Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,80 Ft 1985. február 5., kedd Mai számunkból A PÁRTRÓL MINDENKINEK (3. old.) HUSEK REZSŐ HANGVERSENYE (4. old.) F0RUMSOROZAT SZEKSZÁRDON (5. old.) LABDAROGÚOSZ ’84 (6. old.) SZAKMUNKÁSKEPZO- BÖVlTÉS DOMBÓVÁRON (3. old.) Tervkészítés A zárszámadó közgyűlésekre való felkészüléssel párhuzamosan a mezőgazdasági szövetkezetek többségében a szakvezetés elkészítette, illetve elkészíti a jövő évi gazdálkodás tervét. A tervkészítés nem kampánymunka, hisz már az elmúlt év őszén az ősziek vetésekor többé-kevésbé tudták, hogy hogyan rendezkednek be az idei esztendőre. Léteznek persze középtávú tervek is, amelyek évekkel előre meghatározzák a főbb tennivalókat. A középtávú tervekben megalapozatlan program nem szerepelhet, hisz az előrelátás, az előregondolkodás minden gazdaságnak érdeke. A terv azonban nem mindenáron végrehajtandó, a változásoktól függetleníthető feladatokat jelöl, hanem afféle iránytű. Méghozzá olyan iránytű, amit évenként be kell állítani, szabályozni, csupán azt j rögzíti, hogy merre, milyen I úton haladjanak a gazdasá- J gok. A mezőgazdaság sajá- j tos helyzeténél fogva azt öt S évre előre teljes precizitás- j sál látni, hogy mi várható: i képtelenség. A változtatás j tehát természetes, a tervek, j ha nem is alapvetően, de i módosulnak. Ennek mérté- f ke minden esetben a sza- \ bályozóktól függ, az orszá- j gos programoktól és tér- : mészetesen a helyi adott- I Ságoktól. A tervkészítők dolga j rendkívül szerteágazó, ; számtalan szempontot kell figyelembe venniük. Ez korántsem egyszerű, s nem csupán abból áll, hogy a térképen bejelölik, melyik j táblába milyen növény ke- ! rüljön. A növénytermesz- I tésnek összhangban kell 1 lennie az állattenyésztéssel, ] fokozni kell az anyagi, technikai bázist, gondolni kell a belső tartalékok jobb kihasználására, a termeié- . si költségek csökkentésére, j a területegységre jutó be- ; vételre, a részesedés mér- , tékére. Ezenkívül még sok minden egyébre, hisz egy- egy részfeladat további szempontokra bontható. S . minthogy egy-egy üzem nem szakítható ki a népgazdaság egészéből, figyelembe kell venni az adózást, a hitelek igénybevételét, befektetését, és természetesen a közgazdasági szabályozókat, amelyek az 1985-ös évre a felvásárlási árak emelkedését, s ugyanakkor igen sok anyag, eszköz, gép is drágább lesz. A terv: sjámszerű előirányzat. A számok mögött emberek vannak, akik készítik és teljesítik a terveket. S ha mindebbe még az időjárást is bekalkuláljuk, bizonyosak lehetünk abban, hogy a számok év közben előre vagy hátra billenhetnek. A tervkészítés alapfeltétele a tájékozottság, a szakértelem, a hozzáértés, a lehetőségek, az adottságok józan számbavétele. Baj csupán akkor van, mikor a tervelőirányzatok nem reális alapon nyugszanak, s kapkodás, rögtönzés helyettesíti a módszeres tervkészítést. d. Lefelé is mozoghat az ár Téli vásár a kereskedelemben Lassan kezdünk hozzászokni az ármozgásokhoz, amelyeket hivatalosan is bejelentenek az illetékes szervek, mások meg minden bejelentés nélkül is mozgatják az árakat — fölfelé. Oázis ebben, az effajta ármozgásban, amikor valamiféle árcsökkentésről hallunk, sőt, élvezhetjük annak előnyeit. A kereskedelem idén is meghirdette téli vásárát, amikor is jelentősen csökkentette szezonális cikkeinek árait. Arra nem volt módunk, hogy a megye valamennyi kereskedelmi egységénél tájékozódjunk, de a két szekszárdi nagyáruház, a Korzó és a Skála helyzete megfelelő ismeretanyagot ad ahhoz, hogy az egész megyére vonatkozó megállapításokat tehessünk. A Skála Áruházban négy és fél milliót tesz ki a leszállított áruk értéke. Általában 30—40 százalékos az árleszállítás, de 20—60 százalékosat is találhatnak az érdeklődők — amíg a készlet tart. Szezonális árukról van szó. A Korzó Áruházban ugyancsak, itt viszont egységesen 40 százalékos az árcsökkentés. Lényegében ugyanaz, mint a Skálában. A Skálában az első napon a kabátok, szoknyák, kordbársony nadrágok voltak a leginkább kelendők. A női csizma is nagyon kapós volt, a gyerekcsizmák pedig különösen. Olcsóbb a méteráru a Korzóban A Korzóban mintegy hárommillió forint értékben „dobtak piacra” olcsóbb árut. A konfekció, a divatáru, a kötöttáru (ezen belül a fehérnemű), a cipő és a méteráru most az igen keresett. A Skálánál hasonló a helyzet, hát ha még azt is hozzászámítjuk, hogy az S-mo- dell is ebbe a kategóriába tartozik. Egyébként az átmeneti ár- csökkentés nemcsak a téli vásár függvénye. A Skálában számos villamossági cikk vár leszállított áron vásárlóra, például központi fűtési kazánok, hűtőgépek. A Korzóban rövidárut kínálnak a téli vásárral egy időben, harminc- százalékos kedvezménnyel. Az elején már mondtam, mondom ismét, jólesik azt hallani, hogy valami nem drágább, hanem olcsóbb lett. L. Gy. Fotó: K. A. Maróthy László Moszkvába érkezett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Moszkvába, a KGST gépipari együttműködési bizottsága ülésére. Maróthy Lászlót a repülőtéren Mihail Skabardnya automatizálási és műszeripari miniszter és Vjacsesz- lav Szicsov, a KGST titkára fogadta. A most alakuló bizottság a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletének útmutatása alapján a megszűnő KGST gépipari állandó bizottság feladatait hivatott magasabb szinten, hatékonyabban ellátni. Gyuranovics Bukarestben Veszelin Gyuranovics jugoszláv államfő hétfőn baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Gyuranovicsot Nico- lae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta meg. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. / \ ,y; gg -A; o8$ jgggjx ggg§§ , y v. m^ ^ ggggg Komoly zavarokat okozott a szélvihar Kamalyiabbnak, esetenként súlyosabbnak bizonyult a szélvihar a hét végén, miint ahogy azt először sejteni lehetett. Hétfői lapun/khan már beszámoltunk a televízióadás zavaráról, aminek az oka a pécsi ügyelet szerint az áramkimaradás volt. Hétfőn a DÉDÁSZ szekszárdi üzemi ga zgatójámák erről már kicsit más volt a véleménye. Schmidt János érdeklődésünkre elmondta, hogy több száz hibabejelentés érkezett az ügyeletre, amelyeknek az elhárítását haladéktalanul megkezdték, valamennyi ügyeletes dolgozott a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán. Van közöttük olyan ember, aki harminc órát egyfolytában szolgálatban volt. A megye területén mintegy húsz ember van ügyeletben, hétfőn reggel már azokat is területre vezényelték, akiknek nem ez a beosztásuk. Mintegy hatvan ember dolgozott hétfőn egész nap a hálózat javításán, ennek ellenére hétfőn délután még több helyen nem működött a villany. De ekkor már csak egyéni fogyasztók panaszkodhattak, a fővezetékeket és a több fogyasztót ellátó hálózatot már ki javították. Mindezek ellenére csak Szekszárdon még mintegy nyolcvan— kilencven fogyasztónál volt zavar. Vízhiány Tengelicen Sajátos helyzet alakult ki Tengelicen, a falut ugyanis három irányból is el lehetne látni áraimmal, de az egyik helyen fa dőlt a vezetékre, a másik irányban a szélvihar tépte el a vezetéket, a harmadik bemenő vezetéken pedig a szigetelés törött el. Emiatt, mint azt Soós István, a tsz főkönyvelője elmondta, vízhiány lépett fel a faluban és az állattartó-telepen. A ihddroglóbuszból ugyanis hamar kifogyott a víz, mert utánpótlása az áramszünet miatt nem volt. Ezért a sütőüzem is csak mintegy ötven százalékban tudta ellátni a környéket. Vasárnap reggel kilenctől kis megszakítással egyfolytában nem volt áram. Kenyeret Paksról és Szelkszándról próbáltak szerezni, de előreláthatóan még a mai ellátás sem lesz zavartalan. Szomjiaztak az állatok a faluban és a telepen, nem tudták fejni vasárnap este, sem pedig hétfőn hajnalban. Csak délelőtt 11 árakor kezdték meg a fejést aggregátor segítségével, kérdés, hogyan viselik el ezt az állatok. Egyáltalán nem volt adás Schmidt János, a DÉDÁSZ szekszárdi üzemigazgatója elmondta, hogy az áramkimaradás nem okozhatta a tévéadás kimaradását vasárnap este, a bemenő vezetékek működtek, a közvilágítás égett a Kálvárián, a háromfázisú áraimszofligáltatásból egy-egy fázis kimaradása nem lehetett a súlyos üzemzavar oka. Skrinya Zoltán, a televízió pécsi műszaki igazgatóságának műszaki előadója elmondta, hogy egy erősáramú kapcs olóberende zés égett le. Utánanézve a dokumentációban megállapította, hogy déiultán 14.30-kor kapták az értesítést arról, hogy 14 óra 10-től nincs áram, később már volt ugyan áram, de az adó nem működött, a fent említett üzemzavar miatt. A javítószolgálat este fél nyolcra érkezett meg Szekszárdra, de a hibát az adás végéig nem tudták elhárítani, hogy a javítás mikor fejeződik, vagy fejeződött be, arról nem kaptunk hiteles információt, azt viszont biztosra ígérték, hogy a Forró szél nem jut a Hazárd megye lordjai sorsára, vagyis azt már láthatja mindenki — aki kíváncsi rá. Komolyra fordítva a szót, a keddi adást már ismét sugározza a szekszárdi átjátszó állomás. Megkezdődött a kárbejelentés Délután három órakor az Állami Biztosító megyei igazgatóságára még javában érkeztek a telexek a fiókok jelentéseivel. Roohíi László, a lakossági osztály vezetője elmondta, hogy eddig az időpontig háromszáz károsult jelezte, hogy bajt okozott a szélvihar. Valamennyi bejelentés épületkárra vonatkozott, amelyeknek a felmérését ma kezdik meg a szakemberek. Mint arról már hétfőn beszámoltunk, Pakson volt a legnagyobb a szél, ott kéményt is ledöntött, és darut is felborított. A biztosító tapasztalatai szerint az első napon a károk mintegy harmada érkezik be, mert a nyaralók, hétvégi házak állapotát most Vizsgálják felül a tulajdonosok. Az anyagi kár nagyságáról egy hét múlva lehet képet kapni. Ebben a háromszázban nincsenek benne az abiáktörések, mert azokról csak a javítási számlát kell leadni a biztosítónak. PereOsi Ferenc, a vállalati- szövetkezeti osztály vezetője elmondta, hogy 15 közületi bejelentés érkezett 15 helyről, ezek többsége is épületkár. Késtek a vonatok A szekszárdi vasútállomás forgalmi szolgálattevője, Farkas László elmondta, hogy vasárnap késtek a vonatok, volt amelyik négy órát is. Az okról annyit tud, hogy Budapest környékén villamos felsővezeték szakadt a sínekre. Felháborodott olvasónk, aki telefonon jelezte panaszát, ennél többet is mondott. Nem volt egyedül a Budapestről induló esti gyorson. PusztasZalbOlcsra megérkeztek háromnegyed kilenc körül, ahol a vonat megállt. Tizenegy óráig fűtés nélkül ülitek a szerelvényen a vacogó és felháborodott utasok. Nem is elsősorban a hideg vagy a késés miatt voltak felháborodva, mert a nehézségeket megértik, ha megmondják nekik, hogy mit is kéllene megérteniük. De sem a vonat vezetője, sem a kalauza nem került elő, a hangosbemondó sem mondott semmit, a pécsi gyors és a dombóvári személy elment, ők maradtak. Percre figyelte olvasónk az óráját —■ ráért ilyesmivel foglalkozni —, Pusztaszabolcsról 23 óra 43 perckor indultaik el, Szekszárdra 2 óra kettő perckor érkeztek meg. Az ő órája szerint. Hangsúlyozzuk, hogy itt nem elsősorban a késés a kérdés, hiszen az magyarázható. Szélvihar Tolna megyében is volt, éppen a magyarázat hiánya az, ami joggal idegesítette az utasokat.
