Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
1985. február 27. 2 rtÉPÜJSÁG Reagan Nicaragua-ellenes terve Mai kommentárunk Pakisztáni voksok Több ezer embert letartóztattak, hat tüntetőt pedig agyonlőttek — első pillantásra íme, ennyi a pakisztáni választások mérlege. Am ami az ellenzék által eleve megkérdőjelezett politikai mérleget — vagyis a választások végeredményét — illeti, a katonai rendszer számára korántsem kecsegtető a voksok megoszlása. A hírek szerint a mandátumra pályázó 12 miniszter közül négy — a többi között a hadügyi tárca birtokosa — elveszítette képviselői helyét a 237 tagú parlamentben. Kibukott a legnépesebb pakisztáni város, Karachi polgármestere is. A Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért elnevezésű szövetségben 11 ellenzéki párt és csoportosulás tömörült, ök kezdettől fogva bojkottra szólították föl az ország 34 millió választópolgárát. Tervük részben sikerült is: különösen a városokban — ahol kevésbé tartottak a megtorlástól — rendkívül kevesen keresték föl az urnákat. Az első jelentések arról számoltak be, hogy a választásra jogosultaknak mindössze 30—50 százaléka adta le a voksát. Nem csoda, hogy ilyen nagy érdektelenség kísérte a választási komédiát. Amióta Pakisztán önállóvá vált — nem egészen négy évtizede —, csaknem 30 év a katonai diktatúrák uralmának a jegyében telt el. Ziaul Hakk tábornok 1977-ben ragadta magához' a hatalmat, mégpedig tekintélyes polgári politikustól, Ali Bhuttotól. Mint az általában lenni szokott, a tábornok annak idején elkötelezte magát a polgári demokrácia helyreállítása mellett, de mind ez ideig nem tett érte semmit. A katonai diktatúra a mostani választásokon sem mutatott engedékenységet. A pártok indulását nem engedélyezték, csakis olyan „jó muzulmánok” kerültek föl a listákra, akik Hakk rendszerével szemben lojalitást mutattak, s a tábornokok parancsát gondolkodás nélkül teljesítik. Közülük kerülnek ki a Hakkhoz hű parlament tagjai, akik lényegében csak szentesítik a katonai rendszer törvényeit. Pakisztán helyzete azonban, különösen az utóbbi években mégis alaposan fölértékelődött. Washington számára nagyfontosságú, hogy olyan emberekből álljon az iszlamabadi vezetés, akik az USA stratégiáját hűen képviselik a térségben. S ez a stratégia mindenekelőtt a szomszédos Afganisztánt fenyegeti: pakisztáni területről indulnak ki a kabuli rezsimet fenyegető ellen- forradalmi banditák, s ott szerveződnek a haladó afgán rendszer amerikai pénzen kiképzett és felszerelt újabb és újabb ellenfelei. Az el nem kötelezettek mozgalmában vezető szerepet játszó India „szemmeltartása” is játszi könnyedséggel megvalósul Pakisztán területéről. Ziaul Hakk hű szövetséges. Nem. mintha némely washingtoni politikus számára nem lenne kedvezőbb, ha az iszlamabadi rezsimet szalonképesebb színben tüntethetnék föl. Egyelőre azonban a választási komédia is elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok bizonyos aggodalmas köreit meggyőzzék a pakisztáni helyzet demokratizálásáról. A most lezajlott erőpróba szépséghibáiról természetesen kevés szó esik az óceánon túl.. . GYAPAY DÉNES Leálltak a dunai jégtörők Reagan elnök „országos támogatást” akar szerezni a kongresszussal szemben a nicaraguai ellenforradalmárok segélyezéséhez — közölte a Fehér Ház egy magas beosztású tisztviselője újságírókkal. A tisztviselő egyúttal cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az amerikai kormány hivatalosan politikai mozgalomnak ismerné el a kontrák szervezetét, és így nyíltan nyújthatna számukra anyagi segítséget. Azt is kijelentette, hogy egy „ellenkormány, megalakítása nem látszik célravezető eszköznek”. Elmondotta: hogy bár a kormány „számos megoldással foglalkozik”, a leginkább célravezetőnek azt tartja, ha a kongresszus megadja a kért 14 millió dollárt a kontrák „titkos” támogatására. Ami a diplomáciai rendezés lehetőségét illeti, a FeGörögország Márciusban elnökválasztás Március 15-én elnökválasztást tartanak Görögországban — jelentette be az ország elnöki hivatala. Eredetileg májusra tervezték az elnökválasztást, azonban a döntést bejelentő közlemény szerint Konsztantin Karamanlisz államfő And- reasz Papandreu kormányfő és Konsztantin Micotakisz, az ellenzéki Üj-Demokrácia vezetője megállapodtak az elnökválasztás időpontjának előbbre hozatalában. Konsztantin Karamanlisz, a jelenlegi államfő még nem nyilatkozott arról, hogy jelölteti-e magát az elnöki posztra. Politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy Karamanlisz indul az elnök- választáson és ismét megválasztják a Görög Köztársaság államfőjévé. hér Ház képviselője szerint „Nicaraguának kell érdeklődést mutatnia a Contado- ra-csoport javaslata iránt”. Mint ismeretes, a managuai kormány elfogadta a Conta- dora-államok első javaslatát, a Washingtontól függő közéD-amerikai rezsimek azonban annak olyan módosítását követelték, amelyek Nicaragua számára elfogadhatatlan feltételeket jelentettek, és sértették az ország állami szuverenitását. A szuverén államok bel- ügveibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása az ENSZ-tagországok alapvető kötelessége, amely a világszervezet Alapokmányából fakad — szögezte le Pérez De Cuellar főtitkár szóvivőié újságíróknak nyilatkozva. A szóvivő a sajtó képviselőinek azon kérdéseire válaszolt, hogy az ENSZ-ben Élesen bírálta az Amman- ban megkötött jordániai— palesztin megállapodást Rauf al-Kászem Szíriái miniszter- elnök, a kormány legutóbbi ülésén. Kászem szerint ez a megállapodás a „palesztin kérdés likvidálására irányuló terv”. Mint mondotta, a palesztinok és- a többi arab nép ezt a megállapodást — csakúgy, mint „minden más, az arab nemzettel szemben ellenséges tervet” — meg fogják hiúsítani. Az ammani megállapodás egyik résztvevője, Husszein jordániai uralkodó ugyanakkor az osztrák televíziónak adott hétfői nyilatkozatában azt mondta: „Most lehetőség van arra, hogy a békefolyamat végre helyes irányt vegyen”. Mindazonáltal „ha az elkövetkező hónapban nem történik előrelépés a békefolyamat megkezdésében, a most felcsillanó lehetőséget talán mindörökre elszalaszt- juk”. Az ammani megállapodással kapcsolatban Husz- szein kiemelte: Jordánia és a palesztinok most ismét miképp ítélik meg Reagan amerikai elnöknek a nicaraguai haladó rendszer megdöntését célzó kijelentéseit. Reagan legutóbbi sajtóértekezletén alig burkoltan arról beszélt, hogy meg kell dönteni a managuai kormányt és egyúttal azt bizonygatta, hogy ez nem mond ellent sem az ENSZ, sem az Amerikai Államok Szervezete alapokmányának. A szóvivő rámutatott: az ENSZ főtitkára szerint a közép-amerikai helyzet rendezésére a Contadco-ccc- port tagállamainak békeerőfeszítései nyújtják a legjobb lehetőséget. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a csoport négy tagállama — Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Panama — tevékenységét az ENSZ Biztonsági Tanácsának 530. számú határozata is támogatásáról biztosította. közösen léptek fel, és együttesen kifejezték készségüket arra, hogy „a BT öt állandó tagja védnöksége alatt megvitassanak minden olyan javaslatot, amely elvezethet az Izraellel kötendő átfogó békéhez”. Ennek távlati céljáról ezeket mondotta: „Ha és amikor a területeket visszanyerjük, a palesztinok élni fognak elidegeníthetetlen önrendelkezési jogukkal, miként a jordániaiak is, a kettejük között létrejövő konföderáció alapján”. Ennek részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni, csak arra szorítkozott, hogy a konföderáció eszméje szerinte már gyökeret vert minden érintett gondolkozásában. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn ismételten derűlátását fejezte ki az ammani megállapodással kapcsolatban. Barnard Kalb, külügyi szóvivő szerint „amit eddig láttunk, az a helyes irányba tett lépés volt, de még hosszú utat kell megtenni”. Kádár János könyve idegen nyelveken A Corvina Kiadó — a Kossuth Könyvkiadó közreműködésével — hat nyelven megjelentette Kádár János „Szocializmus és demokrácia Magyarországon” című kötetét. A téma szerint válogatott beszédeket és cikkeket a kiadók gazdag országismertető és dokumentumanyagokkal egészítették ki. PANORÁMA PÁRIZS A L’Humanité keddi számában közölte azt az interjút, amelyet Aczél György, az MSZMP Poliltikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az FKP 25. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetője adott a lap számára. BRÜSSZEL Széles körű nemzetközi társadalmi tanácskozás kezdődik csütörtökön Belgiumban az európai békéről és biztonságról. Kezdeményezője az Európai Biztonság és Együttműködési Nemzetközi Bizottsága. A tanácskozáson magyar küldöttség is részt vesz, dr. Bartha Tibor református püspök vezetésével. BÉCS Heinrich Übleis lett Ausztria új építésügyi minisztere. Kari Sekanina, aki eddig az építési tárcát vezette, a múlt héten, miután pénzügyi szabálytalanságokkal vádolták, lemondott tisztségéről. Az 52 éves Übleis évtizedek óta dolgozik a postánál, amelynek az utóbbi időben vezér- igazgatója volt. DAMASZKUSZ A szíriai külügyminisztériumba kérették hétfőn Jordánia damaszkuszi ügyvivőjét a két ország határán vasárnap történt incidens miatt. Ismeretlen fegyveresek ugyanis a két ország határát Deraa térségében átlépve megtámadtak egy arra haladó gépkocsit, két utasát megölték, egyet pedig megsebesítettek, majd visszamenekültek jordániai területre. Az utóbbi napokban jelentősen mérséklődött a zajlás a Dunán, s a Budapest és a magyar—jugoszláv határ közötti szakaszon már csak szórványosan, a víztükörnek alig egy-két százalékát fedik úszó jégtáblák. Ezért kedden az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére visz- szatértek bajai készenléti helyükre a magyar szakaszon dolgozó jégtörő hajók. Folytatódik a vita az ammani megállapodásról Sajátos olvasmány az a csaknem másfél ezer oldalas kötet, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma a napokban küldött meg a szenátus külügyi bizottságának, s amely a „Jelentés az emberi jogok gyakorlásáról az egyes országokban 1984-ben” címet viseli. Tulajdonképpen nem más ez, mint egy igen dicséretes törekvés meglehetősen furcsává változott eredménye. Az Egyesült Államok törvényhozása ugyanis — a külföldi segélyről hozott törvény módosításával — egy évtizede kötelezte a külügyminisztériumot, vizsgálja már meg, milyen országokat segélyez az amerikai állam: olyanokat-e, akik tiszteletben tartják az emberi jogokat, — vagy olyanokat, akik semmibe veszik azokat, merthogy az utóbbi kategóriába tartozók nem érdemlik meg a támogatást. Hamar kiderült, hogy a kép meglehetősen egyoldalú. A segélyezettek listáján ott sorakoztak a latin-amerikai diktatúrák, ott volt a délkoreai rezsim, a Fülöp-szi- getek, és Izrael is, amely nem volt hajlandó végrehajtani még az Egyesült Nemzetek Szervezete számos határozatát sem... Gyorsan módosították hát a törvényt úgy, hogy ezután már az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamáról készüljön hasonló elemzés — akkor talán mégsem lesz ilyen furcsa a helyzet. Hogy az Egyesült Államoknak ki adott jogot mások „bizonyítványának” kiállítására — az persze fel sem merült. A vizsgált szempontok is meglehetősen sajátosak voltak. Igaz, kiterjednek az alapvető jogok majdnem mindegyikére — de például hiányzik belőlük a munkához való jog, amelyet pedig szintén alapos okkal lehet az emberek legalapvetőbb jogai közé számítani. Az is kiderült, hogy az alapvető emberi jogokat is lehet igencsak sajátosan értelmezni, s ennek alapján ítélni eleveneket és holtakat: a szocialista országok gyakorlatát, amelyek alkotmányban biztosítják az emberi jogok gyakorlását, lehet teljesen fiI v gyeimen kívül hagyni, vagy lehet közöttük az amerikai elképzeléseknek megfelelő megkülönböztetéseket tenni — de nem kell feltétlenül figyelembe venni a jogok érvényesülését olyan országokban, amelyekhez az Egyesült Államokat katonai, vagy politikai érdekek kapcsolják. Az idei jelentés is mintegy tükörképe ennek a furcsa, egyoldalú értelmezésnek. Latin-Amerikában például az amerikai külügyminisztérium szerint szinte csupa példás magaviseletű ország van — az egyetlen kivétel: Nicaragua. Igaz, Pinochet Chiléié kap egy kis dorgálást, de például Salvador — ahol a halálbrigádok még a Washington által pártolt elnök embereit is irtják, s ahol a hadsereg repülőgépekről (amerikai fegyvereivel) válogatás nélkül lövi azokat a körzeteket, ahol „kommunistagyanús” elemeket feltételez — már dicséretben részesül. Salvadorban — így a jelentés — „előrehalad a demokratikus átalakulás”. Guatemalában is minden rendben van. hiszen „szabad nemzetgyűlési választásokat” tartottak és „az emberi jogok helyzete általában javult”. Viszont Nicaraguában, ahol 13 politikai párt működik, a választásokkal — amelyeken az egyéb pártok 38 százalékot szereztek —, a jelentés szerint „komoly problémák voltak”, a kormány pedig „csuDa marxista forradalmárból” áll. Igaz, említés történik arról is, hogy a nicaraguai ellenforradalmárok „a kormány szerint” polgári lakosokat gyilkolnak — de ha egyszer a kontrák vezetői ezt taeadiák, ugyebár mégse vonhatóak le „egyoldalú” következtetések... Lehetne sorolni még a példákat, de valószínűleg eny- nvi is elég annak bemutatására, mennvire lehet ob.i.ek- tívnek minősíteni a jelentést. Az igazság kedvéért hozzá kell persze tenni hogy nem minden megállapítás ilven egyoldalú. A tények elöl a szerzők sem tudnak mindenütt kitérni: nehéz lenne elhallgatni olyan eseményeket, mint a fülöp-szi- geti ellenzéki vezető, Aquino meggyilkolása, vagy a délafrikai feketékre leadott sor- tüzek. De az ilyen tények mellé igyekeznek sajátos „mentségeket” felsorakoztatni, — hiszen ezekhez az országokhoz Washingtont különleges érdekek fűzik. Az a magas beosztású külügyi tisztviselő, aki a jelentésről az újságírókat tájékoztatta, maga is elismerte, hogy akadnak azért olyan „fontos szempontok”, amelyek a szerzőket a valódi kép „nem tökéletes” bemutatására ösztönözték. „Ha elítéljük azt, ami a Fülöp-szigeteken történik, akkor azt is meg kell fontolnunk, mi jöhet a jelenlegi rendszer után. Egy kommunista kormány?” — tette fel a kérdést a kormánytisztviselő — s Washington szempontjából ez a kérdés jogosnak tűnik. De különben is, jelentés ide, jogok oda, ha a Pentagon úgy látja jónak, hogy a legvéresebb diktatúra <s kapjon katonai segélyt, akkor az emberi jogok vajmi keveset számítanak. Ezt példázza Guatemala esete is: ez az ország „demokratikus fejlődése” eredményeként már jövőre, csaknem százszor annyi katonai segélyt kaphat, mint az idén... Nincs szó benne a libanoni lakosság ellen elkövetett izraeli törvénytelenségekről, terrormódszerckről sem Ami kimaradt a jelentésből: fiatal tüntetők Brüsszelben a növekvő munkanélküliség ellen tiltakoznak
