Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

6 NÉPÚJSÁG 1985. március 14. Kézilabda Téli Kupa Vasárnap már helyosztók Bátaszéken nyolc mérkő­zéssel folytatódott a kézilab­da Téli Kupa küzdelemsoro­zata. Ebben a fordulóban sem volt hiány a gólokban, a meglepetésék azonban ez­úttal elmaradtak. A női csa­patok mezőnyében két talál­kozóra került sor, mindket­tőt a Simontornyai BTC ját­szotta. A bőrgyáriak a Szed­res ellen 18-13-ra nyertek, míg az NB Il-es Tolnai VL együttesétől 22-14-es veresé­get szenvedtek. A férfiak mezőnyében rendkívül szoros küzdelmet hozott a Komlói Bányász if­júsági csapatának találkozó­ja a dunaföldváriak NB II- ben szereplő gárdája ellen. Végül a földváriak 26-24-re győztek. A Padd is két gól­lal, 21-19-re nyert a Nagy- mányok elleni találkozón. Az NB II-be újoncként fel­került Hőgyészi HSC viszont ontotta a gólokat. A Dombó­vári Kesztyű ellen 42-13-ra, a Fadd ellen pedig 32-15-re nyert a textiles csapat. Tar­talék együttesük viszont 19-17-re vesztett a szedresi- ek elleni mérkőzésen. A Du- naföldvár második csapata ugyanakkor 23-13-ra verte Dombóvári Március 17-én, vasárnap a férficsapatok már helyosztó­kat játszanak a bátaszéki tornacsarnokban. A helyosz­tók sorsolása: 13 órakor Hő­gyészi HSC I—Dunaföldvári Spartacus I, 14 órakor Du- naföldvár I—I. csoport má­sodik helyezettje. 15 órakor Dombóvár—Hőgyész II, 16 órakor I. csoport második helyezettje—Komló. Kilenc szakosztály, 300 sportoló ban szerepelnek, a tehetsé­ges fiatalok felkutatása a cél. A kajak-kenu szakosztály 1984. évi munkájával elége­detlen volt az egyesületi ve­zetés, ezért nem hosszabbí­tották meg az edző szerző­dését. Az idei esztendőt új­jászervezett szakosztályi ve­zetéssel kezdték. A motor­csónak szakosztályuk tavaly megalapozta létjogosultságát, harmadszor volt házigazdája egy nemzetközi versenynek. Karateszakosztályuk fiataljai közül 32-en szereztek minő­sítést, eredményesen szere­peltek a korosztályos bajnok­ságokon. Sakkozóik és teni­szezőik a megyei bajnokság­ban indultak, teniszben kor- osztályosként helyezéseket is elértek. Végezetül az igen aktív tömegsport életről adott számot Pintér György. Az 1984. évi gazdálkodás­ról, valamint az idei költ- ~ »égvetési tervről adott tájé­koztatót követően Körösi Im­re a számvizsgáló bizottság jelentését ismertette a kül­döttközgyűléssel. Az elhang­zott beszámolók fölötti vitá­ban több szenvedélyes han­gú hozzászóló igyekezett se­gíteni az újonnan megvá­lasztásra kerülő egyesületi vezetést. Az elnöki tisztről leköszönő Jákli Péternek az OKISZ által adományozott „Kiváló társadalmi munká­ért” oklevelet nyújtott át a KISZÖV elnöksége nevében Frast Antal. Ezután egyesü­leti elnöknek dr. Pozsonyi Imrét, ügyvezető elnöknek pedig továbbra is Pintér Györgyöt választotta meg a küldöttközgyűlés. — n — Fotó: Gottvaid Szavalat, Coubertin „Öda a sporthoz” című verse nyitot­ta meg a nagyközségi tanács zsúfolásig megtelt emeleti ta­nácstermében a Dunaföldvá­ri Szövetkezeti Spartacus SE tisztújító küldöttközgyűlését. Jákli Péter, a klub társadal­mi elnöke köszöntötte ez­után a sportolókat, edzőket, egyesületi tagokat, továbbá az elnökségben helyetfoglaló vendégeket: István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Herczig Gábort, a me­gyei TSH elnökét és Szinger Ferencet, a paksi városi sportfelügyelőség osztályve­zetőjét. Az elmúlt négyéves ciklus munkájáról készült elnökségi beszámolót Pintér György ügyvezető elnök is­mertette. Elöljáróban leszögezte: — Munkánk és célunk az isko­lai testnevelés és sport fej­lesztése, hiszen az utánpót­lás-nevelés az egyesület to­vábbi fejlődésének az alap­ja. Szorosan kapcsolódik eh­hez a szabadidős sport, amelynek mind nagyobb sze­rephez kell jutnia a rendel­kezésre álló egyre több sza­bad idő hasznos és kulturált eltöltésében. Feladatunk to­vábbá a minőségi sport szin- tentartása, fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy mind­ezen feladatok megvalósítá­sa nemcsak anyagiakon, ha­nem a szemléleten, a hozzá­álláson is múlik. A bázis­szervek vezetői tudják: nem személyeknek, hanem egy ügynek, egy mozgalomnak adják a támogatást. Az elért eredményekkel, sikerekkel akár mint sportoló, akár mint szurkoló találkoznak •— egyéniségük gazdagodik, lo­kálpatriotizmusuk egészsé­gesen fejlődik. Szólt a klub szervezeti életéről, az elnökségben be­következett személyi válto­zásokról, majd az egyesület és az általános iskola, va­lamint a gimnázium közötti gyümölcsöző kapcsolatokról. Kilenc szakosztályunkban 300-an sportolnak. Az 1984. évi sportteljesítmények alap­ján elkészített megyei rang­sorban 188 ponttal a 10. he­lyen végeztek. Ezen a he­lyezésen az idén feltétlenül javítani akarnak, ennek ér­dekében a megyei felnőtt és ifjúsági kézilabda-bajnok­ságban is részt vesznek. Az ügyvezető elnök jogos büsz­keséggel elemezte a létesít­ményhelyzetet, majd áttért a szakosztályok tevékenységé­nek értékelésére. Kézilabda-együttesük az NB II-ben tavaly a bajnok­kal azonos pontszámot ért el, ám az egymás elleni mér­kőzések rosszabb gólkülönb­ségével „csak” ezüstérmesek lettek. Mindez átírta a nagy­községi hagyományt, misze­rint a népszerűségi „listán” Dunaföldváron már nem a labdarúgás vezet. Sikereik méltán szereztek hírnevet a klubnak, a nagyközségnek. Győrtől Nagykanizsáig mél­tán reprezentálták Dunaföld- várt, annak sportját. Labdarúgóik 1984 tava­szán még a kiesés elkerülé­séért küzdöttek a megyebaj- nokságban, a mostani évad félidejében viszont csupán két pont a hátrányuk a lista­vezető DVMSE-vel szemben. Atlétikai szakosztályuk után­pótlás-nevelő szakosztály, amelyben az eredményesség biztosítéka az edzői képesí­tésű szakvezető. Asztaliteni­szezőik a megyei bajnokság­Háromszáz sportoló képviseletében Az elnökség beszámolóját Pintér György ismertette Jákli Péter (balról) átveszi az OKISZ oklevelét Hazahoztuk az igazolásokat Áz öregfiúk sikere A kis Trabant szaporán falja a kilométereket, igaz, Dunaújváros még sincs a szomszédban. Nagyokat hall­gatunk. A kocsi gazdája egy futballmeccs szenvedő fő­hőse, Mercsényi Gyula, a Szekszárdi Dózsa technikai vezetője. Tizenkét éven ke­resztül hibátlanul dolgozott, most az egyszer ... Elismeri, mulasztott. Vasárnap óta nyugtatókon él, kikészültek az idegei, legszívesebben el­bújna az emberek elől. A történet már mindenki előtt ismerős. Március 10-én a labdarúgó NB II 21. for­dulójában Rákoscsabán elma­radt a 22. sz. Volán—Szek- szárd mérkőzés, mert a szek­szárdiak nem tudták bemu­tatni a játékvezetőnek lab­darúgóik igazolásait. Márpe­dig az igazolások gondozása a technikai vezető egyik kö­telme. — Hidd el, nem tudom, ho­gyan történt. Pénteken és szombaton is ellenőriztem, hogy együtt vannak-e az iga­zolások. Azokat egy barna, cipzáras mappában, egy de­geszre tömött sportszatyor tetejére tettem. Vasárnap délelőtt, az induláskor, har­madszor már nem ellenőriz­tem. A játékosok felszerelé­seit tartalmazó sportszatyrok évek óta a vidéki mérkőzé­seinkre történő utazásoknál az autóbusz alsó csomagteré­be kerülnek. Ezúttal is így tör­tént. Ütban a főváros felé, Dunaújvárosban az autós ételbárnál megálltunk, ne­gyedórás pihenőt tartottunk. Volt, aki kólát, volt, aki sü­teményt fogyasztott. Ezután tovább indultunk, s Érden ebédeltünk. Az igazolások hiányát csak Rákoscsabán, a 22. sz. Volán öltözőjében ész­leltem. A többi már ismert... Igen, az elmaradt találkozó ügyében az MLSZ fegyelmi bizottsága kedden este meg­hozta döntését: a két bajnoki pontot 3-0-as gólkülönbség­gel a fővárosi együttes javára igazolta. Nagy érvágás, hiszen ez a 90 perc kiesési rangadó lett volna, azaz tipikus négy­pontos meccs. A 22. sz. Volán még sohasem győzött a Szek- szárd ellen — csak most elő­ször. Kellemes napsütésben ka­nyarodunk a Dunaújvárosi Kohász stadionjába. A Ko­hász együttese Kiskőrösre ké­szülődik edzőmérkőzésre. A klub székházának emeletén kiderül: Korniss István, a dunaújvárosiak technikai ve­zetője is siet. Temetésre megy Budapestre. Játékosuk, Sze­pesi László édesanyjától vesz­nek végső búcsút a főváros­ban. Azért én még maraszta­lom, az igazolásokról fagga- tózom. — Kedden délután meg­csörrent irodámban a telefon. A vonal másik végén Csepecz Jutka, az Autós Ételbár egyik felszolgálója volt, aki édes­apját kereste. Mondtam, nincs itt az apu. Ekkor közölte ve­lem, hogy munkahelyére ka­tonák behozták a szekszárdi focisták igazolásait tartal­mazó barna mappát. Kiküld- tem a „csárdába” Török Kál­mánt, aki behozta ide az iga­zolásokat. Este telefonáltam Szekszárdra. Téged kereste­lek. Gyula, de nem értelek utol — néz Mercsényire. — Rákérdeztem Takácsnéra is, mondták: Budapesten van az MLSZ-ben. Ezután telefonál­tam a labdarúgó szövetségbe, üzenetet hagyva Takácsné­nak, hogy hazafelé jövet gondnokságunk portáján át­veheti az igazolásokat. Korniss István elnézést kér, de indulnia kell. Az udvaron már várja a gép­kocsi, amelynek hátsó ülésén élővirágos koszorú. Mercsényi Gyula a gondnokság ablakán keresztül átveszi a mappát, izgatottan nyitja szét. — Megvan, mind a 16 já­tékos igazolása itt van — mondja. Meg a jegyzettömb is. Abba írta volna a 22. sz. Volán el­leni 90 perc eseményeit, hogy aztán telefonon lapunknak is tudósítsa. Legalul pedig az MLSZ 1984—85. évi verseny- kiírása. Az, amelynek egyik paragrafusa értelmében teg­nap este a „kis Volán” kapta az elmaradt találkozó két pontját. Elbúcsúzunk a Ko­hász SE vezetőitől, irány a 6-os fő közlekedési út mellet­ti Autós Ételbár. Csepecz Jutkát keressük. Munkatárs­nője sajnálkozik: — Talán öt perce, hogy hazaindult, de holnap egész­napos műszakban dolgozik. Telefon a lakásra, Jutka még nem ért haza. Derrick- nek könnyű. Neki a forgató- könyvet, meg az izgalmas dialógust megírják, mi több, a rendező a szereplőket is „elővezeti”. No, de a fenébe a krimivel, meg Dériekkel, hiszen ő bűnügyben nyomoz, engem pedig csupán a kí­váncsiság hajt egy csapat 16 játékosának igazolását meg­találó személyek felé. Jócs­kán várakozunk már, amikor az üzlet