Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 43. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. február 21., csütörtök SZEKSZÄRD ÉS A VAROSKORNYÉK FOGÁSZATI fxlAtAsa (3. old.) HOL VOLT, HOL NEM VOLT... (4. old.) EGY FALU HANGJAI (5. old.) FELKÉSZÜLÉS A TAVASZI VETÉSEKRE (3. old.) Rész az egészben Munkánk eredményiéi­nek összegzése, a vissza­tekintés, az elemző-feltá­ró számvetés mündig hasz­nos. Nemcsak hasznos, hanem a tervszerű társa­dalmi cselekvés alaptörvé­nye is. Csiaküs úgy jelöl­hetjük ki a t ovábbhal ad ás leginkább járható útját, ha végzett tevékenységünk értékelése során feltárjuk hiányosságainkat, számba vesszük erediményetokjeft. iHogyam éltünk, hogyian dolgoztunk? Milyen ered­ményeket értünk el, sző­kébb környezetünk, me­gyéink társadalmi és gaz­dasági életében ? Ezekre a kérdésekre kapott vá­lásit lapunkban, a hét vé­gén a központi statisztikai hivatal megyei igazgatósá­gától a lakosság. Nemrég lapunk az országos hely­zetképről is „tudósított”. Megyei eredményekről tá­jékozódva igazán kedve­ző kép allákui ki az olva­sóban. Kedvem támad ösz- szevetni a két KSH-jelen- tést. 1984-ben a népgazda­ság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv cél­jainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzet­közi fizetőképesség meg­szilárdult. A megye 1984. évi eredményei több terü­leten felülmúljiák az or­szágos növekedési ütemet. E megállapítást az egyes gazdasági ágazatok tolnai fejlődését tükröző adatok támasztják alá. A helyi jelentésből tudhatjuk meg, hogy Villamos energiából például 53 százalékkal ál­lítattunk elő többet, s azt mát az országos elemzés tartalmazza, hogy hazánk villllamosenergia-termelé­séhez a paksi atomerőmű II. számú blokkjának üzembe helyezésével az év utolsó két honlapjában már 23 százalékkal já­rult hozzá megyénk. A ta­valyi szélsőséges időjá­rás, a jégverés próbára tette a megye mezőgazda- sági termelését, ennek el­lenére jó eredményeket sikerült elérni. S ha a la­kásépítés az egészségügy vagy az oktatás helyzeté­nek elmúlt évi eredmé­nyeiről olvasunk, újra csak azt könyvelhetjük el, hogy Tolna. megyének nem kis szerepe van a népgazdaság 1984-es ered­ményeiben, a társadalmi­gazdasági programok megvalósításában. S erre büszkék lehetünk. A nyu­godt feltételek között el­végzett — a (társadalmi érdekeit szem előtt tartó, lelkiismeretes munka gyümölcseként egy harmo­nikusan illeszkedő .része vagyunk a nagy egésznek. Az idei népgazdasági terv- fe lad átok alapjia a jobb, az ediigimél is szervezet­tebb és fegyelmezettebb munka, a .népgazdaság egyensúlyi helyzetének to­vábbi javítása. Az idei év feladatai lehetővé teszik az elkövetkezendő évek nagyobb arányú kibonta­kozásának fokozatos meg­alapozását is. Erre is kell gondolnunk, miközben örülünk az elmúlt év eredményeinek. — sm — Szakszervezeti előadói konferencia Szekszárdon Lázár György Ausztriába utazik A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa előadói kon­ferenciát szervezett a me­gyében tevékenykedő veze­tő szakszervezeti tisztségvi­selőknek. Rangos, és a té­mákban jól tájékozott elő­adóktól hallhattak olyan kérdésekről előadást, ame­lyek a szakszervezeti tagsá­got érdeklik. Szerdán délelőtt az SZMT- székházban Horváth József, az SZMT vezető titkára nyi­totta meg a konferenciát, majd Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára is­mertette mélyrehatóan me­gyénk múlt évi politikai és gazdasági helyzetét. Fölvá­zolta a jövő év tennivalóit is, különös tekintettel a szakszervezeti mozgalomra. Gyugyi János válaszolt a résztvevők által feltett szá­mos kérdésre is. Délután Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se tartott előadást a szak- szervezeti munka időszerű kérdéseiről. Az előadás — örvendetesen — messze túl­ment a címben megfogalma­zott kereteken, hiszen olyan ismeretekkel is gazdagította a jelen volt szakszervezeti aktivistákat, amely ismere­tek csak eléggé szűk körben