Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
1985. február 19. rtÉPÜJSÁG 3 Kongresszustól kongresszusig (V») Postás-OTP A szellem napvilága Jövőt vallató felkiáltás volt ez, a „Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán”. Petőfi Sándor, a XIX. század költői. Idéztük, idézzük: koptatjuk. Már-már elkoptattuk. Miközben észre kellett vennünk, a szellem napvilága önmagától nem ragyog be minden ház ablakán. Ott végképp nem, ahol szorosra zárt redőnyök rekesztik el útját. A szükségszerű megfogalmazása volt' tehát az, amit az MSZMP XII. kongresszusának határozatában így -olvashattunk: „Előrehaladásunknak elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi üggyé.” Ez a fő beruházás Közkiadásainknak a műveltségre, a szocialista életmód seregnyi jellemzőjére költött forintjait némelyek hajlamosak úgy tekinteni — jobb esetben —, mint áldozatot, rosszabb esetben pedig úgy, mint kényszerűen lerótt luxusadót. A társadalom számára nincsen fontosabb beruházás, mint az így befektetett pénz! Ennek a tőkének a kamatai a legbővebbek, ennek a tőkének a hiánya megbéníthatja az egyéb tőkék haszonnal történő forgatását. Ennek tudatában már semmi furcsát nem találhatunk abban, hogy a megszigorodott gazdálkodási környezetben is folytatódott az oktatási kiadások részesedésének növekedése a költségvetésből. Pusztán illusztrációként: 1981 és 1983 között 8822-ről 10 526 forintra nőttek az egy általános iskolásra jutó költségvetési kiadások, márpedig míg 1980- ban 1 162 000, 1984-ben 1 286 000, azzaz 124 ezerrel több gyermek oktatásáról kellett gondoskodnia a tanácsoknak a képzés e kezdő lépcsőjén. Tavaly 1123 új általános iskolai osztályterem épült meg, a két kongresszus közötti időben 5700-zal gyarapodott ezeknek a helyisé- "geknek a száma. További adalékok e közös érdekű, közös terhű feladat megvalósulásához. Az általános iskola nyolcadik osztályát befejezők 93 százaléka tanult tovább 1984-ben, 1980-ban 15,5 ezer, 1984-ben 17.5 ezer pedagógus oktatott a középiskolákban, 1980-ban 43,1 ezer, 1984-ben 46,4 ezer ifjú tett sikeres érettségi vizsgát. A felsőfokú tanintézeteknek jelenleg 100 ezer hallgatója van, közülük 63,2 ezer a nappali tagozatos. Tekintsünk más terepre. A szellem napvilága... A kutató-fejlesztő helyek összes kiadásai 1980 és 1984 között 2.5 miliárd forinttal növekedtek. Ugyanakkor nem csökkent a kutatási témák, fejlesztési feladatok mennyisége — holott ez, az ésszerű koncentráció jegyében kívánatos lenne —, változatlanul évi 30 ezer körül ingadozik. Tetszés szerint Amíg az oktatás, a szakképzés tetemes része kötelességszerű feladatokat ró az egyénre, a családra is, nemcsak a társadalomra, addig a tágan értelmezett művelődésnek tetszés szerint választottak lehetnek a forrásai. Néhány kortynyi e források szellemet tápláló, látókört tágító nedűjéből. Hazánkfia 1980-ban 5,1 millió, 1984-ben 5,4 millió esetben lépte át az országhatárt, hogy ismerkedjék más népek, más tájak szokásaival, szépségével, élményeket szerezve hasonlítson itthonit és ottanit össze. Ehhez az összevetéshez a maga terepén lényeges elemeket kínál a tömegtájékoztatás. A napilapok ezer lakosra jutó átlagos megjelenési példányszáma négy év alatt 265-ről 275-re nőtt, a televíziónak 120 ezer új előfizetője lett, a tízévesnél idősebb lakosság kilenvcenöt százaléka rendszeres rádió- hallgató ma már, akik — például — az ország területének hetven százalékán vehetik a sztereó adást, míg ez az arány 1980-ban 52 százalék volt. Hatmillióval gyarapodott a két kongresszus közötti időszakban a tanácsi könyvtárakban föllelhető művek darabszáma, ugyanakkor — furcsa ellentmondás és jelzője annak, nem mindig egyformán süt az a bizonyos nap — a kikölcsönzött kötetek mennyisége némileg zsugorodott. Igaz, a lakosság könyvvásárlásainak értéke öt év alatt 1,1 milliárd forinttal nőtt, azaz meglehet, a könyvtárból kivett kevesebb művet az otthoni bibliotéka gyarapodása ellensúyozza, magyarázza. Meglehet, hogy ez is magyarázza, mert bizonyos, nem egyetlen okban lelhető a miértekre a válasz, amint arra sem, visszaesés után miért gyarapodik ismét azok csapata, akik egy-egy szép este reményében beülnek a színházak nézőterére, közöttük az öt év alatt újonnan alakultak széksoraiba. S továbbmenve, bár igaz, 1980 ilyen értelemben a hullámvölgy legmélyebb pontjának számított, örvendetes, hogy 13—14 százalékkal nőtt a mozilátogatók tábora, amint kellemes jele az érdeklődésnek az is, hogy a múzeumok évente kétezret meghaladó kiállításait 2,5 millióval több látogató kereste fel tavaly, mint amennyien 1980-ban. Megfelelő alap Fényt vet a szabad idő szokásokat formáló, életmódot befolyásoló szerepére az is, hogy 1980 óta 11 millióval nőtt meg a fürdők, strandok látogatóinak egyévi száma, azaz látszatra már messzire távolodva a szellem napvilágától, valójában sugárzásának körét érzékeltetve a példákkkal, kimondhatjuk: megfelelő alapokra támaszkodhat itt is, a legfontosabb társadalmi beruházás terepén az újabb nekirugaszkodás. Ez, a megfelelő alapok léte az — s nemcsak a most, hanem a korábban tárgyalt témakörök esetében is —, ámi egyrészt igazolja, hogy nehéz, némely esetben súlyos gazdasági gondjaink ellenére is újabb jelentős utat tett meg a magyar társadalom és gazdaság, másrészt pedig annak bizonyítéka, hogy további, felgyorsuló tempójú haladásunk feltételei léteznek, illetve megteremthetők. (Vége) mészáros ottó A gázellátásról értekezlet Szekszárdon A Pécsi Postaigazgatóság, Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye postai és takarékpénztári vezetői, a Postavezérigazgatóság és a takarékpénztár központjának képviselői ma az OTP Tolna megyei Igazgatóság tanácstermében tájértekezletet tartanak. Az értekezlet keretében értékelik a postaigazgatóság területén a betétgyűjtésben és a totó-lottó szelvényértékesítésben elért 1984. évi eredményeket, megbeszélik az 1985. évi feladatokat. Anégy megye postaterületi eredményeiről a Pécsi Posta- igazgatóság terjeszt elő összefoglaló értékelést. A postaigazgatósághoz tartozó megyékben az 1984. évi betétgyűjtési és szelvényértékesítési célkitűzések teljesítése eredményes volt. A 260 millió Ft betétgyűjtési feladat. 288,3 millió Ft- ban realizálódott, a feladat teljesítése 110,9 százalék. A legjobb eredményt Baranya megye postahivatalai érték el. A postaigazgatóság posta- hivatalai az elmúlt év végén 6 milliárd 955 millió Ft betét- állományt kezeltek. A postaigazgatóság területének totó-lottó szelvényértékesítési feladata 47,6 millió db szelvény eladása volt. A feladatot 52,3 millió db szelvény értékesítésével 109,8 százalékra teljesítették. Az értékesített szelvények utáni jutalék 15,7 millió Ft jövedelemhez juttatta a postás dolgozókat. Tolna megye postahivatalai 1984-ben mind a betét- gyűjtés, mind a szelvényértékesítés területén eredményes évet zártak. A megye posta- hivatalai 40 millió Ft betétállomány-növelési feladatukat 45,8 millió Ft növekedés elérésével 110 százalékra teljesítették. A betétgyűjtésben kiemelkedően jó eredményt ért el a dombóvári takarékmegbízotti körzet, Kovács Józsefnének, a dombóvári 1. postahivatal vezetőjének irányításával. A gáz, a gázellátás napjaink fontos témája, hisz nélküle nem sok helyen fő meg az ebéd, nem sül meg a foszlós kalács. A múlt hét végén, pénteken Pincehelyen, a gáztöltőállomáson jártunk, ahol — a fénykép tanúsága szerint is — három hét óta elszállításra váró mintegy 27 ezer tele gázpalackot láttunk. Egyezségünk alapján, vasárnap délután a gáztöltőállomás megbízott vezetője, Horváth Ferencné telefonált és elmondta, hogy a hét végén lecsökkent a szállítás. Szombaton a tervezett 10 ezer palackból 8 686 darab 11,5 kilogrammosat, illetőleg 429 darab 23 kilósat szállított ki a 11. számú Volán helyi kirendeltsége. A vgmk csak szombaton dolgozott nyújtott műszakban, de vasárnap már nem volt rá szükség, ugyanis akkor 3 837 darab 11,5 kilós, és 84 darab 23 kilós palackot szállítottak el. Gáz tehát bőven volt vasárnap is Pincehelyen, csak... Horváth Ferencné telefonja után ismét Bell találmányát hívtuk segítségül, hogy a 11-es számú Volán pincehelyi kirendeltségénél érdeklődjünk. * Ortner István üzemeltető miután megerősítette a vasárnap kiszállított mennyiségről hallottakat, kérdésünkre elmondta, hogy a vállalt tervük teljesítése a fogyasztók igényétől függ. Tehát — szerinte — azért van 27 ezer darab •palack a gáztöltőállomáson mert a fogyasztóknak „nem kell”. Kételkedésemre hilf' I vatkozott az éppen beérkezett gépkocsivezetőkre, akik szerint ),Tolna megyében nincs hiány pb-gázból.” Tegnap délelőtt telefonon beszéltünk Török Istvánnal, a pincehelyi Volán-kirendeltség vezetőjével, aki közölte, hogy hiánybejelentést sem Tolnából, sem Baranyából, sem Fejér megyéből, sem a többi területről nem kaptak az elmúlt héten. Azért tervezték több palack kiszállítását, hogy az esetleges plusz igényt ki tudják elégíteni. Erre nem kérült sor, mivel Török István szerint megyénkben két hete nincs gázhiány, illetve nincs többre igény, mint amennyit kiszállítanak. A kirendeltségvezető közölte azt is, hogy 2—3 kistelepülést a síkos út miatt nem tudtak megközelíteni, azonban ezekből sem jeleitek hiányt. Érdeklődtünk a tegnapi (hétfői) szállításokról is. A pincehelyi kirendeltség 34 gépkocsija mellett 4 szekszárdi, 2 bonyhádi, 10 dombóvári, 1 paksi és 1 tolnai gépkocsi vett részt a gáz- szállítában. A változatosság kedvéért most mi kerestük meg telexen Horváth Ferencnét, a gáztöltőállomás vezetőjét, íme a válasza: „A hétfői rendelésben 12 ezer darab 11,5 kilogrammos és 600 darab 23 kilogrammos palack szerepel. A kiszállítás még folyamatos. A jelenlegi készletünk olyan magaa, hogy a mai napra vgmk-műszakot nem tervezünk, mivel elegendő lesz a két műszak által letöltött mennyiség, ami körülbelül 10—12 ezer darab palack.” — é-s — A Tolna megyei postahivatalok szelvényértékesítése 1984-ben meghaladta a 9,1 millió db-ot. Ez az eredmény a feladathoz viszonyítottan 110 százalékos teljesítést, az 1983. évi eladáshoz 10,9 százalék értékesítésnövekedést mutat. Nagyon pozitív az a tapasztalat, amely azt mutatja, hogy a postahivatalok szelvényértékesítése évről évre folyamatosan és az előző évet meghaladó mértékben növekszik. Az eredményes munka természetesen többletjövedelmet biztosított a megyék postás dolgozóinak is. 1984-ben betétgyűjtési jutalék 160 000 Ft, a 9.1 millió db totó-lottó szelvény értékesítése 2 millió 730 ezer Ft jövedelmet biztosított a szelvényértékesítéssel és betétgyűjtéssel is foglalkozó postásoknak. A postahivatali betét- gyűjtési és szelvényértékesítési munka szerves része annak a célkitűzésnek, amely a takarékpénztári feladatok között a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megtartását, a szociálpolitikai célok megvalósítását, az életszínvonal stabilitását szolgálja. Az 1985. évi gazdasági és jövedelempolitikai célkitűzések ismeretében a tárgyévre, a postaterületre meghatározott betétgyűjtési és szelvényértékesítési feladatok reálisak és teljesíthetők. FREI JÓZSEF Hangtompító mozdonyon és szerelőn Bereczki József felszereli a villamos mozdonyra a hangtompítót Beneczki József újítását elfogadták. Ezer forint eszmei díjlát kifizették, s azóta csöndesebb a Vililanymozdo- nyiók szerelőcsarnoka Dom- bóvárott. Az újítás lényegében egyszerű „kitalálás”. A szükség az embereket mindig változtatásra készteti. Ebbén az esetben például az vollit a szerelőik legnagyobb ellensége, amikor a 8—10 bar nyomású levegőt a mozdonyból kiengedték... Csak egy Vezetéken, a csatlakozón lehetett kiengedni, amely húsz percig is eltartott. S ez idő alaltt sZinite ordított, süvöltött az egész csiamok. Menték az emberek panaszra, próbálták a mozdonyt kint lavegőtflenátemii, de nem tudták csendesíteni az elszabaduló levegő hangját. Bereczki József kitalálta, hogy a cső végére, a vagonokhoz csatlakozó gumicsövét erősít, erre pedig rászerelte egy dízelmotor levegőszűrő- jét — fordítva. S a szűrő lecsendasitette a süvöltő levegőt. Krajczár Antal munkavédelmi vezetővel mértük a ZajsZinlte't. Tompító nélkül 105—109 decibelt mutatott a műszer, amikor rákapcsolták a szűrőt, akkor 34 decibel volt az érték. Kiváló eredmény. , Ám a dombóvári üzemfőnökségen nem ez az egyedüli zajártalom, amliirtt a munkavédelmi vezetőtől megtudtuk. Sok gondot okozott korábban a mozdonyok javítás utáni üzempróbája. Amikor elkészítették a mozdonyt, ákkor teljes fordulattal működtették, fél óráig, de ha a helyzet kívánta, még tovább is, Tötab alkalommal. A kétezer lóerős mozdonyok, főleg a régebbiek, hangtompító nélkül kerültek a MÁV-lhoz, Az újábak üzemi próbája már nem olyan zajos, de halláskárosodást akozhat. Ennek elkerülésére, illetve csökkentésére különleges hangtompítót szereltek fel. Egy rugalmas csővel a kipufogót meghosszabbították, s a gázdkat, tehát a zajt lis, bevezették egy saját készítésű; két szekrény nagyságú bádogdaboZba. Innen már cséndesülve távozták az égéstermékek, nem zavarta a kétezer lóerős motor dübörgése a közeli lakótelepet, a munkások is jobban elviselték a kisebb zajt. Mert mozdonyt kipróbálni füldugóval vagy fülvédővél nem lehet. Ugyanis a legkisebb zörejt is észlelni kell. Most már minden mozdony kipróbálását e saját szerkesztésű dobon át végzik öl. A zajvédő műszer éppen úgy eszköze a munka védelmi vezetőnők, mint a dolgozókat védő felszerelések. A MÁV-nál 1972-től van rendszeres munkavédelem és ennék ikiálákult szervezeti formája. A dombóvári vontatási főnökségen Krajczár Antal már e dátumot megelőzően is hasonló feladatokat látott el, de az utóbbi években megnőtt a felelőssége, jogköre szálesesdett, s az embereket már nem kell „hajtani” a különféle vizsgálatokra. Kötelező elmenni minden szerelőnek, mozdonyvezetőnek, savval, lúggal dolgozónak a rendszeres szűrővizsgálatra. A MÁV jód felszerelt mozgó laboratóriuma legutóbb decemberben járt Dombóvárott. Az üzemfőinök- nökség és a Fatelíitő dolgozóit, válalmdinf a MÁV egyéb szervezeteümök munkásait itt vizsgálták újibód meg, hogy alkalmasak-e megbízatásuk ellátására. A vontatási főnökségen nyilvántartott hallássérült mimes, csak egy ember, de ő korábban is bajlódott hallószervével, s amíg fűtő völít a tüzes mozdonyon, különösebben nem akadályozta a munkában. A vezetők megtalálták ennek az embernek is a helyét, a kazánházban. Bár a hőközpont- ban is meglehetősen nagy a zaj, de a dolgozók kérésére építettek egy hangszigetelt fülkét. Ott 92 decibel a zaj erőssége, a fülkében harminc alá csökken. Tehát a dolgozók ott pihenhetnek, sőt a munkaköri leírás szerint kötelesék bizonyos időszakokban a hangtompított fülkében tartózkodni. A vontatási főnökség műhelyéiben rendszeresen mérik a zajszintet. Hatvan decibelnél magasabb nem Ie- höt, de tudnli kell, hogy orvosi műtőben a megengedett zaijsziidt 40 decibel, sőt, az irodahelyiségek zajszintjének maximuma ötven decibel. Mintegy negyven ember dolgozik ólommal, és fenollal. Az ő védelmüket is külön szabályzat rendeli el, s háthónaponlként kötelező vizsgálatra kell menni mindenkinek. Emellett a védekező eszközöket és szereket is megkapják. Például körömkefe, fogkrém, fogkefe, kézkrém is jár minden dolgozónak. Amint az embert, úgy a környezetet is védik. Nagy gondot fordítanak az olajszennyeződés megakadályozására. Eddig különleges tisztítót használták — Feróegy volt a neve. A dolgozó, akinek az vdlit a kötelessége, hogy a vízről leszedje az diáját, Ferencnek hívták... De még most is, a korszerű, műszeres gépét Feróegynek hívják. Itt már nem ember, hanem gép végzi a nehéz, szennyező és veszélyes munkát. A dombóvári vontatási főnökségen nagy becsülete van a dolgozók körében a munkásvédelmi szervezetnek. Az utazó emberek szinte elvárják, hogy kétévenként, másOk háromévenként az alkalmassági vizsgáira mehessenek. A jó nyilvántartás pedig naprakészen tájékoztat minden embert, munkást, művezetőt, főnököt, hogy ki meddig dolgozhat. Mert ha egy perccel is lejárt a „jogosítvány”, azonnal kd teli állítani a munkást a mozdonyból, a műhelyből. De erre még nem került sor.
