Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 2. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 4., péntek Mai számunkból BUSZ HELYETT SZERVEZÉS (3. old.) ŰJ EURÓPAI RANGLISTA (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT A SZÁNTÓFÖLDRŐL A KONZERVDOBOZBA (3. old.) Az Ügyintéző intézői Látszatra nincsen sok köze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügymenetet — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügyintézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan változásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerűsödött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Csekély súlyú, mégis érzékletes példát erre. A községi tanácsoknak — a település nagyságától és jogállásától függően — 300—400 különböző nyilvántartást kell vezetniük. Kell, mert jogszabály írja elő. Nem kellene, ha bátrabb lenne a korszerűsítés, az egyszerűsítés — így ítélkeznek tapasztalt szakemberek. Melyik szélső ponton lelhető az igazság? Vagy éppen középen áll? Óvakodjunk a hamari okosságtól, ne tartsuk napjaink nyavalyájának a mindent szabályba foglalást. Régi törekvés ez. Kicsippentett eset a múlt akváriumából: a százkilencven esztendeje, 1794-ben életbe léptetett porosz Allgemeines Landrecht majdnem húszezer törvénycikkelyt tartalmazott...! A mind több és mind részletezőbb jogszabályok — törvények, rendeletek, irányelvek, végrehajtási útmutatások — szinte természetes kísérője az élet bonyolultabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos módosulásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni: a végrehajthatóság. Mert igaz az ókori Róma polgárai által reánk hagyott bölcsesség; sok törvény, sok örvény; a túlságosan sok szabály éppen hogy nem rendet, hanem rendetlenséget teremt. Rendetlenséget, azaz akaratlan szabályszegést, kiskapu nyitogatást, paragrafusok közöti szlalomozást, büntetlenül maradt jogsértést, hiszen az ügyintézőhöz nemcsak akták folyama árad, hanem azokkal egy időben új és módosított, meg egységes szövegbe szerkesztett jogszabályok is hullámza- nak íróasztala, iratszekrénye, hivatali szobája körül. Megtörténhet éppen ilyen okok következtében, hogy a nagy tapasztalaid, gazdag gyakorlatú ügyintéző is elbizonytalanodik, s mert tétovázni kezd, téved. Akkor az állampolgár azt mondja, na, ez sem ért hozzá... Ami nem igaz, ám az állampolgár szemszögéből nézve mégis helytálló, mivel másod- vagy harmadfokon végül is a döntés őt igazolja, már amikor ezt teszi. Az állampolgár ugyanis hajlik rá, hogy amikor nincsen igaza, amikor jogosulatlanul tart igényt valamire, és elutasítják, akkor is hozzá nem értésre gyanakodjon, éppen a valóságos tévedések, a létező melléfogások okán, alapján. Ezért — ezért is — lényeges, az ügyintéző intézői, azaz munka- és intézkedési, döntési környezetének alakítói a kellő súllyal érzékelik-e a végrehajtás-végrehajthatóság ketté nem választható kettősének egységét? Jelenleg hazánkban — az élet valamennyi terepét figyelembe véve, s tudva azt is, hogy a vezető hely a gazdaságnak jut benne — ötezer hatályos jogszabály van. A felszabadulás óta összesen, a ma hatályosokkal együtt huszonötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. A huszonötezresre aligha mondhatjuk, csekélység, bár igaz, ezeknek a jogszabályoknak az egy része — mint például különböző nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás — a szakembereknek, a szakigazgatásnak csupán szűk körét érintette, érinti, azaz a mindennapos gyakorlatban nincsen szerepe. Ennek ellenére sem ítélhetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok kibocsátói is nehezen igazodnak el saját szövegükben — amit az évek folyamán többször módosítottak —, nemhogy azok, akik a tanácsoknál, más hivataloknál, hatóságoknál, közüzemi vállalatoknál az íróasztalnál ülnek. S akkor az ügyfelet — akinek bizony önérdeke az eligazodás — még meg sem említettük...! Társadalmi igény — és szükségszerű haladási irány — fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott,' „érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában”. Gyanítjuk, a közigazgatás átszervezésén túl, a lakosság ügyeinek intézése minden más terepén is szükséges a korszerűsítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés, fokozott megbecsülés hármas elvének érvényesítése, aminek fejében mindaz hathatósabban számon kérhető, ami az ügyintéző kötelme, joga, lehetősége. Az azonban veszedelmes tévedés lenne, ha úgy hinnék (bárkik) is, de főként az ügyintéző ügyeinek intézői, hogy ezzel vége a teendőknek. Mert seregnyi tényezőre az ügyintézőnek semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor kiszolgáltatottja és nem szolgálója a jognak, amibe sem az ügyintéző, sem az ügyfél nem törődhet bele. De elég-e, ha csak ők elégedetlenek...?! VERESS TAMÁS A középfokú oktatás személyi feltételeiről tárgyalt a megyei tanács vb A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap két, igen élénk vitára serkentő témát tűzött napirendjére. Dr. Nedók Pál, osztályvezető beszámolója alapján megtárgyalta a testület a megyei tanács közlekedési osztálya másfél éves tevékenységét és megállapította, hogy az új osztály létrehozása az ügyfélfogadásban, ügyintézésben nem okozott megtorpanást, s mint ezt a Közlekedési Minisztérium képviselője, Tóth István is megerősítette: a feladatok ellátását folyamatosan végzi, az osztály hatásági tevékenysége megfelelő. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a KPM szervezetének korszerűsítése a közúti, gépjárműközlekedési és hajózási alágazatokban is maga után vonta a hatósági szervezetrendszer és a hatáskörök korszerűsítését. A megszüntetett Autófelügyelet és Autóközlekedési Tanintézet feladatait részben az új, országos hatáskörű Közlekedési Főfelügyelet, részben a megyei tanácsoknál 1983. július 1. napján létrehozott közlekedési osztályok látják el. így, ez alkalommal először került a megyei tanács vb ülésének napirendjére a feladatait tekintve nem csekély munkaterhelésű osztály szerteágazó és nagy felkészültséget igénylő tevékenysége. Mint azt a vb megállapította, az osztály és intézményed eredményes munkájának elismerése mellett nem csekélyek további feladatai sem. Biztosítani kell a még színvonalasabb, kulturáltabb munkavégzéshez szükséges jobb tárgyi feltételeket. Törekednie kell az új osztálynak — megtartva tevékenységének eddigi színvonalát — az ügyintézési határidő csökkentésére is. Továbbá kiemelt figyelmet kell fordítania a község—megye kapcsolatokban a községek ágazati feladatainak segítésére. Póla Károlyinak, a művelődési osztály Vezetőjének a középfokú oktatás személyi feltételeinek helyzetéről, a fejlesztés feladatairól készített beszámolója a nyitó napirend témájánál is nagyabb érdeklődést váltott ki. A magyarázat kézenfekvő: a középfokú oktatás személyi feltételeinek helyzetét, a feltételek fejlesztésének feladatait a megyei tanács vb az MSZMP KB 1972. júniusi ‘határozatának megjelenése óta önálló napirendként nem tárgyalta. A fejlesztés irányát az 1973. decemberi, a közoktatás helyzetével és feladataival foglalkozó tanácsülés határozta meg, majd az 1979. decemberi tanácsülés foglalkozott átfogóan a középfokú Oktatási intézményhálózat fejlesztésének távlati célkitűzéseivel. Ezt követően a nagy létszámú korosztály középfokú intézményi fogadására 1983 tavaszán készült átfogó tervet az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tárgyalta meg még ez év őszén. Póla Károly osztály- vezető beszámolója tulajdonképpen erre az utóbbi elemzésre támaszkodva tárta fel a középfokú oktatási intézetek személyi feltételeinek helyzetét. Figyelemmel a megyei párt- és állami szervek évek óta tartó és rendszeres együttgondolkodása során feltárt tennivalókra is. A napirend felett nyitott vita szenvedélyessége jól érzékeltette a személyi feltételek fejlesztésének feladataival kapcsolatos gondok nagyságát, lévén a középfokú intézmények személyi ellátottsága jelenleg is a tényleges szükséglet alatt. Ez idő szerint a legjobban ellátottak a szakközépiskolák, ahol az állományi létszám csupán hattal marad el a szükséglet mögött. A gimnáziumok tanárszükséglete viszont tizenhattal nagyobb a jelenlegi — 204 fős — állományi létÜlést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Finn Köztársaság miniszterelnökének, Kalevi Sorsának hazánkban tett hivatalos látogatásáról adott tájékoztatót. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács a Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján áttekintette a Fogyasztók Országos Tanácsának tevékenységét. Elismerve a tanács és aktivistáinak eredményes munkáját, felkérte a Fogyasztók Országos Tanácsát, hogy a lakosság érdekében aktívan működjék közre a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvény érvényesítésében, s fordítson nagyobb figyelmet a szolgáltatások színvonalára. A kormány áttekintette a videotechnika szélesebb körű hazai alkalmazásának néhány kérdését. Utasította az illetékeseket, hogy dolgozzák ki a videogyártás és -kiadás, valamint a terjesztés és forgalmazás jövőbeni rendjét. (MTI) J) Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A Szekszárdi Húsipari Vállalat a lakosság'jobb ellátásáért számnál. Nyolc idegennyelv- (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP XIII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny célja az élelmezésiparban is az ország előtt álló legfontosabb feladatok teljesítése, a gazdaságosság és a minőség javítása, a takarékosság és a nemzetközi versenyképesség fokozása. Kedvező visszhangot váltott ki az élelmiszeriparban a Gyulai Húskombinát kollektívájának felhívása. A húskombinát ugyanis elsők között kezdeményezte az ágazatban a versenyt. Felhívással fordultak a húsipari vállalatokhoz, hogy vállalásaikkal, a belföldi ellátás színvonalának javítását és a hús, húskészítmények exportja növelésével készüljünk a kongresszusra, ünnepeljük a neves évfordulót. A felhíváshoz a Szekszárdi Húsipari Vállalat kollektívája, ezen belül 55 szocialista brigádja — 950 fővel — csatlakozott. A munkaverseny-vállalá- soknak az értékelése havonként történik, így a vállalat dolgozói, szocialista brigádjaink folyamatosan figyelemmel kísérhetik az eredmények alakulását. Vállalásaink pontjai között szerepel, hogy a sertésvágási tervünket 4 százalékkal túlteljesítjük, mellyel export árualapunkat növeljük. Vállalásunk további pontja a főbb technológiai területeken (darabolás, csonto- zás) a kihozatali normák javítása a bázishoz képest. Ezen a területen javuló tendencia mutatkozik. A szállítás jobb szervezésével, a kihasználtság növelésével a szállítási költséget 5 millió forinttal csökkentjük a tervezetthez képest. Ezt a vállalásunkat 7,4 millió forintra teljesítettük. A tervezett rubel elszámolású Luncheon Meat termelésünket 220 tonnával növeljük, mely 14,8 millió forint többletárbevételt eredményez vállalatunknak. Vállaltuk, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében hat új termékkel növeljük a választékot. Eddig már öt új termékkel találkozhatott a vásárlóközönség. A termékek a tájjellegnek megfelelő elnevezést kaptak: Koppány virsli, Tolnai szüret kolbász, Völgységi szíves, Sárközi paprikás és Szekszárdi fokhagymás néven kerültek forgalomba. Vállalásaink között szerepelt az olcsó termékek arányának növelése. Ezek tervezett 3 százalékos növelését vállaltuk, ennek teljesítése 5,3 százalékot tesz ki jelenleg. Decemberben kommunista műszakot szerveztünk, amelynek bevételéből 80 ezer forintot az épülő új Nemzeti Színház egységszámlájára kíván vállalatunk kollektívája befizetni. A fenti eredményekhez vállalatunk teljes kollektívája hozzájárult. Ezen belül az 55 szocialista brigádból kiemelkedő teljesítményt nyújtottak sertésvágási terveink teljesítéséhez a felvásárlási területeken működő és az elsődleges feldolgozó üzemek brigádjai, valamint a konzervüzemben dolgozó szocialista brigád. A fenti brigádok túlórák, szombati műszakok vállalásával tették lehetővé az eredmények elérését. Az új munkaverseny-szabályzatban rögzítettek figyelembevételével megtörtént a szocialista brigádok féléves és I—III. negyedéves teljesítményének értékelése. Az 55 szocialista brigádból az értékelő bizottság a kiemelkedően dolgozó 29 szocialista brigádot évközi pénzjutalomban részesítette. VALENTIN FERENCNÉ munkaverseny-szervező Az eredmények a vállalat eg ész kollektívájának köszönhetők
