Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
1985. március 2. KÉPÚJSÁG 13 Holnaptól ismét a bajnoki pontokért Rajtra kész a labdarúgó NB H mezőnye Március 3., vasárnap. A m eteorológiai tavasz harmadik napja, a labdarúgó NB II tavaszi premierje. Igaz, hogy a pályákat még a tél sokadik offenzívájának nyomai „díszletezik”, s a tavaszi szél sem vizet áraszt, legfeljebb havat kavar, de a népszerű sportág második vonalában is megkezdődik a pontvadászat. Az alapozást, a felkészülést a bizonyítás időszaka váltja fel. Űjfent tétre menő 90 percek csalogatják a lelátókra a nézőket. Rajtra kész az NB II húsz csapatos mezőnye, hogy a monstre műsor, a 19 forduló fárasztónak és nehéznek ígérkező akadályait sikerrel vegye. Interjú a vezető edzővel Innen folytatják 1. Volán 19 13 3 3 43-20 29 2. Vác 19 10 5 4 36-18 25 3. Siófok 19 11 2 6 30-21 24 4. Szolnok 19 10 4 5 37-23 24 5. Nyíregyh.* 19 111. 5 3 30-16 23 6. S.-tarján 10 8 6 5 29-17 22 7. Sopron 19 8 5 6 27-24 21 8. Debrecen 19 8 5 6 33-30 21 9. Ózd 19 7 5 7 25-24 19 10. K.-ibarcikia 19 6 7 6 26-26 19 11. Diósgyőr* 10 8 6 5 34-29 18 12. Baja 19 7 4 8 23-27 18 13. D.-újváros 19 6 6 7 .17-27 18 14. Met ri pond 19 6 6 7 20-20 18 15. N.-kanizsa 19 5 5 9 26-36 15 16. Keszthely 19 0 2 11« 22-23 14 17. Bakony V. 19 4 5 10 17-32 13 18. Szék szánd 10 3 7 9 17-33 13 19. Bauxitb. 19 3 4 12 18-38 10 20. 22. Vollán 19 2 4 13 24-50 8 Megjegyzés: * = a Nyíregyházától és a Diósgyőrtől 4—4 büntetőpont levonva. Tudja-e...? . . . hogy az NB II-ben a bajnokság helyezési sorrendjét a bajnoki mérkőzéseken megszerzett pontok összege határozza meg. Azonos pontszám esetén az egymás elleti játszott bajnoki mérközés(ek) pont- és gólkülönbsége dönti el a helyezést. Ennek egyezősége esetén az a csapat kerül előbbre, amelyik több gólt ért el. ... hogy a mérkőzéseken a közönség magatartásáért a rendező sportegyesület, a játékosokért a vezető edző, a játékszabályok maradéktalan betartásáért a játékvezető a felelős. ... hogy a bajnoki mérkőzések legkésőbbi kezdési időpontja március hónapban: 1—15. között 14.30, 16—31. között 15 óra. ... hogy a mérkőzésre kijelölt vezető bíró kizárólagos jogköre annak megállapítása, hogy a játéktér és felszerelése a mérkőzés kitűzött idejében játékra alkalmas-e vagy sem. ... hogy a belkereskedelmi miniszter 19/1977. (XI. 20.) BkM számú rendelete megtiltotta a sportpályákon bajnoki-, kupa-, valamint nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a befejezést követő egy óráig terjedő időszakban a szeszes ital — ide értendő a sör is — árusítását. Két nappal a labdarúgó NB II tavaszi idénynyitója előtt kértük egy rövid beszélgetésre Kovács Istvánt, a Szekszárdi Dózsa vezető edzőjét. — A Komló elleni mécsesén, a Vasárnapi Dunántúli Napló Kupán a döntő második félideje azt bizonyította, mintha a Dózsa együttese korábban elfáradt volna, mint alacsonyabb osztályú ellenfele. Mi a véleménye csapata erőnléti állapotáról? — A kupadöntőn látottak kissé csalóka képet tárhattak a nézők elé. Részben, mert sorozatmérkőzéseket játszottunk, így külön-külön egyikre sem készültünk speciálisan. Másrészt pedig nincs abban semmi különös, ha az óriási mennyiségű edzésmunka után fáradtnak látszottak játékosaink. — Hogyan ítéli meg a téli alapozást? — Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a lehetőségekhez képest az erőnléti munkát becsülettel elvégeztük. Január 3-tól február 16-ig napközis rendszerben, napi két gyakorlással készültünk Szekszárdon. A nagy havazás következtében nem állt rendelkezésünkre olyan pálya, amelyen a technikai, illetve a taktikai elképzeléseinket gyakorolhattuk volna. Úgyszintén hiányzott a tornaterem is, hiszen a felkészülés időszakában összesen kétszer volt lehetőségünk a tanítóképző főiskola torna- csarnokában edzeni. Mindent egybevetve: fizikálisán jónak, technikailag és taktikailag hiányosnak minősíthető felkészülésünk. — A bajnoki rajtig összesen 16 előkészületi, kupameccsen léptek pályára. Sokaknak szemet szúr, hogy ezeken a találkozókon szinte állandó jelleggel más-más összetételben küldte pályára együttesét. Miért? — A csapatkeresés jegyében zajlottak az előkészületi és kupameccseink. Ezt több dolog is indokolta. Elsődlegesen az, hogy kíváncsi voltam: ki mire képes adott esetben egy másik poszton, illetve, ifjúsági játékosaink miként tudnak beilleszkedni egy esetleges beugrást követően. Az alapozás kezdetén ugyanis még volt egy 17 tagú keretem. Közülük Dienes, Hujber, Nagy és a menet közben Soltvadkertről igazolt Szűcs végig velünk alapozott, de február végén bevonultak katonának. — Pedig eddig sem dúskáltak játékosokban... — Nem bizony. A most eltávozott négy labdarúgó tovább növeli gondjainkat. Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy Horváth László csatár porcműtétje után csak február 26-án jelentkezett először edzésre. A március 3-i tavaszi rajtnál így aztán 14 felnőtt játékosra számíthatok. — A 18. helyen zárták az őszi évadot. Amelyik csapat ezen a helyen végez, az kiesik. Mit remél csapatától a bajnokság második felvonásában? — Egyértelmű a célunk: 20—22 pont tavaszi megszerzésével biztosítani bentma- radásunkat! Azzal együtt is, hogy a szakosztályunk feltételrendszerében bőven van még javítanivaló. Amennyiben nem jön közbe sérülés- hullám, akkor a megmaradt játékosállományt is képesnek tartom arra, hogy ezt a nem könnyű feladatot eredményesen megoldja. Nem titok: keressük az erősítés lehetőségét is. A katonai szolgálatát teljesítő Kiss János várhatóan vasárnap már rendelkezésünkre áll. Edzettségi állapotát nem ismerem, hiszen nem velünk alapozott. — Mi a helyzet Kovács Bélával, aki az edzőmecs- cseken csak elvétve szerepelt a csapatban? — Kovács Béla a rendőr- tiszti főiskola hallgatója. Január—február a főiskolákon a félévi vizsgák időszaka volt. Ezért hiányzott Béla többször is. — Hujber távozásával ki lesz az utód a kapuban? — Ifjúsági kapusunk, Holler Lajos. — Hogyan illeszkedik az együttesbe Karácsonyi? — Tudása alapján helye lehet csapatunkban. Ehhez elszántabb hozzáállásra, szorgalmasabb edzésmunkára van szüksége. Mi biztosítjuk számára az NB-s szereplés lehetőségét, személy szerint bízom benne, hogy ezzel Karácsonyi nem él vissza. — Eldőlt már, hogy melyik pályán rendezik a tavaszi idénynyitót? — Nem. Bár hét közben a stadion játéktere kivételével letolták a havat a pályákról, alul azonban jeges a talaj. Napközben olvad, éjszaka fagy, így korcsolyázásra inkább alkalmasak a játékterek, mint a focira. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a megfelelő pálya biztosítása érdekében, de a végső döntést az időjárás mondja ki. így látja a főtitkár A közös összefogás segíthet Dr. Szűcs László, a Tolna megyei Labdarúgó Szövetség főtitkára a Szekszárdi Dózsa labdarúgójaként fejezte be egykoron aktív sportpályafutását. Most, mi tagadás, jogos aggodalommal várja az NB II tavaszi évadnyitóját, hiszen a lilá-fe- hérek kieső helyről folytathatják szereplésüket a sportág második vonalában. — Még egy nap, s felharsan a sípszó, hogy elindítsa a labdát az első 90 perces útjára, megkezdődik az NB Il-es csapatok tavaszi pont- vadászata. A szurkolók újra körülállják a pályákat. Reménykedve, hogy kedvenceiktől végre azt kapják, amit várnak, sőt joggal elvárnak. Azt, hogy szép akciókkal, remekbeszabott gólokkal és mindenekelőtt pontokat érő győzelmekkel örvendeztessék meg őket, feledtetve ezzel is hétköznapok gondjait. A szurkoló és a szakvezető számára minden szezonkezdet új reményt hoz, mert megújulást vár kedvenc csapatától. Vajon mi, szekszárdi szurkolók és szakvezetők reménykedhetünk-e abban, hogy megyénk egyetlen NB-s labdarúgócsapata, a Szekszárdi Dózsa a tavaszi szezonban lelkes, odaadó és eredményes játékával megörvendeztet bennünket, feledtetve az őszi sikertelen szereplést? Nem kell-e vajon a most következő labdarúgóévadot úgy zárnunk, hogy csapatunk hosszú idő után búcsút mond az NB II-nek? Lehet, hogy megyénk lesz az egyetlen megye az országban, ahol a Nemzeti Bajnokság első, illetve második osztályában egyetlen labdarúgócsapat sem szerepel ? — Az előjelek, sajnos nem a legbiztatóbbak. A lila-fehérek tavaszi rajtra történt felkészülése — bár kívülről zavartalannak látszott — véleményem szerint nem a legmegnyugtatóbban sikerült. Az együttes játékosállománya — annak ellenére, hogy erre feltétlenül szükség lett volna — nem frissült fel. Ráadásul egyik-másik, kulcsembernek számító labdarúgó alapozása sem volt teljesen zavartalan. Mindehhez hozzávesszük, hogy időközben négy játékos bevonult katonának, akkor az együttes helyzete egyáltalán nem mondható megnyugtatónak a tavaszi rajt előtt. — Azt hiszem, nem volna most értelme azon vitatkozni, hogy kinek, kiknek a mulasztása vezetett oda, hogy a pár éve még az NB II közép-, illetve élmezőnyéhez tartozó szekszárdi csapat most, az 1984—85-ös bajnoki év tavaszi rajtján ilyen reménytelen helyzetbe jutott. Megítélésem szerint most közös összefogásra van szükség! A csapatot szerető, sorsáért aggódó valamennyi Tolna megyei szurkoló, a csapatáért felelős valameny- nyi vezető feladata és kötelessége, hogy tőle telhetőén mindent megtegyen azért, hogy a Dózsa meghosszabbítsa NB Il-es tagságát. AnDr. Szűcs László nak érdekében, hogy a következő években is felzúghasson a „Hajrá, Szekszárdi” biztatás a lelátókról. — A játékosok és a csapatot közvetlenül irányító szakvezető felé pedig elvárás, hogy a tavaszi szezonban a pályán és a pályán kívül egyaránt valamennyien tegyenek meg mindent az őszinél jobb szereplés érdekében lelkes, csupa szív játékukkal nyerjék meg a közönség szimpátiáját, kíséreljék meg a sokak szerint már szinte teljesen reménytelennek tűnő bentmaradás kiharcolását — mondta nyilatkozatában a főtitkár. Ki mit vár a Dózsa csapatától? Völgyesi Mátyás, a Dombóvári VMSE labdarúgószakosztályának elnökségi tagja: — A magam részéről feltétlenül bentmaradást várok a Szekszárdi Dózsa csapatától, hiszen ezt kívánja a megye egyetemes sportérdeke, továbbá nekik szorít megyénk labdarúgást szerető szurkolótábora is. Ha felkészülésük lelkiismeretes volt, akkor van annyi a csapatban, hogy meghosszabbítsa NB Il-es tagságát. Ősszel három mérkőzésüket láttam, állítom, hogy többre képes a gárda, mint amit a bajnoki táblázaton elfoglalt helyezése mutat. Megítélésem szerint főleg támadójátékban kell javulniuk. Középpályás soruk nem kellő hatékonysággal támogatja a csatársort. A tavasszal feltétlenül azon kell munkálkodnia Kovács István vezető edzőnek, hogy gólképesebbé váljanak. A magam részéről például szívesen látnám Kovács Bélát a támadósorban. Azt várom továbbá tavasszal a játékosok nevében is, hogy a nézők a szidalmazás helyett lelkes buzdításukkal segítsék át a lila-fehéreket a holtpontokon. Czencz Imre, a bátaszéki malom üzemvezetője: — Szurkolói elfogultságom természetesen azt diktálja, hogy jobb lesz tavasszal a Szekszárdi Dózsa! Ezt jó értelemben mondom, hiszen a szurkolás a labdarúgás íze-za- mata, a meglepetés pedig az izgalma, s a játék végül is a szépsége — de marad a realitás, ez pedig az eredmény. Az őszi eredmény utón pedig nagy-nagy optimizmus kell a tavaszi „feltámadás” várásához. Bár a Kovács—Teszler szakvezetőduó edzésvezetését korszerűnek ítélem és a játékosok zömének a hozzáállása is megfelelő — mégis nagy bravúrnak tekinteném az általam is remélt bentmaradást az NB II-ben. Véleményem szerint sürgősen el kellene már dönteni: kell-e egyáltalán Szekszárdnak, Tolna megyének NB Il-es labdarúgócsapat. Ha igen, akkor annak megfelelő menedzselés szükséges nemcsak a fizetett, hanem a társadalmi sportköri vezetés részéről is. Dr. Gscheidt Mátyás, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója: — Úgy gondolom, hogy Tolna megye labdarúgó közvéleménye nagy várakozással tekint a hét végén folytatódó NB Il-es bajnokság elé. Az elmúlt évek során sok-sok mérkőzést látva, mintha a labdarúgás színvonala csökkent volna megyénkben. Ez a megálla- nításom akkor is helytálló, ha az NB Il-es csapatunk, a Szekszárdi Dózsa, illetve a területi bajnokságban szereplő csapatok szereplését és játéktudását egy korábbi időszakkal, vagy a szomszédos megyék hasonló osztályú csapataival hasonlítjuk ösz- sze. Megyénk labdarúgásának a színvonala a jövőben is a Szekszárdi Dózsa szereplésétől, illetve a klub szakosztályában folyó munkájától függ. Ugyanis tervVölgyesi Mátyás szerű és szakmai szempontból is szinte kifogástalan a lila-fehéreknél az utánpótlás nevelése. Jelenleg a megye számtalan csapatában található volt dózsás játékos. Tehát a klub az utánpótlás-nevelés legnagyobb megyei bázisa. A Dózsa őszi szereplése bizony nem kényeztette el a sportág szurkolóit. Ismerve azonban a játékosok képességét, a végzett alapos szakmai munkát, valamint a szakvezetés hozzáértését szinte biztosra veszem, hogy a bentmaradáshoz szükséges pontokat a csapat begyűjti tavasszal. Ha egy együttes igényli szurkolóinak a biztatását, segítségét, akkor most Szekszárdon erre igazán nagy szükség lesz. Az NB Il-es csapat esetleges gyenge szereplése — amire gondolni is rossz — a megye labdarúgásában rendkívül nagyfokú visszaesést jelentene. Éppen ezért úgy érzem, hogy nemcsak a megye- székhely szurkolói, hanem Tolna megye sportközvéleménye egyformán várják, igénylik a dózsások eredményes tavaszi szereplését. Sípszó előtt Szekszárdi Dózsa—Váci Izzó MTE: 14.30 óra. V.: Molnár L. Kovács István: — A tavaszi rajtnál mindjárt egy „nagy halat” fogunk ki: a feljutásra esélyesek egyikét, az őszi idény sikercsapatát, a Vázi Izzó MTE-t. Nagyon nehéz 90 perc vár ránk pálya- választóként is, pedig jócskán van adósságunk velük szemben az őszi 4-0-ás vereségért. Mindezek ellenére mindent megteszünk a sikeres rajt érdekében. Ahhoz, hogy bentmaradási célkitűzésünk realizálódjon, elsősorban a hazai mérkőzéseken kellene ponterősen szerepelnünk tavasszal. Számítunk közönségünk hathatós segítségére. Arra, hogy lelkes buzdításukkal átsegítik játékosainkat a nehéz másfél óra holtpontjain. Miután ellenfelünk várhatóan a kétcsatáros formációt választja, így nálunk is módosul a felállási hadrend. Hét közben négy játékosunk — Hujber, Nagy, Dienes és Szűcs — bevonult katonának, Weitner II lázas betegként ágynak dőlt, Lauer viszont felgyógyult sérüléséből. — Horváth I. — Szabó, Hahn, Somodi — Kniesz, Varga, Weitner II, Megyeri — Tóth vagy Lauer, Kovács B., Suba. Kispadosok: Holler, Karácsonyi, Weitner I, Kiss, Boros. Az oldalt írta és összeállította: Fekete László Tavasszal nagy szükség lesz a közönség buzdítására