Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-07 / 4. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1,80 Ft 1985. január 7., hétfő HIDEGBEN IS MELEGÜK VOLT • (3. old.) A BEJÁRÓ DOLGOZÓK ÉS A KÖZÉLET (3. old.) MIÉRT SZABHATÓ KI GAZDASÁGI BÍRSÁG? (4. old.) SIKERES ÉVADOT ZÁRT A PAKSI SE (5. old.) ŰJ MÓDSZEREKKEL! ?) — ÜJ FELADATOK ELŐTT (6. old.) Gromiko és Shultz Genfben Ma kezdődnek a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Hosszú Idő után ismét találkozik és tárgyalóasztalhoz fii a világ két vezető hatalmának külügyminisztere. (Telefotó) Vasárnap reggel Genfbe érkezett Shultz amerikai külügyminiszter, s délután szovjet partnere, Andrej Gromiko. Kettejük találkozója hétfőn kezdődik a rendkívüli nemzetközi érdeklődés, s egyúttal az óvatos várakozások jegyében. A kétnapos eszmecsere célja, hogy megvizsgálják: milyen keretekben és milyen célkitűzésekkel volna lehetséges megkezdeni a tervezett új tárgyalásokat, a nukleáris és az űrfegyverzetek teljes kérdéskörében. Mint emlékezetes, a két nagyhatalom fegyverzetkorlátozási tárgyalásai 1983. végén megszakadtak. A Szovjetunió, amely nagy erőfeszítéseket tesz, hogy sikerre vigye a hadászati támadófegyverek, illetve a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról hosszú éveken át folytatott tárgyalásokat, a Reagan-kormány példátlan fegyverkezésével, újabb erőpolitikai kísérleteivel került szembe. Ezek keretében többek között megkezdték több száz további nukleáris fegyverhordozó nyugat-európai telepítését — olyan támadófegyverekét, amelyek néhány perc alatt elérhetik a Szovjetuniót. E helyzetben a szovjet politika számára nem maradt más választás, mint megtenni a szükséges katonai ellenintézkedéseket, s egyúttal leszögezni: a Szovjetunió nem kíván látszattárgyalásokon részt venni, amelyeken az amerikai fél célja nem a megegyezés, hanem a fegyverkezés palástolása. A Reagan-kormány, amely első négy évében érdemi tárgyalásokra nem volt hajlandó, második ciklusát — legalábbis szavakban — azzal nyitotta meg, hogy a fegyverzetek korlátozásáról való tárgyalási, megegyezési készségét állította előtérbe. A változásban — amely eddig csak a hangvételben mutatkozik — két fő tényező játszhatott szerepet. Az egyik, hogy világossá vált: mind az amerikai, mind a nyugateurópai közvélemény túlnyomó többsége növekvő nyugtalansággal figyeli a Reagan- kormány féktelen fegyverkezését, . erőpolitikáját, s bár egyetért a fegyverzetek bő- vitésével, nem hajlandó támogatni olyan politikát, amely nukleáris konfliktus küszöbére sodorhatja a világot. Nem kevésbé fontos tényező a Szovjetunió higgadt magatartása. Szovjet részről világossá tették, hogy nem engednek a nyomásnak, nem engedik megbontani a két nagyhatalom lényegi egyensúlyát, amely mind a hadászati, mind az egyéb fegyverfajtáknál fennáll. Ugyanakkor változatlanul készek az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és engedmények alapján megállapodni a különböző fegyverzetek csökkentésében, illetve eltiltásában. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai kormány megkezdte az űrhadviselés előkészítését: arra hivatkozva, hogy a szovjet rakétafegyverek ellen „védené” meg a lakosságot, illetve saját nukleáris fegyvereit, minőségileg új elemet készül bevinni a fegyverkezésbe, amely — rendkívüli veszélyessége mellett — megkér- dőjélez minden fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési tárgyalást, megegyezést. A genfi tárgyalások küszöbén nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió változatlanul hajlandó komolyan tárgyalni és a kölcsönös biztonság alapján megegyezni. A szovjet politika elsőrendű célja megakadályozni, hogy a rendkívül költséges és veszélyes fegyverkezési versenyt még a világűrre is kiterjesszék. Az amerikai felet illetően teljes a bizonytalanság: a Shultz külügyminisztert kísérő népes küldöttségben a reális stábnak tartott irányvonal képviselői