hozzáférhetőek. Az őszinte és egyértelmű hangvétel kedvező benyomást tett a hallgatóságra. Az előadó legelőbb átte­kintést adott hazánk gazda­sági helyzetéről. Elmondta, hogy a szakszervezet — ál­talában — helyeslőleg tá­mogatta a kormány gazda­ságpolitikáját, figyelemmel az általános közgazdasági helyzetre. Ami az ár-bérkérdést ille­ti, Gál László elmondta, hogy a fogyasztói árszintet tartani kell. Természetesen á bérszintet is ehhez kell igazítani, és a szakszervezet ezért harcol. Ugyanakkor viszont probléma van a sza­bad piaci árakkal, különösen a zöldség-gyümölcs terüle­tén. A szakszervezetnek az a véleménye, hogy ezt a kérdést a termelés oldalán Gál László előadását tartja kell megfogni és megoldani. És — akárkinek akármi le­hethet a véleménye — ennek megoldásában elsődleges a nagyüzemek szerepe. Egy másik fontos kérdés­sel kapcsolatban azt mond­ta a SZOT főtitkárhelyette­se, hogy a szakszervezetek­nek van antiinflációs politi­kájuk, hanem a kulcsa en­nek is a gazdaságban van. Ami a napirenden lévő kérdéseket illeti, itt van az új vállalatvezetési formák bevezetése. A szakszerveze­tek szerepe ebben rendkí­vül nagy. Nélkülük lépni nem lehet, viszont óriási a felelősségük abban, hogy tisztességes javaslattal állja­nak a dolgozókollektívák elé. Ami ezt a kérdést illeti, van egyfajta törekvés, ame­lyik elhúzni igyekszik a ve­zetésválasztást, ennek az el­lenkezőjével is találkozha­tunk. Az ok lényegében ugyanaz: az itteni emberek félnek a kollektíva színe elé állni. Ami a szakszervezeti munkát illeti, Gál László elmondta, hogy a választá­sok demokratizmusát kiter­jeszteni kívánják a jövőben. A titkosság igénye jogos, de adott esetben, amennyiben a kis létszámú tagság úgy kí­vánja, a nyíltságot se lehet megtiltani. Viszont, ha több jelölt kerül szóba — akár- mely testületi értekezleten —, úgy a szavazás titkos. A szakszervezeti bizottságot jó, ha a tagság egésze választ­ja meg, erre törekedni is kell, ha viszont csak küldött- értekezlettel oldható meg, attól se kell elzárkózni. A szakszervezetek megyei tanácsainál — úgy tűnik — a három testület felesleges. Jelenleg ugyanis van az el­nökség, a titkárság és a ta­nács. A jövőben az elnök­séget és a titkárságot kívá­natos lenne egy szervbe ösz- szevonni. így az SZMT-nek két szerve maradna és al­kalmasabb lenne az opera­tív cselekvésre. Ezután még számos kér­désre válaszolt Gál László, ezeket egyetértéssel fogad­ták a résztvevők. A program ma folytató­dik. Délelőtt Szlovatsik Ká­roly, a SZOT osztályvezető­je a szakszervezetek nem­zetközi tevékenységéről ad tájékoztatást, majd délután a szakszervezetek terület- politikai feladatairól halla­nak előadást a tanfolyam résztvevői. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Fred Sinowatz osztrák szövetségi Karneváli színekbe öltö­zött békemenet indult szer­dán a florennes-i légitámasz­ponttól Brüsszelbe, tiltakozá­sul a küszöbönálló rakétate­lepítés ellen. A megmozdulást a flamand és francia nyelvű atomfegyver-ellenes akció­bizottság közösen rendezte. A menet élén 48 jelmezes fiatal halad a Belgiumba telepíten­dő 48 rakétát jelképezve. A létszámban egyre növekvő és duzzadó menet a tervek szerint szombaton délután érkezik a fővárosba, ahol ha­talmas békegyűlés zárja majd a tiltakozó akciót. Pierre Galand, a CNPD el­nöke hangoztatta: „a menet célja, hogy megmutassuk; Belgium lakosságának több­sége ellenzi a rakéták befo­gadását és felállítását az or­szágban. Követeljük, hogy állítsák le a florennes-i tá­maszponton folyó előkészüle­ti munkákat, és a parlament­ben rendezzenek végre érde­mi vitát a rakéták telepíté­Szerdán délután befejező­dött Bécsben a Közel-Kelet­ről folytatott szovjet—ameri­kai diplomáciai eszmecsere. Vlagyimir Poljakov, a szov­jet külügyminisztérium kö­zel-keleti osztályának veze­tője, illetve Richard Murphy, az amerikai külügyminisz­térium államtitkára két na­pon át, három alkalommal tanácskozott a