Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

1985. február 12. TOO»* * \ NÉPÚJSÁG 5 „Ilyen feladat még nem volt” Közreműködni az új vállalatvezetési tonnára való áttérésben A tanácskozás résztvevői Kampányakciék helyett-folyamatos munka KISZ KB Dicsérő Oklevél - másodszor Közösséggé formálódtak FIATALOK FIATALOK FIATALOK Yersenyzünk a milliókért A KISZ KB és a MÉH Tröszt országos jellegű hasz­nosítható hulladékgyűjtési akciót szervez január 21 és június 28. között. Az akció célja, hogy a KlSZ-szerveze- tek az üzemektől, vállalatok­tól, intézményektől, mezőgaz­dasági egységektől a szállítási szerződésekben rögzített mennyiségen felül — a gaz­dasági vezető egyetértésével és ellenőrzésével — többlet vas-, színesfém- és papír- hulladékot gyűjtsenek. A KISZ-szervezetek a gyár­udvarokon, telephelyeken, környezetükben, valamint a lakókörnyezet takarítása so­rán fellelhető anyagok össze­gyűjtésével vesznek részt az akcióban. Az akció során az alábbi tudnivalókra hívjuk fel a figyelmeteket. A MÉH-be szállított hulla­dék bizonylatolásakor az át­vételi elismervényre írjátok rá, hogy „KISZ-akció”. E jel­zés elmulasztása esetén a be­vitt tételek nem gyarapítják az akció megyei eredményeit. Jelentős szállítás érkezésé­ről értesítsétek előre a helyi MÉH átvevőhelyet. Ebben az esetben a MÉH a szállításban, a nyitva tartás bővítésében a lehetőségeknek megfelelően fog segítséget nyújtani. Az akciót megyénkben is aktíva­hálózat segíti. A következő munkahelyeken kérhettek ta­nácsot tőlük: Szekszárdon István Józseftől (Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát), Dombóváron Sándor Tibortól (Láng Gépgyár), Pakson Nagy Sándortól (PAV), Bonyhádon Vargáné Király Zsuzsától (Bonyhádi Cipőgyár), Tamá­siban Izsó Gábornétól (Vegy- épszer) és Dunaföldváron Szűcs Györgyitől (Áruház). Az akcióban kiemelkedő teljesítményt nyújtó legjobb lakóterületi, üzemi, mezőgaz­dasági KISZ-szervezet jutal­ma egy-egy db színes tévé, melyet a KISZ Központi Bi­zottsága biztosít. Az akció összesített ered­ménye alapján az I—III. he­lyezést elért megyék, vala­mint az illetékes MÉH válla­latok kiemelkedő munkát végzett munkatársait a szer­vezők külföldi társasutazás­sal jutalmazzák. Gazdaságirányítási rend­szerünk továbbfejlesztésének napjait éljük. Ismeretesek az új vállalatvezetési formára való áttérésről szóló jogsza­bályok, a végrehajtási ren­deletek, valamint az útmu­tatók. Az országban néhány gaz­dálkodó egységnél a már ko­rábban kísérleti jelleggel be­vezetett új formációk elő­nyeit kóstolgatják a vállala­tok. Másutt már megalakul- tak-alakulnak az előkészítő bizottságok. Az új vállalatvezetési for­mákra való áttérés volt a témája annak az értekezlet­nek, melyet a Tolna megyei KISZ-bizottság rendezett az elmúlt héten aktíváinak, va­lamint a vállalati KISZ-tit- károknak. A tanácskozás mintegy harminc fiatal résztvevőjét Szekszárdon, a megyei párt- bizottság egyik tanácstermé­ben Egyed László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd át­adta a szót Jendrolovics Pál­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályvezető j ének. Jendrolovics Pál előadá­sában szólt a magyar nép­gazdaság eddigi fejlődésének állomásairól, majd ismertet­te, hogy miért volt szükség gazdaságirányítási rendsze­rünk megújítására. Ezt kö­vetően pedig a KISZ KB osz­tályvezetője részletesen szólt azokról a feladatokról, ame­lyek ebben az új és jelentős munkában a KlSZ-szerveze- tekre hárulnak. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnökségének együttes irányelve tartalmazza az új vállalatvezetési formák lét­rehozásával összefüggő fel­adatokat. E dokumentumban az előkészítéssel, a különbö­ző formációk működésével kapcsolatos teendők részese­ként — közreműködőként, alakítóként és segítőként — ott szerepel a Kommunista Ifjúsági Szövetség is. A KISZ-szervezetek ez irá­nyú feladatait segítendően a KISZ KB útmutatót adott ki, amely részletesen tartalmaz­za az áttérés első perceitől kezdve a KISZ jogosítványa­it. A továbbiakban erről szólt Jendrolovics Pál. Tételesen ismertette, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek mind ez ideig nem volt a gazdaságpolitikát köz­vetlenül segítő ilyen lehető­sége, mint most. Most olyan erő és lehetőség van a KISZ birtokában, —. amellyel az előkészítéssel és az átállással foglalkozó párt- és szakszer­vezeti szervek mellett, élni kell, őszintén és felkészülten. Az előadó elmondta a vál­lalati KISZ-szervezetek ügyeljenek arra, hogy az át­alakítási folyamat valóban a demokratizmus szerint tör­ténjék. A KISZ érje el, hogy a különböző vállalati tervek, termelési tanácskozások anyagai ne szaknyelven, ha­nem közérthető magyar nyel­ven íródjanak, hogy valójá­ban értsék és ez alapján vi­tassák meg azt a munkás­kollektívák. Részt kell venniük és fi­gyelemmel kell kísérniük a vállalati káderutánpótlási fo­lyamatot is oly módon, hogy a vezetői minősítések el­készülése során a minősítés­ben minden a — kisebbsé­gi is — vélemény tükröződ­jön. Nyíltan álljon ki a KISZ-szervezet az új vezetői minősítések készítése során a vezetőválasztásnál. Ne elé­gedjen meg a kompromisz- szummal a régi helyett — ha szükséges — ajánljon új vezetőt. A tanácskozás további ré­szében a jelenlevők közül többen beszámoltak saját munkahelyük helyzetéről, a KISZ-szervezet ottani lehető­ségeiről, a velük való kap­csolat ellentmondásáról, majd több olyan kérdés hangzott el, amely az új vállalatvezetési formára való fejkészülés gyakorlati teen­dőiben kért tanácsot. Végezetül Egyed László, a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának titkára bejelentette, hogy megyénkben is megin­dult már ez az új folyamat. Megalakultak az előkészítő bizottságok és még ez évben negyven vállalatnál térnek át az új — vállalati tanács, kül­döttgyűlés által vezetett vál­lalatirányítási rendszerre. szíj „Beszámolónk az akció- programra épül, de nem részletezi annak minden egyes pontját, hanem csak a kiemelkedő eredményeinket és az erősítésre szoruló te­rületeinket tükrözi”. A szokatlan hangzású né­hány sor egy, az egész évet értékelő taggyűlésen hang­zott el, mégpedig a TITÁN Kereskedelmi Vállalat Tolna megyei kirendeltsége KISZ- alapszervezetében. Az alap­szervezet 1981 után tavaly kapta meg újra a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. Az utóbbi négy esztendő­ben vált dinamikussá a fej­lődés, s nőtt meg a mozgal­mi élet aktivitása a TITÁN- nál. Ez idő óta titkára az alapszervezetnek Kovács Má­ria. — Minek köszönhető az 1969 óta tevékenykedő szer­vezetben az utóbbi időszak fellendülése? — Vezetőségváltás tör­tént és az új gárda a koráb­bi eredményekre alapozva „új stratégiát” dolgozott ki. Időrendben visszatekintve az első fázist a helyi rendezvé­nyek jelentették. Ezeket nem erőszakoltuk rá a fiatalok­ra, hanem úgymond, száj- propaganda útján toboroz­tak, s vonzottak mind töb­beket. Azután megpróbál­tunk nyitni a város felé, részt venni színvonalas ese­ményeken, s miután megis­mertük ezt a tágabb terüle­tet, mi is vállalkoztunk a vá­ros fiataljait megmozgató vetélkedők, kulturális ren­dezvények szervezésére. — Említette, hogy az ön­kéntesség betartásával szin­te észrevétlen vonták be a mozgalomba a fiatalokat. Milyen most a szervezettsé­gük? — Vállalatunknál 45-en harmincöt év alatti dolgo­zók, közülük 31-en KISZ-ta- gok. Ez közel 86 százalékos szervezettséget jelent, s hoz­zá kell tenni, hogy idén úiabb kilenc felvételt terve­zünk. A tagság fele szellemi, másik része fizikai dolgozó, s ez a vezetőség összetételét is meghatározza. Előnyös azért, mert így a legkülönfé­lébb területeken, a kulturális munkától kezdve a gazdasági vállalásokig otthonosan, a gyakorlati tapasztalat birto­kában cselekedhetünk. — Miben érték el a csú­csot tavaly, és mi az ami ja­vításra szorul? — Kulturális téren azt hi­szem minden korábbinál többet tettünk. Kampány­akciók helyett folyamatos programkínálattal igyekez­tünk bevonni nemcsak a fia­talokat, de valamennyi kor­osztályt a rendezvényeinkbe, így például sikeres volt Cs. Vasváry Ibolya festőművész kiállítása, a megyei szintű targoncavezető-verseny, test- véralapszervezetünkkel, a Söripari Vállalat dolgozóival szervezett gemenci kirándu­lásunk és a háromnapos deb­receni útunk. Tennivalóink vannak viszont a politikai ne­velő munka és az úttörőkap­csolat terén. — Mindehhez és a jövő feladatainak megoldásához elengedhetetlenül szükséges a vezetés nyitottsága, segítő­készsége... — Igen. Sokat köszönhe­tünk annak a kedvező fo­gadtatásnak és hozzáállás­nak, amit a vállalat gazda­sági, politikai, társadalmi ve­zetése részéről tapasztaltunk. Igaz, ehhez az eredmények kellettek. Előbb a munka, aztán jöhetnek a kérések, igények... De ez így termé­szetes. — Mik a terveik az 1985- ös esztendőben? — A tavaly első ízben szervezett targoncavezetői szakmai verseny tapasztala­tai alapján idén a szellemi munka területén szeretnénk meghirdetni szakmai vetél­kedőt. Gyors — pontos — hi­bamentes elnevezéssel hirde­tünk gépíróversenyt a keres­kedelemben dolgozó fiatalok számára. Üj kezdeményezé­sünk — igaz, még csak a tervezés szintjén — a „Ne­kem ő volt a legszebb” című akció. A május I-i felvonu­lást szeretnénk ezzel színe­sebbé, változatosabbá tenni a korábbiakhoz képest, így szavazni lehet majd a leg- mutatósabb, legötletesebb be­mutatót tartó üzemre, válla­latra, intézményre. Ha a tér- - veknél tartunk, a gazdasági munkát emelném ki, vagy­is a mozgalom bekapcsoló­dását a vállalat életébe (ter­mészetesen mindenkinek a saját munkaterületén). Erre már tavaly is törekedtünk, amikor kommunista műszak helyett fiataljaink saját mun­kakörükben pénteken a késő délutáni órákig maradtak bent, dolgozni. Tervezünk még ötletnapot azzal a cél­lal, hogy mindenki érezze: szükség van az alkotókészsé­gére, ötletére, munkájára. — Mit tart legfontosabb­nak ma a mozgalomban? — Ugyanúgy, mint az élet bármely területén: soha meg nem elégedni. Ez pedig meg­követeli a rugalmasságot, vagyis, hogy el merjünk tér­ni az akcióprogramtól, a pa­pírformától, mégpedig az élet javára, persze a bevált módszerek megtartása mel­lett. Tehát, ne várjunk ar­ra, hogy a fiatalok magáért a mozgalomért állnak kö­zénk, hanem érdekes, válto­zatos programokat kínálva, a választás lehetőségét meg­hagyva, vonjuk be őket a munkába. TAKÁCS ZSUZSA Népművelő, népxenésx Aki a Napba nézett Egy költő könnyen meg­énekelheti a Napba néző fiút. Ezúttal prózai szavakkal rajzoljunk portrét Szabó László bonyhádi népművelő­ről, népzenészről, aki hivatá­sát annak a szerencsétlen balesetnek köszönheti, hogy a Napba nézett. * Szabó László emlékezeté­ben az 1961-es napfogyatko­zás marad örök mementó- ként. Az akkor 10 éves fiú, szabad szemmel nézi a las­san elsötétülő Napot. Ettől kezdve, fokozatosan halvá­nyabbnak látja környezeté­nek tárgyait. Az évek múlá­sával mind jobban tompul a fény. A budapesti 1-es számú szemészeti klinikán távcsöves szemüveget kap, hogy tanul­mányait folytatni tudja. Középiskolás diákként a kémia, a vegyészet érdekli igazán, de gyenge látása miatt el ikell csititani ezt a vágyat. A pályaválasztás ide­jén. így a népművelés-könyv­tár szak marad, amit a felső­fokú intézmények kínálatá­ból választhat. A megnöve­kedett tananyag befogadását a család tagjainak és főisko­lai társainak felolvasása se­gíti. Az élményeket, amelyeket a romló látása miatt nem tud megélni, egyszer csak pótolni kezdi a zenei szépség. A gye­rekként megismert hegedű a zenetanárok segítségével már akaratának megfelelően szó­lal meg. Amikor a beat-kor- szak beköszönt, hangszerét a sarokba rakja. Népművelő­ként szülőfalujába, Váraljára tér vissza. Ekkor figyel fel a Sebő-együttes különös hang­zású zenéjére. Ez időben jön bonyhádra a szombathelyi főiskolai társ, Devecseri Zol­tán, aki feltámasztja a nép­dal iránti szenvedélyt is. Le­porolja a hegedűjét, és ba­rátjával népzenei ismeretter- jeszttésbe kezd. A Szélkerék együttes, melynek mozgatója Szabó László, fontos szerepet játszik a város, de állíthatjuk nyugodt lélekkel, hogy me­gyénk zenei életében is. Sokan sok helyen szóltak már arról, hogy a fiatalok gyor­san változó zenei világában, miként nyert „polgárjogot” a táncház-mozgalom. Az 1981- es esztendő mégis törést je­lent, hiszen a dombóvári Kapos együttes, a szekszárdi Néptáncegyüttes zenekara mellett a bonyhádi Szélkerék is felbomlik. Akinek a zene többet je­lent puszta időtöltésnél, aki az önkifejezés eszközeit ta­pintja a hangszereken, aki az ujjaiban érezve, szólal­tatja a hegedűt, a tekerőlan­tot, vagy másik kedvenc hangszerét, a dudát, az ilyen ember alkalmat keres, talál, hogy ezeken keresztül, velük szólhasson. Az izményi és a szekszárdi Bartina együttes kínálja is a lehetőséget Sza­bó Lászlónak. Az általa alig látható vágya, kézzel fogható valósággá válik, mikor a megtakarított pénzén, 12 ezer forintért, a tiszaalpári Bár­sony Mihálytól, a népművé­szet mesterétől tekerőlantot vásárol. A népzene már el­beszélő nyelvvé erősödik ben­ne. Olyan érzékennyé válik e téren, hogy a hangszerkészí­tés sem tűnik meglepő öt­letnek. Rájön, hogy a duda 'nádsípjaival szemben a réz­ből készültek stabilabbak, kevésbé hangolódnak el. Az is nyilvánvaló előtte, hogy a diófa a legalkalmasabb a duda faalkatrészeinek kiala­kítására, mert az esztétikai megjelenés mellett a bükkel, a tölggyel és a gyümölcsfák­kal ellentétben jobb a hangja is. Lipics László barátjával immár a hetedik duda készí­tését tervezik. Az aktív népzenélés a nép­művelő szervező munkáját is erősíti, mozgékonyabbá teszi. Az amatőr művészeti mozga­lom, a néptánc, népzene, töb­bet jelent a puszta választék- bővítésnél, amit a fiatalok szabadidős tevékenysége igé­nyelhet. Tudatformáló hatása cáfolhatatlan, amikor valaki a közép-kelet-európai folklór népzene gyökerét kutatja, hogy másokat szórakoztasson. Egy bizonyos ponton túl ez a szemlélet elválaszthatatlan egyéb népművészeti, néprajzi területektől. A teljességre tö­rekedve, átfogó képet kap a történelmi múltról is. Aki így látja a világot, annak magatartása a villogó ma­gyarkodás helyett egy, a má­sik nemzet kultúráját tisz­telő, éltető elemmé válhat, akár egy kisváros kis közös­ségeiben is. A népművelő munka gyümölcsének beéré- sét jelezheti az a rendezvény, amelynek a bonyhádi városi művelődési központ adott ott­hont, a dunántúli népzenei találkozó. Olyan fórumot te­remtett ezzel, ahol a népze­nei együttesek megmérettek. Országos hírű szakemberek bírálatai jelöltek helyes irányt a továbbhaladáshoz. * Szabó László népművelő, népzenész, férj és édesapa, fiúként a Napba nézett. A vakító fény neki olyan látást adott, amely az erősödő sö­tétségből zenei hangokat fa­kasztva világol, és átsugárzik a művelődési házak, iskolák, klubok, játszók, táborok tiszta embert formáló óráiból a mindennapok forgatagába. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents