Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

1985. március 2. KÉPÚJSÁG 13 Holnaptól ismét a bajnoki pontokért Rajtra kész a labdarúgó NB H mezőnye Március 3., vasárnap. A m eteorológiai tavasz harmadik napja, a labdarúgó NB II tavaszi premierje. Igaz, hogy a pályákat még a tél sokadik offenzívájának nyomai „díszletezik”, s a tavaszi szél sem vizet áraszt, legfel­jebb havat kavar, de a népszerű sportág második vo­nalában is megkezdődik a pontvadászat. Az alapozást, a felkészülést a bizonyítás időszaka váltja fel. Űjfent tét­re menő 90 percek csalogatják a lelátókra a nézőket. Rajtra kész az NB II húsz csapatos mezőnye, hogy a monstre műsor, a 19 forduló fárasztónak és nehéznek ígérkező akadályait sikerrel vegye. Interjú a vezető edzővel Innen folytatják 1. Volán 19 13 3 3 43-20 29 2. Vác 19 10 5 4 36-18 25 3. Siófok 19 11 2 6 30-21 24 4. Szolnok 19 10 4 5 37-23 24 5. Nyíregyh.* 19 111. 5 3 30-16 23 6. S.-tarján 10 8 6 5 29-17 22 7. Sopron 19 8 5 6 27-24 21 8. Debrecen 19 8 5 6 33-30 21 9. Ózd 19 7 5 7 25-24 19 10. K.-ibarcikia 19 6 7 6 26-26 19 11. Diósgyőr* 10 8 6 5 34-29 18 12. Baja 19 7 4 8 23-27 18 13. D.-újváros 19 6 6 7 .17-27 18 14. Met ri pond 19 6 6 7 20-20 18 15. N.-kanizsa 19 5 5 9 26-36 15 16. Keszthely 19 0 2 11« 22-23 14 17. Bakony V. 19 4 5 10 17-32 13 18. Szék szánd 10 3 7 9 17-33 13 19. Bauxitb. 19 3 4 12 18-38 10 20. 22. Vollán 19 2 4 13 24-50 8 Megjegyzés: * ­= a Nyíregy­házától és a Diósgyőrtől 4—4 büntetőpont levonva. Tudja-e...? . . . hogy az NB II-ben a bajnokság helyezési sorrend­jét a bajnoki mérkőzéseken megszerzett pontok összege határozza meg. Azonos pont­szám esetén az egymás elleti játszott bajnoki mérközés(ek) pont- és gólkülönbsége dönti el a helyezést. Ennek egyező­sége esetén az a csapat kerül előbbre, amelyik több gólt ért el. ... hogy a mérkőzéseken a közönség magatartásáért a rendező sportegyesület, a já­tékosokért a vezető edző, a játékszabályok maradéktalan betartásáért a játékvezető a felelős. ... hogy a bajnoki mérkő­zések legkésőbbi kezdési idő­pontja március hónapban: 1—15. között 14.30, 16—31. kö­zött 15 óra. ... hogy a mérkőzésre ki­jelölt vezető bíró kizárólagos jogköre annak megállapítása, hogy a játéktér és felszerelé­se a mérkőzés kitűzött idejé­ben játékra alkalmas-e vagy sem. ... hogy a belkereskedelmi miniszter 19/1977. (XI. 20.) BkM számú rendelete megtil­totta a sportpályákon bajno­ki-, kupa-, valamint nemzet­közi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a befe­jezést követő egy óráig ter­jedő időszakban a szeszes ital — ide értendő a sör is — árusítását. Két nappal a labdarúgó NB II tavaszi idénynyitója előtt kértük egy rövid be­szélgetésre Kovács Istvánt, a Szekszárdi Dózsa vezető edzőjét. — A Komló elleni mécs­esén, a Vasárnapi Dunántú­li Napló Kupán a döntő má­sodik félideje azt bizonyí­totta, mintha a Dózsa együt­tese korábban elfáradt vol­na, mint alacsonyabb osztá­lyú ellenfele. Mi a vélemé­nye csapata erőnléti állapo­táról? — A kupadöntőn látottak kissé csalóka képet tárhat­tak a nézők elé. Részben, mert sorozatmérkőzéseket játszottunk, így külön-külön egyikre sem készültünk spe­ciálisan. Másrészt pedig nincs abban semmi különös, ha az óriási mennyiségű ed­zésmunka után fáradtnak látszottak játékosaink. — Hogyan ítéli meg a téli alapozást? — Nyugodt szívvel állít­hatom, hogy a lehetőségek­hez képest az erőnléti mun­kát becsülettel elvégeztük. Január 3-tól február 16-ig napközis rendszerben, napi két gyakorlással készültünk Szekszárdon. A nagy hava­zás következtében nem állt rendelkezésünkre olyan pá­lya, amelyen a technikai, il­letve a taktikai elképzelése­inket gyakorolhattuk volna. Úgyszintén hiányzott a tor­naterem is, hiszen a felké­szülés időszakában összesen kétszer volt lehetőségünk a tanítóképző főiskola torna- csarnokában edzeni. Min­dent egybevetve: fizikálisán jónak, technikailag és tak­tikailag hiányosnak minősít­hető felkészülésünk. — A bajnoki rajtig össze­sen 16 előkészületi, kupa­meccsen léptek pályára. So­kaknak szemet szúr, hogy ezeken a találkozókon szinte állandó jelleggel más-más összetételben küldte pályára együttesét. Miért? — A csapatkeresés jegyé­ben zajlottak az előkészüle­ti és kupameccseink. Ezt több dolog is indokolta. El­sődlegesen az, hogy kíváncsi voltam: ki mire képes adott esetben egy másik poszton, illetve, ifjúsági játékosaink miként tudnak beilleszkedni egy esetleges beugrást köve­tően. Az alapozás kezdetén ugyanis még volt egy 17 ta­gú keretem. Közülük Die­nes, Hujber, Nagy és a me­net közben Soltvadkertről igazolt Szűcs végig velünk alapozott, de február végén bevonultak katonának. — Pedig eddig sem dús­káltak játékosokban... — Nem bizony. A most eltávozott négy labdarúgó tovább növeli gondjainkat. Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy Horváth László csatár porcműtétje után csak február 26-án jelentke­zett először edzésre. A már­cius 3-i tavaszi rajtnál így aztán 14 felnőtt játékosra számíthatok. — A 18. helyen zárták az őszi évadot. Amelyik csapat ezen a helyen végez, az ki­esik. Mit remél csapatától a bajnokság második felvoná­sában? — Egyértelmű a célunk: 20—22 pont tavaszi megszer­zésével biztosítani bentma- radásunkat! Azzal együtt is, hogy a szakosztályunk felté­telrendszerében bőven van még javítanivaló. Amennyi­ben nem jön közbe sérülés- hullám, akkor a megmaradt játékosállományt is képes­nek tartom arra, hogy ezt a nem könnyű feladatot ered­ményesen megoldja. Nem ti­tok: keressük az erősítés le­hetőségét is. A katonai szol­gálatát teljesítő Kiss János várhatóan vasárnap már rendelkezésünkre áll. Edzett­ségi állapotát nem ismerem, hiszen nem velünk alapozott. — Mi a helyzet Kovács Bélával, aki az edzőmecs- cseken csak elvétve szerepelt a csapatban? — Kovács Béla a rendőr- tiszti főiskola hallgatója. Ja­nuár—február a főiskolákon a félévi vizsgák időszaka volt. Ezért hiányzott Béla többször is. — Hujber távozásával ki lesz az utód a kapuban? — Ifjúsági kapusunk, Hol­ler Lajos. — Hogyan illeszkedik az együttesbe Karácsonyi? — Tudása alapján helye lehet csapatunkban. Ehhez elszántabb hozzáállásra, szorgalmasabb edzésmunká­ra van szüksége. Mi bizto­sítjuk számára az NB-s sze­replés lehetőségét, személy szerint bízom benne, hogy ezzel Karácsonyi nem él vissza. — Eldőlt már, hogy me­lyik pályán rendezik a tava­szi idénynyitót? — Nem. Bár hét közben a stadion játéktere kivételével letolták a havat a pályák­ról, alul azonban jeges a ta­laj. Napközben olvad, éjsza­ka fagy, így korcsolyázásra inkább alkalmasak a játék­terek, mint a focira. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a megfelelő pálya biztosítá­sa érdekében, de a végső döntést az időjárás mondja ki. így látja a főtitkár A közös összefogás segíthet Dr. Szűcs László, a Tolna megyei Labdarúgó Szövet­ség főtitkára a Szekszárdi Dózsa labdarúgójaként fe­jezte be egykoron aktív sportpályafutását. Most, mi tagadás, jogos aggodalommal várja az NB II tavaszi év­adnyitóját, hiszen a lilá-fe- hérek kieső helyről folytat­hatják szereplésüket a sport­ág második vonalában. — Még egy nap, s felhar­san a sípszó, hogy elindítsa a labdát az első 90 perces útjára, megkezdődik az NB Il-es csapatok tavaszi pont- vadászata. A szurkolók új­ra körülállják a pályákat. Reménykedve, hogy kedven­ceiktől végre azt kapják, amit várnak, sőt joggal el­várnak. Azt, hogy szép ak­ciókkal, remekbeszabott gó­lokkal és mindenekelőtt pontokat érő győzelmekkel örvendeztessék meg őket, fe­ledtetve ezzel is hétközna­pok gondjait. A szurkoló és a szakvezető számára min­den szezonkezdet új reményt hoz, mert megújulást vár kedvenc csapatától. Vajon mi, szekszárdi szurkolók és szakvezetők reménykedhe­tünk-e abban, hogy megyénk egyetlen NB-s labdarúgócsa­pata, a Szekszárdi Dózsa a tavaszi szezonban lelkes, odaadó és eredményes játé­kával megörvendeztet ben­nünket, feledtetve az őszi si­kertelen szereplést? Nem kell-e vajon a most követ­kező labdarúgóévadot úgy zárnunk, hogy csapatunk hosszú idő után búcsút mond az NB II-nek? Lehet, hogy megyénk lesz az egyetlen megye az országban, ahol a Nemzeti Bajnokság első, il­letve második osztályában egyetlen labdarúgócsapat sem szerepel ? — Az előjelek, sajnos nem a legbiztatóbbak. A lila-fe­hérek tavaszi rajtra történt felkészülése — bár kívülről zavartalannak látszott — vé­leményem szerint nem a legmegnyugtatóbban sikerült. Az együttes játékosállomá­nya — annak ellenére, hogy erre feltétlenül szükség lett volna — nem frissült fel. Ráadásul egyik-másik, kulcs­embernek számító labdarúgó alapozása sem volt teljesen zavartalan. Mindehhez hoz­závesszük, hogy időközben négy játékos bevonult kato­nának, akkor az együttes helyzete egyáltalán nem mondható megnyugtatónak a tavaszi rajt előtt. — Azt hiszem, nem volna most értelme azon vitatkoz­ni, hogy kinek, kiknek a mulasztása vezetett oda, hogy a pár éve még az NB II közép-, illetve élmezőnyé­hez tartozó szekszárdi csa­pat most, az 1984—85-ös baj­noki év tavaszi rajtján ilyen reménytelen helyzetbe ju­tott. Megítélésem szerint most közös összefogásra van szükség! A csapatot szerető, sorsáért aggódó valamennyi Tolna megyei szurkoló, a csapatáért felelős valameny- nyi vezető feladata és köte­lessége, hogy tőle telhetőén mindent megtegyen azért, hogy a Dózsa meghosszab­bítsa NB Il-es tagságát. An­Dr. Szűcs László nak érdekében, hogy a kö­vetkező években is felzúg­hasson a „Hajrá, Szekszárdi” biztatás a lelátókról. — A játékosok és a csapa­tot közvetlenül irányító szak­vezető felé pedig elvárás, hogy a tavaszi szezonban a pályán és a pályán kívül egyaránt valamennyien te­gyenek meg mindent az őszinél jobb szereplés érde­kében lelkes, csupa szív já­tékukkal nyerjék meg a kö­zönség szimpátiáját, kísérel­jék meg a sokak szerint már szinte teljesen reménytelen­nek tűnő bentmaradás ki­harcolását — mondta nyi­latkozatában a főtitkár. Ki mit vár a Dózsa csapatától? Völgyesi Mátyás, a Dom­bóvári VMSE labdarúgó­szakosztályának elnökségi tagja: — A magam részéről feltétlenül bentmaradást vá­rok a Szekszárdi Dózsa csa­patától, hiszen ezt kívánja a megye egyetemes sportérde­ke, továbbá nekik szorít me­gyénk labdarúgást szerető szurkolótábora is. Ha fel­készülésük lelkiismeretes volt, akkor van annyi a csa­patban, hogy meghosszabbít­sa NB Il-es tagságát. Ősszel három mérkőzésüket láttam, állítom, hogy többre képes a gárda, mint amit a bajnoki táblázaton elfoglalt helyezé­se mutat. Megítélésem sze­rint főleg támadójátékban kell javulniuk. Középpályás soruk nem kellő hatékony­sággal támogatja a csatár­sort. A tavasszal feltétlenül azon kell munkálkodnia Ko­vács István vezető edzőnek, hogy gólképesebbé váljanak. A magam részéről például szívesen látnám Kovács Bé­lát a támadósorban. Azt vá­rom továbbá tavasszal a já­tékosok nevében is, hogy a nézők a szidalmazás helyett lelkes buzdításukkal segítsék át a lila-fehéreket a holtpon­tokon. Czencz Imre, a bátaszéki malom üzemvezetője: — Szurkolói elfogultságom ter­mészetesen azt diktálja, hogy jobb lesz tavasszal a Szek­szárdi Dózsa! Ezt jó értelem­ben mondom, hiszen a szur­kolás a labdarúgás íze-za- mata, a meglepetés pedig az izgalma, s a játék végül is a szépsége — de marad a realitás, ez pedig az ered­mény. Az őszi eredmény utón pedig nagy-nagy opti­mizmus kell a tavaszi „fel­támadás” várásához. Bár a Kovács—Teszler szakvezető­duó edzésvezetését korszerű­nek ítélem és a játékosok zömének a hozzáállása is megfelelő — mégis nagy bra­vúrnak tekinteném az álta­lam is remélt bentmaradást az NB II-ben. Véleményem szerint sürgősen el kellene már dönteni: kell-e egyálta­lán Szekszárdnak, Tolna me­gyének NB Il-es labdarúgó­csapat. Ha igen, akkor an­nak megfelelő menedzselés szükséges nemcsak a fizetett, hanem a társadalmi sport­köri vezetés részéről is. Dr. Gscheidt Mátyás, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója: — Úgy gondo­lom, hogy Tolna megye lab­darúgó közvéleménye nagy várakozással tekint a hét vé­gén folytatódó NB Il-es baj­nokság elé. Az elmúlt évek során sok-sok mérkőzést lát­va, mintha a labdarúgás színvonala csökkent volna megyénkben. Ez a megálla- nításom akkor is helytálló, ha az NB Il-es csapatunk, a Szekszárdi Dózsa, illetve a területi bajnokságban sze­replő csapatok szereplését és játéktudását egy korábbi időszakkal, vagy a szomszé­dos megyék hasonló osztályú csapataival hasonlítjuk ösz- sze. Megyénk labdarúgásá­nak a színvonala a jövőben is a Szekszárdi Dózsa sze­replésétől, illetve a klub szakosztályában folyó mun­kájától függ. Ugyanis terv­Völgyesi Mátyás szerű és szakmai szempont­ból is szinte kifogástalan a lila-fehéreknél az utánpótlás nevelése. Jelenleg a megye számtalan csapatában talál­ható volt dózsás játékos. Te­hát a klub az utánpótlás-ne­velés legnagyobb megyei bá­zisa. A Dózsa őszi szereplé­se bizony nem kényeztette el a sportág szurkolóit. Ismer­ve azonban a játékosok ké­pességét, a végzett alapos szakmai munkát, valamint a szakvezetés hozzáértését szin­te biztosra veszem, hogy a bentmaradáshoz szükséges pontokat a csapat begyűjti tavasszal. Ha egy együttes igényli szurkolóinak a biz­tatását, segítségét, akkor most Szekszárdon erre iga­zán nagy szükség lesz. Az NB Il-es csapat esetleges gyenge szereplése — amire gondolni is rossz — a me­gye labdarúgásában rendkí­vül nagyfokú visszaesést je­lentene. Éppen ezért úgy ér­zem, hogy nemcsak a megye- székhely szurkolói, hanem Tolna megye sportközvéle­ménye egyformán várják, igénylik a dózsások eredmé­nyes tavaszi szereplését. Sípszó előtt Szekszárdi Dózsa—Váci Iz­zó MTE: 14.30 óra. V.: Mol­nár L. Kovács István: — A tavaszi rajtnál mindjárt egy „nagy halat” fogunk ki: a feljutásra esélyesek egyikét, az őszi idény sikercsapatát, a Vázi Izzó MTE-t. Nagyon nehéz 90 perc vár ránk pálya- választóként is, pedig jócs­kán van adósságunk velük szemben az őszi 4-0-ás vere­ségért. Mindezek ellenére mindent megteszünk a sike­res rajt érdekében. Ahhoz, hogy bentmaradási célkitűzé­sünk realizálódjon, elsősor­ban a hazai mérkőzéseken kellene ponterősen szerepel­nünk tavasszal. Számítunk közönségünk hathatós segít­ségére. Arra, hogy lelkes buz­dításukkal átsegítik játéko­sainkat a nehéz másfél óra holtpontjain. Miután ellenfe­lünk várhatóan a kétcsatáros formációt választja, így ná­lunk is módosul a felállási hadrend. Hét közben négy já­tékosunk — Hujber, Nagy, Dienes és Szűcs — bevonult katonának, Weitner II lázas betegként ágynak dőlt, Lauer viszont felgyógyult sérülésé­ből. — Horváth I. — Szabó, Hahn, Somodi — Kniesz, Varga, Weitner II, Megyeri — Tóth vagy Lauer, Kovács B., Suba. Kispadosok: Holler, Karácsonyi, Weitner I, Kiss, Boros. Az oldalt írta és össze­állította: Fekete László Tavasszal nagy szükség lesz a közönség buzdítására

Next

/
Thumbnails
Contents