Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

/ TOLNA , 12 imÉPLJJSAG 1985. február 16. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ! MAGAZIN MAGAZIN W— ' MAGAZIN ÍV MAGAZIN 1:ÍÍÍM ¥ MAGAZIN í MAGAZIN ■magazin IMAGAZIN MAGAZIN Newton betegsége Isaac Newtont 1692-ben ál­matlanság és emésztési za­varok gyötörték, depresszió és üldöztetési rémképek kí­nozták. Ezután két évig alig volt kapcsolata az emberek­kel, néhány régi barátját ki­véve, akiknek olykor zavart leveleket írt. A történészek teljesen valószínűtlen okok­ban keresték hosszú betegsé­gének okát. Volt, aki szerint anyja halála idézte elő. Csak­hogy ez a haláleset 13 évvel megelőzte a tudós betegségét! Némelyek annak a nagy szellemi és fizikai megeről­tetésnek tulajdonították baját, amellyel fő műve megírása járt. Ám a betegsége csak­nem öt évvel később kezdő­dött! Nemrég két tanulmány is azt a feltevést bizonygatta, hogy Newton betegségét fém­mérgezés okozta. Ismeretes, hogy Newton fémeket hasz­nált vegyi és optikai kísér­leteihez. A fémeket — az ólmot, arzént, antimont, hi­ganyt — többnyire nyitott tartályokban hevítette, s így a mérgező gőzökből bizonyá­ra sokat beszívott, sőt, nap­lója tanúsága szerint 108 al­kalommal meg is kóstolta azt, amit összevegyített, s felje­gyezte, hogy anyagait milyen ízűnek találta. A fémmérgezés feltevését sikerült megerősíteni. New­ton néhány hajszálát neut­ronaktivációs módszerrel ele­mezték. A hajszálak eredeti voltához kevés kétség fér, mert azokat mindmáig csa­ládi ereklyeként őrizték. Mind a négy hajszálmintá- ' ban szokatlanul sok ólmot, antimont és higanyt találtak. Ez igazolni látszik azt a fel­tevést, hogy Newton halálát szándéktalan mérgezés okoz­ta. r------------------“i A vendég megkérdezi a . pincértől: — Szabad itt dohányoz­ni? — Nem — hangzik a vá­lasz. N — Hát akkor ezt kik hagyták itt? — mutat a vendég egy cigarettacsikkel teli hamutatóra. — Azok a vendégek, akik nem kérdezték meg! Az energiatakarékosság szolgálatában Mostanában elsőbbségük van az energiatakarékosságot segítő törekvéseknek. A ké­sőbbi fűtési igény szempont­jából egyáltalán nem min­degy, hogy milyen fajtájú és minőségű anyagokból építik az épületeket, különösen azok főfalait. Hőcsillapítás és hő­késleltetés .szempontjából tu­lajdonképpen le kellene „vizsgáztatni” a tömegesen alkalmazandó összes új épí­tőanyagot. Ehhez természe­tesen megfelelő műszerek is kellenek. A fenti igény ismeretében alakították ki hazai szakem­berek a Transwall elnevezé­sű mérőberendezést, amely laboratóriumi vizsgálatokhoz éppúgy alkalmazható, mint meglévő épületszerkezeteken elvégzendő mérésekhez. Nagy előnye a berendezésnek, hogy tetszőlegesen összetett fal- szerkezetek mérésére alkal­mas, és hogy viszonylag gyors, roncsolásmentes mé­rést tesz lehetővé. A vizsgá­latot végző számára fontos jellemzőt mér: a hőellen­állást, a hőcsillapítást és a hőkésleltetést. A mérőberendezés úgy mű­ködik, hogy a fal egyik olda­lára felhelyezett fűtőlappal hőt keltenek, és a fal két ol­dalán a hőmérőkkel megha­tározzák a keresett jellem­zőket. Az értékelést kis kal­kulátor vagy mikroprocesz- szor végzi. A mérés tartomá­nyától függően a megfelelő üzemmód beállítható. Annak megfelelően is beállításra A hőellenállást, a hőcsillapítást, a hőkésleltetést méri szorul a készülék, hogy épü­letfalakat, kemencefalazatot, vagy különféle építőelemeket vizsgálnak-e vele, A Transwall, amelynek fű­tőlapja 250 mm átmérőjű, az elektronikai egysége 400x300x 120 mm nagyságú burkolat­ban foglal helyet; súlya 4,5 kg, teljesítményfelvétele 220 V/2,2 kW. A készüléket a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai In­tézetének kutatói tervezték. Búvárruhás vadászat Csak rutinellenőrzés céljá­ból szálltak föl a pireuszi kikötői rendőrség tisztjei a Topaz nevű bérelt jacht fe­délzetére. Mégis váratlanul sikeresnek bizonyultak: a ha­jókötelek, konzervkészletek és feltekert vitorlák között antik kerámiadarabok tucat­ját találták. A rendőrök le­foglalták a zsákmányt, meg egy búvárruhát, a vakációzó kapitányt, a 40 éves nyugat­német turistát, Volker M-et pedig a bünt^Jő bíró elé állí­tották. Néhány nap múlva az amatőr búvárt hathavi bör­tönre ítélték. „Száz búvárruhás rablóból talán ha tízet kapunk el és többnyire csak a kis hala­kat” — panaszkodik a pireu­szi kikötői rendőrség egyik tisztje. És ez a becslés talán még optimista is: néhány tu­cat járőrnaszádjukkal a rend­őröknek alig van esélyük ar­ra, hogy a több mint 15 000 km hosszú partokat megköze­lítőleg is ellenőrizzék. Az amatőr búvárok és az antik­vitások hivatásos csempészei között pedig már rég szóbe­széd tárgya, hogy ott, néhány méter mélységben szinte minden van: a görög régé­szek a partok mentén eddig kb. 700 antik hajóroncsot találtak. A hót karikatúrája Tévéző papagájok az a Többekben felmerült már gyanú, hogy a tévé hangja rontja a papagájok hallását. Nyugatnémet állat­orvosok — hogy tisztázzák, igaz-e ez a gyanú — törpe- papagájokat egész napokon át állandóan bekapcsolt tele­víziós készülékek közvetlen közelében tartottak. A mada­rak hallása azonban nem romlott. Nem igazolódott az a föltevés sem, hogy a televí­zióból kiáramló sugárzás árt nekik. Némelyik madár el­hullását inkább a megzavart napi ritmus okozhatta. Az elmúlt öt évtized alatt az ország vadállományában jelentős átrendeződés ment végibe: többszörösére növe­kedett ia nagyvadáLlomány, és általában csokiként az ap­róvadak mennyisége. Mind­amellett hazánk ma is népes fácánállloimármyal rendelke­zik: évről évre többet szám­láltak össze a 'tarka tollú, díszes mezei szárnyasból (ugyaniakkor viszont a fá­cánnal sokszor együtt emle­getett fogoly szinte teljesen eltűnt). Nem hiába van atyafiság- ban a hazánkba Ázsiából betelepített fácán a házi ba­romfival: sok közös vonásuk aikad. Például formára és tollazatra nagy a különbség a fácánkákas és a fácán- tyúk között is: a fácántyúk- nak fölldszínű, feketén min- tázött, barnás tollruhája van, amely jól rejti őt a kör­nyezetben, de „szegényesen” hat a zöld fejű, tarkabarka, sötétvörös alapszínezetű, bronzasian csillogó, hosszú farkú kakasé mellett. A kö­zös vonások egész sora tette lehetővé, hogy könnyen megoldhassák a fácánok tet­szés szerinti mennyiségű szaporítását, a kilőtt, elpusz­tult állatok pótlását. Mert ér­demes miméi több fácánnal benépesíteni az erdőket, a földeket, hiszen egy-egy ál­lat mintegy 4,5 ikilóinyi súlyú — zömmel kártékony — ro­vart fogyaszt el évente. (Egyetlen madárfaj, amely pusztítja a kolorádóbogarat is.) A fácántyúk. egyébként két hétig tojik: általában hat-.tizenkét tojást r ak, ame- lyékből huszonnégy napi kotlás után kelnek ki a csi­bék. A költés és a fiókák fölnevelése egyedül a tojóra hárul. Ilyenkor az éjszakát már ágon ülve, „félgallyaz­va” töltik. A kis kakasok tíz­hetes korukban kezdenek vörösödmd, s két hét múlva teljesen olyanok, mint az öregek. Csak sarkantyújuk­ról különböztethetjük meg őket: az öregeké hosszú és hegyes, a fiataloké tömpe. Egy vadászat utáni fácánteríték, a majdani ízes ételek alapanyaga. Játék a könyvekért 2. forduló A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Játék a könyve­kért címmel szellemi fejtörőjátékot, szellemi totót rendez. A játékban mindenki részt vehet. Tippelni a helyes válasz (a, b, c,) bekarikázásával lehet. 1. Alekszej Makszimovics Peskov a szovjet társadalmi és kulturális élet legkiemelkedőbb egyénisége, a szocialista realizmus vezéralakja volt. Első műve 1892-ben látott nap­világot, Makar Csudra cimmel. Milyen néven vált világszerte ismertté az író? a) Gorkij, b) LurTacsarszkij, c) Dosztojevszkij. 2. önéletrajzi trilógiájával (Nyugtalan ifjúság, Nagy várakozások kora, Barangolások könyve) vált híressé az egyik legolvasottabb szovjet író. Kiről van szó? a) Leonyid Leonov, b) Konsztantyin Pausztovszkij, c) Alekszander Fagyejev. 3. Mit fed ez a két szó: Szerapion testvérek? a) Katajev regényének címe, c) Gorkij támogatásával létrejött irodalmi csoportosulás* c) Irodalmi folyóirat. 4. A Hovanscsina című zenés nép?lráma zenekari elő­játéka Hajnal a Moszkva folyón címmel önálló műként is gyakran műsorra kerül. Ki a mű szerzője? a) Modeszt Muszorgszkij, b) Nyikolaj Rimszkij-Korsza- kov, c) Alekszandr Borogyin. 5. A népszerű Onedin család című tévésorozat kísérő­zenéje Aram Hacsaturján 1978-ban elhunyt szovjet zeneszer­ző alkotása. Melyik művéből való a zenei részlet? a) Toccata, b) Spartacus, c) Gayane. 6. Böcklin festménye, amely a Nápoly közelében fekvő Ponza szigetet ábrázolja, ahol a néphit szerint nincsenek élők, csak holtak, volt az ihletője a A holtak szigete című szimfo­nikus költeménynek. Ki a mű szerzője? a) Szergej Rachmaninov, b) Nyikolaj Mjakovszij, c) Vy- tantasz Montvila. 7. Kabalevszkij Colas Breugnon című kétfelvonásos ope­ráját 1938-ban mutatták be Leningrádban. Melyik francia iró regénye alapján készült az opera? a) Romain Rolland, b) Anatole France, c) Roger Martin du Gard. t 8. Gorkij felfedezettje; az ügyészségek állandó beidézettje volt Isaac Babel. Írásait düh és csodálat egyszerre fogadta. Bugyonnij Babel egy műve miatt 1924-ben és 1928-ban a Pravda hasábjain rontott rá a „Rögöket gyalázó anyámasz- szony katonájára”. Melyik műről van szó? a) Lovashadsereg, b) Odesszai történetek, c) A kezdet. 9. Ilja Ehrenburg az egyik legtermékenyebb szovjet író, Moszkvai sikátor című regényét ez évben jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A legmaradandóbb alkotása önéletrajzi műve. Mi a címe? a) Vihar, b) Emberek, évek életek, c) Kilencedik hullám. 10. Első örömök, Rendkívüli nyár, Máglya címmel jelen­tek meg egy magas színvonalú Írói vállalkozás kötetei 1945 és 1962 között. Az írói koncepció a Háború és békét és a Csendes Dont követi. Hatalmas történelmi és társadalmi tab­lókban eleveníti meg az ábrázolt kort. Ki a művek szerzője? a) Szemjon Babajevszkij, b) Vaszilij Azsajev, c) Kon­sztantyin Fegyin. 11. Mihail Solohov* a már életében klasszikussá lett No- bel-díjas szovjet író világhírű alkotása a Csendes Don. A mű, szétfeszitve a szokásos családregény kereteit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeit és történetét dolgozza fel. Melyik család áll a regény középpontjában? a) Artamonov család, b) Korsunov család, c) Melehov család. 12. „A huszadik század legszebb szerelmi története” — írta Louis Aragon, Csingiz Ajtmatov, világhírű kirgiz író mű­véről. Melyikről? a) A versenyló halála, b) Az első tanitó, c) Dzsamila szerelme. 13. „A költészet / nem békés katedráiig / küzdelem ez, / hol nincsen kegyelem”. A mai szovjet irodalom legnagyobb lírikusa fogalmazta meg így hitvallását. Többször megfordult külföldön, találkozott többek között Robert Kennedyvel és Fidel Castróval is. 1971-ben Magyarországon is járt. Kiről van szó? a) Borisz Paszternák, b) Alekszandr Tvardovszkij, c) Jev- genyij Jevtusenko.-f- 1 Konsztantyin Mihajlovics Szimonov a szovjet-orosz irodalom kiemelkedő alkotója. 1944-ben jelent meg világhírű regénye, a Nappalok és éjszakák, amelyben dokumentális hű­séggel ábrázolja egy kisebb katonai egység elkeseredett küz­delmét. Melyik csata idején játszódik a mű cselekménye? a) Leningrádi csata, b) sztálingrádi csata, c) kurszkiji tankcsata. Név: Lakcím: Életkor: A fenti szelvényt kitöltve 1985. február 20-ig kell adni az alábbi címre: postára MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT propagandaosztály 1370 Budapest 5. Pf.: 370. A helyes megfejtést beküldők között 1985. március 23-án Székesfehérváron 50 000,— Ft értékben könyvnyere­ményt sorsolnak ki. A nyertesek névsorát és a rejtvény meg­fejtését a sorsolással egyidejűleg közük a lapok. Az S. heti rejtvényünk megfejtése a következő: Bolond lukból bolond szél fúj. Bolondság az ebért lovat adni. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szendrei Mihályné 7354, Váralja, Kossuth u. 137., Eszényi Viktor, 7191 Hőgyész, Petőfi u. 18., Szentes Józsefnél, 7150 Bonyhád, Borbély út 16., Dömény Józsefné, 7183 Kisvejke, József A. u. 153., Heilig Zoltán, 7100 Szekszárd, Körösi Cs. u. 14/a„ 11/10. Fácánok puskavégen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents