálat közül 37 esetben vették súlyosbító körülmény­nek a számviteli rend meg­sértését és bizonylati fegyel­mezetlenség jegyzőkönyve­zett eseteit. Nőtt a felelősségre vonások száma az árvizsgálatok so­rán feltárt hiányosságok mi­att is. öt vállalatvezetőt, il­letve főkönyvelőt részesítet­tek írásbeli figyelmeztetés­ben, egy esetben indítvá­nyoztak szabálysértési eljá­rást és három esetben köte­lezték a gazdálkodó szervet 899 ezer forint értékben a vevők kártalanítására. A helyi tanácsoknál és ta­nácsi intézményeknél feltár­tak miatt 1984-ben kilenc személlyel szemben állapí­tottak meg felelősséget, tet­tek javaslatot szankcioná­lásra. Négy fő ellen büntető eljárás van folyamatban (Gerjen), két főt bocsátottak el (Bátaszék, Regöly), hár­man pedig írásbeli figyel­meztetésben részesültek (Bá­taszék, Nagymányok). Ezen túlmenően, tíz esetben 21,5 millió forint jogtalan kifize­tés megtéríttetésére került sor. A testület — mely széles körű vitában tárgyalta meg az állami ellenőrzés 1984. évi tapasztalatait — leszö­gezte, hogy a megyei koordi­nációba bevont állami ellen­őrző szervek hiánytalanul teljesítették ellenőrzési fel­adataikat, megfelelő volt az ellenőrző szervek együttmű­ködése. A vb ezzel egy idő­ben fogadta el az 1985. évi ellenőrzési tervet. Az ülés résztvevői ezt kö­vetően tekintették át — dr. Hegedűs János vb-titkár je­lentése alaján — a járások megszüntetéséből eredő új feladatok megyei, helyi vég­rehajtását, majd a második negyedévi megyei tanácsülés előkészítésével foglalkoztak. A bejelentések címszó alatt előterjesztettek között szerepelt az 1984. évi megyei településfejlesztési verseny és a településtisztasági és környezetvédelmi akció eredményeinek értékelése. A városok kategóriában első Tamási, a nagyközségek kategóriájában első Báta­szék, második Dunaföldvár. A községek kategóriájában 1. helyezett Iregszemcse és Űjireg társközség, 2. Duna- szentgyörgy, 3. Györköny, 4. Bonyhádvarasd, 5. Kisszé­kely. Márton Istvánná, a Petőfi szocialista brigád vezetője az exportra készülő húsipari védőkesztyűket szabja

Next

/
Thumbnails
Contents