Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 27. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. február 2., szombat Mai számunkból FOGLALKOZÁSA — VADÄSZ (4. old.) MŰLTUNKBÓL (6. old.) FELSZÁMOLÁS közben (7. old.) HÉTRŐL HÉTRE, FŰTÉS NAPSUGÁRRAL HÍRRŐL HÍRRE (12. old.) (3. old.) Mit ígérnek a szerződések ? Ki ne emlékezne az elmúlt nyárra, amikor „égig” szöktek a zöldségárak. A háziasszonyoknak mindennapos panasza volt, hogy drága a paprika, a paradicsom, az uborka, amelyekből pedig sűrűn szerettek volna vásárolni, s a család asztalára tálalni. A panaszkodók igazságát akkor sem vitatta senki, s mostanra az is kiderült, miként terhelte a zöldség és a gyümölcs ára a családi költségvetéseket. Az esztendő első nyolc hónapjában az árak 23 százalékkal voltak magasabbak, mint egy esztendővel korábban. Szerencsére, azóta érzékelhető változások következtek. 1984 utolsó négy hónapjában 7—8 százalékkal csökkentek a zöldségfélék árai, s bár nem végleges adatok szerint, az elmúlt évben összességében mintegy 16—17 százalékos áremelkedésről beszélhetünk. Senkit sem vigasztal ugyan, de a közelmúltra visszatekintve sem egyedi jelenségről volt szó, hiszen 1980-ban is 17 százalékkal emelkedtek a zöldségfélék és gyümölcsök árai az előző évhez képest. Vigaszt sokkal inkább az nyújthat, ha a közeljövőben mérséklődő árakon vásárolhatunk a piacon. Nos, erre minden remény megvan, hiszen tele vannak a raktárak zöldségfélékkel, gyümölcsből is elegendő van, s az idei esztendő első felében jobban igazodnak pénztárcánkhoz az árak, mint tavaly. Ezt egyébként most is tapasztalhatják ta piacjárók, hiszen lényegesen olcsóbban kapnak zöldséget, gyümölcsöt, mint egy évvel korábban. Marad-e ez a kedvező irányt vett fordulat? — kérdezik jogosan a vásárlók. Várhatóan igen, legalábbis a szerződéskötések idején erre lehet következtetni. A lakosság fogyasztása szempontjából jelentős Zöldért-ter- vek szerint a szövetkezeti vállalat zöldségfélékből 20— 30 ezer tonnával, gyümölcsfélékből 50—60 ezer tonnával nagyobb forgalmat készít elő, mint tavaly. Számottevő növekedés ez, hiszen az elmúlt évben összesen 600 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt árusítottak. Igyekszik termelői szerződésekkel biztosítani magának a szükséges mennyiséget a konzervipar és a hűtő- ipar is. Mostanáig mindkét iparág a feldolgozandó mennyiségnek mintegy 70 százalékát leszerződte. A lakosság szempontjából az is biztató, hogy a konzervgyárak készletéből is átcsoportosítanak árut, ha a piacokon ,.szorít a cipő”, s a szükségesnél kevesebb zöldségfélét kínálnak. Remélhetően erre nem lesz majd szükség, hiszen bár a szántóföldi zöldségterület csökken, de a tavalyinál nagyobb mennyiségre számítanak betakarítás után. Vontatottabban haladnak viszont a szerződéskötések a növénytermelésből származó termékeknél, így például a gabonaféléknél. A késedelmet persze magyarázza, hogy „csúszott” a betakarítás; s az érthető, hogy a kampány- munkák idején senki nem foglalkozott a következő évi szerződésekkel. Ám ez csak az egyik ok, s nem ad magyarázatot az érdektelenségre. A gazdaságokban pedig az is tapasztalható. Nem érzékelik ugyanis a szerződések hasznosságát. A kenyérgabonának — a gyér piaci forgalmat leszámítva — szinte egyétlen felvásárlói a gabonaforgalmi és malomipari váltanátok, amelyek anyagilag nem ösztönzik a szerződéskötéseket. A kenyérgabonának akkor is annyi az ára, ha leszerződik a megtermelt mennyiséget, s akkor is, ha nem. A közeljövőben lejárnak a több éves szerződések is, de megújításuk pénzügyi ösztönzésének módját eddig nem dolgozták ki. Hasonlóan a kenyérgabonához, a takarmánygabonák termeltetésének ösztönzésiénél is lemaradt a gabonaipar, hiszen e termékeknek nem egyedüli felvásárlója, s a TSZKER és az ÁGKER jobb árat kínál a termelők nek. Persze attól nem kell tartani, hogy a gabonatermelési kedv mérséklődik, hiszen a jól jövedelmező növények közé tartoznak a kalászosok, másfelől az intenzív gabonatermelési program kedvező pénzügyi és műszaki lehetőségeket is kínál a fejlesztéshez. Ezzel együtt sem kellene lemondani a szerződéskötések ösztönzéséről, hiszen azok termelési, értékesítési és felvásárlási biztonságot jelentenek termelőnek és feldolgozónak egyaránt. Jó példája az érdekeltség megteremtésének a húsipar, amely szerződéses felárakkal serkenti a sertéstartási kedvet. Ennek is következménye, hogy megszűnt az úgynevezett ciklikusság, s kiegyensúlyozott a tartás és a hizlalás. A tervek szerint az idén- mintegy nyolc és fél millió sertést vásárolnak fel, s ennek 80 százalékát szerződésekkel lekötötték már. Biztonságban érzik így magukat a kistermelők, akik a meghizlalt sertéseknek a felét szállítják a vágóhidakra. Tenyésztői kedvüket jelzi, hogy a téli hónapokban is jó ára van a malacoknak a piacokon. A tejipar is szerződéssel biztosította mostanáig a felvásárolható tejnek mintegy háromnegyedét. Az eddigi adatok szerint valamivel kevesebb tejre kötöttek szerződést a gazdaságok, mint tavaly, a szakemberek azonban az elmúlt évihez hasonló mennyiségre számítanak. A marhahizlalók és a baromfitartók termelési kedve is összhangban van a hazai szükségletekkel, és a külpiaci értékesítési lehetőségekkel. A gazdaságok termelési elképzelései — mint azt a szerződések bizonyítják — egyeznek a népgazdasági tervékkel, így kiegyensúlyozott ellátás, növekvő export várható. V. FARKAS JÓZSEF Koisztautyin Csernyenko nyilatkozata a genfi tárgyalások sikerének feltételeiről A március 12-én Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások kilátásaival, valamint a két ország kapcsolataival foglalkozott a Cable News Network (CNN) amerikai televíziós társaságnak adott interjújában Konsztan- tyin Csernyenko. Az SZKiP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöíksé- gémelk elnöke a kábedteleví- zióis társaság moszíkVai tudósítójához eljuttatott válaszaiban megállapítja: a Szovjetunió számára nem kétséges, hogy a küszöbön- álló szovjet—'amerikai -tárgyal ásóik céljairól és tárgyáról szüfleteitt magállapodás Objektív lehetőséget teremt a világűr militari zál ásán ak-megakadályozásával, valamint a Földlön folyó fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüggő kérdések komoly és eredményes megvizsgálására. A tárgyalásokról szóló megállapodás kijelölte az addtt körülmények között az egyetlen lehetséges és helyes módozatot a nukleáris és a kozmikus fegyverek problémájának megoldására. Jelenleg elképzelhetetlen a nukleáris fegyverzet korlátozása, illetve csökkentése a világűr militar i zál á- sának megakadályozását biztosító hatékony intézkedések nélkül. Ezt a szerves összefüggést pontosan rögzíti a közös szovjet—-amerikai okmány. A szovjet vezető emlékeztet arra, hogy a fontos megállapodás egyértelműen kimondja : azoknak az erőfeszítéseknek a végeredménye, amelyeket a felek a fegyver- zetkonlátozás és csökkentés terén tesznek, a nukleáris fegyverek teljes felszámolása kell legyen. A Szovjetunió következetesen szorgalmazza ezt, amióta csak az atomfegyver megjelent — hangsúlyozta Osiemyenlko, s rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok mind ez ideig tárgyalni sem kívánt a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáról. A komoly, célra törő tárgyalásoknak minden alapja megvan, s a legfontosabb feladat, hogy a gyakorlatban becsületesen és következetesen — minden részletében — betartsuk a genfi megállapodás előírásait. A Szovjetunió ennek a követelménynek megfelelő utasításokkal látja el küldöttségét, és ugyanezt várja el az amerikai féltől is — hangsúlyozta Konsztantyta Csernyenko. Az Egyesült Államok „stratégiai védelmi kezdeményezésével” kapcsolatban a szovjet vezető kifejtette, hogy ez Valójában támadó, agresszív jellegű elgondolás, s a benne szereplő „védelmi” kifejezés csupán játék a szavaikkal. Washington valódi célja, hogy lefegyverezze a másik felet, s egy nukleáris agresIsZió esetén megfossza őt a válaszcsapás lehetőségétől. Más szavakkal: a raké- taelhánftó rendszer „pajzsa” mögé bújva biztosítani kívánja a maga számára egy büntetlen -nulkleáris csapás lehetőségét. Ez a korábbi, a katonai fölény megszerzését célzó irányvonal folytatása, éppen ezért -a Szovjetunió határozottan fellép az ilyen elképzelések és tervek ellen. Az olyan kijelentések, amelyek szerint -a fejlesztés egyelőre a tudományos kísérletek keretein belül marad, pusztán a megtévesztést szolgálják. Konszta-ntyin Csernyenko leszögezte: a Szovjetunió képes megfelelő választ adni a washingtoni tervekre, s ha arra kényszerítik — a korábbiakhoz hasonlóan — most is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédéimezze saját, valamint szövetségesei és barátai biztonságát. Látnli kell azonban, hogy a Világűr milita- rizál-ása semmissé tenné a nakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló, határidő nélküli szovjet— amerikai megállapodást, valamint sóik más, ma még érvényben lévő -nemzetközi egyezményt is. A világűr mi- litarizálása gyakorlatilag véget vetne a nukleáris fegyverzetek korlátozása és csökkentése folyamatának, s egyben elősegítené a fegyverkezési hajsza minden irányú, ellenőrizhetetlen folytatódását. A szovjet vezető válaszaiban utalt árra, hbgy a Szovjetunióban ismeretesek azok az amerikai kijelentések, amelyek jóval a tárgyalások megkezdése előtt, máris a ieküzdhetetlennek mondott akadályokat emlegetik, s az Egyesült Államok számára egyoldalúan előnyös rész- megállapödásök elérésére helyezik a hangsúlyt. A Szovjetunió — hangsúlyozza Kansztamtyin Csernyenko — reálisan szemléli a dolgokat, látja a nehézségeket és úgy véli, hogy a küszöbön- álló tárgyalásiak egyáltalán nem lesznek könnyűek. Ezek a nehézségek azonban leküzdhetők. Ehhez -mindkét fél részéről jóakaratra, az ésszerű kompromisszum elérésére irányuló készségre, az egyenlőség és egyenlő biztonság élveinek szigorú betartására van szükség. Természetesen megengedhetetlen, hogy a konstruktív tárgyalásokat gátló, a világűr militarizálásának meg(Folytatás a 2. oldalon.) Selyemgyári pillanatok ■ Megyénk legrégibb üzemei közé tartozik a tolnai selyemgyár. Az itt dolgozók életébe, a bepillantást képriportunk az ötödik oldalon. mindennapokba nyújt In