vezetője közli: vár­nak bennünket a Csepeczék. Építők útja 4., harmadik emelet, 1-es ajtó. Csepecz Ferenc, a Dunaújvárosi Ko­hász egykori NB I-es csapata balhátvédjének otthonában Jutka, aztán a húga, és Cse- peezné fogad. — Ne kérjen elnézést, nem zavar bennünket — mondja Jutka. — Egyébként is ma reggel munkahelyemen, ép­pen csúcsidőben, az Esti Hír­laptól telefonon már kerestek ez ügyben. Hogy mit tudok az igazolások ügyében? Kedden délután, úgy 4 óra tájban munkahelyi főnököm közölte velem, hogy a katonák az autós parkolót szegélyező fenyves erdő szélén találtak egy barna mappát. Benne vannak a szekszárdi focisták igazolásai. Kért, hogy hívjam fel aput, aki tagja a Kohász vezetőségének, s majd segít az igazolások visszajuttatásá­ban. Telefonáltam, így kap­csoltak Korniss Pista bácsi­hoz. Ö Török Kálmán kapust küldte ki az igazolásokért. Bevallom, belepillantottam a mappába. Kerestem valami telefonszámot, amelyen vala­kit felhívhattam volna, hi­szen az üzletben hallottuk, hogy mi történt a Szekszárdi Dózsával. Kézilabdáztam, így hát tudom, hogy az igazolások nélkül a játékvezetők nem vezetik le a mérkőzéseket. Ezzel együtt, a tegnap esti fegyelmi döntést mi. itthon nem tartottuk túl szerencsés­nek. Megköszöntük az informá­ciót, hazaindultunk. A barna mappát a technikai vezető végig az ölében tartotta. Ami­kor elbúcsúzunk, még meg­jegyzi: „Majd a velem kap­csolatos fegyelmi döntésről tájékoztatlak. De jó lenne, ha még egyszer adnának egy sanszot, hogy az elkövetett hibámat jóvá tehessem.” — Fekete — Bátaszéken hat csapat részvételével második alka­lommal rendezték meg a kispályás labdarúgócsapatok Bajnokok Kupája teremtor­nát. A szekszárdi öregfiúk együttese megismételte tava­lyi eredményes szereplését, ezúttal másodszor is meg­nyerte a díszes serleget. Eredményeik: I. csoport: Szekszárdi öregfiúk—Bony- hád 5-3, Szekszárdi öregfiúk —Dombóvár 3-2, Bonyhád— Dombóvár 3-1. II. csoport: Szekszárdi Gabona, KISZ— Tolna 3-2, Szekszárdi Gabo­nák KISZ—Báíaszék 2-1, Bátaszék—Tolna 2-1. Helyosztók: az 5—6. he­lyért: Dombóvár—Tolna 2-2, hétméteresekkel a Dombó­vár győzött. A 3—4. helyért: Bátaszék—Bonyhád 5-1. Az 1—2. helyért: Szekszárdi öregfiúk—Szekszárdi Gabo­na, KISZ 4-2. A torna gólkirályi címét Török Bálint (Szekszárdi öregfiúk) szerezte meg, hét góljával. A legjobb kapus­nak Lickert Károly (Szek­szárdi öregfiúk), míg a leg­jobb mezőnyjátékosnak Tóth László (Bátaszék) bizonyult. A Bajnokok Kupája 1986. évi döntőjét Bonyhád váro­sa rendezi. BATASZÉK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1985. május 1-től 1987. december 31-ig terjedő időszakra SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI AZ ALÄBBI EGYSÉGEIT: 5. sz. szikvízüzem, Báta Vágóhíd u. 7. sz. italbolt, Alsónána, Jókai tér 5. 19. sz. vegyesbolt, Alsónána, Kossuth u. 29. 22. sz. zöldség-gyümölcsbolt, Bátaszék, Budai u. 48. 30. sz. bútorbolt, Bátaszék, Árpád u. 1. 31. sz. halbolt, Bátaszék, Piactér 41. sz. iparcikkbolt, Báta, Fő u. 376. 50. sz. maradékbolt, Bátaszék, Budai u. 19. A pályázatokat 1985. április 10-ig kell a szövet­kezet központjába benyújtani: 7140 Bátaszék, Szabadság u. 13. A versenytárgyalás ideje és helye: 1985. ápri­lis 12. de. 10 óra, ÁFÉSZ, KISZ-klub. Bővebb felvilágosítást Pirisa László főkönyvelő ad. (282)

Next

/
Thumbnails
Contents