Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. február 9, Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a rekord­nagyságú katonai költségvetés tervezetét igyekezett meg­indokolni a szenátorok előtt. E napokban pedig az USA európai szövetségeseit próbálja megnyerni és bevonni az űrfegyverkezési tervekbe. hanem az űrfegyverkezés megakadályozására vonatkozó tárgyalásokról történt megegyezés. 2. Milyen kubai kezdeményezések történtek a közép­amerikai rendezés érdekében? Fidel Castro újabb javaslattal fordult Washingtonhoz: kezdjenek tárgyalásokat olyán függőben levő, közös ér­dekű problémákról, amelyeknek megoldása mindkét fél hasznára szolgálna. Hiszen van jó példa, amint Havan­nában fogalmaznak: a komoly, tárgyszerű, kölcsönös tisztelet jegyében folytatott megbeszélések eredménnyel jártak a családegyesítések ügyében. Már most februárban az Egyesült Államokba emigrálhatnak bizonyos kubai ál­lampolgárok, összesen mintegy húszezer személyről van szó. Ugyanakkor sokan vissza akarnak térni Kubába a korábbi emigránsok közül, s a szigetország visszafogad- 2650 olyan személyt, akiknek amerikai jelenlétét nem tartják kívánatosnak. Washingtonban az első szóvivői megjegyzések visszautasították a havannai kezdeménye­zést. Kuba más erőfeszítéseket is tesz: felajánlotta közvetí­tését Nicaragua és Costa Rica viszályában (bár ezt utóbb Costa Rica cáfolta). Kuba támogatja a Contadora-csoport béketervét is, a közvetítés pedig éppen azért fontos, mert a managuai incidenst ürügyként használva, Costa Rica a tárgyalásoktól való távolmaradást fontolgatja. Washington változatlanul ellenzi a Contadora-tervet és nem hajlandó felújítani az egyoldalúan megszakított párbeszédet Nicaraguával. (A mexikói Manzanillóban ko­rábban nyolc fordulót tartottak, külügyminiszter-helyet­tesi szinten.) Az Egyesült Államok ugyanis egy nicaraguai ellenkormány összeeszkábálásával van elfoglalva, jól­lehet a Miamiban folyó alkudozások elég nehezen men­nek élőre. Egy ilyen, „törvényes” látszattal fellépő kép­ződménytől várják a kongresszusi többség megpuhulását, amely hivatalosan elvetette a kontráknak nyújtott se­gély fokozását. A kép teljességéhez tartozik, hogy szü­netelnek a salvadori tárgyalások is, két halasztás után már újabb dátumot sem jelöltek ki Napoleon Duarte és a . hazafias erők találkozójára. A havannai tárgyalási-diplomáciai kezdeményezésekkel szemben Washington a katonai eszközök elsőbbségét pártolja... 3. Miért hívtak össze békekonferenciát Hirosimában és Nagaszakiban? A Genszuikjo, az atom- és hidrogénfegyverek ellen küzdő japán békemozgalom minden évben, hagyományo­san az augusztusi hónapban, az első atombombázások év­fordulóján, világértekezletet rendez Hirosimában és Na­gaszakiban. Az idén, negyven év múltán, már most feb­ruárban sor került az első nemzetközi megmozdulásra és augusztusig folyamatosan tartanak a tiltakozó akciók. Az aláírásgyűjtés mellett a hibakusák (atomsérültek) de­legációja felkeresi Európát és az Egyesült Államokat. Ezek a konferenciák, a hely szelleméből is következik, minden bizonnyal felrázzák a világ lelkiismeretét. Ser­kentőleg hatnak majd a nemzetközi békemozgalomra, s Japánban erősítik a három „nem” híveinek táborát, hogy a szigetországban ne gyártsanak, ne birtokoljanak és ne állomásoztassanak nukleáris fegyvereket. Genfet követő emlékezetes televíziós nyilatkozatában Gromiko szovjet külügyminiszter hangsúlyosan szólt a nemzetközi közvélemény szerepéről az új