Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
1985. február 11. TOLNA _ KÉPÚJSÁG 5 A környezetvédelem és a közgazdászok Az emberi környezet elméleti kutatása még viszonylag rövid időre tekint vissza. Ennek ellenére nem egy vonatkozásban olyan színvonalra emelkedett, amely már mérhető. A környezetvédelem kérdéseivel, annak sajátos, különös helyzetével a közgazdaságtudomány eddig kevésbé foglalkozott. A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei Szervezete a héten kötetlen klub- foglalkozáson, a szekszárdi Munkásművelődési házban tartotta foglalkozását, melyen Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi titkára tartott előadást, vitaindítót. Az előadó foglalkozott a megye környezeti kultúrájával, környezetvédelmének időszerű kérdéseivel, a környezetvédelem és a közgazdászok kapcsolatával. Ez utóbbi azért is fontos, mert végső soron az ember gazdasági tevékenységével függ össze a környezet problémája, tehát nagymértékben közgazdasági, illetve gazdasági kérdés. A környezetvédelem és a környezet kialakítása, a gazdálkodás közgazda- sági problémái érintik az emberi környezet minden részét. A levegő, a vizek, a városi aglomeráció, a táj, a történeti emlékek és kultúrák védelméig. A környezet a nemzeti vagyon része A környezet és a környezet- védelem problémái nem kapcsolódnak meghatározott társadalmi és gazdasági rendhez. Egyaránt találkozunk vele a kapitalizmusban és a szocializmusban. A fejlett tőkés országokban a környezetvédelem kérdése korábban vetődött fel. Azt is tudnunk kell, hogy a kapitalizmusban jelentkezett legelőbb és legsürgősebben a környezet- védelmi gondok és problémák megoldásának kényszere. A környezetvédelmi költségek viszonya olyan közgazda- sági kategóriákhoz, mint amilyenek az árak, az árszint, a nemzeti jövedelem, a beruházások, a külkereskedelem, az idegenforgalom tartozik. A marxista közgazdaságtan ismert tétele, hogy az emberi társadalom és a természeti környezet kölcsönös kapcsolatban áll egymással, s e kapcsolat egyik alapeleme a termelésben lelhető fel, mint az ember és a természet közti anyagcsere folyamata. A természet általános értelemben, a társadalom létezésének, közgazdasági értelmezésre leszűkítve pedig a termelésben szükségszerű feltétele. A társadalom számára tehát a környezet elsőként mint termelési és fogyasztási tényezők halmaza jelentkezik. Tehát a közgazdasági kategóriának egyik alapvető tartalma. A környezetnek, mint köz- gazdasági kategóriának másodikként megjelölhető tartalma abban nyilvánul meg, hogy a környezet közgazda- sági értelemben használati értékek halmaza is. A környezetnek, mint használati értékek halmazának a felfogása részben lefedi a termelési tényezők szerinti felfogást, mivel termelési tényezők egy része konkrét megjelenési formájukban közvetlenül is használati értékekkel rendelkeznek, azaz emberi szükségletek kielégítésére is alkalmasak. Ebből következik, hogy a környezet — a gazdasági szférával érintkező elemeit tekintve — a nemzeti vagyon része. Védelem vagy gazdálkodás? A fentieket nem szabad komolyan kérdezni. Vagyis nem szabad a környezetvédelmet szembeállítani a környezet- gazdálkodással. A kettő egy, a hangsúly a védelmen van, de a környezetgazdálkodással lehet megoldani a védelmet is. Tolna megyéről ejtve szót, azt kell megállapítani, hogy nálunk a környezet károsodása még nem érte el azt a szintet, mint az ország nagy iparosodott vidékein. Jelentős környezetet szeny- nyező üzemünk nincsen. Nagyüzemeink, mint például a Paksi Atomerőmű, vagy a szekszárdi húskombinát, a simontornyai bőrgyár, jelentős összegeket fordítottak a környezet védelmére. A Paksi Atomerőmű építése azért is került olyan sokba, mivel közel húszmilliárd forintot a biztonságra és a környezet- védelemre fordítottak. A simontornyai bőrgyár a hetvenes években 60 millió forintot költött a szennyvíz tisztítására ... Amikor szóba kerül a környezetvédelem — hangsúlyozta az előadó — akkor többnyire az iparra gondolunk, mint szennyezőre. Pedig a korszerű mezőgazdaság is olyan nagy szennyező, mint az ipar. Ezt a mezőgazdászok tudják a legjobban. A kemikáliák elterjedése, mint tudjuk, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Balaton vize károsodott. tEWkor került szóba a be- szélgetőlplairltnerelk köréiben a Totaa megyei vizeik állapota. Ment jó, megértjük, hogy csak egyetlen Balatonunk van, de nekünk, .toHnai- akniak egyetlen Domborink van, egyetlen tolnai holt Du- na-áigunk, Gunarásunk. Az természetes, hogy nemzeti kincseinket őrizzük, hogy nagy nemzeti tájkörzeteink minden magyar ál- lampoftgámak sajátjának kell lennie. így nekünk, tolnai embereknek saját környezetünkre kell vigyáznunk. Nincsenek nagy szennyezőink — szerencsére. Ne is legyenek. De Tolna 'megye élővizeit a környező megyék nagyüzemei szennyezik ... Ezért nem lehetünk nyugodtak, nem is vagyunk azok. Olyan dolgokra is kell figyelnünk, hogy milyen megoldást találnak üzemeink a galvániszajp elhelyezésére, vagy milyen módon tárolják mezőgazdasági üzemeink a veszélyes hulladékokat. Vajon a közgazdászok tudják-e, hogy tehergépkocsinként évente egy tonna hulladék keletkezik csak a gépkocsi mos ásból ? Vagy milyen kárt okoz a szeméteibelyezés megoldatlansága községeiimlkben ? A környezet közgazdasági tartalma abban is megjelölhető, hogy a környezet, a munkaerő újratermelésének • szükségszerű féltétele. Az újratermelési lehetőségek közé szorosan oda tartozik az ember biológiai lénye, a létfenntartás, a családfenntartás, az Oktatási költségek, de a Balaton jelentősége is, a dombori víz, vagy a szennyvízcsatornák sora... Nagyon fontos a környezet védelmében a környezetgazdálkodás. Csak egy példa: a decsi termelőszövetkezetben feldolgozzák azokat a műanyag tárolóeszközöket, melyek eddig a környezetet károsították. A környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy a szennyező üzemek olyan beruházást terveznek, ami a lakóhely szennyezettségét megszünteti. Ilyen támogatást kért a Földvár Gumiipari Szövetkezet, a Tolnia megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat, a BHG szekszárdi gyára . .. Amikor nincs pénzünk Közgazdászok vetették fel: amikor lett volna pénzünk, A meliorációval, amellett, hogy termőföldet nyerünk, környezetvédelmi hiányosságot is megoldunk. Felvételünk Furkó-pusztán készült, a Lanka-patak tisztításakor. akkor nem védtük a környezetünkét. Most, amikor már égetően famtc® (környezetünk védelme, nincs elég pénzünk. De azt is hozzátették, hogy ehhez az is hozzátartozik: mert nem dolgozunk elég hatékonyan, nem képződik annyi nyereség, hogy a környezettünkre többet költhessünk. Azt azonban figyelmen kívül hagyjuk, ihagy a termelési költségen kívül a szemy- nyeaés következtében másoknak keletkezik kára, másoknak pénzt kell fordítani a károk elhárítására. Ez a kiindulási alapja annak a megállapításnak, hogy a termelésiben a költségeken túl van még egy költségráfordítás is, amelyet a társadalom kénytelen elviselni. Ezek között olyan dolgok szerepelnek, mint a környezeti károk helyreállítása, a levegő- szennyeződés miatt beteggé váltak gyógykezelése ... A környezeti károk részben 'az emberre, az élővilágra, vagy a művi környezetre káros hulladékok részben pénzértékben kifejezhető gazdasági veszteségek formájában érzékelhető. A kárhoz kapcsolódik a környezetvédelem kérdésköre is, amely azt hivatott vizsgálni, hogy egyes környezeti intézkedéseik miiképpen csökkentik a termelés mértékegységében mért könnye zetromtást, vagy a gazdasági értelemben vett, pénzben kifejezhető kárt. — A környezeti károk megelőzésére, elhárítására a természet védelmére a természettudományok és társadalomtudományok mellett a közgazdasági tényezőknek is igen nagy jelentősége van — összegezte a beszélgetést Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi titkára. Szokatlan témát tűzött napirendre a (közgazdászok szervezete. Csak a téma szokatlan. Környezetünk védelme mindannytturik közös ügye. Ebben pedig közgazdászként, vezetőként mindany- nylan sokat telhetünk, kell tennünk. HAZAFI JÓZSEF A hulladékhasznosítás — környezetvédelmi szempontból is fontos. Tolnanémediben a volt kendergyárban hulladékhasznosító üzemet hozott létre a TEMAFORG. Az agrár-felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága szakmunkásokat előkészítő tanfolyama (SZÉT) felvételt hirdet a tanfolyam 1985/86. tanévére. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben, MEZÖGÉP-válla- latoknál, szakszövetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM-MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1985. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Agrár-felsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága, SZET- tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly utca 1. 2103. A jelentkező szakmunkásoknak a tanfolyam vezetősége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoztatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve 1985. április 15-ig kell a tanfolyam címére eljuttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1985. májusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről ennek alapján történik döntés. A képzési idő tíz hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrár-felsőoktatási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizsga után a választott intézmény képzési céljának és idejének megfelelő agrármérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. Agrár-felsőoktatási Intézmények Felsőoktatási Előkészítő Bizottsága, Gödöllő Február: mezőgazdasági könyvhénap Szakkönyvvel könnyebb, eredményesebb Sokkal szebb lesz a kertünk, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést takaríthatunk be, ha szakszerűen dolgozunk. Az alapismeretek elsajátítása nélkül kerti munkánk sem lehet igazán eredményes. Ne sajnáljuk tehát a pénzt, és könyvtárunkat lássuk el a legfontosabb és legújabb szakkönyvekkel. Ha ezeket áttanulmányozzuk, egy-egy fontosabb munka — fajtakiválasztás, telepítés, időszerű tennivalók — elvégzése előtt, nemcsak könnyebben dolgozunk majd, de hatékonyabban is. Az a tapasztalat, hogy a gyümölcsösökben rendszerint semmilyen védekezést nem alkalmaznak a fák korai pusztulását okozó kéregbetegségek ellen. Ez viszont a faállomány jelentős részének leromlását, idő előtti tönkremenetelét sietteti. E betegségek terjedését segíti az is, hogy előfordulásuk és kártételük a fertőzés kezdeti szakaszában általában nem szembetűnő. Dr. Vájná László nemrég megjelent, A gyümölcsfák korai elhalását okozó gombás betegségek című hiányt pótló könyvében részletesen szól a legveszélyesebb betegségekről, és pontos javaslatot, tanácsot ad, miként védekezhetnek ellenük. A fekete-fehér fényképek jól segítik a betegségek felismerését. A kertek leghálásabb dísznövényei az örökzöldek. Ugyanis az év minden időszakában díszítik területünket. Jó részük nem túl igényes, így a gyengébb adottságú kertekben is megmarad, örömet okozva tulajdonosának. Változatos alakjuk, lombszínük, terméseik és virágjaik nagyon tetszetősek, kiemelik, ha kell, takarják a kert egyéb részeit is. Kiválasztásukat könnyíti a 88 színes oldalsorozat örökzöldekről és fenyőkről készített kötete. A könyv 34 lomblevelű örökzöld és félörökzöld fát, cserjét, valamint 54 fenyőt mutat be. A kizárólag hazai kertekben készült színes képek bó választékot kínálnak, s módot nyújtanak a már meglévő növényeink azonosítására is. A szöveges részben a növények jellemző formáiról (virág, termés, hajtás) olvashatunk. Sőt, megtudhatjuk azt is, hogy hol érdemes ültetni ezeket, hol dfszlenek majd a legszebben. A gyakorlati útmutató az ültetéshez ad tanácsokat, ötleteket. Az egzotikus növényeket sokan kedvelik, gyűjtik. Mivel azonban ezek nevelése, ápolása, igényeik eltérnek a nálunk honos növényekétől, eredményes termesztésükhöz feltétlen alapos ismeretekre van szükség. Velich István — V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem! című könyve az egzotikus gyümölcsök, fűszernövények történetéről, neveléséről íródott, a beszerzésükhöz, gondozásukhoz is sok ötletet kínál. A következő növényeket mutatják be: gránátalma, passiógyümölcs, füge, japán naspolya, kávé, dinnyefa, tea, avokádé, kakaó, vanília, citrom, narancs, mandarin, olajfa, bors, banán, szentjánoskenyér, babér, ananász. Országszerte szaporodik a szőlőültetvények száma. Mind több kiskerttulajdonos ültet csemege- és borszőlőket. A fajtakiválasztás mellett a legnagyobb gondot általában a művelésmód megválasztása jelenti. A szőlő ugyanis több évtizedig terem, így feltétlenül meg kell fontolni, hogyan kívánjuk termeszteni. Ehhez ad útmutatást a Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozat Üj magasművelési módok a szőlőtermesztésben című kötete. A könyv hiányt pótló mű. Az utóbbi években ugyanis hazánkban is gyorsan terjednek az új művelésmódok, különösen az egyes- és a kettősfüggöny, ugyanakkor szakszerű kialakításukról, fenntartásukról, a gépesítés lehetőségeiről alig található magyar nyelvű irodalom. Ezt pótolja az új könyv. Az alapismereteket követően az olvasó részletesen tájékozódhat a külföldi és a hazai kutatás eredményeiről, tapasztalatairól. Két nagyüzem, a Hosszúhegyi és a Komáromi Állami Gazdaság szakembereinek kedvező eredményei pedig az új művelésmódok minél tökéletesebb elsajátításában segítenek. Egy-egy művelésmód kialakítását könnyítik a közérthető rajzok, fényképek. Érdemes a könyvet a tél folyamán gyakran forgatni, hogy a tavaszi metszéskor már tájékozottan foghassunk a munkához. A SZEKSZÄRD—PAKSI VlZITARSULAT Felvételt hirdet az alábbi munkaterületekre: — műtárgyépítő (kubikos) brigádokat keresünk az alábbi útvonalról: 1. Kajdacs—Szedres—Tolna, 2. Bonyhád—Grábóc—Mőcsény—Szálka, 3. Kisvejke—Závod—Tevel—Kisdorog—Bonyhád- varasd—Bonyhád—Kakasd. fenntartási részlegünkhöz: Hydrot 1500-as erőgépre traktorvezetőt. karbantartó részlegünkhöz: — mezőgazdasági gépszerelőt, — autószerelőt, — autóvillamossági szerelőt, előkészítési csoportunkhoz: — mélyépítési szakvégzettséggel, gyakorlattal rendelkező normást. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél, Szekszárd, Bogyiszlói út 1. Telefon: 15-911. Bérezés: Megegyezés, illetve a kollektív szerződés szerint. (227)