Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

1985. február 11. TOLNA _ KÉPÚJSÁG 5 A környezetvédelem és a közgazdászok Az emberi környezet elmé­leti kutatása még viszonylag rövid időre tekint vissza. En­nek ellenére nem egy vonat­kozásban olyan színvonalra emelkedett, amely már mér­hető. A környezetvédelem kérdéseivel, annak sajátos, különös helyzetével a köz­gazdaságtudomány eddig ke­vésbé foglalkozott. A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei Szer­vezete a héten kötetlen klub- foglalkozáson, a szekszárdi Munkásművelődési házban tartotta foglalkozását, melyen Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi tit­kára tartott előadást, vitain­dítót. Az előadó foglalkozott a megye környezeti kultúrá­jával, környezetvédelmének időszerű kérdéseivel, a kör­nyezetvédelem és a közgaz­dászok kapcsolatával. Ez utóbbi azért is fontos, mert végső soron az ember gazdasági tevékenységével függ össze a környezet prob­lémája, tehát nagymértékben közgazdasági, illetve gazda­sági kérdés. A környezetvéde­lem és a környezet kialakí­tása, a gazdálkodás közgazda- sági problémái érintik az em­beri környezet minden részét. A levegő, a vizek, a városi aglomeráció, a táj, a történeti emlékek és kultúrák védel­méig. A környezet a nemzeti vagyon része A környezet és a környezet- védelem problémái nem kap­csolódnak meghatározott tár­sadalmi és gazdasági rend­hez. Egyaránt találkozunk vele a kapitalizmusban és a szocializmusban. A fejlett tő­kés országokban a környe­zetvédelem kérdése korábban vetődött fel. Azt is tudnunk kell, hogy a kapitalizmus­ban jelentkezett legelőbb és legsürgősebben a környezet- védelmi gondok és problé­mák megoldásának kényszere. A környezetvédelmi költsé­gek viszonya olyan közgazda- sági kategóriákhoz, mint amilyenek az árak, az ár­szint, a nemzeti jövedelem, a beruházások, a külkereske­delem, az idegenforgalom tartozik. A marxista közgazdaságtan ismert tétele, hogy az emberi társadalom és a természeti környezet kölcsönös kapcso­latban áll egymással, s e kapcsolat egyik alapeleme a termelésben lelhető fel, mint az ember és a természet közti anyagcsere folyamata. A ter­mészet általános értelemben, a társadalom létezésének, közgazdasági értelmezésre le­szűkítve pedig a termelésben szükségszerű feltétele. A tár­sadalom számára tehát a környezet elsőként mint ter­melési és fogyasztási ténye­zők halmaza jelentkezik. Te­hát a közgazdasági kategóriá­nak egyik alapvető tartalma. A környezetnek, mint köz- gazdasági kategóriának má­sodikként megjelölhető tar­talma abban nyilvánul meg, hogy a környezet közgazda- sági értelemben használati értékek halmaza is. A kör­nyezetnek, mint használati értékek halmazának a felfo­gása részben lefedi a terme­lési tényezők szerinti felfo­gást, mivel termelési ténye­zők egy része konkrét meg­jelenési formájukban közvet­lenül is használati értékekkel rendelkeznek, azaz emberi szükségletek kielégítésére is alkalmasak. Ebből követke­zik, hogy a környezet — a gazdasági szférával érintkező elemeit tekintve — a nem­zeti vagyon része. Védelem vagy gazdálkodás? A fentieket nem szabad ko­molyan kérdezni. Vagyis nem szabad a környezetvédelmet szembeállítani a környezet- gazdálkodással. A kettő egy, a hangsúly a védelmen van, de a környezetgazdálkodás­sal lehet megoldani a védel­met is. Tolna megyéről ejtve szót, azt kell megállapítani, hogy nálunk a környezet károso­dása még nem érte el azt a szintet, mint az ország nagy iparosodott vidékein. Jelentős környezetet szeny- nyező üzemünk nincsen. Nagyüzemeink, mint például a Paksi Atomerőmű, vagy a szekszárdi húskombinát, a simontornyai bőrgyár, jelen­tős összegeket fordítottak a környezet védelmére. A Pak­si Atomerőmű építése azért is került olyan sokba, mivel közel húszmilliárd forintot a biztonságra és a környezet- védelemre fordítottak. A si­montornyai bőrgyár a hetve­nes években 60 millió forintot költött a szennyvíz tisztítá­sára ... Amikor szóba kerül a kör­nyezetvédelem — hangsú­lyozta az előadó — akkor többnyire az iparra gondo­lunk, mint szennyezőre. Pe­dig a korszerű mezőgazdaság is olyan nagy szennyező, mint az ipar. Ezt a mezőgazdászok tudják a legjobban. A kemi­káliák elterjedése, mint tud­juk, nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a Balaton vize ká­rosodott. tEWkor került szóba a be- szélgetőlplairltnerelk köréiben a Totaa megyei vizeik állapo­ta. Ment jó, megértjük, hogy csak egyetlen Balato­nunk van, de nekünk, .toHnai- akniak egyetlen Domborink van, egyetlen tolnai holt Du- na-áigunk, Gunarásunk. Az természetes, hogy nem­zeti kincseinket őrizzük, hogy nagy nemzeti tájkör­zeteink minden magyar ál- lampoftgámak sajátjának kell lennie. így nekünk, tolnai embereknek saját kör­nyezetünkre kell vigyáz­nunk. Nincsenek nagy szennye­zőink — szerencsére. Ne is legyenek. De Tolna 'megye élővizeit a környező megyék nagyüzemei szennyezik ... Ezért nem lehetünk nyugod­tak, nem is vagyunk azok. Olyan dolgokra is kell fi­gyelnünk, hogy milyen meg­oldást találnak üzemeink a galvániszajp elhelyezésére, vagy milyen módon tárol­ják mezőgazdasági üzemeink a veszélyes hulladékokat. Vajon a közgazdászok tud­ják-e, hogy tehergépkocsin­ként évente egy tonna hul­ladék keletkezik csak a gép­kocsi mos ásból ? Vagy milyen kárt okoz a szeméteibelyezés megoldat­lansága községeiimlkben ? A környezet közgazdasági tartalma abban is meg­jelölhető, hogy a kör­nyezet, a munkaerő új­ratermelésének • szükségsze­rű féltétele. Az újratermelé­si lehetőségek közé szorosan oda tartozik az ember bioló­giai lénye, a létfenntartás, a családfenntartás, az Okta­tási költségek, de a Balaton jelentősége is, a dombori víz, vagy a szennyvízcsator­nák sora... Nagyon fontos a környe­zet védelmében a környezet­gazdálkodás. Csak egy pél­da: a decsi termelőszövetke­zetben feldolgozzák azokat a műanyag tárolóeszközöket, melyek eddig a környezetet károsították. A környezetvé­delemhez az is hozzátarto­zik, hogy a szennyező üze­mek olyan beruházást ter­veznek, ami a lakóhely szennyezettségét megszünte­ti. Ilyen támogatást kért a Földvár Gumiipari Szövet­kezet, a Tolnia megyei Kom­munális Szolgáltató Vállalat, a BHG szekszárdi gyára . .. Amikor nincs pénzünk Közgazdászok vetették fel: amikor lett volna pénzünk, A meliorációval, amel­lett, hogy termőföldet nyerünk, környezetvé­delmi hiányosságot is megoldunk. Felvételünk Furkó-pusztán készült, a Lanka-patak tisztítása­kor. akkor nem védtük a környe­zetünkét. Most, amikor már égetően famtc® (környezetünk védelme, nincs elég pén­zünk. De azt is hozzátették, hogy ehhez az is hozzátarto­zik: mert nem dolgozunk elég hatékonyan, nem kép­ződik annyi nyereség, hogy a környezettünkre többet költhessünk. Azt azonban figyelmen kí­vül hagyjuk, ihagy a terme­lési költségen kívül a szemy- nyeaés következtében má­soknak keletkezik kára, má­soknak pénzt kell fordítani a károk elhárítására. Ez a kiindulási alapja annak a megállapításnak, hogy a ter­melésiben a költségeken túl van még egy költségráfordí­tás is, amelyet a társadalom kénytelen elviselni. Ezek kö­zött olyan dolgok szerepel­nek, mint a környezeti ká­rok helyreállítása, a levegő- szennyeződés miatt beteggé váltak gyógykezelése ... A környezeti károk rész­ben 'az emberre, az élővilág­ra, vagy a művi környezet­re káros hulladékok részben pénzértékben kifejezhető gazdasági veszteségek