Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

J V

Mai számunkból

Kolonial bútorok Dunaföldvárról

Termékváltás történt nemrégiben Dunaföldváron, a Fa- és Építőipari Szövetkezetben. Az export csökkenése és a hazai termelési megbízások hiánya miatt kényszerültek — sok más vállalathoz és szövetkezethez hasonlóan — a kevéssé gazdaságos termékszerzet megváltoztatására. Mindez természetesen az adott technológián belül történt, vagyis a

szövetkezetben továbbra is a politúrozást nem igénylő darabokat gyártják. A mohácsi Fa- és Kárpitipari Szövetkezettel kötött együttműködési szerződés szerint a korábbi rusztikus kisbútorok helyett ugyancsak tölgyből fotel és rekamié karfákat, kolóniái kiegészítő bútorokat, ebédlőasztalt, zsúr- kocsit, dohányzó- és telefonasztalt, fotelvázat és virágtartót gyártanak.

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXV. évfolyam, 39. szám

ÁRA: 2,20 Ft

1985. február 16., szombat

Emberek,

kezdeményezések

Ahhoz, hogy a gazdaság kitörhessen a jelenlegi megszorult állapotából, több érték, több jövedelem teremtése, az elosztható javak gyarapítása szükséges. A gazdasági fejlődés gyorsítása viszont nehéz is, kockázatos is. Mire vállalkozhatunk a törékeny külgazdasági egyensúly nagyobb fokú veszélyeztetése nélkül? A dollárbevételek könnyebb-gyorsabb gyarapíthatóságá- val nem számolhatunk. Az energia- és nyersanyagimport jelentős növelésére pedig nincs lehetőség a szocialista országokból. Vagyis a gazdasági előrehaladás ütemének gyorsítása attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a belső tartalékokat mozgósítani, a saját erőforrásokat hasznosítani.

Az intenzív gazdasági fejlődésnek olyan belső indíttatású hajtóenergiát kell felszabadítania, amelyek a rend, a fegyelem, a szervezettség megteremtésében, az energia- és anyagtakarékosságban, a piaci viszonyokhoz, a tényleges szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodásban rejlenek. A kitörési stratégiában döntő szerepe az emberi tényezőnek van. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése az ésszerű gazdálkodáshoz, a kezdeményező, a vállalkozó magatartáshoz, az értelmes alkotó munkához szükséges feltételek megteremtését szolgálja.

Köztudott, hogy a hazai fajlagos anyag- és energiafelhasználás 30—50 százalékkal magasabb a nemzetközi élvonalnál. A központi intézkedések — normák, keretek, megszorítások —, ahogyan ezt már tapasztaltuk, nem vezetnek messzire. Az ösztönzés és a kényszer hatására viszont életképes vállalati kezdeményezésekre kerülhet sor. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában például 400 ezer forint célprémiumot fizettek a konstruktőröknek, a technológusoknak, mert jelentősen csökkentették az áramfejlesztő generátorok súlyát és gyártási idejét. Valóságos küzdelem folyt a rajzasztalokon, a műhelyekben minden egyes dekagramm és perc megtakarításáért. Az eredményekhez nemcsak a gyárnak, a felhasználóknak, hanem az alkotóknak is nyomós anyagi érdeke fűződött. Miért ne lehetne másutt is eleve forintosítani, célprémiumos feladatul szabni a fajlagos anyag-, energia- és munkaidő-megtakarítást?

Az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése és a szemléletváltozás egyaránt szükséges. Feleslegessé vált az aládúcolás a főváros két kerületének mintegy két és fél kilométer hosszúságú függőfolyosóin. De nem azért, mert sok pénz volt az elavult régi bérházak felújítására. Nem állítottak üzembe korszerű nyugati berendezést sem. A magyarázat egyszerű. A XVII—X. kerületi Ingatlankezelő Válalat statikus-tanácsadóként alkalmazta Noszlopy Antal, az Ybl Miklós technikum nyugdíjas igazgatóját, aki túlbiztosítás nélkül, csak a menthetetlenül elhasználódott vasbeton-lemezrészeket cserélteti ki újra. Másutt kisebb nagyobb foltokban pótlásokat alkalmaznak, a salakbetont például vegyszeresen javítják.

A példa, mondhatni, nem tipikus. A statikus, köztudott, hogy „rátartással” méretez, mert a biztonság mindennél fontosabb. Felelősségét aligha csorbíthatja ellenőrzés vagy takarékossági megfontolás. A szemléletnek, a hozzáállásnak — és persze a hozzáértésnek talán éppen ezért meghatározó a szerepe. A sajátos, egyedi eset tanulsága ezen a ponton túlnő a szakma, a tevékenység keretein. Jelzi a lehetőségeket mindenütt, ahol feleslegesen bontanak és újból építenek, ahol elromlott szerkezeti egységeket soha nem javítanak, hanem újra cserélnek, ahol az alkotó gondolkodást kiszorítják a sémák, a sablonok, az eredeti, az egyedi megoldást a szériák, s többnyire a felhasználó alkalmazkodik a gyártóhoz, a vevő az eladóhoz és nem fordítva.

Székesfehérváron, amikor az új lakóépületek szerkezete elkészült, megjelenik minden lakásban a kije- lölt vevő (bérlő) és meghatározza leendő lakása felszereltségét, a tapéták, a csempék színét, kiválasztja a padlóburkolatokat. Másutt miért nem testreszabott, egyéni szükségleteket kielégítő lakások készülnek?

Az új profil csak úgy válhat be, ha komolyan veszik és hisznek benne. Megemlíthetjük az Armafilt Ipari Szövetkezet példáját. A hatvanas évek végén kezdte el a gépjárművekhez szükséges különböző szűrő* gyártását. Ellesték a versenytársaktól az apró gyártási fogásokat, gépesítették, felszerszámozták a ter- melést. Majd az Autóipari Kutató Intézettel együttműködve szuper finomságú olaj- és üzgmanyagszűrő- ket fejlesztettek ki. Megnövelték a motorok élettartamát, 2—6 százalékos üzemanyag-megtakarítást értek el. A szövetkezet nemzetközi műszaki fejlesztési díjat nyert Frankfurtban, s az idén már egymillió darab szűrőt exportál a fejlett tőkés országokba.

Lám, a háttérbe szorított háttéripar is kerülhet az élvonalba. Az import helyettesítéséből lehet idővel jövedelmező export. Meggyőzően bizonyítja ezt a győri Rába, amely tavaly összesen 190 ezer darab hátsó- hidat gyártott autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz, traktorokhoz, s termelésének éppen a felét az USA-ba exportálta.

Valamikor a nemzeti jövedelem évi 7 százalékos növekedése természetes volt, jelenleg a 3 százalék elérése is összetett, nehéz feladat. A kezdemenyezések felkarolása határozott és megalapozott döntéseket kíván a vezetőktől, ésszerűbb, lelkiismeretesebb, alkotóbb munkát minden dolgozótól. KOVÄCS JÓZSEF

Ausztriába utazik Lázár György

Lázár György, a minisztertanács elnöke dr. Fred Si- nowatz osztrák szövetségi kancellár meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Ausztriába utazik.

(MTI)

Befejezte látogatását a horvát kormányfő

Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására február 11. és 15. között hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Ante Mar- kovics, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke.

Marjai József és Ante Markovics a megbeszéléseken kiemelt figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Horvát Szocialista Köztársaság politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak bővítésére. Megállapították!, hogy a magyar—jugoszláv jószomszédi, baráti viszony alapján a magyar és a horvát szervezetek, intézmények és vállalatok közvetlen kapcsolatai jól fejlődnek. A Horvátországban élő magyar, illetőleg a Magyarországon élő délszláv, ezen belül a horvát nemzetiségű lakosság betölti a híd szerepét az országaink közötti kapcsolatokban és ennek aktivizálását mindkét fél elősegíti.

Különös hangsúlyt helyeztek a kooperációs együttműködés szélesítésére, a kölcsönös áruszállítások növelésére, valamint a határmenti együttműködés minden lehetséges formájának kiterjesztésére. A tárgyaló felek megállapították, hogy a szomszédság adta lehetőségeket a jövőben még jobban fel kell használni.

Ante Markovicsot fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke.

A horvát kormányfő tárgyalt Kapolyi László ipari miniszterrel és találkozott Köpeczi Béla művelődési, valamint Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel is. Az Ante Markovics kíséretében lévő köztársasági vezetők magyar partnereikkel tekintették át az együttműködés konkrét kérdéseit.

Ante Markovics és kísérete pénteken elutazott hazánkból.

EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.)

HATÉKONYSÁG, JÖVEDELMEZŐSÉG, KERESLET (2—3. old.) KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG (3. old.)

sArpilisiek a

FALUJUKRÓL (4. old.)

A KSH TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSAGA JELENTI (5. old.)

MŰLTUNKBÓL (6. old.)

A GYÓGYÍTÓ MUNKA (8. old.)

A KUBAI RÁDIÓ KÜLÖNLEGESSÉGE (9. old.)

AZ ŰJ ÉGITEST NEVE: ZÓJA (9. old.)

SARKADI IMRE ELBESZÉLÉSEI (10. old.)

A METRÓBAN (10. old.)

A MAGYAR FILM KÜLFÖLDÖN (11. old.)

OROSZ JANOS KIÁLLÍTÁSA (11. old.)

JÁTÉK A KÖNYVEKÉRT (12. old.)

áfa.

*****

FÁCÁNOK PUSKAVÉGEN (12. old.)

AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN (12. old.)

HÁTRÁNYBAN AZ OZORAIAK (13. old.)

A MASE-BAN SPORTOLTAK (13. old.)

Szépen megmunkált fogasok készülnek a szövetkezetben

'

HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE

(3. old.) CSUKA-TÓ (4. old.)

SAJTÓFOTÓ ’84 (7. old.) „ OKOSABBAN GYARAPODNI (7. old.)

MONGÓLIA EGY NAPJA (8. old.)

Az utolsó munkafázis az összeszerelés