Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
XXXV. évfolyam, 63. szám ÁKA: 2,20 Ft 1985. március 16., szombat Mai számunkból TERVEN FELÜL 12 EZER TONNA BRIKETT (7. old.) vAsArcsarnokok Es CSEMEGEBOLTOK AZ NDK-BAN (9. old.) REMEKMŰVEK A FRANCIA „NAGY SZAZADBÓL” (11. old.) ARCOK A PARTÉRTEKEZLETEN (5. old.) Szárnyaló képzelet, teremtő munka A jó hangulatú megbeszélésen üzemi, községi, szövetkezeti párttitkárok tárták egymás elé ügyes-bajos dolgaikat. Egyikük, aki 16 éve áll nagyközsége párt- szervezetének élén, új elképzeléseiről vallott. Hogyan lehetne gondjaikat leküzdve, továbblépniük? Hogyan tudhatnának a már lerakott anyagi és eszmei alapokon színesebb, tartalmasabb életet teremteni? A titkár elmondta magáról, hogy fantáziája gyakran elragadja. Lehetőségeiknél talán színesebb, tágasabb világot képzel maga köré, s emiatt nemegyszer nevezték már álmodozónak. Nem szégyenli álmait, hiszen azok nélkül nem tudna maga elé merész célokat kitűzni az alkotó, teremtő ember. Marx vagy Lenin lelki szemei előtt talán nem rajzolódott ki az új világ képe, amelyet a dolgozó emberek számára megálmodtak? Képzeletében ő is részletesen kidolgoz, mondhatni megálmodik minden lépést, amit tenni szándékozik, amivel előbbre viheti a maga kis világát. Így rajzolta meg az emberek mai és holnapi igényeire gondolva, először csak képzeletben községe úthálózatát, a törpe- vízmüvet, a művelődési házat, a strandfürdőt, az öregek napközijét. Jól tudta, hogy mire vállalkozik. Hogy csak roppant erőfeszítések és tömérdek munka, a közösség aprajának-nagyjának helyeslése és közreműködése árán valósulhat meg a sok álom egy-egy részlete is. Ezért próbát tett, amint mondja, „házalni” kezdett álmaival. S mind világosabban és növekvő örömmel tapasztalta, hogy a hasznos, a képzeletet felgyújtó ígéretes ólmok kelendő portékának számítanak az emberek között. Tapasztalta, hogy a jobbat, a többet ígérőt mások is akarják, arról mások is álmodoznak. Konkrét tervekké sűrűsödő elképzelései tehát közös vágyakat fogalmaztak meg, a község lakóinak többsége magáénak érezte a meginduló építkezéseket, megszavazta hozzá a bizalmat, és a szükséges segítséget is. S ahogy ez már lenni szokott, a reális álmok és a felbuzduló tettvágy a felsőbbség tetszését is megnyerték, s így a nagyobb közösség támogatása is biztosítva volt. Tizenhat év alatt a titkár sok szép álma megvalósult, együtt a gondjaira bízott emberek álmaival. Mert arra is rádöbbent, hogy a vezető álmai csak akkor érnek valamit, ha azokat mások is vállalják, ha a környezet képzelőerejét is megtermékenyítik. Náluk — amint jóleső érzéssel elmondhatta — a keret most már készen áll, csak azt kell közösen megálmodniok, hogyan lehet a roppant gondok és erőfeszítések által megteremtett művelődési otthont, a könyvtárat vagy éppen az öregek otthonát, és közös életük többi porondját is minél bensőségesebben, otthonosabban, hasznosabban belakni, korszerű tartalommal és emberséggel feltölteni. Ez a felszólalás felvillanyozta az értekezlet többi résztvevőinek képzelőerejét is. A következő hozzászóló mindjárt azzal kezdte, hogy az álmodozás, a képzelet csapongása neki is sajátja, de azt ma mór megpróbálja realizmussal társítani. Az okos ember — mondotta — házépítés előtt, meglehet, kacsalábon álló palotáról álmodik, de tervkészítéskor, a részletek kidolgozása idején már nem csupán vágyait, hanem a rendelkezésre álló pénzt, erőt, lehetőségeket és a nagyzolástól mentes szükségleteket is figyelembe veszi. így álmodta meg ő is az új négytantermes iskolát, amely a tanítás körülményeinek katasztrofális állapotát szüntette meg falujukban. Nem restellte bevallani, hogy őt bizony kezdetben igencsak elragadta volna a képzelete, hiszen nagyobb, tágasabb iskoláról, korszerű tornateremről is álmodott. Az igazgató és a tantestület tagjai rántották vissza a valóság talajára, közösen állapították meg az építkezés szükséges és lehetséges mértékét, amit a felsőbb szervek is jóváhagytak. S amely — mivel jórészt maguk erejéből építkeztek — nem haladta meg a szívvel-lélekkel melléjük szegődő falu- közösség erejét sem. A szövetkezeti párttitkár nagy derültség közben beszélte el, hogyan nevezte őt és a vele együtt tartó elnököt a falu népe fantasztának, nagyralátónak és minden, más egyébnek, mielőtt az új sertésfarm építésébe bele- kezdtek volna. Alumíniumváros a sertéseknek! — há- borogtak a tagok. Amikor a lakásokban még folyóvíz sincsen, és az utcában térdig ér a sár. Vajon ki kezeli majd a bonyolult szerkezeteket, ki teremti elő a takarmányt, s miből fizetik ki az építkezés költségeit? Ma, amikor a telep már hírt, elismerést vívott ki magának, és egyéb jó vállalkozások is segítik a közös boldogulást, senki nem nevezi náluk képzelődőnek. üres álmodozónak azt, aki akar és mer valami újat, 'jobbat. A példákat hosszan sorolhatnánk, — amint azt a megbeszélés résztvevői is tették. — Hiszen minden megszépült városunk, minden megújuló falu vezetőinek és lakosságának álmairól, teremtő akaratáról tanúskodik, Azokról a reális álmokról, amelyek nélkül — az egyik felszólaló szerint — elképzelhetetlen a vállalkozókedv, a kezdeményezés, a közösség összefogása, a jó célok megmutatása és elfogadtatása. így álmodtuk meg, építettük fel, és rendeztük be közösen. vezetők, dolgozó emberek négy évtized során a szocialista új hazát. A szárnyaló képzelet, a józan ész és a teremtő munka erejével. Jól esik kimondani, hogy a közös mű — álmaink jóvoltából is — most szebb és tágasabb, mint azt negyven évvel ezelőtt remélni mertük volna. KÉKESDI GYULA Forradalmi ifjúsági napok Koszorúzások, megemlékezések, színes programok március 15-én A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményére, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékeztek pénteken országszerte. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az idősebbek tízezrei koszorúzási ünnepségeken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a történelmünket alakító forradalmár elődök emlékének. Budapesten az ünnep reggelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit; majd felcsendült a Szózat. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlétében — a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A 137 esztendővel ezelőtti események történelmi színhelyén 1848-as dalok, indulók csendültek fel. Az ünnepség elnökségében ott volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszervezetek, feg, . c-rrs orőv- és testületek számos vezetője. A Himnusz hangjait követően az elnöklő Garam- völgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Ernőd Péter a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. * A szemerkélő, majd időnként meg-megszűnő eső ellenére is sok fiatal — óvodásak, általános iskolások, középfokú tanintézetek tanulói — gyűlt össze tegnap Szekszárdon, a Béla téren, hogy tisztelegjen az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emlékműve előtt és részese legyen a forradalmi ifjúsági napok keretében megrendezendő megyei diáknapoknak. A megnyitó ünnepségen részt vett Szabó Géza, a Szekszárd városi pártbizottság első titkára és István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Pontban fél 11-kor lépett a