Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
k a Képújság 1985. március 13. Góz Jóska: Szirtes Ádám. Egy kicsit jelkép, a népből jött művész, a tehetséges, tiszta ember, akinek személye szinte eggyé vált a születő új magyar művészettel. Hatvan évéből húszat a régi világban, a tápiósági szegénységben töltött. Tízévesen már dolgozott, tehenet őrzött, volt kiskanász, sum- másarató. Aztán Budapesten inas meg segédmunkás. „Vállalom, és büszke vagyok rá, boldog vagyok azért, hogy én 45-ben jöttem, és akarva a felszabadulás utáni magyar történelem egyik kis világító gyertyája lettem. És ezt mind olyanfajta hétköznapi emberek ábrázolásán át tudtam elérni, mint a munkások, a parasztok, és ez nagyon jó érzés” — vallotta Pálfy Istvánnak, amikor A színész arca-sorozat Szirtes Ádám-füzete készült. 1945-ben újsághirdetésben olvasta, hogy lehet jelentkezni a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Ott azonban elutasították: nincs felvétel. Nem tudott beletörődni. Elrohant a DlSZ-központ- ba, papírt szerzett, azzal jelentkezett újra. Pótfelvétel, Hont Ferenc segítségével mégis hallgató lett. És kezdetben a Horváth Ádám Színészkollégium egyetlen lakója. Makacsságát, kemény akaratát megőrizte. Az első könyv, amit elolvasott, a Kakuk Marci volt. De sokat olvasott azóta! Tudta, hogy nagyon nagy hátrányt kell behoznia. Nagyon nehéz volt, de győzte erővel, akarattal, elszántsággal, türelemmel. A diplomát 1950- ben kapta meg, de a CSODA már előbb megérintette. Hogyan is emlékezik rá Makk Szirtes Adóm életútja Szirtes Ádám és Kozák András, László Bencsik Sándor Az anyaföld című drámájában Károly? „Mi, főiskolások hoztuk létre Bán Frici bácsi találkozását Szirtes Adómmal és Molnár Tiborral. A randevú nagyon egyszerűen történt: Frici bácsi „rálőtt” erre a két fiúra egy-egy rövid próbafelvételt, és ezzel a dolog villámgyorsan el is dőlt... Szirtesben sejlett valami, amit talán úgy hívnak, hogy személyiség, vagy talán szuverenitás... Elindult a film, és tanúi lehettünk, hogy egy rendkívül tehetséges, eredeti és a színészet világában teljesen járatlan ember képességeit hogyan bontja ki a munka, és egy olyan odaadó, nagyszerű partner, mint Mészáros Ági.” így Ádám játszotta el Szirtes a Talpalatnyi föld Góz Jóskáját, és lett egy egész ország kedvence. Ezzel indult minden, a színházi és filmszerepek sora, Balga a Csongor és Tündében, Zu- boly a Szentivánéji álomban, Tiborc a Bánk bánban. A Bányász Színház, majd a Néphadsereg Színháza, Miskolc, aztán 1957-ben a Nemzeti Színház következett. 1973„ban ment el onnan, hogy miért és hogyan, arról most ne essék szó, születésnapon nem illik sebeket szaggatni. De várta Győr és várta Pécs jobbnál jobb szerepekkel. A cigány, A bábjátékos, A pék felesége, Terézia című darabokban. És a filmek, ki tudná mindet felsorolni, hisz száznál több van belőlük, nem számítva a tévéjátékokat. De azért néhány címet idézzünk, a legemlékezetesebbeket : Hintón- járó szerelem (ennek a forgatásnak köszönheti azóta is hű társát, feleségét), Simon Menyhért születése, Baka- ruhában, A 39-es dandár, Húsz óra, Hideg napok. És az elismerések: Jászai Maridíj, Balázs Béla-díj, SZOT- díj, érdemes művész, kiváló művész, a Munka Érdemrend arany fokozata, a legjobb férfialakítás díja. Aztán új otthonra talált a Thália Színházban. Újabb szerepek, újabb sikerek: Házszentelő, Japán szalon, A kék madár, Fáfclyaláng. Az elmúlt évben jött egy súlyos betegség, amelyből szerencsésen kilábalt. Boldog apa, hisz leánya, Szirtes Ági is sikeres színész. Boldog nagyapa. Szenvedélyes horgász. Egy interjúban mondta: „Nekem hiányoznak azok a hősök, azok a problémák, akik és amelyek válaszolhatnának korunk és sorsunk nagy kérdéseire. Amelyek építenék az ember szebb tulajdonságait.” (e. m.) Perczel-relikviák Szigetvárott Értékes Perczel-relikviák kerültek a szigetvári várbaráti kör történeti gyűjteményébe. Az 1848/49-es szabadságharc rangidős honvédtábornokának tárgyi emlékeiből most — március 15-e kö- zeledtén — kiállítást rendeztek a városban. A vár- baráti kör megszerezte Per- czel Mór egy kései leszármazottjának a hagyatékát, abban bukkantak rá a politikus és hadvezér személyes tárgyaira. A legértékesebb emlék egy biblia, amelyben a következő bejegyzés olvasható: „Perczel Mór, 1848/49 tábornoka esténként ezt a bibliát olvasgatta”. Maga a könyvpéldány is ritkaság, az úgynevezett Vizsolyi biblia hetedik kiadása: 1730-ban nyomtatták a hollandiai Utrechtben. Igazán értékessé az teszi, hogy Perczel 1840 és 1878 között házi anyakönyvként használta. A biblia lapjaira jegyezte fel tizennégy gyermekének születési és halálozási adatait, valamint felesége halálának dátumát és körülményeit. Ez a vaskos könyv tehát a legpontosabb, legmegbízhatóbb adatokat tartalmazza Perczel Mór népes családjáról. A szigetvári gyűjteménybe került továbbá tábornoki atillája és emlékiratainak korabeli kiadása. Találtak egy Perczel Mórt ábrázoló olaj- festményt is. A 70x100 centiméteres nagyságú képet — mint kiderült — az „obsitos” szerzőjének, Garay Jánosnak az unokaöccse, a Tolnán élt Garay Ákos festette. Perczel Mór egyébként 1821 őszén nevelője, Vörösmarty Mihály társaságában ellátogatott a városba, ennek emlékét a Zrínyi-vár falában elhelyezett márványtábla őrzi. Több adatunk van arról, hogy egész életére kiható benyomást tett rá gyermekkori kirándulása Szigetvárott. Az általa megszervezett első szabadcsapatot is Zrínyi Miklósról nevezte el. Egyik fiát Miklós és Szolimán névre kereszteltette az emigrációban. Mint ismeretes: az 1566-os szigetvári várviadal két nagy ellenfele Zrínyi Miklós és Szolimán szultán volt, mindketten a vár falai alatt fejezték be életüket. Filmjeink külföldön Gyarmaty Lívia „Együttélés” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet március 12 —19. között rendeznek meg a franciaországi Strasbourg- ban. Ugyanezen a szemlén Bacsó Péter filmjeiből vetítenek válogatást. Láthatja a közönség a „Nyár a hegyen”, a „Fejlövés”, a „Kitörés”, a „Jelenidő”, a „Forró vizet a kopaszra”, az „Ereszd el a szakálliamat”, a „Zongora a levegőben”, „A tanú”, a „Ki beszél itt szerelemről”, a „Tegnapelőtt” és a „Te rongyos élet” című produkciókat. Bacsó Péter „Te rongyos élet” című művét mutatják be az antwerpeni nemzetközi filmfesztiválon is, amelyet március 13-,tól 25-ig tartanak a belga városban. „Filmex” címmel rendeznek seregszemlét március 14-től Los Angelesben. Somogyi Néplap Az utóbbi évekbn kiemelt feladat pusztulóban levő értékeink megmentése, megóvása. A több mint százesztendős magyar műemlékvédelem jelentős eredményeket tudott elérni. Országosan is elismert a Somogybán végzett ez irányú tevékenység. E kiemelkedő munkának egyik hasznos és esztétikailag is értékes bizonyítéka a közelmúltban megjelent Somogy megye műemlékjegyzéke 1984. című kötet, melyeit