Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 46. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. február 25., hétfő Mai számunkból PILLANTÁS A HÉTRE (2. old.) NŐK, AKIK FALUN ÉLNEK (3. old.) HELYOSZTÓK A MEZÖFÖLD KUPÁBAN (5. old.) A NYOLCADIK HELYRŐL FOLYTATJÁK (6. old.) ELMÉLKEDÉS EGY VOLT-NINOS-VAN TEJÜZEMRŐL (4. old.) Pártértekezlet Dunaföldváron Választásokat tartottak a Szovjetunióban Szavazása alkalmából virággal köszöntötték Konsztan- tyin Csernyenkót. (Telefotó) Szombaton tartották meg Dunaföldvárott a nagyközségi pártértekezletet, a pártszékház nagytermében. Az elnöklő Pere János vb- tag, téesz-elnök köszöntötte a küldötteket és a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Péter Szigfrid titkárt, majd Széles István, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottságnak a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról szóló beszámolójához, valamint a kongresszusi irányelveknek az alapszervezetekben történt megvitatását ér- tékelő-összegező állásfoglalásához. — Dunaföldvár nagyközségnek a tizenhárom alapszervezetben működő, több mint négyszáz kommunistája eredményes munkát végzett az elmúlt öt évben — mondta. — összességében jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtásában jelentős eredményeket értünk el. Ezek az eredmények jól érzékelhetők nemcsak a statisztikai adatokban, hanem a lakosság politikai arculatának fejlődésében, a közérzet kedvező alakulásában, a pártéletben, a kulturális életben. Ugyanakkor önkritikusan el kell mondani, hogy céljainkból nem tudtunk mindent teljes egészében megvalósítani, ezt tükrözi az írásos beszámoló is. Jelentősek az eredmények a gazdasági egységek termelésében és gazdálkodásában, de az igazodás az intenzív fejlődés, a minőség követelményeihez az elvárhatónál és lehetségesnél lassúbb volt. A gazdasági kérdések álltak az érdeklődés középpontjában a kongresszusi irányelveket tárgyaló taggyűléseken is. A párttagok megnyilatkozásaiban sok szó esett a gazdasági építőmunkáról, míg a pártonkívüli dolgozóknak fokozódott a feladatok megismerésére irányuló igénye. Többen felvetették — bizakodó alapállásból —, hogy képesek leszünk-e gondjaink megoldására. De kialakult az az általános vélemény, hogy a pártkongresszus öt évre szóló, határozott és előremutató programot fogad majd el az irányelvek határozattá emelésével. A végrehajtás ad biztosítékot, amely mögött felsorakozik a dolgozó tömegek tettrekészsége és cselekvő aktivitása. Ehhez kell a pártnak biztosítania a vezető szerepet és a politikai feltételeket. Már az utóbbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy egyre hatékonyabb az üzemi belső tartalékok felhasználása és hasznosítása. Fokozódott a kongresszusi készülődés időszakában a nagyközségben a politikai aktvitás. Az üzemek dolgozó kollektívái, szervezett keretekben a szocialista brigádok mindenütt csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyfelhíváshoz, a vállalások — és most már a teljesítések — többsége elősegíti a termelés, a minőség, a gazdálkodás fejlődését, a település- fejlesztést és a szocialista tudat fejlődését. Dinamikusan fejlődött a nagyközség a XII. kongresz- szus óta, erősödött az emberek egészséges lokálpatriotizmusa, ami a demokratikusan kialakított fejlesztési céloknak társadalmi összefogással, munkával való fokozottabb segítésében nyilvánul meg — mondta többek között a párt- bizottság titkára. A beszámoló az eredményes elemző-ellenőrző-irányí- tó munkáról ad számot, de arról is, hogy a végrehajtó bizottság tevékenységének elsősorban a kollektivitásban jelentkeztek gyenge vonásai. Több segítséget kell a jövőben nyújtani az alapszervezeteknek. Emelkedett a taglétszám az alapszervezetekben, a tagfelvételi munka jó volt, ám több fiatal párttag kikerülése a pártból arra utal, hogy a felkészítéssel megbízott egyes konzulensek és párttagajánlók felelősségtudata is gyenge. A propagandamunka eredményes volt, nyugodt politikai légkörben, eredményesen terjesztette a marxizmus—leni- nizmus eszméit, ám előfordult egyes propagandistáknál bizonytalanság, amikor a hallgatók kérdéseire kellett válaszolni. Többet kell foglalkozni a propagandisták képzésével, felkészítésével. A vitában felszólaló küldöttek sokoldalúan támasztották alá, vagy egészítették ki a beszámolót. Mind az előterjesztések, mind a vita azt tükrözte, hogy a nagyközség kommunistái egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, érdeklődéssel várják a XIII. kongresszust és készek küzdeni a kongresz- szus határozatainak megvalósításáért. Péter Szigfrid a megyei pártbizottság üdvözletét adta át, szólt az irányelvek vitájának megyei tapasztalatairól, ismertette a megyei pártbizottság véleményét a nagyközségi párt- bizottság munkájáról. Ezután Széles István ösz- szefoglalta a vitát, majd a küldöttek elfogadták az előterjesztéseket. Megválasztották a 33 tagú pártbizottságot és a hat küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság megtartotta alakuló ülését, megválasztotta titkárának Petrovics Jó- zsefnét — aki eddig is tagja volt a végrehajtó bizottságnak —, a végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és munkabizottságait. A pártértekezleten bejelentették az alakuló ülésen hozott döntéseket. Péter Szigfrid a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az új pártbizottságot, megköszönte a munkát a régi pártbizottság tagjainak és tisztségviselőinek, köztük Széles Istvánnak, aki nyugállományba vonul. J. J. Vasárnap tartották meg a Szovjetunióban a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, valamint a helyi szovjetek tagjainak újraválasztását. A csaknem kétszázmillió választásra jogosult szovjet állampolgár mintegy 2,2 millió jelöltre szavazott — ennyi a különböző szintű tanácsok tagjainak száma. A választópolgárok nagy aktivitása jellemezte Moszkvában az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába és a helyi tanácsokba jelölt küldöttek megválasztását. Vasárnap délig a szavazásra jogosultak több mint 75 százaléka leadta szavazatát. A Krasznaja Presznya választókerületben szavazott Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet vezetőt a választókörzet szavazatszedő bizottságának titkára üdvözölte, majd virággal kedveskedtek Konsztantyin Csernyenkónak, akit Moszkva Kujbisev kerületében jelöltek küldöttnek az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. A Lenin kerületben járult az urnához Nyikolaj Tyiho- nov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, ö a Frunze kerület képviselőjelöltje. A szívhangokról — vasárnap A gyógyításban nincs szünnap Lévén a kórházak is folyamatos „üzemek”, tegnap megyénk kórházai látogatóinak sorába álltunk magunk is. Igaz, hogy más szívvel, mint az igazi látogatók, hiszen szerencsére mindhárman otthon tudjuk hozzátartozóinkat. Tolna megyében négy kórház van: Bonyhádon, Dombóváron, Pincehelyen és Szekszárdon, melyek összesen 2167 ággyal működnek. Működnek éjjel és nappal, hétköznap és vasárnap. Az ágykihasználás átlagosan 78 százalék. Az egy ágyra jutó ápolási költség — természetesen ez esetben is átlagról van szó — 403 forint. Amennyiben az ágyak számát megszorozzuk az ápolási költséggel, azt pedig az év napjainak számával, akkor az eredmény 247 millió 183 ezer forint. A kórházakban pedig természetesen nemcsak ápoltak, hanem az ő ápolásukról, gyógyításukról, kiszolgálásukról gondoskodó stábok is vannak, összeállításunkban elsősorban őket szólaltattuk meg, s elsősorban az 1985-ös esztendő 8. hete utolsó két napjáról érdeklődtünk. Előre is elnézést kérünk, hogy számokkal, adatokkal is terheljük az olvasót, de úgy véljük, hogy ez esetben a szigorú számok önmagukért beszélnek, s pontosan alátámasztják az összképet. Tumultus és csomagok Alig múlott délelőtt tíz óra, a szekszárdi megyei kórház környéke a megszokott vasárnap délelőtti képpel szolgál: hatalmas tömeg várakozik, hogy kinyissák a kaput. Majd mindenki kezében csomag, azokban rántott csirke, húsleves, szóval egy kis hazai... De már nyílik is a kapu, özönlik befelé a tömeg. Mindenki igyekszik mielőbb célhoz érni, így többen — a csúszós út ellenére is — futásnak erednek. Halló kislányom! ...és halló minden mennyiségben. A szekszárdi szülészét földszinti előcsarnokában vagyunk. Ezen az osztályon már évekkel ezelőtt beszüntették a látogatást, s egy ágy—egy telefon rendszerben folyik a beszélgetés férj és feleség, anya és leánya között, no és a barátnők, rokonok, munkatársak is a sorban állnak szóra várva. Ilyenkor pedig a látogatási időben néhány beteg is lejön, hogy személyesen találkozzon szeretteivel. Persze, ez esetben csak azokról van szó, akiknek gyógyulását nem hátráltatja a lejöve- tel. Az ő „ügyükben” mindig az ügyeletben levő orvosok döntenek. Ismerkedjünk meg velük: dr. Wallner Tamás, most ő a nőgyógyászati-szülészeti osztály ügyeletvezetője, valamint dr. Pánczél Tamás és dr. Loskay Pál. A nőgyógyászaton, a szülészeten és a terhes pathológián 153 ágy van. Az itt ápoltakért ők a felelősek szombat reggeltől hétfő reggelig. — Szombaton egy koraszülött és egy „félig-kora” babát segítettünk a világra. Vasárnap délelőtt négy gyors és sima szülés volt. Pillanatnyilag (vasárnap délután 15 óra 30 perc) egy kismama van a szülőszobában. Vagyis ez gyenge napnak számít. A csúcs eddig a 33 volt az én ügyeletem alatt, amiből hat baba császármetszéssel jött a világra — így dr. Wallner Tamás. Indulunk a szülőszobába, amelyet ideiglenesen a földszinten alakítottak ki (át) — kórteremből. Meglepő a nyugalom, a kiegyensúlyozottság. Ugyanis arról van szó, hogy az osztály teljes átalakítása folyik — természetesen „lépésenként”. Átalakítják a nagyműtő légkondicionáló berendezését, folyik az osztály villamos-rekonstrukciója, majd következik a festés. A munka —• mégha jóval nehezebb körülmények között is — zavartalanul folyik. Fehér öltözetben lépünk a szülőszobába. A kismama nyugodtan fekszik. Mellette képernyő, az orvosok, szülésznők számára fontos jeleket mutatva. Ez az úgynevezett CTG (cardiotokográf). Néhány pillanatig csendben (Folytatás a 2. oldalon.) Jenei Jánosné téesztag felszólalása A szekszárdi szülészet földszintjén
