Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-08 / 5. szám
1985. január 8. I Iskola kóstolgató A mi sulink: a kéri — A mi iskolánknak van a leghosszabb neve a megyében — mondja Sólyom Krisztina, a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Gépíró-gyorsíró Iskola negyedikes szakközép- iskolás hallgatója. — De félre a tréfával. A napokban tartottuk meg ifjúsági parlamentünket, ahol megbeszéltük gondjainkat és természetesen az eredményeinket is. Gondjaink között szerepelt, hogy nagy iskola a miénk — több mint 700- an tanulnak itt — ezért nagy a zsúfoltság, két helyen tanítanak és sokszor látni csellengőnek látszó diákokat, akik éppen a másik iskolába mennek órára. — A jó közösség kialakítását is gátolja, hogy iskolánkban nincs klub, olyan hely, ahol igazán összejöhetnénk. A sokrétűség is zavar bennünket. Nyolc szakközépiskolai, tizenhárom szakmunkás- és két gépíróosztály van az iskolában. — Sok minden köt össze bennünket. A szakközépiskolában ugyanúgy tanuljuk az eladói szakmát, mint a szakmunkásképzősök. Természetesen nekünk érettségink is lesz és inkább általános ismereteket sajátítunk el. A szakmunkásképzőben speciálisabb eladói ismereteket szereznek. — Elég nagy divat, hogy a szakmunkásvizsgával rendelkező fiatalok levelező tagozaton három év alatt leérettségiznek. Folytatják tanulmányaikat. Ez azért is fontos, mert rájönnek arra, hogy ma a kereskedelemben is sokoldalúan művelt emberekre van szükség. — Jellemző, hogy a mi szakmánk is elnőiesedett. Csak mutatóba találni fiúkat az osztálytermekben. Pedig a régi nagy hírű kereskedők, mind férfiak voltak. Gondolom, ez azért is van, mert a keresetek nem a legjobbak és férfiak ennyi fizetésért nem szívesen dolgoznak. — Az előbb a fiúkról beszéltem. Az az érdekes, hogy már a második számítógépes tanfolyamot indították el az iskolában. És óriási az érdeklődés. Pedig általában a számítógépek iránt a fiúk érdeklődnek. A két szakkör speciális dolgokkal foglalkozik. Az első tisztán matematika jellegű, a másikban pedig a számítógép szakmai alkalmazásáról van szó. — Most készülünk a szakmai vetélkedőre. Ez minden évben nagy szenzáció. A negyedikesek közül mindenki részt vesz ezen a versenyen. Jó összemérni, vagyis lemérni az érettségi előtt: mit tudunk? Természetesen ennek a versenynek is van tétje. A legjobbak országos döntőben mérik össze tudásukat. — A gépíró-gyorsíró iskolában 60 lány ismerkedik szakmájával. Képzésük ma már kiterjedt. Nemcsak szakmai dolgokat tanulnak, hanem általános ismereteket is. Ma már a gépírótól elvárják a munkahelyen, hogy mindenhez értő ember legyen. Erre próbálja felkészíteni őket két év alatt az iskola. — Feltétlenül szólni kell arról, hogy a mi iskolánkba rengeteg olyan diák jár, akinek a szülei itt szereztek vagyis kaptak egy életre útra- valót, itt lettek szakemberek. A kapcsolat a szülők és az iskola között ezért is jó, hiszen szüléink jó része ismeri tanárainkat, mivel ők is idejártak ezelőtt tizenöt—húsz évvel.... H. J. — G. K. A szekszárdi kereskedelmi szakközépiskola Fejlődő mezőgazdasági termelési rendszerek A termelési rendszerek további fejlesztéséhez jó alapot adnak az eddigi eredmények. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban a rendszerszervező nagyüzemek, közös vállalatok munkájára továbbra is igényt tartanak a partnergazdaságok, ám több ágazatban is a feltételek korszerűsítését várják, és nagyobb támogatásra számítanak például az üzem- és munkaszervezésnél, valamint a kedvezőtlen termőhelyek kihasználásánál — ezt állapította meg a MÉM- ben elkészült összesítés, amely a mezőgazdasági termelési rendszerek működésének tapasztalatait összegezte, különös tekintettel a fejlesztés irányaira. A mezőgazdaságban jelenleg 69 termelési rendszer működik. A szántóföldi növénytermesztőket húsz ilyen szervezet fogja össze, a tag- gazdaságok, vállalatok száma már meghaladja a 2200-at. A hozzájuk tartozó termő- terület megközelíti a 3 millió hektárt. A fontosabb növények nagyüzemi vetésterü. létének közel 90 százalékát művelik e társulások keretében. A továbbiakban a rendszereket szervezők, gazdaságok és közös vállalatok nagyobb szakmai lehetőséget kínálnak a különféle ágazatok társítására; igyekeznek bővíteni az eddiginél széles-- körűbben használható gép. rendszerek körét, és elterjeszteni azokat az üzem- és munkaszervezési módszereket, amelyeket több növényi kultúra termesztésénél is fölhasználhatnak. Javítani akar. ják a szaktanácsadói munkát a kedvezőtlen természeti adottságú nagyüzemek felkarolására. A takarmánytermesztés hatékonyságának javítására azt tervezik, hogy korszerűsítik a termőföld többszöri hasznosítását előse. gítő termelési struktúrákat. Az állattenyésztési rendszerek száma jelenleg 24, a rendszereket szervezők 2500- nál több gazdasággal alakítottak ki szoros együttműködést. Méreteikre az is jellemző, hogy a sertéságazat nagyüzemi termelésének mintegy felét integrálják. A MÉM szakemberei szerint ezek a rendszerek jól segítették a hozamok növelését a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában is, ám a továbbiakban jobban kell törekedniük arra, hogy a takár- mánytermeléstől a végtermék értékesítéséig átfogják a tér. melés egész láncolatát. A kertészeti termelésben a rendszerek száma fokozatosan csökken, ugyanúgy a hozzájuk tartozó termőterület is. Mindez összefüggésben van a kistermelés fellendülésével is. A termelési rendszereknek ezt a folyamatot egészséges határok közé kell szorítaniok, ami egyebek kö_ zött azt jelenti, hogy többet kell tenniök a nagyüzemi és kisüzemi kertészeti munka- megosztás ésszerűbb elrendezéséért. (MTI) Olcsó cipők Dunalöldvárról Hazánkban mindeddig hiánycikknek számító cipők gyártására készült fel a du- naföldvári gumiipari szövet, kezet. A szellős, könnyű és olcsó lábbelik felső része különböző textilanyagokból készül, az egyik változatban házicipőkhöz, a másikban pedig utcai cipőkhöz. A házicipők gyártását már e hónapban megkezdik, 34-es nagyságtól a 46-osig, összesen 150 ezer párat akarnak készíteni az idén. Az utcai textilcipők szériagyártásához májusban fognak hozzá a dunaföldvári üzemben. Ügy számítják, hogy ezekhez a cipőkhöz 200 forintnál olcsóbban jut hozzá a vevő. A gyártmányfejlesztést pénzügyileg támogatja a pécsi cipőnagykereskedelmi vállalat, és átveszi az ösz- szes terméket. A gyártáshoz szükséges gépek Gottwaldov- iból, a csehszlovákiai legnagyobb gumi- és cipőgyárból érkeztek Dunaföldvárra, mégpedig árucserével. A szövetkezet dolgozói évente 8—10 millió forint értékben varrnak textil és bőr cipő- felsőrészt a gottwaldovi gyár megrendelésére, s ezért cserébe kapta a dunaföldvári szövetkezet a cipőgyártó gépeket, valamint azt a textil- anyagot, amely az itthon forgalomba kerülő kényelmes lábbelik készítéséhez szükséges. A két cég között tíz év óta áll fenn kapcsolat, a csehszlovákiai vállalat közreműködésével korszerűsítették néhány éve Dunaföldvá. ron a gumicsizmagyártást. tolna \ NÉPÚJSÁG 3 Felhívás és brigádverseny A BHG Híradástechnikai Vállalat üzemi lapjában olvastam a következő felhívást. „A BHG 4. számú gyár Puskás Tivadar és Egyetértés szocialista brigádjai felhívással fordulnak a vállalat valamennyi dolgozójához és szocialista brigádjához, hogy járuljanak hozzá a BHG tatabányai gyárában dolgozó Sági Józsefné Bernadett nevű kislányának újabb szem- műtétköltségéhez.” A felhívás közli még, hogy olyan kislányon kellene segíteni, akinek nem adatott meg születésétől kezdve, hogy lásson, és az orvosok szerint remény van a gyógyulásra. Majd így folytatódik: „Az egyszeri szemműtét reményt adott arra, hogy egy újabb műtét után a kislány láthasson. A műtét költsége mintegy 100 000 forint. Kérjük a brigádok csatlakozását felhívásunkhoz, hogy anyagi lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a műtéthez.” Annyit még hozzá kell tenni, hogy az orvosi beavatkozásra külföldön kerülne sor. A felhívás nyomán kerestem fel a BHG szekszárdi gyárában a két szocialista brigád néhány tagját. Máté Lászlóné — betanított munkás — két gyermek édesanyja, Kiss Józsefné — az Egyetértés brigád vezetője —, szintén két gyermeket nevel. Csongrádi Imrénének, — aki betanított forrasztó — három gyermeke van, ő és Leposa Ildikó a Puskás Tivadar szocialista brigád tagjai. — Kérem, mondják el, miért tették közzé ezt a felhívást? Rövid gondolkodás után Máté Lászlóné és Kiss Jó- zsefné is szinte egyszerre kezdik mondani, aztán Máté- né folytatja: — Olvastunk arról, hogy a szülők csak később, három hónap után vették észre, hogy kislányuk nem lát, és hogy egy már elvégzett műtét után újabbra van szükség ahhoz, hogy láthasson a gyerek. — Nekünk is vannak gyerekeink — kapcsolódik be Kiss Józsefné — és soha nem tudhatjuk, hogy mikor kerülhet az ember hasonló helyzetbe, vagy miikor szorul a közösség támogatására. — Hogyan fogadták a gyárban a felhívást? — A 48 brigádból 38 csatlakozott, és kívülállók is segítettek. — Milyen összegre gondoltak önök személyenként? — Az összeget ugyan nem közölték a felhívásban, de 50 forintra gondoltunk, illetve arra, hogy ki-ki lehetősége, tehetsége szerint segítsen. — Tudják, hogy mekkora összeget ajánlottak fel a támogatók? — A mi gyárunkból karácsony után 20 630 forintoi küldtünk el Tatabányára — mondja Csongrádi Imréné. — Arról tudnak-e, hogy a többi gyárban hogyan fogadták az önök kezdeményezését? — Pontosan nem tudjuk, de gondolom, az emberségben ott sem lesz hiány, s bízunk abban, hogy a kislány meggyógyul. — Szeretném hozzátenni — mondta Fredrich Anna, a gyár munkavenseny-felelőse, hogy ezen a felhíváson kívül még egyéb akciókba is bekapcsolódtak a brigádok. Megemlítem a Nemzeti Színház építéséhez felajánlott Leposa Ildikó, a Puskás Tivadar szocialista brigád tagja Csongrádi Imréné betanított forrasztó támogatást, a decs! öregek napközije részére adott ajándékokat, vagy az iskolai osztályok patronálását. Természetesen részt vesznek a brigádok a szocialista brigádverseny-mozgalomban is, amelyet külön értékelünk. — Beszélne erről kicsit részletesebben ? — A brigádok versenyvállalásai a gazdasági munkához, annak javításához kapcsolódnak. Nem általános vállalások, hanem olyanok, amelyeknek elvégzése mérhető, értékelhető. — Felsorolna néhányat? — Közreműködnek a termelési feladatok megoldásában, ahol a cél a minőség javítása, az anyag- és energia-megtakarítás, az állásidő csökkentése, a társadalmi munkaakciókon való részvétel, kommunista műszakok vállalása, és még meg kell említenem a tanfolyamokon, politikai, kulturális rendezvényeken való részvételt is. — Mi volt az elmúlt év legjelentősebb eredménye a brigádok vállalása terén? — A gálvánüzem rekonstrukciója, amit igen rövid határidővel készítettek el dolgozóink, az értéke 257 000 forint. Igaz, éjt nappallá téve munkában voltak. Ügy érzem, hogy ami ebben a gyárban történik, ahhoz közöm van, s az emberek is így vannak ezzel. Lehet számítani munkájukra, de az is igaz, hogy az elismerést is elvárják, legyen az anyagi vagy erkölcsi. — Hogyan tudná összegezni az elmúlt év eredményeit a brigádok vállalásai és teljesítései alapján? — A vállalásokat ismerjük, de a teljesítések értékelését ez év januárjában végezzük el. Az eredményeket május 1-én ismertetjük, és ott adjuk át az okleveleket, jutalmakat. A BHG 4. számú szekszárdi gyárában most folyamatos munka mellett az értékelést és a tervkészítést végzik. A közeli napokban munkahelyi tanácskozásokon ismerhetik meg a dolgozók az 1985. esztendő legfontosabb feladatait. SZARVAS ANTAL Fotó: Kapfinger András Kiss Józsefné brigádvezető (elöl) és Máté Lászlóné munka közben