tárgyalások elő­mozdításában. A közvélemény hangja szól ezúttal a két sokat szenvedett és jelképpé vált japán városból is. RÉTI ERVIN Az NSZK-ban nagy erővel folyik a nyomozás a múlt hé­ten megölt üzletember, Ernst Zimmermann gyilkosainak kézrekerítéséért. Szigorú az ellenőrzés Münchenben is. (Fotók: AP — MTI — KS) Vasárnap: Fidel Castro tárgyalásokat javasol az Egye­sült Államoknak — Az ENSZ főtitkárának délkelet-ázsiai útja — II. János Pál pápa Latin-Amerikában. Hétfő: Washingtonban rekordösszegű katonai költség- vetést terjesztenek elő — Általános sztrájk Bolíviában — Közös amerikai—panamai hadgyakorlat — Kim De Dzsung ellenzéki vezető hazaindul Szöulba. , Kedd: Genf ben megkezdődik a leszerelési értekezlet újabb ülésszaka. — Spanyolország megnyitja a gibraltári határt. — Nyugatnémet—francia kormányfői találkozó Bonnban. ^ Szerda: Megkezdődik a Francia Kommunista Párt 25. kongresszusa — Gromiko szovjet és Malmierca kubai külügyminiszter megbeszélései — Reagan üzenete az unió helyzetéről. Csütörtök: Izraeli katonai lépések Dél-Libanonban — Az Egyesült Államok konfliktusa ANZUS-szövetségesei- vel, Ausztráliával és Üj-Zélanddal, Hawke ausztrál mi­niszterelnök a Fehér Házban, elhalasztják a tervezett közös hadgyakorlatot — Az osztrák kancellár Stockholm­ban. • Péntek: A mezőgazdaság problémáiról tanácskozott az SZKP KB Politikai Bizottsága — Howe brit külügymi­niszter bukaresti és szófiai látogatása — Békekonferencia Hirosimában és Nagaszakiban. A hét 3 kérdése Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök fogadta a KGST-tagországok miniszterelnök-helyetteseit, köztük ha­zánk képviselőjét, Maróthy Lászlót, akik a szocialista gazdasági közösség Gépipari Együttműködési Bizottságá­nak alakuló ülésén vettek részt Moszkvában. 1. Miről tárgyal a genfi leszerelési értekezlet? Genfben ismét összeültek negyven ország — köztük hazánk képviselői, hogy a leszerelés több fontos kérdé­séről tanácskozzanak. Ez a testület már jó két és fél év­tizede működik, 1960-ban még csak tíz ország vett részt ülésein, később tizennyolcas bizottsággá alakult, majd sorozatos bővítések nyomán érte el mai formáját. A konferencia malmai lassan őrölnek, de őrölnek, hi­szen itt dolgoztak ki számos jelentős megállapodást az atomsorompótól a tengerek és óceánok mélyének demili- tarizálásán át a környezet katonai célú befolyásolását megtiltó egyezményig.. Az enyhülés időszaka kedvezően befolyásolta az értekezlet tevékenységét, viszont a feszült­ség fokozódása valóságos bénultságot okozott. 1978 óta nem kevés összejövetelre került sor, de gyakorlati előre­lépés nem történhetett. A genfi leszerelési értekezlet eredményessége — akár­csak a stockholmi és bécsi konferenciák munkája — alapvetően a nemzetközi helyzettől, a kelet—nyugati, s mindenekelőtt a szovjet—amerikai viszonytól függ. Az újabb startnál is perdöntő lesz, milyenek a külső körül­mények. s ez ügyben nem kell messzire menni. A le­szerelési értekezlet színhelyétől, a Nemzetek Palotájától légvonalban alig egy kilométernyire tárgyalnak majd március 12-től az új, hármas szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási konferencia résztvevői. A negyvenek testületében elsősorban a vegyi és radio­lógiai fegyverek eltiltása szerepel napirenden. Különö­sen a kémiai harci eszközök kiiktatására lenne lehető­ség, ha igazi a tárgyalási szándék. Sajnos, amerikai rész­ről eddig több, mesterségesen támasztott akadályt, elfo­gadhatatlan feltételt állítottak. Elég