éppúgy ott vannak, mint a szélsőségesek, akik nem is rejtik véka alá, hogy a tárgyalások alatt azt értenék: fogadja el a Szovjetunió az egyoldalú előnyökön alapuló amerikai feltételeket — ugyanazokat, amelyéket az elmúlt években elutasított. A külügyminiszteri találkozóra hatszáznál több újságíró sereglett már Genfbe, ám a tájékoztatás — legalábbis az első szakaszban — szerénynek ígérkezik. Gromiko és Shultz hétfőn délelőtt a Szovjetunió, délután az Egyesült Államok képviseletén tanácskozik, a kedd délelőtti harmadik tanácskozás színhelye ugyancsak a szovjet misszió. Nyitva hagyták a lehetőséget, hogy — szükség esetén — kedden délután negyedszer is találkozzanak. Maga a tény, hogy a két nagyhatalom külügyminisztere hosszú évek óta először folytat ilyen beható eszmecserét, nyilvánvalóan valamelyes biztatást jelent. Az amerikai politika vonalában azonlban nincsenek jelek komoly változásra, ezért genfi megfigyelők már azt is fontos eredményként értékelnék, ha a találkozók után bejelentenék: a két fél belátható időn belül, megfelelő szinten ismét részletes tárgyalásokat folytat a fegyverkezés korlátozásáról, illetve a szovjet —amerikai viszony egyéb kérdéseiről. Gromiko és Shultz nyilatkozata George Shultz amerikai külügyminiszter megérkezése után tett rövid nyilatkozatában azt mondotta, hogy „építő és pozitív” szellemben érkezett a tárgyalásokra. Hozzátette, „komoly vitákra” számít a tárgyalásokon és tudatában van annak, hogy nem lesz könnyű haladást elérni. Az amerikai külügyminiszter úton Genf felé újságíróknak nyilatkozva változatlanul titkolózásba burkolód- zott az amerikai tárgyalási pozíciókat illetően és csak annyit mondott, hogy „néhány nagyon érdekes és észszerű” meggondolást tesznek majd a tárgyalóasztalra Genfben. Shultz ugyanakkor a megismétlődő kérdésekre: Mi a washingtoni álláspont a genfi tárgyalások lényegét, az űrhadviselésre vonatkozó amerikai terveket illetően? — változatlanul kitért és csak annyit mondott, hogy az amerikai fél kifejti majd álláspontját és a későbbiekben mutatkozik meg, hogyan alakulnak a tárgyalások. Andrej Gromiko a szovjet diplomácia vezetője repülőtéri beszédében kijelentette: „Azért jöttem Genfbe, hogy George Shultz amerikai külügyminiszterrel megvitassam az űrfegyverekről és a nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalásokkal ösz- szefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok korábban elvi megállapodásra jutott arról, hogy tárgyalásokat kezd erről az összefüggő kérdéscsoportról. Megállapodás született arról, hogy ennek a találkozónak az lesz a célja, hogy közös értelmezést dolgozzunk ki a folytatandó tárgyalások tárgyáról és céljairól. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy mi ezen a találkozón is a Szovjetunió elvi (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap este minden út járható vnlt megyénkben A közúti igazgatóság központi ügyeletétől vasárnap este jó híreket kaptunk: Tolna megye valamennyi főútvonala járható volt. Az útfelületen azonban még vannak kisebb hófoltok, egy-két centiméter vastagságúak ezek, s a közlekedőkre veszélyesek. Az utak sózását a nagy hideg miatt megszüntették. Az alsóbbrendű utak is járhatók személygépkocsikkal. Bár vasárnapra virradóan, illetőleg szombaton még több helyütt voltak kisebb átfúvá- sök, inkább a személykocsiknak adva akadályt, mint nagy tehergépkocsiknak. A főútvonalak emelkedőire külön figyelmet fordítottak, Bonyhádon, Dunakömlőd térségében és főleg Kétyen állandóan szórták a jeges felületet. Vasárnap a szokásos rend szerint közlekedtették a tejet szállító tartálykocsikat, az állattenyésztő telepekről a feldolgozó üzembe vitték a frissen fejt tejet. A pékségekben is megkezdték tegnap a munkát, a mára szükséges kenyér és péksütemény készítését. Remélhetőleg időben eljut az üzletekbe a pékáru és a tej is, mert a szállító vállalatok is felkészültek az ilyen havas időjárás okozta nehézségek leküzdésére. A Volán illetékesei azt jelentették, hogy a távolsági autóbuszjáratok 10—20 perces késéssel közlekedtek, a helyközi járatok közül több kimaradt az üzemanyag- rendszer elfagyása miatt. A helyi járatok közül a hegyi vonalakon szombaton este és vasárnap a kora reggeli órákban kimaradtak járatok, ezekkel az útszakaszokkal nem tudtak megbirkózni az autóbuszok. A megye területén a MÁV járatai percnyi pontossággal közlekedtek, a hómagasság még az erősen hefúvott helyeken sem érte el azt a szintet, ami fennakadást okozott volna. A szekszárdi hőközpont ügyeletese elmondta, hogy szombaton a megyeszékhely Jókai utcai központjában volt másfél órás üzemzavar, nagyobb fennakadás nem volt, a lakások hőmérsékletét feltudták fűteni 20 fokosra. Vasárnap néhány apróbb bejelentés érkezett: kilyukadt egy radiátorcső, ezt gyorsan kijavították. Ugyancsak szerelőnek kellett kimennie a Kadarka lakótelepre, ahol az egyik lakóépületben arra panaszkodtak: nem fűt rendesen két radiátor. A Hunyadi utca 10-ből vízhiányt jelentettek, a Mészáros Lázár utca 3-ból pedig a gyenge fűtésre panaszkodtak. A távközlési üzem ügyeletese elmondta, hogy a hétvégén Kakasd és Bonyhád között szűnt meg a telefonösszeköttetés vezetékszakadás miatt. Vasárnap délután újabb jelzést kaptak: öcsény és Decs között jeleztek vonalhibát. Végül egy jó hír: a mentők ügyeleteseitől megtudtuk, hogy közúti baleset a megváltozott időjárás ellenére sem történt. — Szj—Pj—Sm — A jeges úton keresztbe fordult a Pannónia Mgtsz traktora Bonyhád-Börzsöny előtt a tűkanyarban. A termelőszövetkezet ezen a napon élőállatokat szállított, de ez a szállítmány is szerencsésen rendeltetési helyére érkezett Csernyenko levele püspökökhöz Moszkvában szombaton közzétették annak a levélnek a szövegét, amelyet Konsztantyin Csernyenko intézett dr. Avery Post amerikai és dr. Tóth Károly magyar püspökökhöz, a keresztyén egyházak képviselői konzultatív találkozója társelnökeihez, válaszul arra az üzenetre, amelyet a két püspök intézett a szovjet vezetőhöz. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke leszögezte, hogy szovjet részről gondosan tanulmányozták azokat az intézkedéseket, amelyeket a püspökök üzenete a béke érdekében elfogadásra ajánl az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak. Szovjet részről egyetértenek azzal a megállapítással, hogy nagyon fontos lenne a nukleáris fegyverzet, elsősorban az amerikai és a szovjet nukleáris fegyverzet befagyasztása. A Szovjetunió úgy véli hogyha a két ország, majd őket követően a többi nukleáris fegyverrel rendelkező állam is ilyen kötelezettséget vállalna, akkor jelentősen előbbre lehetne lépni a nukleáris háború veszélyének csökkentésében. Megnyílna a lehetőség a nukleáris fegyverkészletek teljes felszámolásáig vezető csökkentés előtt. Ezek. nék a fegyvereknek a megsemmisítését a Szovjetunió is fő céljának tekinti. A vi,tá£űr militarizálásáról, a nukleáris fegyverek ottani elhelyezéséről szólva Konsz- tantyin Csernyenko érthetőnek nevezte az egyházi vezetők ezzel kapcsolatos aggodalmát. Bizonyos amerikai köröknek az a törekvése, hogy a „csillagok háborúját” kényszerítsék az emberiségre, valóban újabb veszélyt jelent a békére nézve. Ha az Egyesült Államok militarista köreinek sikerül ebben a kérdésben felülkerekedniük, akkor a legveszedelmesebb következményekkel fenyegető, Visszafordíthatatlan helyzet jön létre. A szovjet vezető válaszában Végezetül szólt arról, hogy a háború és a béke kérdésében ma egyformán hallatnia kell hangját minden embernek, függetlenül Világnézetétől, vagy ideológiai meggyőződésétől. A Szovjetunió mindig arra törekedett, s arra törekszik ma is, hogy szorosan együttműködjön a világ valamennyi békeszerető erejével, köztük a vallási körökkel is, amelyek a Szovjetunió megítélése szerint fontos szerepet játszhatnak az emberiségre leselkedő nukleáris veszély elhárításában.
