Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
1985. március 26. "ívÉPÜJSÁG 3 Kádár János vitaindítója A párt folytassa fő politikai vonalát, adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó népünknek Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Pártunk történetében jeles nap a mai, amikor megkezdte munkáját XIII. kongresz- szusunk. Ez rendkívül fontos esemény a párt, a kommunisták, s egész társadalmunk számára is, hiszen a párt, vezető szerepéből következően, meghatározó befolyást gyakorol az ország fejlődésére, népünk életére is. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dolgozik a kongresszus, amelynek jó munkát kívánok. Szívből köszöntőm a küldötteket, s a hazai meghívottakat, akik fontos tényezői pártunk, társadalmunk életének. Külön is köszöntöm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat törtek a forradalmi átalakuláshoz, s szövetségeseinket, akikkel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesszük a jövőben is. Én is szeretném üdvözölni külföldi meghívott vendégeinket, a szocialista és a szocialista orientációjú országok pártjainak küldötteit. Európa kommunista és munkáspártjainak képviselőit, valamint azokat a megfigyelőket, akik megtisztelték kongresszusunkat. A mi pártunk hazafias és internacionalista párt, a népek barátságának híve. Ezért külföldi vendégeinknek külön megköszönöm, hogy kongresszusunk nemzetközi jellegét már jelenlétükkel is erősítették. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolóját ezúttal a kongresszus minden küldötte tíz nappal korábban megkapta, s kezükben van már a meghívottaknak, s külföldi vendégeinknek is. Ennek az az előnye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos okmányait megismerve — jobban Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság jelentést tett a végzett munkáról, amelynek megítélése a kongresszus joga. Az értékelésnél kérem, vegyék figyelembe, hogy bár a XII. kongresszuson meghatározott valamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Központi Bizottság minden tekintetben, mindenkor és minden kérdésben kemény munkát végzett és a jóra törekvés, a szocialista építés előmozdítása vezérelte. A Központi Bizottság mindvégig nyílt politikát folytatott. Eredményekről is szóltunk, amikor az helyes és szükséges volt, de a problémákat és a nehézségeket sem titkoltuk soha a párttagság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a súlyos gondokat és problémákat nem igyekeztünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizottság mostani beszámolója is nyíltan szól. Itt, a kongresszusi teremben a küldöttek között társadalmunk minden osztálya, minden dolgozó rétege, sőt talán minden hivatása képviselve van: munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, alkalmazottak, tudósok, művészek, írók, újságírók, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói, a fegyveres erők és a sportélet képviselői. De varázslók, csodatévők nincsenek közöttünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodát tud tenni. De az a véleményem, hogy kongresszusunk becsülettel el fogja végezni azt, amit párttagságunk és az ország népe elvárhat: behatóan és nyíltan megvitatja az öt fel tudnak készülni a munkára, s a meghívottak, vendégeink is jobban megértik a kongresszusunk fő okmányaiban foglaltakat. Kiegészítésként néhány szót kívánok szólni a felkészülésről. Az irányelvek vitája pártunk több mint 25 ezer alapszervezetében és az 1317 pártértekezleten rendben megtörtént. A szervezeti szabályzatnak, a Központi Bizottság döntésének megfelelően megválasztották a 935 kongresszusi küldöttet. A Központi Bizottság döntését azért hangsúlyozom, mert most — egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel élve — a párttagság nagyobb számban képviseltetheti magát: korábban csak 1300, most pedig 1000 párttag után van jelen egy küldött a kongresszuson. Kongresszusunk körülményeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy bonyolult világhelyzetben élünk. Itthon gondokkal terhes öt esztendő van mögöttünk. Hangulatilag szerepet játszott az idei rendkívül hosz- szú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt, a lakosság fűtési gondjait is szaporító problémákkal. S végül gondolnunk kell a január végi, kényszer szülte áremelésre is. Kedvező körülményként vehetjük számba ugyanakkor azt a pártszerű, nyílt és konstruktív vitát, amely az egész párttagság kongresszusi felkészülését jellemezte. A vitában nagy volt az aktivitás, hiszen párttagságunk több mint 20 százaléka fejtette ki véleményét. A tanácskozásokon sok probléma is felvetődött, közöttük az országban vitatott kérdések is, így az életszínvonal alakulása, az idősek, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok helyzete. Többen szóltak — egyebek között — a különév alatt végzett munkát, felelősen és komolyan számot vet a körülményekkel, amelyek között dolgozunk, ás felelősen határozza meg a további cselekvés útját, munkaprogramot ad párttagságunknak és szocializmust építő dolgozó népünknek. Mély meggyőződésem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresszus; ehhez kívánok sikert minden küldöttnek. A kongresszus hivatalos beszámolója az elvtársak kezében van. Én arra kaptam a Központi Bizottságtól megbízást, hogy vitaindítót tartsak, s e bevezető keretében felhívjam a jelenlévők figyelmét néhány olyan kérdésre, amely jelenleg párttagságunkat, az ország népét, a határainkon túl élő barátainkat, szövetségeseinket, küzdőtársainkat is foglalkoztatja. Kedves Elvtársak! Pártunk a magyar munkás- osztály forradalmi élcsapata, marxista-leninista, hazafias és internacionalista párt. Történelmünk során, a szocialista fejlődés következtében pártunk a nép pártja, társadalmunk vezető ereje lett; igyekszik ennek a küldetésének becsülettel eleget tenni. Pártunk feladatának tartja — mert csak így létezhet és dolgozhat —, hogy a tömegekkel összeforrva tevékenykedjék. Vezérlő gondolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje — a munkás- osztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történelmi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és támaszkodik munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, egész dolgozó népünkre! Ez így volt böző kisvállalkozásokról, vagy a kereskedelemben és más területeken is tapasztalható visszásságokról. A felszólalók felelősen, a javítás szándékával vetették fel ezeket a problémákat. A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártrendezvényeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékeztek meg felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Jó érzéssel szólok arról is, hogy a felkészülés nagy munkájában, a széles körű pártvitában a Központi Bizottság irányelveinek alaptételei helyeslésre találtak, s a párttagok egyöntetű óhajként, igényként fogalmazták meg, hogy a párt folytassa fő politikai vonalát, a kongresz- szus adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó népünknek. A kongresszusi előkészületek során lezajlott vita tapasztalatait a Központi Bizottság a kongresszusi okmányokban igyekezett hasznosítani. eddig és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Hiszen az élet gyorsan halad, a társadalom fejlettebb fokán új kérdések jelentkeznek, amelyekre az évtizedekkel. vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéletesen. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendőben milyen mértékben sikerült — a kongresszus bírálhatja el. Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek. A kommunisták egyenjogúak valamennyi állampolgárral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ügy véljük azonban, hogy aki a szocializmusért harcol, az a kötelezettségből az átlag állampolgárnál többet vegyen magára, a jog szerinti járandóságól pedig — ha lehet — inkább kevesebbet vegyen igénybe, mint amennyit a törvények vagy viszonyaink lehetővé tesznek. így őrizhetjük meg a kommunisták erkölcsi-politikai tekintélyét és becsületét. A kommunisták magatartását az önzetlenség jellemezze; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszásságoktól, amelyek közül még nem kevés fellelhető társadalmunk életében. Ezekkel szemben fellépni — a párt és a kommunisták becsületbeli kötelessége. A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növekszik. az elmúlt öt évben is egészségesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növekedett a párttagok száma, amely ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizottság úgy Államunk alapja a munkás-paraszt szövetség, amelyhez hozzátartozik az értelmiségiekkel kötött szövetség is. De létezik a kommunisták és pártonkívü- liek, a különböző világnézetű emberek — nem hívők és a hívők — szövetsége is, mindazoké, akik egyetértenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társadalom építésével, és készek annak megvalósítására. Ez a szövetség pártunk politikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra törekedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotó erejét tömö- rítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialista nemzeti egységben, amely Magyarország politikai arculatát alapvetően meghatározza. Az építőimunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli, és segíteni akarja a nép boldogulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon a belpolitikai helyzet szilárd. Ez rendkívül fontos, talán mindennél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Erről azért szóltam elsőként, mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyarországon egypártrendszer van, és az is marad. A történelmi tapasztalatokat is figyelembe véve, úgy véljük, hogy az egypártrendszer a szocialista társadalom számára nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista országokban egypártrendszer van, másokban több politikai párt működik. Ügy gondolom, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének további szakaszaiban ez utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia további kibontakoztatása. Ez elvileg, politikailag egyaránt szükséges. A szocialista építőmunka azon Kedves elvtársak! Az öt évvel ezelőtt megtartott XII. kongresszus kemény és szigorú gazdasági programot hirdetett. A felítéli meg, hogy a tagfelvételnél, tehát a párt építésénél sohasem szabad a merev statisztikai normákból kiindulni. Az osztálykategóriák meghatározása világos, de minden tagfelvételnél egyéni elbírálás szükséges. Elengedhetetlen persze, hogy a munkások, a fizikai dolgozók megfelelő arányban képviselve legyenek. Ez a fejlődés során meg is oldódik. Az a fontos, hogy a társadalmi erőfeszítésekben, a munkában becsülettel helytálló emberek és — talán hangsúlyozni is felesleges — fiatalok lépjenek pártunk soraiba. A Központi Bizottság beterjesztette a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait. Összeállításánál abból indultunk ki, hogy a mostanáig érvényes Szervezeti Szabályzat alapjában megfelelt rendeltetésének, különös problémák ezzel nincsenek. De szükség- szerű bizonyos módosítás — ezt a központi szervek kezdeményezték —, egyszerűen azért, mert változott a párt struktúrája, például megszűntek a járási bizottságok. is múlik, hogyan és miképpen tudjuk a szocialista demokráciát elmélyíteni és kibontakoztatni. Ennek leglényegesebb tényezője a párt közvetlen tömegkapcsolatainak további erősítése. Fontos szerepe van a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak eredményes, önálló, rendeltetésszerű munkájának. A Hazafias Népfront tömegmozgalom, tehát nincs egyéni tagsága, de nagyon fontos, élő szervezet, amelynek bizottságaiban százezrek végeznek mindennapi, hasznos munkát, a szocialista építés javára. Számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és hatásosan dolgozni. A népfront tevékenységében az alapvető cél a szocialista nemzeti egység további erősítése, a társadalmi aktivitást igénylő emberek bekapcsolása a politikai munkába. Erre törekedve tartsuk szem előtt azt is, hogy a Hazafias Népfront alapító tagja a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásának útján fordítsunk még nagyobb figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a tanácsok, az üzemek, az intézmények önállóságában rejlenek. Amikor 1968-ban bevezettük az új gazdaságirányítási rendszert, elgondolkodtam, hogyan is dolgozik majd ezek után a párt, a szakszervezet, a KISZ az üzemekben. örültem annak, hogy lehetőségeik növekedni fognak, mert bármely alapszervezet annyiban tud igazán hatásosan dolgozni, ameny- nyiben a kérdéseket helyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadalmi szervezet feladata, hogy a politikát megfelelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzeadatok sorában az első helyre a nemzetközi fizetési mérleg javítását tette. Ennek érdekében lassította a termelés fejlesztésének ütemét, visszaEzt a Szervezeti Szabályzatban is jelezni kell. Az eddig érvényes dokurrientum alapvetően megfelel, s ezért a Központi Bizottság úgy határozott. hogy a több mint 25 ezer alapszervezetben nem indít vitát a Szervezeti Szabályzatról. Az irányelvek vitájában felvetődött észrevételeket azonban ezen a téren is figyelembe kell vennünk, így például azt, hogy a párttagok jogait és kötelességeit az eddigieknél pontosabban határozzuk meg. A Központi Bizottság nevében tehát kérem, hogy a beterjesztett javaslatot vitassák meg, és ha egyet értenek vele, támogassák, fogadják el. Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének meghatározó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, a dolgozó osztályok között nincsenek kibékíthetetlen ellentmondások, népünk a munkás- osztály, és pártja vezetésével együtt munkálkodik a haza javára. mek önálló helyi döntéseiben. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásához segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokozatosan bevezetünk. Ezek ugyancsak növelik a helyi kollektíva szavának súlyát. De ezt senki se értse úgy, hogy anarchiát teremtünk az üzemekben. Éppen ellenkezőleg: a vezető bizonyos mértékig függ a kollektívától, s nem baj, ha adott alkalomkor egy kicsit drukkol is, vajon hogyan vélekedik róla a közösség. De a munkát a vezető irányítja. Fontos, hogy mindezt már az indulásnál is jól csináljuk, már csak azért is, hogy később ezt a módszert szélesebb körben lehessen alkalmazni. A demokrácia szélesítésének útján politikánk fontos próbája lesz az új választó- jogi törvény érvényesítése a júniusi általános választásokon. Mindent meg kell tennünk, hogy a választások valóban segítsék a szocialista demokrácia fejlesztését. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, saját sorsuk intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez rendszerünk politikai erősítésének fő útja. A Központi Bizottság úgy ítéli meg — és azt hiszem, a kongresszus is osztja ezt a vélekedést —, hogy népünk politikailag érett, bízhatunk benne. És bizonyos hogy a párt elvi, eszmei irányításával, az állami és egyéb végrehajtó szervek támogatásával képes a szocialista társadalom előnyeinek érvényesítésére, az alkotó munka kibontakoztatására, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a szocialista elveinkkel és társadalmi céljainkkal homlokegyenest ellenkező visszsásságok felszámolására, a bürokrácia, a korrupció, a csalás, az üzérkedés letörésére. fogta a beruházásokat, és célul tűzte ki az életszínvonal elért szintjének megtartását. (Folytatás a 4. oldalon.) Pártunkat szilárd elvek vezérlik Erősödő, fejlődő szocialista nemzeti egység Továbbfejlesztjük gazdaságirányítási rendszerünket