arra utalni, hogy az ellenőrzésnél teljes kontrollt követelnek minden állami üzem esetében (ez az egész szovjet ipart érintené), vi­szont kivennék ez alól a magánszektort, vagyis a vegyi fegyverek előállításában érdekelt amerikai vállalatok te­kintélyes részét. A moszkvai kommentárok -joggal mutat­tak rá: a leszerelési értekezleten csak akkor és mindig akkor sikerült megállapodásra jutni, ha szem előtt tar­tották az egyenlőség és egyenlő biztonság elveit. • . De vajon milyen előjelek vannak március második keddjére, amikor megindulnak Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti új tárgyalások? Az előcsatá- rozások máris folynak. Ennek jegyében ítélték ellent­mondásosnak az. amerikai elnök hagyományos év eleji üzenetét az unió helyzetéről, amely egyfelől a tárgyalási készséget hangoztatta, másfelől azonban a fegyverkezés fokozását sürgette. Kitartott az űrfegyverkezés kutatási és kísérleti síkon való megindítása mellett. Hasonlókép­pen visszatetszést keltett a héten előterjesztett rekord­nagyságú, 320 milliárd dollár körül mozgó amerikai kato­nai költségvetés. Ha várhatólag meg is nyirbálják a kongresszusban, a katonai fölény megszerzésére, a fegy­verkezési verseny fokozására irányuló amerikai szándék nyilvánvalónak tűnik belőle. A szovjet külügyminiszternek módja volt a közelmúlt­ban több, Moszkvába látogató amerikai szenátorral esz­mecserét folytatni. Gromiko mind Hart, mind Mathias előtt hangoztatta, milyen alapvetően fontos a genfi közös közlemény előírásait valóra váltani. Márpedig a januári külügyminiszteri találkozón nem az űrfegyverkezésről, Verés és háziőrizet Kim De Dzsung hazaérkezett... Fizikailag bántalmazták a dél-koreai rendőrök Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt pén. teken, amikor kétéves ame­rikai száműzetéséből haza­tért. Az ütegekből és rúgá­sokból kijutottt az őt kísé­rő amerikai politikusoknak is. A dulakodásra akkor került sor, amikor a rendőrök elvá­lasztották Kim De Dzsungot amerikai kísérőitől. „Nem lehet ezt az orszá­got a demokrácia útjára ve­zetni” — mondta Patricia Derian asszony, akit ugyan­csak több ütés ért, az eset után, hozzátéve, hogy nem szabad az Egyesült Államok­ba engedni Csőn Tu Hvant. A dél-koreai diktátornak a tervek szerint áprilisban kel­lene az Egyesült Államokba látogatnia. Kim De Dzsung repülőgé­pe helyi idő szerint délben szállt le a főváros repülőte­rére. Előzőleg a hatóságok mintegy nyolcezer rendőrt helyeztek készültségbe azzal a céllal, hogy Kim De Dzsung hazatérése kapcsán megakadályozzák a rendel­lenes megmozdulások ismé­telt kirobbanását. A dél-ko­reai ellenzéki politikus csak­nem harminc fős — többnyi­re amerikaiakból álló — küldöttség kíséretében érke­zett haza, nehogy Kim De Dzsung is az 1983 augusztu­sában, a manilai repülőté­ren meggyilkolt fülöp-szige- teki ellenzéki vezető, Benig- no Aquino sorsára jusson. A dél-koreai ellenzéki po­litikust ennek ellenére hívei­nek hatalmas tömege fogad­ta, csalk épp nein ia repülőté­ren, mivel a rendőrkordon megakadályozta őket ebben, hanem attól körülbelül egy kilométerre, valamint a Kim De Dzsung szöuli házáig ve­zető út mentén. Kim De Dzsung a szöuli repülőtéren (Telefotó) A hatóságok érkezésével egy időben megerősítették, hogy Kim De Dzsungot ugyan nem börtönzik be, de sorsa gyakorlatilag a házi őrizet lesz és továbbra is megfosztják mindenfajta po­litikai tevékenység folytatá­sának jogától. Kim De Dzsung hazatéré­se felkavarta a kedélyeket Szöulban. A dél-koreai fő­város több körzetében dél­után az ellenzék vezetőjét tá­mogató és a Csőn Tu Hvan- rezsim elnyomó politikája elleni tüntetésekre került sor. Megfigyelők szerint Kim De Dzsung hazatérése — amint azt az első nap rokon- szén v-tüntetései is bizonyí­tották — hatalmas ösztönzőt jelent a Csőn Tu Hvan-rend- szerrel szemben álló ellen­zék tevékenységéhez és egy­ségének erősítéséhez. Ugyan, akkor a rezsim nehéz meg­próbáltatások előtt áll. A pénteki események szemlé­letesen demonstrálták a Csőn Tu Hvan-rendszer ingatag­ságát. PANORÁMA BUDAPEST Pénteken elutazott Buda­pestről a Csehszlovák szö­vetségi gyűlés ipari, közleke­dési és kereskedelmi bizottsá­gának küldöttsége, amely az országgyűlés ipari bizottsá­gának meghívására tartózko­dott hazánkban. A küldöttséget fogadta Sar­lós István, az országgyűlés elnöke. • Február 11-én ünnepli Irán a forradalom győzelmének hatodik évfordulóját. Ebből az alkalomból Ali Akbar Fa- razi, az Iráni Iszlám Köz­társaság budapesti nagyköve­te sajtótájékoztatót tartott a nagykövetségen. Áttekintést adott az ország forradalom előtti körülményeiről, majd szólt a forradalom győzelme óta eltelt időszak országépí­tő eredményeiről. MANAGUA Megadta magát a nicara­guai hatóságoknak az ARDE nicaraguai ellenforradalmi szervezet egyik vezetője. Cas­tillo Espinosa), az ARDE egyik parancsnoka a mana­guai kormány által elrendelt újabb amnesztia nyomán döntött úgy, hogy felhagy el­lenforradalmi tevékenységé­vel. Tanácskozás a Sárköz vízrendezéséről A Sárköz teljes vízrendezé­sének csaknem félmilliárd forintos beruházási program­ját vitatták meg pénteken Szekszárdon a térség mező- gazdasági üzemeinek veze­tői, valamint a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Tolna megyei Tanács szakemberei. Bejelen­tették, hogy a 40 ezer hek­tárnyi területen, amely az ország legjobb földjei közé tartozik, több évszázados gondot, termelési bizonyta­lanságot szüntetnek meg a vízrendezéssel, a komplex meliorációval. A mély fekvésű Sárközben ugyanis sok helyen össze­gyűlnek a fölösleges, a me­zőgazdaság számára káros vizek olyan időjárású évek­ben, amikor más dunántúli vidékeken örülnek a bőséges esőnek. Ezen a helyzeten alapvetően az sem változta­tott, hogy a múlt század vé­gén megépítették a bátai csatornát és a szivattyúte­lepet, ahol a nagy záporok odaömlő vizét átemelik a Dunába. Mint mondották a tanácskozáson, ez a szivattyú már csak műemlékként ér­tékes, ezért a meliorációs tervben új vízátemelő rend­szer építését is belevették. Az öt évig tartó meliorá­ciós munka, a nagyüzemi táblákhoz igazodó, vagy azo­kat módosító csatornarend­szer kiépítése, a tereprende­zés, valamint a zártkertek vízrendezése és a települések és utak vízelvezetésének megvalósítása teljes megol­dást jelent Öcsényben, De­esen, Várdombon, Bátaszé- ken és Bátán. Emellett érin­ti a nagy munka a szekszár­di történelmi borvidéknek azokat a termőhelyeit is, ahonnan a nyári záporok vize a sárközi síkságra zú­dul. A szőlővidéken már ed­dig is sokat tettek a talaj le­pusztulás, az erózió ellen a korszerű szőlőtelepítéssel, vízelvezetők kiépítésével, de az ilyen irányú munka csak 1986 és 1990 között fejeződik be, a sárközi melioráció ré­szeként. A szakemberek számítása szerint a térség termelőszö­vetkezeteiben és a Szekszár­di Mezőgazdasági Kombinát itt lévő földjein átlagosan csaknem húsz százalékkal növelhetők a terméshoza­mok a vízrendezéssel. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents