Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
1985. február 28. "népújság 5 A téeszek bankja A KTA megalakulása, a tagok belépése A Kölcsönös Támogatási Alapban a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége területén működő termelőszövetkezetek vezető testületfik határozata alapján vesznek részt. A KTA megalakulását az összes résztvevő termelőszövetkezet küldöttének jelenlétében tartott küldöttközgyűlés mondja ki. A szövetség területén működő termelőszövetkezetek a megalakulást követően is kérhetik felvételüket a KTA-ba. A KTA-ban részt vevő termelőszövetkezetek mindegyike jogosult a KTA-ból kölcsön, kivételesen végleges juttatás igénybevételére, illetve ilyen irányú igény bejelentésére. A KTA-ban részt vevő termelőszövetkezetek a KTA küldöttgyűlésén — küldöttek útján — tanácskozási és szavazati joggal részt vesznek, javaslatokat tehetnek. Az intéző bizottságtól és az ellenőrző bizottságtól felvilágosítást kérhetnek, részt vesznek a KTA szerveinek megválasztásában, illetőleg küldötteik a KTA szerveibe megvá- laszthatók, a KTA-ból kiléphetnek. A KTA legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a KTA- ban részt vevő termelőszövetkezetek — 5 évre megválasztott — egy-egy küldöttjéből áll. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a területi szövetség képviselője is. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a KTA létrehozásának és megszüntetésének kimondása, működési szabályzatának megállapítása, módosítása, intéző bizottságának megválasztása, visz- szahívása és felmentése. Továbbá a végleges juttatásról, a veszteségrendezésre és alaphiány-rendezésre nyújtott kölcsönről való döntés. Az igénylő termelőszövetkezet befizetéseinek általában tízszeres összegét meghaladó négymillió forint feletti kölcsönnyújtásról való döntés, a tisztségviselők jutalmazási szabályzatának megállapítása, valamint az Országos Alaphoz való csatlakozás, és az egyszeri és évenkénti hozzájárulásról való döntés. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a tagok kétharmados szavazattöbbséggel döntenek. Az intéző bizottság a KTA általános hatáskörű ügyintéző szerve, mely dönt az új tagok felvételéről, az alapból való kilépés elfogadásáról, a kötelezettségeket vétkesen elmulasztó tag kizárásáról, gondoskodik az alapban lévő pénzeszközök kezeléséről, elbírálja a döntési hatáskörbe utalt kölcsönigényeket, eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A KTA-ban tagként részt vevő termelőszövetkezetek évente képzett tartalékalapjuk terhére teljesített befizetéseikkel járulnak hozzá az alaphoz. A jövedelembiztonsági alap terhére történő befizetés évenkénti nagyságrendjét minden résztvevő szövetkezet maga határozza meg. A hozzájárulást évente, az előző évi zárszámadásban kimutatott tartalékalap, illetve jövedelembiztonsági alap terhére, legkésőbb március 31-ig kell befizetni a Magyar Nemzeti Banknál vezetett KTA számlára. Ha a termelőszövetkezet tartalékalapját a képzés évében felhasználja, a hozzájárulást a későbbi év(ek)ben évente visszapótolt tartalékalapja 25 százalékának befizetésével teljesíti. A Kölcsönös Támogatási Alap tagja a KTA-ból kölcsönt kaphat. Nem nyújtható viszont kölcsön olyan célra, amelynek hitelezését a Minisztertanács hitelpolitikai irányelvei tiltják. Fejlesztésre legfeljebb az évi kölcsön 50 százaléka nyújtható. A kölcsönigények elbírálásánál, a kölcsön feltételeinek és összegének megállapításánál mérlegeli az igénylő gazdasági helyzetét, a tagsági viszonyának kezdetét és kötelezettségeinek teljesítését, az igény bejelentéséig teljesített hozzájárulás összegét, a kölcsön igénybevételével megvalósítani kívánt gazdasági cél jelentőségét, a kölcsön visszafizetésére tett nyilatkozatát és annak reális biztosítékait. A kölcsön feltételeit — összeg, lejárat, kamat —, a KTA-nak a döntésre jogosult választott testületi szerve határozza meg. A kölcsönszerződést a KTA megbízásából és nevében a bank köti meg a szerződő féllel. Átmeneti pénzzavarok elhárítására — legfeljebb 90 napos lejáratra — az intéző bizottság is köthet kölcsönszerződést. Ez esetben az intéző bizottság folyósítással — átutalással — egy időben számlavezető bankszervét a kölcsönnyújtásról, valamint a kölcsön visszafizetésekor annak megtörténtéről is értesíti. A kölcsön feltételeit — különösen annak törlesztő részleteit és lejáratát — úgy kell megállapítani, hogy az az igénylő anyagi teherbíró képességével arányban legyen, és ne válhasson pénzügyi zavarok forrásává. Ha a szövetkezet veszteségessé vagy alaphiányossá válik, a kölcsön lejárati ideje, illetve az egyes törlesztő részletek esedékességének időpontja meghosszabbítható. A KTA a termelőszövetkezeti tartalékalapot megelőlegezheti. A tartalékalap megelőlegezésére nyújtott KTA-kölcsönt tartalékalapba kell helyezni, illetve a tartalékalap terhére kell — az esedékes évenkénti hozzájáruláson felül — visszafizetni. S végül: az igényt bármikor be lehet nyújtani. Valamennyi beérkezett igényt az intéző bizottság elé kell terjeszteni. Az igényekről — a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével — a KTA intéző bizottsága dönt. Az igény elbírálásához az intéző bizottság a termelőszövetkezet nyilvántartásaiba betekinthet, sőt kezdeményezheti a szövetségi ellenőrzési iroda tényfeltáró vizsgálatát is. Félkész házak Bonyhádról Akkor a kényszer vitte rá őket A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet megyénkben jó ideje arról ismert, hogy nem finnyáskodik. Nem tesznek különbséget munka és munka között, mert tisztában vannak azzal, hogy egy aránylag nem nagy létszámú építőipari szövetkezetnek, melyek a feladatai. Nem építhetnek — nincsenek is rá felkészülve — komplett lakótelepeket, hanem megelégednek a viszonylag kisebb munkákkal. Ám, ezek között sem állítanak fel rangsort, mert minden munka pénzt hoz. Dr. Samu Lajostól, a szövetkezet elnökétől tudom, hogy 1983 tavaszán azért gondoltak egyet, mert hadilábon álltak a helyi munkával. Történt ez abban a szövetkezetben, amely megismerhette Tolna megyét a no-fines technológiával... Munka nélkül nem lehettek, ezért a szövetkezet előkészítő csoportjában felvetődött, hogy mi lenne, ha félkész házakat építenének. Közületi megrendelők nem jelentkeztek náluk, de volt lakossági igény az építkezésre, ráadásul még a bonyhádi Városi Tanács foglalkozott a városban közismerten Szecskai-dűlőnek nevezett városrész közművesítésének gondolatával, ezért az érdekek hamar találkoztak. A hivatalosan beépítési tervnek nevezett elgondolás aprólékos részleteivel nem szándékozom fárasztani az olvasót. így erről annyit, hogy a szövetkezet és a városi tanács — ahogy ilyenkor már lenni szokott — együttműködési megállapodást kötött. Ennek folytán a tanács tizennégy közművesített telket adott — a leendő lakóknak a telek tartós használatba vételének megelőlegezésével — a szövetkezet birtokába, időlegesen. Telek már volt, de milyen házakat építsenek rá, merült fel a szövetkezetben. Az előkészítő csoport külön nem készíttetett terveket, a tervtárhoz nyúlt, amelyet a különböző tervezőintézetek ajánlanak az építkezni szándékozó családoknak. Mivel a szövetkezet már előzőleg ismerte a magánépítkezők igényét, ezért a kétszintes lakóházak mellett döntöttek, így került terítékre, majd az építési ügyiratra a „Tolna” és a „Vajta” típusterv. Az előbbiből nyolc, az utóbbi nagyobb alapterületűből pedig hat. A következő lépés az volt, hogy a szövetkezet meghirdette az építkezni szándékozó bonyhádiaknak leendő félkész lakóházait, megerősítvén, hogy ők úgynevezett 50 százalékos készültségi fokig teszik meg a magukét és ezt követően már a tulajdonosok következnek. Nem kevesebben, mint negyvenen jelentek meg azon a tárgyaláson, amelyen dönteni kellett, hogy kik legyenek a felépítendő tizennégy ház gazdái. Ez a módszer hasonlatos a most divatos versenytárgyaláshoz. Itt is volt licitálás, licitálni két dologra lehetett, az előleg nagyságára, valamint a félkész ház árára. Ebben az építkezési folyamatban mi a formabontó? Az, hogy az építőipari szövetkezet már a beruházás első szakaszában azonnal tehermentesítette a leendő tulajdonosokat az iszonyatos papírmunka közel sem olcsó és nem nyugtató tehertétele alól. A vételárból levont 30 ezer forintot, ezt adta engedményként a leendő tulajdonosoknak. Ez a harmincezer forint tartalmazta — lakásonként — az építkezés tervezésének, közművesítésének, valamint a lebonyolítás költségeit. A licitálás során a jelenlévők tették meg ajánlataikat, 'így a Tolna típusú, 91 négyzetméteres lakásnál 100 ezer forintot, a másik típusnál, a 128 négyzetméteres Vajtánál 120 ezret. A költség negyedrészét várták licitként az építtetők. A tizennégy tulajdonosból hárman fizették ki a teljes vételárat, és emellett a szövetkezet előnyben részesítette az építkezni szándékozó néhány saját dolgozóját. Az építést a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet munkabrigádjai végezték természetesen a terveknek megfelelően. Ám, e munka folyamán az együttműködés naprakészségét is bizonyítandóan, a tulajdonosok kérésére menet közben elvégeztek kisebb átalakítási munkát is. A versenytárgyalást követően tavaly márciusban adták át tulajdonosaiknak az első hat félkész házat, A házátadásokat követően az építési engedélybe bejegyezték a tulajdonosok nevét, akik a szövetkezet műszaki felügyelete mellett, immáron maguk folytatták az építkezés befejezését. Arra a kérdésre, hogy lesz-e ennek a kísérletnek folytatása, dr. Samu Lajostól megtudtam, hogy igen, Már az idén. Habár nem önköltséges áron, hanem szabadárban. Hogy mi okozta ezt a fordulatot, könnyű megérteni. Az első tizennégy félkész ház még olyan korábbi áron készülhetett el, amely a szövetkezet erejét nem haladta meg, amelyen a szövetkezet még nem kockáztatott. A 6,4 millió forint összköltségű munkán a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet nem többet, mint 31 ezer 171 forintot keresett. Azóta a szövetkezetben is ót kellett dolgozni a félkész házak költségvetését, és a számszaki munkák végeztével ők is meglepődtek. Hiszen az időközben megemelkedett építőanyagárak következtében egy félkész ház úgynevezett „bekerülési költsége” 130 ezer forinttal megnövekedett... szíj. Pintér Sándornak (középen) a szél miatt már pótolni is kellett néhány tucat cserepet Vajta típusú házán Polgári védelem Parancsnoki felkészítés Az éves kiképzési tervnek megfelelően Bonyhád polgári védelmi parancsnoka a város és környéke üzemei polgári védelmi parancsnokainak, (szövetkezetek, üzemek, vállalatok vezetői) 6 órás törzsfoglalkozást vezetett le. Az évenként megtartott parancsnoki felkészítést más-más helyen rendezik meg — így a résztvevők az adott gazdaság eredményeit, terveit is megismerik. Legutóbb a mőcsényi „Völgység Népe” mezőgazdasági termelőszövetkezet volt a házigazda. Az egykori uradalmi pincészetből és malomból kialakított tanácskozóteremben a termelőszövetkezet vezetői igényesen és jól előkészítették a foglalkozást. A kellemes, minden igényt kielégítő környezetben a program szerinti foglalkozás elméleti és gyakorlati részből állt. Dr. Schuler Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd röviden értékelte az 1984-es polgári védelmi munkát. Többek között megállapította: a tervben foglalt feladatokat az üzemi parancsnokságok végrehajtották. Az ellenőrzések során alapvető hiányosságok nem merültek fel. Több országos és megyei szintű ellenőrzés is a feladatokhoz való jó hozzáállást, elismerésre érdemes eredményeket állapított meg. Kiemelte a költségvetési üzem komplex gyakorlatát, és a Pannónia Termelőszövetkezet alkalmazási készenlétbe helyezéssel egybekötött polgári védelmi bemutató gyakorlatát. Sikabonyi Miklós, a „Völgység Népe” Termelőszövetkezet elnöke — mint rendező házigazda — beszélt a szövetkezet fejlődéséről, eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az öt község területén lévő gazdálkodás megnehezíti munkájukat. Gondos tervező, szervező feladatot igényel a napi élet irányítása. Kiemelte, hogy alapvető munkaterületük a növény- termesztés és az állattenyésztés. A négy éve működő tejüzemük a környező településeket ellátja tejtermékkel. A városi polgári védelmi törzsparancsnok az üzemi polgári védelmi parancsnokságok béke- és háborús feladatairól, irányításuk rendjéről beszélt. Részletesen elemezte az alkalmazási készenlétbe helyezés fogalmát, célját, rendszabályait, a szak- szolgálatok és az önvédelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezési feladatait. „Nukleáris háború hatása a békére” címmel elemezte a tömegpusztító fegyverek várható hatásait, az ellenük való harcot, és a felkészülés szükségességét. Kiemelte, hogy a békére soha sem volt annyira szüksége az emberiségnek, mint ma, hiszen olyan nagy- mennyiségű nukleáris robbanóanyag halmozódott fel, mely az emberiséget többszörösen elpusztíthatja. Szegedi László, a gáz- és olajszállító vállalat mérnöke a földgáz technikai adatairól, hatásairól, a városi ellátás rendszeréről, üzemeltetési feladatairól tartott értékes előadást. Hangsúlyozta az előírt biztonságtechnikai fegyelem betartását — ezzel együtt az ipari katasztrófa esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat. A törzsfoglalkozás utolsó részében a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet gyakorlatáról, az üzem „kiszóródás elleni védelme” címmel készült diakockákat, és a kisfilmet láthatta a hallgatóság. NAGY ZOLTÁN