mikrofon elé Rácz László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára, hogy megtartsa ünnepi megnyitó beszédét. Bevezetőben elmondotta: — Hazánkban a tavasz történelmünk három nagy ünnepével köszönt ránk évről évre. Mindhárom évforduló a magyar nemzeti és társadalmi megújulás forradalmi időszakát jelöli. E három nagy történelmi sorsforduló előtt tisztelgünk minden évben a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával, amelyben a megemlékezések, politikai akciók, vetélkedők egyaránt helyet kapnak. A KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára ezután az 1848—49-es forradalom és szabadságharc jelentőségéről, példaadó szerepéről szólt, majd a ma feladatait emelte ki, mondván: — „Ahhoz, hogy töretlenül haladjunk az eddig megtett úton, mindenekelőtt béke kell... Óvnunk, védenünk kell történelmi vívmányainkat, a szocializmus építésében elért eredményeinket, különösen most, amikor a béke ellenségei jelentős mértékben aktivizálódtak, s számos veszély fenyegeti a világ békés fejlődését. Nekünk ma azért kell felemelnünk szavunkat, hogy az emberiség erőfeszítései ne a fegyverkezést, hanem a társadalmi haladást szolgálják. Ehhez a harchoz mutatnak utat a három tavaszi történelmi esemény — március 15., március 21., és április 4. — tanulságai, tapasztalatai is. Rácz László ezután a már hagyománnyá vált, két évenként megrendezendő diáknapok, valamint az ezzel egy időben folyó honvédelmi öt(Folytatás a 2. oldalon.) A szekszárdi városi pártbizottság, valamint a városi tanács koszorúját Varjas János és Ferincz János helyezte el. Karpov a genfi tárgyalások céljáról Viktor Karpov, az atom- és űrfegyverek kérdéséről kedden megkezdődött nagyhatalmi tárgyalások szovjet küldöttségének vezetője csütörtökön Genfben Romes Csandrával, a Réke-világta- nács elnökével találkozott. A találkozón jelen voltak a szovjet küldöttség más tárgyalásvezetői is. Karpov tájékoztatta a BVT elnökét a Szovjetuniónak a genfi tárgyalásokról kialakított álláspontjáról. A tárgyalások célja az űrfegyverkezés megakadályozását és a fegyverkezési hajsza megszüntetését célzó hatékony intézkedések kidolgozása, figyelembe véve azt a végső célt, hogy a nukleáris fegyvereket mindenütt teljesen felszámolják. Karpov hangsúlyozta: a szovjet fél alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy szigorúan betartsák azt a megállapodást, miszerint a tárgyalások tárgyát képező kozmikus és nukleáris fegyverek kérdéskörét összefüggéseiben vizsgálják és hozzanak róluk döntést. A Reuter jelentése szerint az új-delhi leszerelési felhívást aláíró hat ország genfi képviselői csütörtökön az amerikai küldöttségvezetővel találkoztak. A „hatok” nevében a svéd Máj Britt Theorin átnyújtotta Max Kampelmannak azt az írásos felhívást, amely a két tárgyaló felet arra szólítja fel, hogy mielőbb érjenek el lényegi eredményeket a tárgyalásokon. A felhívás szerint a „hatok” nagy jelentőséget tulajdonítanak a tárgyalások bejelentett cél-, jainak. A Svédország, India, Argentína, Görögország, Mexikó és Tanzánia képviselői hétfőn Viktor Karpov- val, a szovjet küldöttség vezetőjével kívánnak találkozni. Gorbacsov fogadta Fuva Tecuzót Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában találkozott Fuva Tecuzóval, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének elnökével. A megbeszélésen mindkét részről hangoztatták annak a megállapodásnak a jelentőségét, amit tavaly decemberben írták alá a két párt együttműködéséről a nukleáris háború elhárításáért, a nukleáris fegyverek teljes betiltásáért és megsemmisítéséért folytatott küzdelemben.