for­májában érzékelhető. A kár­hoz kapcsolódik a környezet­védelem kérdésköre is, amely azt hivatott vizsgálni, hogy egyes környezeti intéz­kedéseik miiképpen csökken­tik a termelés mértékegysé­gében mért könnye zetromtást, vagy a gazdasági értelem­ben vett, pénzben kifejezhe­tő kárt. — A környezeti károk megelőzésére, elhárítására a természet védelmére a ter­mészettudományok és társa­dalomtudományok mellett a közgazdasági tényezőknek is igen nagy jelentősége van — összegezte a beszélgetést Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi tit­kára. Szokatlan témát tűzött na­pirendre a (közgazdászok szervezete. Csak a téma szokatlan. Környezetünk védelme mindannytturik közös ügye. Ebben pedig közgazdász­ként, vezetőként mindany- nylan sokat telhetünk, kell tennünk. HAZAFI JÓZSEF A hulladékhasznosítás — környezetvédelmi szempontból is fontos. Tolnanémediben a volt kendergyárban hulla­dékhasznosító üzemet hozott létre a TEMAFORG. Az agrár-felsőoktatási in­tézmények felvételi előké­szítő bizottsága szakmun­kásokat előkészítő tanfo­lyama (SZÉT) felvételt hir­det a tanfolyam 1985/86. tanévére. A tanfolyamra jelentkez­hetnek azok a mezőgazda­ságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üze­mekben, MEZÖGÉP-válla- latoknál, szakszövetkeze­tekben dolgozó fiatal szak­munkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM-MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. paragrafusában foglalt fel­tételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1985. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Agrár-felsőoktatási Intézmények Felvételi Elő­készítő Bizottsága, SZET- tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly utca 1. 2103. A jelentkező szakmun­kásoknak a tanfolyam ve­zetősége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoz­tatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési la­pot. Ez utóbbit kitöltve 1985. április 15-ig kell a tanfolyam címére eljuttat­ni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1985. májusában pályaalkalmas­sági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről en­nek alapján történik dön­tés. A képzési idő tíz hónap (szeptember—június), eb­ből 28 hét intenzív, bentla­kásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrár-felsőokta­tási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizsga után a vá­lasztott intézmény képzési céljának és idejének meg­felelő agrármérnöki, üzem­mérnöki diplomát szerez­hetnek. Agrár-felsőoktatási Intézmények Felsőoktatási Előkészítő Bizottsága, Gödöllő Február: mezőgazdasági könyvhénap Szakkönyvvel könnyebb, eredményesebb Sokkal szebb lesz a ker­tünk, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést ta­karíthatunk be, ha szaksze­rűen dolgozunk. Az alapis­meretek elsajátítása nélkül kerti munkánk sem lehet igazán eredményes. Ne saj­náljuk tehát a pénzt, és könyvtárunkat lássuk el a legfontosabb és legújabb szakkönyvekkel. Ha ezeket áttanulmányozzuk, egy-egy fontosabb munka — fajtaki­választás, telepítés, időszerű tennivalók — elvégzése előtt, nemcsak könnyebben dolgo­zunk majd, de hatékonyab­ban is. Az a tapasztalat, hogy a gyümölcsösökben rendszerint semmilyen védekezést nem alkalmaznak a fák korai pusztulását okozó kéreg­betegségek ellen. Ez viszont a faállomány jelentős részének leromlását, idő előtti tönkre­menetelét sietteti. E betegsé­gek terjedését segíti az is, hogy előfordulásuk és kárté­telük a fertőzés kezdeti sza­kaszában általában nem szembetűnő. Dr. Vájná László nemrég megjelent, A gyü­mölcsfák korai elhalását oko­zó gombás betegségek című hiányt pótló könyvében rész­letesen szól a legveszélye­sebb betegségekről, és pontos javaslatot, tanácsot ad, mi­ként védekezhetnek ellenük. A fekete-fehér fényképek jól segítik a betegségek felisme­rését. A kertek leghálásabb dísz­növényei az örökzöldek. Ugyanis az év minden idő­szakában díszítik területün­ket. Jó részük nem túl igé­nyes, így a gyengébb adott­ságú kertekben is megmarad, örömet okozva tulajdonosá­nak. Változatos alakjuk, lombszínük, terméseik és vi­rágjaik nagyon tetszetősek, kiemelik, ha kell, ta­karják a kert egyéb részeit is. Kiválasztásukat könnyíti a 88 színes oldal­sorozat örökzöldekről és fe­nyőkről készített kötete. A könyv 34 lomblevelű örökzöld és félörökzöld fát, cserjét, valamint 54 fenyőt mutat be. A kizárólag hazai kertekben készült színes képek bó vá­lasztékot kínálnak, s módot nyújtanak a már meglévő növényeink azonosítására is. A szöveges részben a növé­nyek jellemző formáiról (vi­rág, termés, hajtás) olvas­hatunk. Sőt, megtudhatjuk azt is, hogy hol érdemes ültetni ezeket, hol dfszlenek majd a legszebben. A gya­korlati útmutató az ültetés­hez ad tanácsokat, ötleteket. Az egzotikus növényeket sokan kedvelik, gyűjtik. Mi­vel azonban ezek nevelése, ápolása, igényeik eltérnek a nálunk honos növényekétől, eredményes termesztésükhöz feltétlen alapos ismeretekre van szükség. Velich István — V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem! című könyve az egzotikus gyümölcsök, fű­szernövények történetéről, neveléséről íródott, a beszer­zésükhöz, gondozásukhoz is sok ötletet kínál. A követke­ző növényeket mutatják be: gránátalma, passiógyümölcs, füge, japán naspolya, kávé, dinnyefa, tea, avokádé, ka­kaó, vanília, citrom, na­rancs, mandarin, olajfa, bors, banán, szentjánoskenyér, ba­bér, ananász. Országszerte szaporodik a szőlőültetvények száma. Mind több kiskerttulajdonos ültet csemege- és borszőlőket. A fajtakiválasztás mellett a legnagyobb gondot általában a művelésmód megválasztása jelenti. A szőlő ugyanis több évtizedig terem, így feltétle­nül meg kell fontolni, hogyan kívánjuk termeszteni. Ehhez ad útmutatást a Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozat Üj magasművelési módok a sző­lőtermesztésben című kötete. A könyv hiányt pótló mű. Az utóbbi években ugyanis ha­zánkban is gyorsan terjednek az új művelésmódok, külö­nösen az egyes- és a kettős­függöny, ugyanakkor szak­szerű kialakításukról, fenn­tartásukról, a gépesítés lehe­tőségeiről alig található ma­gyar nyelvű irodalom. Ezt pótolja az új könyv. Az alap­ismereteket követően az ol­vasó részletesen tájékozódhat a külföldi és a hazai kutatás eredményeiről, tapasztalatai­ról. Két nagyüzem, a Hosszú­hegyi és a Komáromi Állami Gazdaság szakembereinek kedvező eredményei pedig az új művelésmódok minél töké­letesebb elsajátításában segí­tenek. Egy-egy művelésmód kialakítását könnyítik a köz­érthető rajzok, fényképek. Érdemes a könyvet a tél fo­lyamán gyakran forgatni, hogy a tavaszi metszéskor már tájékozottan foghassunk a munkához. A SZEKSZÄRD—PAKSI VlZITARSULAT Felvételt hirdet az alábbi munkaterületekre: — műtárgyépítő (kubikos) brigádokat keresünk az alábbi útvonalról: 1. Kajdacs—Szedres—Tolna, 2. Bonyhád—Grábóc—Mőcsény—Szálka, 3. Kisvejke—Závod—Tevel—Kisdorog—Bonyhád- varasd—Bonyhád—Kakasd. fenntartási részlegünkhöz: Hydrot 1500-as erőgépre traktorvezetőt. karbantartó részlegünkhöz: — mezőgazdasági gépszerelőt, — autószerelőt, — autóvillamossági szerelőt, előkészítési csoportunkhoz: — mélyépítési szakvégzettséggel, gyakorlattal ren­delkező normást. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél, Szekszárd, Bogyiszlói út 1. Telefon: 15-911. Bérezés: Megegyezés, illetve a kollektív szerződés szerint. (227)

Next

/
Thumbnails
Contents