Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­XXXV. évfolyam, 45. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. február 23., szombat HÉTRŐL hétre — HÍRRŐL HÍRRE f‘ (3. old.) ám J EGY LÁNY _____■' M EG EGY FIÜ 9L1 , * (4. old.) ■ÉK. m KÉSZÜL A „KIRÁLYI HANGSZER” A SAJTÓTÖRTÉNET ÜJ KÖTETE MESTERE (14. old.) (4. old.) A béke őrhelyén A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta ma ünnepli születésének 67. évfordulóját. Ezt a napot a Szovjetunióban és a Szovjetunió határain túl is az emlékezésnek, egyúttal a jövőbe tekintésnek szente­lik. Az idei rendezvényeknek különös súlyt és hátteret ad egy másik nagy históriai fordulópont: a hitleri fa­sizmus felett a második világháborúban aratott győ­zelem 40. évfordulója. Mindkét dátum — az 1918. feb­ruár 23-i, és az 1945. május 9-i szorosan összefügg egy­mással. A közös bennük, hogy a szovjet nép és fegyveres ereje mindkét alkalommal a hódító német imperializ­mussal került szembe. 1918-ban a Pétervárt. közvet­lenül fenyegető császári hadakkal bátran szembesze­gülő fiatal Vörös Hadsereg Pszkov és Narva alatt si­kerrel állta ki a nagy erőpróbát, és vereséget mért az állig felfegyverzett ellenségre. (Ehhez a diadalhoz kap­csolódik az új típusú hadsereg születésének napja.) Má­sodszorra — 1941 nyarától, amikor az akkori tőkés vi­lág legerősebb hadseregei, a náci Wehrmacht támadt a Szovjetunióra — csaknem négy esztendeig tartó élet­halálharcban megint csak az agresszor maradt alul, a minden eddiginél kegyetlenebb háború győztes befe­jezése azonban a szovjet nép számára hihetetlen em­beri és anyagi áldozatokkal járt. Senki sem tagadhatja — noha erre Nyugaton ismé­telt kísérleteket tesznek —, hogy az antifasiszta koalí­ción belül a fő terheket a Szovjetunió vállalta magára, és a „barna pestis” megsemmisítéséért 20 millió fiának és lányának életével fizetett. Ez a szörnyű ár késztet­te annak idején R. J. Malinovszkijt, a Szovjetunió az­óta elhunyt marsallját és honvédelmi miniszterét — akinek jelentős szerepe volt hazánk felszabadításában — annak kijelentésére, hogy sohasem szabad megen-, gedni az 1941 júniusához hasonló helyzet kialakulását. Más szóval: a szocialista politikai-védelmi szervezet­ben egyesült testvérországok, a Varsói Szerződés tag­államai egyetlen pillanatig sem állhatnak készületle­nül az Egyesült Államok, a NATO katonai kihívásá­val, fenyegetésével szemben. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta — a szovjet államnak az egyetemes biztonságért vállalt roppant felelősségéből adódóan — napjainkban való­ban a világbéke legfontosabb őrhelyén teljesíti fela­datát. Az elmúlt több mint hat évtized tapasztalatai­ból, tanulságaiból okulva, igen magas fokú harckészült­ségben, a rakéta-nukleáris kor követelményeinek meg­felelően felvértezve — minden szükséges technikai esz­közzel!, fegyverzettel ellátva — biztosítja a fejlett szo­cialista társadalom építésének külső feltételeit, meg­bízható védelmét. A hadászati rakétacsapatok — a Szovjetunió és a szocialista közösség több tagállamá­nak oltalmazásáról gondoskodva — képesek minden­kor sakkban tartani a potenciális támadókat. A töb­bi haderőnemmel együtt egyedüli és legfőbb funkció­juk az, hogy az idők folyamán kialakult hadászati egyensúlyt fenntartva, féken tartsák a háború erőit, s ne engedjék meg az újabb világháború kirobbantását. A szovjet katonai doktrína — híven a lenini béke­politikához — kifejezetten védelmi jellegű. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az, hogy a Szovjetunió lemondott a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazá­sáról, s kitartóan szorgalmazza a katonai erőszak tilal­máról szóló nemzetközi szerződés megkötését. Lesze­relési javaslatainak megvalósításával megnyílhatna az út a feszültség enyhítéséhez, a fegyvermentes világ megteremtéséhez. Minaddig azonban, amíg az Egyesült Államok és legfőbb NATO-partnerei nem hajlandók feladni egyoldalú föilényszerzési törekvéseiket, egyen- súlymegbontási kísérleteiket, a szovjet fegyveres erők készenlétét a párt- és állami vezetés kénytelen — bár­milyen áldozatok árán is — a kor színvonalán tarta­ni. Kétségtelen, ez nem kis gazdasági megterheléssel jár, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi hadászati paritás fennmaradjon, hiszen ma­napság ez az általános biztonság egyik legfontosabb tartópillére. S. L. Befejeződtek a magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Lázár György hazaérkezett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Ausztriában, pénteken reggel négyszemközti megbeszélést folytatott vendéglátójával, Fred Sinowatz kancellárral. Ezt követően megkezdődtek a magyar és az osztrák kül­döttség plenáris tárgyalásai. Az MTI tudósítóinak érte­sülése szerint a két kor­mányfő, illetve a küldöttsé­gek igen szívélyes légkörű, beható tárgyalásain áttekin­tették az időszerű nemzetkö­zi kérdéseket, különös 'tekin­tettel az európai helyzet ala­Tegnap délután Szekszár- don a szovjet hadsereg nap­ja alkalmából megkoszorúz­ták a hősi emlékművet. A szovjet hadsereg előtt tiszte­legve az emlékmű talapzatá­nál elhelyezték a megemlé­kezés és a tisztelet virágait a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó Déli-hadeseregcso- port képviselői. A megyei pártbizottság nevében Péter kulására. A kétoldalú vi­szonyról folytatott megbeszé­lések előterében a gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztése állott. A gazdasági, vállalati ve­zetők, akik Lázár György kí­séretében érkeztek Bécsbe, ugyancsak tárgyaltak part­nereikkel. Részben már fo­lyamatban lévő üzleteket te­kintettek át a további együtt­működés céljával, részben újabb kooperációs lehetősé­geket kerestek. A kormányküldöttségek tárgyalásait követően Rudolf Kirchschläger szövetségi el­Szigfrid titkár, a városi párt- bizottság nevében Szabó Gé­za első titkár és Varjas János titkár koszorúzott. A Tolna megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokság koszorúját Szénási László ez­redes, a munkásőrségét Ta­tár Lajos munkásőr ezredes megyei parancsnok, a ren­dőr-főkapitányságét pedig Eigner György rendőr alezre­des, főkapitányhelyettes he­nök fogadta Lázár Györgyöt, s a két államférfi kötetlen megbeszélést folytatott. Az ál­lamelnök ezután ebédet adott miniszterelnökünk és felesége tiszteletére. Lázár György, a kormány elnöke, aki hivatalos látoga­tást tett Ausztriában, pénte­ken délután hazautazott. Az osztrák főváros Déli pálya­udvarán miniszterelnökünket és feleségét házigazdája, Fred Sinowatz kancellár és felesé­ge búcsúztatta. Lázár György pénteken es­te hazaérkezett Ausztriá­ból. lyezte el. A Hazafias Népfront megyei bizottságát Csajbók Kálmán megyei titkár, a KISZ Tolna megyei Bizott­ságát Rácz László titkár kép­viselte. Elhelyezte koszorú­ját az emlékműnél a városi KISZ-bizottság és a szakszer­vezetek képviselője is. A megye több településén is megemlékeztek tegnap a szovjet hadsereg napjáról. Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület határozott a 75. nemzetközi nőnap alkalmá­ból, a béke védelmében, ha­zánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dol­gozó nők élet- és munkakö­rülményeinek javításában ki­fejtett munkásság, valamint a gyermekeiket példásan ne­velő családanyák tevékeny­sége elismeréseként adomá­nyozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett föl és választott meg, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Lukács György- emlékülés Születésének 100. évfordu­lója alkalmából Lukács György-emlékülést rendeztek pénteken Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei ok­tatási igazgatóságának szék­házában. Az emlékülésen Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának helyettes vezetője méltatta az európai hírű kommunista tudós mun­kásságát. Koszorúzás Szekszárdon Szekszárd, Aranyfürt Téesz Az aszály és jégverés ellenére is talpon maradtak Tegnap délelőtt a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ adott otthont a szek­szárdi Aranyfürt Termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésének. A közgyűlésen megjelent K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei bizott­A jelenléti ívek kitöltése ságának első titkára, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára, Kovács János, a városi tanács elnöke, vala­mint Fülöp László, a TOT alelnöke is. Heimann Ferenc, a terme­lőszövetkezet elnöke a veze­tőség beszámolójának kezde­tén elmondta, hogy az egye­sülés óta a legnehezebb évet zárta az Aranyfürt Téesz az az 1984-es évvel. A mezőgaz­daságot sújtó aszály és a pél­dátlan jégverés éppen akkor jött, amikor nőttek a közpon­ti elvárások is, így küszkö­déssel teli, nehéz, de eredmé­nyes évet zártak — a gondok ellenére megfeleltek az elvá­rásoknak. A szövetkezet egyes ágaza­tainak elemzésekor kiderült, hogy a növénytermesztési fő­ágazat rossz előjelekkel in­díthatta az évet (száraz ősz 1983-ban, s a búza kisebb átlagtermést hozott a várt­Sil *§■ Heimann Ferenc elnök, a vezetőség beszámolóját ismer­teti nál). A jégverés komoly ká­rokat okozott a kukoricában és a betakarítást is kéthetes késéssel kezdhették meg, emellett nagyon magas volt a víztartalma. Az őszi mély­szántások időben megtörtén­tek. Költségcsökkentés és ter­mésnövelés a cél, többet és jobban kell dolgozni az idén, és a növényvédelemben csak a feltétlenül szükséges mun­kákat végzik majd el. A szőlőtermelési főágazat leányvári területén 20—30 százalékos kár keletkezett a jégverés következtében. Itt kiadáscsökkentéssel próbál­kozott a szövetkezet, ami nem járt kellő eredménnyel. A növényvédelemben a legol­csóbb szerek is takarékosan kerültek felhasználásra. A tehenészetben a tervbe vett tejtermelést túlteljesí­tették, csökkent az egy liter tejre jutó takarmányfelhasz­nálás, emellett a tej hetven százaléka első osztályú mi­nőségű volt, ami nagyon jó arány. A borjúszaporulat szépen nevelkedett, ezen a területen is sikerült a meg­takarítást növelni. A magas tej hozam mellett a húsho­zamban sincs visszaesés. A sertéstenyésztés is jó ered­ményeket tud felmutatni — itt a cél az eredményismétlés és a még jobb hozzáállás. Heimann Ferenc szólt a műszaki főágazat helyzetéről, a beruházásokról, a pénzügyi mérlegről, és elmondta, hogy elsődleges lesz a minőségi munkavégzés, a magasra emelt gazdasági mérce a szel­lemi és fizikai munka terüle­tén egyaránt odaadóbb és gondosabb munkavégzést igé­nyel. Minden gond ellenére a szövetkezet nyeresége meg­haladta a 19 millió forintot. A közgyűlés résztvevői ez­után K. Papp József hozzá­szólását hallgatták meg. A megyei pártbizottság első titkára elismeréssel szólt a tsz munkájáról, a szövetkezet kollektívájának a nehéz kö­rülmények között tanúsított helytállásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents