Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
1985. február 16. KÉPÚJSÁG 7 Okosabban gyarapodni Nemrég alkalmam volt megismerkedni egy a ° mogjroii tanács művelődésügyi osztálya mellett működő szakbizottsággal, mely ez év március álban lesz még csak egyesztendős, de máris több eredményt könyvelhet el, mint ami létrejöttében fejeződik ki. Ez a tesitület véleményezi a megye művészeti életének helyzetével, fejlesztésével foglalkozó fontosabb kérdéseket, javaslataival segíti a különböző művészeti ágak fejlődését, együttműködését, a művészet és közönség kapcsolatának elmélyítését. Neve: művészeti szakbizottság, tagjai között Van helytörténész, író, tanár, építész, képző- és iparművész, kórus vezető és népművelő. Számlál tizenhárom .helyi tagat elnökével és titkárával együtt, s négy további, megyén kívüli, de a megyében mégis otthonos tagot. A tizenhetek egyitől egyig közéleti indíttatású szakemberek, művészek, s hogy mennyire komolyan veszik a vállait föladatukat, azt a bizottság 1985. évi első ülésének parázs vitája híven demonstrálta. Az elmúlt három ülés témái közül a művészeti beruházások tervezetének ,megbeszélése volt talán hangulati feszültségében hasonló szeptemberiben. Akkor vált ismertté a 'képzőművészeti kiállítások 1985. évi tervezete is, almli azóta olyan terv, melynék a megvalósítása meg is kezdődött. S itt jegyezzük meg gyorsan, hogy ,a megye régi és új kiállító helyein az év ötvenkét hetében közel száz képző- és ipar- művészeti, fotó- és helytörténeti kiállítás várja a látogatókat. Olyan adalt ez, aminék realitását ezelőtt negyven esztendővel eszeveszetten mesebelinek nevezhettük volna. Megjegyzem, ezelőtt húszegynéhány esztendővel kockázatos lett volna olyan jövendöléssel is előállarti, hogy a nyolcvanas évek derekán .közdolgaink napirendjébe föliraitkoizik — mert föl iratkozhat — az okos gyarapodásra valló törekvés, azt hajtani, hogy a képzőművészeti beruházások együtt történjenek az éppen esedékes beruházásokkal, és ne utólag kelljen megkeresni a környezetet emberítő szépnek, a képző- és iparművészeti alkotásoknak a helyét. Senki ne tekintse újságírói önkénynek, ha művészeti szakbizottság által fölvállalt feladat csokorból olyan időszakban emeli ki a hasznos és a szép beruházások problémáját, miikor szűkében vagyunk a pénznek, nagyban és kicsinyben egyaránt. Már folyik az a döhtéselőkészítő munka, amelynek alapján vehetjük majd kézbe a VII. ötéves .művészeti beruházási tervet. Igaz, többek között, hiszen a műemlékvédelem hasznosítási terve sem kisebb jelentőségű. De ... valamikor csak el kell kezdeni a szakítást egy rassz gyakorlattal, az utólagos képzőművészeti beruházások gyakorlatával, mert ha nem is százszázalékos igazság ez, olykor majd annyiba került nekünk a leves, minit a bús ... A művészeti szakbizottság jfv'alIy ősszel igen ____ _______________________________2. hevesen reagált a z „Építészet és képzőművészet kapcsolata” című előterjesztésre és rendkívül fontosnak ítélte az enyhén szólva te laza kapcsolatok Okának feltárását csakúgy, mint a beruházó, tervező, bonyolító és kivitelező szerepének tisztázását a művészeti beruházások kérdésében. Mindez aligha meglepő. A közelmúltban ugyanis szép száimú beruházás valósult meg úgy, hogy hozzá már tervezésének stádiumában társult valamilyen művészeti alkotás elhelyezése. Gondoljanak a bonyhádi, dombóvári, szekszárdi művelődési központokra, az MSZMP megyei bizottságának székházára, vagy új büszkeségünkre, a Művészetek Házára. Valahány más megye tervező vállalata általi tervezett beruházás volt. „Nem éltek az együtt tervezés lehetőségével a megyei tervezők” — hangzott el a vád a megyei tervezők vezetőjének (aki szintéin tagja a szakbizottságnak) íávdUátében. Igazságtalanul. Akiknek ugyanis szó érte a házuk elejét, maximálisan egyet értettek azzal, hogy a képzőművészeti alkotásokat nem ésszerű egy-egy létesítmény befejeztével megvalósítani, hanem azzal egy időben, merit így válhat a műalkotás szoros részévé az eredeti tervnek. No de mit tudnak tenni a megyei tervezők, ha költségkímélés címén javaslatukat törililk a beruházók? Tervezőink készek élni az építőművészetben megvalósítható komplex tervezéssel, ha ennek igényéhez lehetőség társul, hiszen rendelkeznek az ehhez szükséges széilémi kapacitással. Van-e a vállalatnak táj- és kerttervező szakon végzett mérnöke is, akinek tervezési kapacitását más feladatokkal kénytelenek kitölteni. Hasonló sorsú a belsőépítészük is. Pedig egyöntetű a vélemény, hogy követendő az MSZMP- székház példája, ahol még a bamultaintót is a tervező elképzelésének megfelelően biztosították. Száz szónak is egy a vége. Tulajdonképpen szemléletbeli változásra van szükség és ennék lehet kemény harcosa a művészeti szakbizottság, mely gyors győzelemre nem számíthat, és nem is számít. Tökéletesen tisztában vannak a tizenhetek azzäl, hogy igen nehéz lesz a frontáttörés, s középületeinkhez egy ideig még továbbra is utólag kerülnek művészeti alkotások. A fcörnyezettervezés uralomra juttatása se ígérkezik könnyű csatának, pedig szép számú lakótelepeink sablanbázáinak tűzfalára elhelyezett egy-egy fém, kerámia, vagy más anyagból fogalmazott díszítőelem, a játszótereik, piihenőparikok emberibb képéhez egy-egy szökőkút, játszóptesztika elhelyezése ugyancsak kívánatos lenne. Szaporítsam a szót? Ha — amire nem . kevés --------------------------------------------pénzt fordítunk —, a képzőművészeti beruházások .közápülétetak tervezésének részét képezik, annak eredménye mindig együtt lesz szép és hasznos, csak kezdjünk már el Okosabban gyarapodni. Igen fontos ez számunkra, akik egyszer örökhagyók és egyben-másban mértékadók is leszünk. Honnan veszem ezt? Nos, az ötvenes, hatvanas években a fél tuoatot se érte el a megyében elhelyezett képzőművészeti alkotások száma. Tavaly már hetvennégy művészeti alkotást birtokoltunk köztereiiiniken és közirttéZményeinlkben. E téren való gazdagodásunk startja egyébként a hetvenes évek utolsó negyede volt, folytatása pedig a VI. ötéves terv időszaka. S ajtófotó ’84 A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által meghirdetett országos fotópályázat legjobb képeiből nyílt kiállítás a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum budavári palota A épületében. A negyedik alkalommal megrendezett kiállítás március végéig tekinthető meg. — la — Révész Tamás: Annus néni c. sorozatból Gottvald Károly: Aki nem ért oda
