Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 70. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. március 25., hétfő A Maiyar Szocialista Mnnkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt felaóatairál Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése (A rövidített beszámolót és Jelentőst lapunk 3-4S-6-7. oldalán közöljük) flz alkoto munka kongresszusa agy jelentőségű, mindnyájunk életét befolyásoló esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását pártunk XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép érdeklődéssel várja: hogyan értékeli a kongresszus az elmúlt öt év munkáját, tapasztalatait, és miképpen jelöli meg a szocialista építés további feladatait. A mérlegkészítést megkönnyíti az irányelvekről kibontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt legjobban foglalkoztató témák, amelyekben az eligazítást, a megoldást a kongresszustól várják. A párttagokkal folytatott párbeszéd megerősítette, kiegészítette, árnyalta, vagy némiképp módosította az irányelvekben még vázlatosan megfogalmazott megállapításokat, fenntartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb ismeretében hozza meg döntéseit. Nagyon sok és sokféle vélemény, helyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek vitájában. Két kérdésben azonban egyértelműen általánosítható igény nyilvánult meg. Az egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összpontosítsa továbbra is a társadalom erőfeszítéseit a szocializmus felépítésének feladataira. Ezt kiegészítette a másik általános óhaj, mely bírálati elemet is tartalmaz: következetesebben követelje meg a kongresszus mindenekelőtt az állami, párt- és tömegszervezeti tisztségekben dolgozó kommunistáktól azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyek a fő irányvonal érvényesítését szolgálják. A közvélemény érdeklődése elsősorban a gazdasági kérdések felé fordul. Ez érthető, hiszen a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és külső feltételek közt folyik, s ennek hatása a mindennapok gyakorlatában érzékelhető. Az extenzív növekedés már kimerült tartalékai helyett az intenzív fejlődés, a minőségi munka új módszereit, lehetőségeit kell feltárnunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a kedvezőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem csekély eredményeket könyvelhet el. A XII. pártkongresszus határozatának eleget téve, megőriztük népgazdaságunk stabilitását, az ország nemzetközi fizetőképességét, és a belső egyensúly javításához is tettünk, ha nem is elég következetes és kielégítő lépéseket. Az életszínvonal megőrzésére tett erőfeszítéseink sem voltak hiábavalóak, jóllehet, a XII. pártkongresz- szus határozatának ezt a követelményét nem minden rétegre kiterjedően, hanem társadalmi méretekben tudtuk teljesíteni. Éppen ezekre az eredményekre építve, most a párt úgy értékeli országunk, társadalmunk helyzetét — tanúsítják a kongresszusi irányelvek —, hogy az öt év-előttinél valamivel többet tűzhetünk ki célul: a gazdasági növekedés olyan élénkítését, amely erőteljesebben javítja a népgazdaság külső és belső egyensúlyát, gyorsítja a termelés- és a termékszerkezeti változásokat, megalapozza a nemzeti jövedelem növelését. az életszínvonal érzékelhető emelését. Megvannak a reális feltételei egy ilyen, nem kis horderejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott országos vita, felelősségteljes elemzés alapján a kongresszus minden bizonnyal pozitív választ ad a kérdésre, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tennivalókat. Tömören összegezve, az irányelvekben ez így szól: fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlődés követelményeit a gazdálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az ipartól igényel az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig viszonylag kevesebb eredménnyel járult hozzá a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. Konkrétabb, határozottabb intézkedésekre van szükség a korszerű, minőségben a világpiacon is helytálló termékek gyártásához. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi viszonylatban is számottevő eredményekkel bizonyította mezőgazdaságunk, élelmiszer- gazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gazdálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodásra — állapították meg a kongresszusi irányelvek. Kiegészül ez az elismerő értékelés azzal a fontos kritikai elemzéssel és útmutatással, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk világpiaci pozíciói megőrzéséhez nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés gyorsítása, a magas termelési költségek leszorítása. Minden bizonnyal a termelés és gazdálkodás eredményeinek függvényében siói majd a kongresszus az életszínvonal emelésének szükségességéről, lehetőségeiről, 1 feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párttagság, de mondhatjuk, az egész közvélemény