bécsi szovjet, illetve az amerikai nagykö­vetség épületében. A szűk körben folyt szakértői meg­beszélésekről egyik fél sem adott tájékoztatást. Ez volt az első alkalom, hogy a két nagyhatalom vezető diploma­tái kifejezetten a közel-kele­ti térség problémáit tűzték közösen napirendre 1977 ősze óta, amikor a Carter-kor- mány megszakította e tár­gyalásokat. Megfigyelők fon­tosnak ítélik magát a tényt, hogy a konzultációra sor ke­rült. kancellár meghívására ma hivatalos látogatásra Auszt­riába utazik. (MTI) séről. Ilyen érdemi vitára öt esztendeje nem került sor, noha több százezres tünteté­seken követelte azt a közvé­lemény.” A belga békemozgalom sze­rint az újabb genfi szovjet— amerikai tárgyalások küszö­bén a belga kormány azzal szolgálhatná leginkább a bé­ke és az európai biztonság ügyét, ha elutasítaná, vagy legalábbis felfüggesztené a rakéták telepítését, időt hagyva a tárgyalásoknak. „Nagyon fontos lenne, hogy Belgium a feszültség csök­kentése érdekében lépjen fel és elhatárolja magát azoktól a köröktől, amelyek a Rea- gan-kormányzat ösztönzésé­re egyre felfelé hajtják a fegyverkezési spirált, minden egyes lépéssel kiváltva az el­lentábor válaszlépéseit” — írja a Le Drapeau Rouge-ban a békemenetet üdvözölve Louis Van Geyt, a BKP el­nöke. Amerikai részről még a ta­lálkozó előtt hangsúlyoz­ták, hogy eszmecseréről, a nézetek kölcsönös kifejtésé­ről van szó. Az izraeli kor­mány pedig máris nemtetszé­sét nyilvánította a Szovjet­unióval folytatott megbeszé­lések miatt. Akármiként is, a bécsi konzultáció egyfajta jelzés arra, hogy a két nagy­hatalom párbeszéde folytató­dik. Közismert, hogy a Szov­jetunió eleve a súlyos közel- keleti problémák tárgyalásos rendezését sürgeti, valameny- nyi érdekelt fél bevonásával. Washington mindeddig el­utasította az egyébként az arab országok által is képvi­selt javaslatokat, hogy hív­janak össze nemzetközi ta­nácskozást a közel-keleti ren­dezés érdekében. A jövő kér­dése, hogy Washington — esetleg éppen a bécsi konzy^t tációk tükrében is — módo­sít-e közel-keleti vonalán, A hallgatóság a szakszervezeti előadói konferencián Békemenet indult Belgiumban Közel-Kelet Véget ért Bécsben a konzultáció Baráti találkozó az MSZBT székházában Belgrádi tanácskozás a gazdasági helyzetről Idén jelentősen nő Jugosz­lávia folyó fizetési mérleg- többlete s ez lehetővé teszi az ország külföldi adósságá­nak csökkentését — nyilat­kozott a jugoszláv nemzeti bank szóvivője azon az ülé­sen, amelyet a Jugoszláv Dol­gozók Szocialista Szövetsége tartott s amelyen az ország gazdasági-társadalmi fejlesz­tésére kidolgozott program végrehajtását vitatták meg. A bank szóvivője elmondta, hogy jól haladnak a külföl­di hitelezőkkel folytatott tár­gyalások. Az ülésen felszólalók hang­súlyozták, hogy tavaly ked­vezőek voltak a termelési és az exporteredmények. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge a szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta napja al­kalmából szerdán baráti ta­lálkozón látta vendégül a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli hadse­regcsoport képviselőit a Ba­rátság Házában. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára üdvöz­lő szavait követően Szabó Egon vezérőrnagy, a Honvé­delmi Minisztérium csoport­főnöké, az MSZBT Országos Elnökségének tagja méltatta a Vörös Hadsereg szerepét a világ első szocialista államá­nak védelmében, a Nagy Honvédő Háborúban, vala­mint hazánk felszabadításá­ban, a fasizmus felett aratott győzelemben. Román Bescsev vezérőrnagy, a szovjet Déli hadseregcsoport politikai csoportfőnökének első he­lyettese többek között azok­ról az erőfeszítésekről szólt, amelyeket a Szovjetunió nap­jainkban tesz a katonai erő- egyensúly fenntartása, a bé­ke megőrzése érdekében. A baráti találkozón részt vett Ivan Aboimov, a Szov- ietunió magyarországi nagy- követségének követtanácso­sa is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents