Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
12 NÉPÚJSÁG 1983. februAr 9. I MAGAZIN MAGAZIN | wk MAGAZIN 1» '^MAGAZIN .«? •• 4 MAGAZIN M ||. I >44; \ MAGAZIN , iá*', MAGAZIN >!• MAGAZIN MAGAZIN f* MAGAZIN ¥ MAGAZIN r MAGAZIN Gazdaságos csavarok Svéd mérnökök a csavarkötések automatikus meghúzására újfajta mikroprocesz- szoros készüléket szerkesztettek, amely a csavarokat pontosan az előre kiszámított és a készülékbe programozott erővel húzza meg. Pontos ellenőrzés hljján a géptervezők biztonsági okok miatt az elméletileg szükségesnél gyakran sokkal erősebb csavarkötést Írnak elő. Az elektronikus eszközökkel gondosan ellenőrzött csavarkötések fölöslegessé teszik a túlméretezést, s ezzel anyagot is megtakaríthatnak. Megoldás — Vezető elvtárs, kitaláltam, hogyan érhető el, hogy minden dolgozó a helyén legyen, amikor megszólal a gyári sziréna. Nagyon egyszerű. A szirénát az szólaltatja meg, aki legutoljára érkezik! A jégzajlástól a jégtorlaszokig A hazai építésű Jégtörő VIII. nevű ún. döngölő hajó tereli a jégtáblákat. Ha szükséges, excentrikus szerkezete a hajót billegteti, 280 tonnájával döngöli, töri a jégtáblákat. A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kapcsolatos problémákkal, amikor a jég váratlan megjelenése következtében a vizi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jégtorlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszíne váratlanul megemel, kedák. Folyóvizekben a víz enyhe túlhfilése szükséges a jég megjelenéséhez. Először un. kásajégszemcsék keletkeznek, amelyek azután pelyhekké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyebbek a víznél, a felszínre tömörülve „jégzagyot”, jébtáblácskákat hoznak létre A parttól leszakadozó jéggel együtt így kép. ződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magányos jégtáblák — részben a szél irányától és sebességétől függően — többnyire a víz felszíni sebességével vagy attól kissé eltérő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változtatja, ha tömörülnek, a partokhoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmogás” áll elő, melynek két következménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfolyáson, amint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jégtáblák boltozatot képeznek, és annak hatására a jég azonnal megáll. Széles vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégtakarója fe. lülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik és széles mederben is megszorul a jég. Jégtorlaszok kétféleképpen képződhetnek. Egyrészt úgy, hogy a jégtáblák a jégtakaró alá buknak és — olyan helyre érve, ahonnan nem tudnak tovaúszni — felhalmozódnak. Másrészt úgy, hogy a folyón érkező jég óriási nyomása összeroppant ja a jégtakarót, és annak darabjai összetorlódnak. Árvízvédelmi szempontból mindkét jégtorlasz veszélyes, mert a víz a jégtorlasz felett néhány óra alatt is métereket emelkedhet. A jeges árvizek elleni védekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadályozása, partvédő művek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészülnek a veszélyeztetett országokban, így hazánkban is A megelőző intézkedések sorában az első eszköz a folyamszabályozás, a jégtorlaszképződést okozó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hidak és a vízi műtárgyak (duzzasztók, vízilépcsők helyes tervezése, „jégátbocsátó képességük” biztosítása. A jégtáblák megállásának, a jégborítottságnak a tanulmányozása az egyes vízfolyásokon kiterjedt megfigyeléseket igényel. A jég elvonulásának és megállásának rögzítésére a légi fényképezés a legjobb módszer. ' A jégtorlaszok ellen ma is főleg jégtörőhajókat vetnek be. Emellett a jégrobbantás segít — részint közvetlenül, részint a víz hullámzásba hozásával —, főleg műtárgyak (pl.: hídpillérek) védelmében. A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély elhárítását ma már nemzetközi együttműködésben oldják meg. B. I. „Közírók” reneszánsza A világ egyik legrégibb foglalkozása, a ,(közíróé" már-már eltűnt Franciaországban. 1978-ban csupán három ilyen embert tartottak nyilván — akik polgártársaik számára leveleket írtak. A kötelező általános iskolai oktatás 1887-es bevezetésétől az elmúlt évtizedekig szégyen lett az analfabétizmus. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy még — vagy már? — kétmil- lióan élnek az országban, akik nem tudnak írni-olvas- ni. És még többen olyanok, akik jártak iskolába, de egy levelet képtelenek megfogalmazni. Így a „közíró” szakma némileg szomorú másod- virágzásnak indult: 1985-ben már százötvenen igazolhatták magukat ezen a címen. A „közírók” — volt gépírónők, titkárnők, kereskedelmi alkalmazottak, vagy egyszerűen olyanok, akik szeretnek írni — tehát újra elfoglalták helyüket a nagyvárosokban, a falusi piacokon, a kiskocsmák hátsó termei\ ben. A munka jellege kicsit megváltozott: régen szülők írtak gyermekeiknek a városba, szerelmesek leveleztek ily módon. Ma azért inkább hivatalos leveleket kérnek: a munkaadóhoz, a házkezelő- séghez, a társadalombiztosítási központhoz, vagy éppen Francois Mitterrandhoz, az ötödik köztársaság negyedik elnökéhez. A közírók egyaránt ismerik a hivatalos bikkfanyelvet és az udvariassági formulákat, amelyek ilyenkor szükségeltetnek. A hét karikatúrája Szöveg nélkül Nők: „Mi jobbak vagyunk” A legtöbb nő meg van győződve róla, hogy okosabban vezet autót, mint a férfiak. A Brigitte című női magazin és a gépjárműipar központi szövetségének egy közvélemény-kutatása szerint a női nem elutasította ezen kívül azt az előítéletet is, hogy a közúti forgalomban ügyetlenül és félénken viselkedik. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Játék a könyvekért címmel szellemi fejtörőjátékot, szellemi totót rendez. A játékban mindenki részt vehet. Tippelni a helyes válasz (a, b, c) bekarikázásával lehet. I. forduló 1. Kígyóméreg, Harmadik kakasszó, Vörös kányafa. Ki a művek szerzője? a) Vaszilij Suksin, b) Borisz Izjumszkij, c) Csingiz Ajt- matov. 2. Mihail Solohov a tolsztoji méretű nagyregényének megalkotása előtt elbeszélésekkel indult írói pályáján. Világhírű kisregénye az 1956-ban megjelent Emberi sors. Ki a kisregény főhőse? a) Iván Tyimofejevics, b) Szokolov, c) Krizsnyev. 3. Sosztakovics VII. szimfóniája egy németek által ostromlott városban készült és a hősies ellenállásnak állít örök emléket. Melyik szimfóniáról van szó? a) Klasszikus szimfónia, b) Leningrádi szimfónia, c) Pate- tikus szimfónia. 4. örmény és kurd parasztok között, narancsszüret idején játszódik a Gajane című balett. A színpadi zenéből három zenekari szvit készült: a Lezginka az I. szvithez, a Kardtánc a III.-hoz készült. Ki a zeneszerző? a) Aram Hacsaturján, b) Pjotr Csajkovszkij, c) Dmitrij Kabalevszkij. 5. Az orosz népmese boszorkányát eleveníti meg Anatolij Ljadov orosz zeneszerző 1904-ben zenekarra komponált műve. (Op. 56.) Mi a mű címe? a) Kikimora, b) Az elvarázsolt ló, c) Baba Jaga. 6.1946-ban mutattak be egy ötfelvonásos operát Háború és béke címmel. Szövegét Tolsztoj azonos című regénye alapján Mira Mendelsson írta. Ki volt az opera szerzője? a) Szergej Rahmaninov, b) Alekszandr Arutjuszjan, c) Szergej Prokofjev. 7. Borisz Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút című balettje Lengyelországban és a tatárok földjén játszódik a XVI. század elején. Kinek a költeménye alánján született a balett? a) Zsukovszkij, b) Krilov, c) Puskin. 8. A futurizmus kiemelkedő képviselője, sokoldalú alakja volt Vlagyimir Majakovszkij, a szovjet irodalom fenegyereke. 1919—1921 között az ő nevéhez fűződtek a ROSZTA-ablakok. Mi a ROSZTA-ablak átvitt jelentése? a) reklámújság, b) harsány kéziplakát, c) csasztuska. 9.1891. május 17-én született és 1940. március 10-én halt mega szovjet irodalom egyik legvitatottabb alakja, Mihail Bulgakov. Melyik a Magyarországon is több kiadást megért legsikeresebb műve? a) Aranyborjú, b) Mester és Margarita, c) Tajtékos napok. 10. Mi volt a Pereval? A rókaprém divatja A rókaprém a húszas-harmincas években jött divatba, s akkor világszerte fellendült a nemes prémű rókák tenyésztése, A nagy kereslet nyomán világszerte sorra alakultak a tenyészfarmok, a vadászok pedig kíméletlenül ritkították az értékesebb prémes vadat. A második világháború véget vetett a divatnak, a hosszú szőrű — meglehetősen drága — prémek iránt évtizedeken át nem volt kereslet. A hetvenes évektől azonban ismét fellendülőben van a hosszú szőrű prémek divatja. Napjainkban számos országban foglalkoznak rókatenyésztéssel: a Szovjetunióban, Lengyelországban, az USA-ban( Kanadában, több skandináv országban — és újabban hazánkban is. A nemes prémű rókák főképp két, egymástól határozottan különböző fajtól származnak. Az egyik az amerikai vörösróka, amelynek van egy ezüstös szőrű mutációja: az ezüstróka. Másféle mutációk sora hozta létre a platinaróka, a gyöngyróka és az opálróka prémjét. A másik alapfaj, a sarkiróka, amely színes szőrzettel jön a világra, de bundája az idő előrehaladásával fehéredik, s télre ragyogó hófehér szint vesz fel. A szűcsök a fehér bundát kedvelik, de még ennél is jobban a meíaniszti- kus mutáció révén létrejött kékrókát. Megjelenése után nagyon hamar divatos lett, s a tenyésztése is megindult. A kékrókaprém annál értékesebb, minél kékebb árnyalatú, s a farka minél vastagabb. A kékróka kényes jószág. A fertőzéstől, betegségtől fokozottan kell óvni, s másmás törődést igényel a különböző időszakokban. A tél a prémesedés ideje: a dróthálós ketrecekbe akadálytalanul behatoló hideg hatására fejlődik ki a tömör, dús pehelyszerű prém. Prémrókák tenyésztésével csak ott érdemes foglalkozni, ahol sok állati hulladék keletkezik (például baromfifeldolgozók, sertésvágóhidak tőszomszédságában.) Egy kivételesen szép kékrókapéldány a dróthálós tény ész- ketrecben a) irodalmi csoport, b) folyóirat, c) képzőművészeti műhely. 11. Csingiz Ajtmatov kirgiz származású író világhírű kisregénye: A versenyló halála 1966-ban jelent meg. A kritika az utóbbi évtizedek legemlékezetesebb alkotásaként, igazi remekműként méltatta. Hogy hívják a címben szereplő versenylovat? a) Tanabaj, b) Marko, c) Gülszári. 12. Tüzértisztként harcolta végig a háborút. írásai 1949-től jelentek meg, de első irodalmi sikerét az 1959-ben írott. Az utolsó ágyúlövések című művével aratta. Kiről van szó? a) Vlagyimir Tyendrjakov, b) Jurij Bondarev, c) Grigorij Baklanov. 13. Vaszilij Bikov belorusz származású szovjet író drámai hatású kisregényeiben a háború által teremtett helyzet erkölcsi vonatkozásait vizsgálja. Mi a címe az 1984-ben megjelent kisregénynek? a) Ki tudja visszatérsz-e? b) A halottnak nem fáj, c) A harmadik rakéta. +1. Valentyin Katajev a szovjet gyermek- és ifjúsági irodalom egyik alapítója, s mindmáig legnagyobb hatású alkotója. Testvéröccse is a szovjet irodalom jellegzetes alakja volt. Milyen néven vált ismertté? a) J. Petrov, Ilf szerzőtársa, b) Ilf, J. Petrov szerzőtársa, c) Bunyin. Név: Lakcím: Életkor: A fenti szelvényt kitöltve 1985. február 13-ig kell postára adni óz alábbi címre: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 1370 Budapest 5. Pf.: 370. propagandaosztály A helyes megfejtést beküldők között 1985. március 23-án Székesfehérváron 50 000 Ft értékben könyvnyereményt sorsolunk ki. A nyertesek névsorát és a rejtvény megfejtését a sorsolással egyidejűleg közük a lapok. A 4. heti rejtvényünk megfejtése a következő: Elhull az erdő sárga lombja de a barátság megmarad A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Révfalusi Erzsébet, 7090 Tamási, Szabadság u. 66., Reszeli Julianna, 7181 Tevel, Dorogi u. 31., Lacza Márta, 7030 Paks, Dobó u. 5., Károly István, 7057, Medina, Kossuth u. 3., Tamás Jánosné 7200 Dombóvár, Szegfű u. 7.