a munka szerinti elosztás fokozott érvényesítését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmények közti különbségeket. Választ ad majd a kongresszus arra a széles körben kinyilvánított erőteljes óhaj- ra, hogy a jövedelemszerzésben a fő mun- ^ kaidő teljesítménye legyen a döntő. A í munka szerinti elosztás helyeslésében pe- í dig az a követelmény is benne van, hogy megfelelő gazdasági, törvényességi, pénz- ügyi szabályozásra késztetve az állami szerveket, a kongresszus szabjon gátat az ? ügyeskedésnek, a csalással, vesztegetéssel, j üzérkedéssel való jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szemben az a > követelmény, hogy fokozottan vegye figye- . lembe a társadalmi igazságosság elvét és a ; rászorultságot. Mivel a szocialista ellátás céljára fordítható összegek gyors növelé- J; sére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló | anyagiakat a legfontosabb területekre szükséges koncentrálni. Az országos vita ; ilyen területként emelte ki a gyermekneve- lés terheinek könnyítését, a családalapító fiatalok lakáshoz juttatásának feladatait, és a nyugdíjasok helyzetének érzékelhető ; javítását. Hathatós lépéseket várnak a párttagok a közgondolkozással, a szocialista tudat és erkölcs formálásával összefüggő teendők kialakításában. Elsősorban az ideológiai í munka erőteljes kibontakoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse ! a világban végbemenő változások megértését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések megválaszolását, a világnézetünktől idegen eszmék elutasítását. Csak az elméletileg igényes válaszok adhatnak biztonságot a párttagoknak ahhoz, hogy helyesen képviseljék a szocialista eszméket. s megnyerjék környezetüket is a párt politikájának elfogadásához, követéséhez és védelméhez.------- supán néhány gondolatot emeltünk C k i a kongresszusnak a társadalom, a ' gazdaság, a tudomány, a művészet, § .... ;j s nem utolsósorban a pártélet, a mozgalmi munka kérdéseit átfogó témaköréből. Csak egy kis részletét villantottuk fel annak az alkotó munkának, amely a következő napokban a kongresszus küldötteire vár. Köszöntjük pártunk, népünk e nagy fontosságú eseményét, és kívánjuk, hogy a tanácskozás eredményesen végezze felelősségteljes munkáját mindnyájunk javára. E lutaztak a Tolna megyei küldöttek és meghívottak Tegnap délben a megyei pártbizottság székháza elől indult az az autóbusz, amellyel elutaztak az MSZMP XIII. kongresszusára azok a Tolna megyeiek, akik küldöttként, illetve meghívottként vesznek részt a párt legmagasabb fórumának munkájában. Kommunista műszakok megyénk üzemeiben Szerte az országban, így megyénk üzemeiben is több üzemben munkával telt a szombat és a vasárnap. Az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére kommunista műszakot tartottlak a gyárak, vállalatok, szövetkezetek. A dolgozó kollektívák mindenütt kedvezően fogadták a kongresszusi versenyre vonatkozó felhívásokat, s jelentős felajánlásokat tettek a 40. évforduló tiszteletére. Sok helyen döntöttek úgy, hogy a kongresszusi munkaversenyt az egész esztendőben folytatják. Elismerésre méltó, hogy a szocialista brigádszervezetben nem dolgozók is részt vesznek a kommunista műszakokon. Az elmúlt hét végén — s több helyen a következőn is — kommunista műszakokat tartottak, illetve tartanak, melyben jórészt a termeléscentrikusság dominál. Az e napok munkabérét a dolgozók sokféle célra ajánlották fel. Voltak, akik munkahelyükről nyugdíjba vonultak támogatására fordítják a pénzt, másutt gyermekintézmények létesítését kívánják segíteni, s vannak, akik lakóhelyük községpolitikai céljainak megvalósítására fordítják a kommunista műszakok többletbevételét. Megyénkben — eddigi ismereteink szerint — a vállalatok, szocialista brigádok több mint kétszázmillió forint többletvállalást tettek a ma kezdődő XIII. párt- kongresszus tiszteletére, ezen belül pedig igen jelentősek a kongresszus tiszteletére szervezett kommunista műszakok is. Megyénk kollektívái a kommunista műszakokban közel 183 ezer munkaóra ledolgozását vállalták. A hét végén sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemekben nemigen tudtak kommunista műszakot tartani, hiszen a korábbi rossz, csapadékos időjárás még most sem engedte a gépeket a földekre. Több helyen mondták el, hogy remélik, a jövő hét végén már lehet dolgozni a földeken, s pótolni az elmaradt munkát, mely meglehetősen összetorlódott. Szombaton és vasárnap lapunk munkatársai is járták a megyét, s az üzemekben — Nagymánoki Brikettgyár, Bonyhádi Zománc- árugyár, Dombóvári Kesztyűgyár, Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet, Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi üzeme, tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet és a kajdacsi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — folyó kommunista műszakokról készítettek összeállítást, melyet lapunk 9. oldalán olvashatnak.