a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkaközössége készített el a megyei tanács és a múzeumi, műemléki albizottság megbízásából. A kötet megjelentetésének célja több irányú. Segédeszközül szolgál a hatóságnak, a területükön lévő műemlékek nyilvántartásához, védéséhez és az idegenforgalmi célok megvalósításához. A művelődésben tananyagkiegészítőként a honismereti munkák, vetélkedők kézikönyve lehet, és nem utolsósorban felvilágosítást adhat a turistáknak — képes útikalauzként — a megye műemlékvédelmi munkálatairól. Az előző kiadvánnyal egybevetve hasznos összehasonlításra ad lehetőséget az elmúlt évek felújító és állagmegőrző tevékenységével kapcsolatban. Dunántúlt napló Mohácsi Téglagyár. A gyártásban részt vevők személyenként 425 ezer téglát készítettek az elmúlt évben, összesen 34 milliót kisméretű téglaegységben, 5,5 millióval növelve a korábbi technológiával előállított mennyiséget. A termelésfelfutás az 1983 —1984-es nagy rekonstrukciónak köszönhető. Itt állították be először Magyarországon a téglagyárak közül a Putin Franco olasz gyártósort. Az eredmény: a tégla több lett, és jobb minőségű. Az addigi kézi kemen- cekocsi-mozgatást felváltotta az emberi erő nélküli, vezérlőpultokkal működtetett. A legnehezebb fizikai munkát váltotta ki a számítógép- vezérlésű rakodógép. Korábban három ember egy műszakban 30—40 tonna száraz téglát rakott át a kemencekocsira. A rakógép a tröszt tervezőirodájában született meg elméletben, gyakorlatban pedig az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri központi javítóüzemében. A gép meósként is működik: fegyelmezett technológiát követel, összetöri a vizes, a méretpontatlan, a rossz üregtérfogat-eloszlású téglát. Kezelését szakmunkások, technikusok végzik, műszakonként egy fő. Az itt gyártott B 30-as blokktéglát Baranyában, Bács-Kiskunbam és Budapesten értékesítik egyhar- mad-egyharmad arányban. Versenyképességét különösen mutatja, hogy a Budapest környéki piacokon is megállja helyét, ahol jócskán vannak versenytársak. Az egyenletesen jó minőségnek köszönhető, hogy állják a sarat, vagyis az agyagot. PETŐFI NÉPE Kecskeméten találkoztak a Hazaias Népfront megyei környezetvédelmi társadalmi őrségének tagjai. Az ifjúság környezetvédő és környezet- fejlesztő tevékenységéről Borka László, a KISZ megyei bizottságának munkatársa számolt be. A fiatalok szervezete tavaly nyáron itt, a megyeszékhelyen tartotta meg országos környezetvédelmi konferenciáját. Ez az esemény mérföldköve volt az ifjúság e munkába kapcsolódásának, jelzése annak a szemléletváltozásnak, amelyre nagy szükségünk lenne valamennyiünknek, hogy környezetünket háborítatlanul adhassuk át utódainknak. A fiatalok azonban nemcsak a gondolkodásmód megváltoztatására törekednek, hanem a Hazafias Népfront aktivistáival együttműködve többször kezdeményeztek, illetve vállaltak védnökséget egy-egy területen. Így a dunavecsei KISZ- esek a Duna-partot igyekeznek tisztán tartam, és a szabadidő-központban is tevékenykednek. Baján elindították az „egy játszótér, egy alapszervezet” elnevezésű mozgalmat, eredményei már most megmutatkoznak. Solton fa játszóteret építettek és karbantartanak a fiatalok. A kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál pedig az üzem környezetében a védőövezet kialakítására vállaltak védnökséget. Az idén pályázatokat írtak ki, a környezetgazdálkodásról szólóban az ártalmak felderítésére, megszüntetésére adhatnak megoldási javaslatokat a KISZ-esek, de a környezetvédelmi táborok programjával, sőt videofilmek témájával is jelentkezhetnek. A múlt évben a HNF Országos Tanácsa 300 ezer forintot fordított a megye fásítási programjának segítésére. Ugyanilyen értékű társadalmi munkával 36 településen több mint tízezer fát és cserjét ültetett el a lakosság. A hulladékgyűjtésben elért sikerekért az Országos Anyag- és Árhivatal Kecskemét városának 500 ezer forint jutalmat adott, melyet a szociális otthon, az öregek napközi otthona fejlesztésére és az úttörőcsapatok felszereléseire költhetnek majd. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megye növénytermesztése — főleg a két fő növény termésátlagát tekintve — dinamikusan fejlődött az utóbbi öt év alatt. Mivel a KSZE termelési rendszer egy éve gazdasági társaság — koordinálja a megye 71 nagyüzeméből 49-nek a növénytermesztését, így a rendszer termésátlagai híven reprezentálják a megye szántóföldi növénytermesztését. A partnergazdaságok, négy kivételével, szántóterületüknek több mint a 75 százalékával szerződtek a KSZE-vei. Hogyan alakultak a termésátlagok, milyen új technológiákat vezetett be a rendszer, hogyan bővítette szolgáltatásait, s milyen új létesítmények készültek el? Erről beszélgettünk Kucsár Attilával, a Fejér megyei 3- as számú termelésszervezési egység helyettes vezetőjével. — Kukoricából, amelynek termesztésére eredetileg alakult a rendszer, a megyei átlag felett vagyunk. Partnereink 1980-ban átlagosan 6,44 tonnát takarítottak be egy hektárról, 1982-ben az eddigi legjobb évben 8,2 tonnát. Búzából (a megye termőterületének 65 százalékán koordináljuk a termesztést) ugyancsak látványos fejlődés következett be: nyolcvanban 5,86 tonna volt az átlag, tavaly elértük a 6,41 tonnát, s ezzel nemcsak a rendszeren belül, de országosan is első lett Fejér megye. — Búzából új termesztési módszerek segítségével megcéloztuk a nagy búzatermés programját, azaz az előkelő helyet tartani szeretnénk, nem kizárva a továbblépés lehetőségét sem. A gépesítés fejlesztésén túl nagy fontosságot tulajdonítunk a műve- lőnyomos búzatermesztésnek, az ehhez kapcsolódó korszerű növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási technológiának. Ugyancsak úttörő szerepet vállaltunk a bio- regulátorök alkalmazásában. Ami a vetőmagellátást illeti, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a KSZE fajtaszerkezete a legkorszerűbbnek mondható, minden évben magas a vetőmagfelújítási arány, s ez fémzárolt, központilag csávázott és bio- regulátorral kezelt szaporítóanyag-forgalmazásban valósul meg. Jubilál a gyorsító Tizenöt esztendővel ezelőtt — 1970. március 12-én — helyezték üzembe a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében hazánk egyik legnagyobb, atommagfizikai kutatásokat szolgáló részecskegyorsító berendezését. A KFKI-ban kifejlesztett EG—2R-jelű, ötmillió elektronvolt maximális energiájú, nyomás alatti elektrosztatikus gyorsítóval könnyű elemek atommagjai, illetve pozitív töltésű ionjai gyorsíthatok. A berendezés felhasználásával az elmúlt 15 évben csaknem 53 ezer üzemórában atommagok szerkezetét tárták fel. félvezető anyagokat minősítettek; felületanalf- tikai és nukleáris biofizikai vizsgálatokat végeztek, továbbá az Interkozmosz űrkutatási programhoz kapcsolódó kiegészítő méréseket folytattak nagyon eredményesen.
