Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
1985. január 5. NÉPÚJSÁG 11 Üj múzeum Pécsett A Nemes Endre Múzeum épülete a Káptalan utcában A nevezetes pécsi múzeumutcában, a Káptalan utca 5. szám alatt új kiállítás nyílt a napokban, ahol Nemes Endre, Svédországban élő magyar származású művész képei tekinthetők meg. Nemes Endre sorsa hasonlatos sok közép-európai értelmiség sorsához, akit a történelem országról országra űzött, s a hosszú ideig tartó zaklatottság után találta meg helyét Európa valamelyik országában, hogy újabb évtizedek teljenek el, míg ismét kapcsolatot talál Magyarországgal, ahova a nyelv, a kultúra, a hagyomány, s az érzelmek fűzték. Felvidéki tisztviselőcsalád volt a Nágel család: Endre 1909-ben született Pécs- váradon, de hamarosan visz- szaköltöztek Iglódra. Érettségi után Budapesten, Bécs- ben tanult, 1928-tól kezdve Nemes Endre néven a Kassai Munkás című újságban ír, verseskötete jelenik meg. (Testvére, Nágel Lajos a Gondolat című folyóirat szerkesztője, ma neves könyvkiadó Párizsban.) Később Prágába megy: a város ekkor afféle kis európai kulturális központ, sok emigráns él itt: Nemes Endre rajzol, műkritikát ír. Itt ismeri meg a korabeli avangarde irányzatokat, a szürrealizmust. Magyarországról Horthy elől menekült, Csehszlovákiából — 1938-ban — -Hitler elől, mégpedig Finnországba — magyarok csak ide mehettek vízum nélkül. A helsinki festészeti iskola tanára lett, de 1940-ben száműzték az országból, előbb Svédországba, majd Norvégiába ment, aztán baráti segítség révén Norvégia fogadta be. Beállt a hadseregbe, s amikor a németek leverték az ellenállást, Svédországba szökött, ahol internálták. Végül letelepedhetett, ismét festeni kezdett, újságot szerkesztett, tanított. Kiállításai voltak a világnak szinte minden táján: Prágában, Tokióban, az USA-ban. Végül Budapesten: 1970-ben a Műcsarnok a Huszadik századi magyar származású művészek külföldön című tárlaton vett részt. Három év múlva önálló kiállítására került sor Budapesten, 1982-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten és Pécsen. Egyetemi díszdoktor, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetés tulajdonosa. Megpróbáltatásokban, fordulatokban bővelkedő élet, gazdag életmű. Szinte minden anyagot, műfajt kipróbált. Karikatúrákat rajzolt, díszlet- és jelmezterveket készített a Svéd Királyi Operába. Kikísérletezte a nagy hőingadozásokat elviselő zománcból készült művek technológiáját. Márványintarziákat tervezett, köztéri szobrai állnak különböző svéd városokban. A göteborgi kórház számára textiltriptichont tervezett. Igazi műfaja mégis a grafika és a festészet, mégpedig a szürrealizmusnak egy sajátos északi változata, amely jószerivel ismeretlen Magyarországon, mert a magyar művészet a két világháború közti évtizedekben és a felszabadulás után is más irányba fejlődött. Mindenesetre az a több, mint 250 festmény, akvarell, gouache, rajz, kollázs és sokszorosított grafika, amelyet a pécsi múzeumnak ajándékozott a művész, nemcsak Nemes Endre ötvenéves művészi tevékenységét reprezentálja, hanem bepillantást enged a nyugati szürrealista festészet egyik áramlatába is. Nemes Endrét így jellemezte Németh Lajos művészettörténész a pécsi kiállítás megnyitásakor: „a kortárs svéd festészet egyik legjelentősebb alakja iskolateremtő erővel és tekintéllyel van jelen északi hazája képzőművészetében. Nemes Endre ugyanakkor olyan művész, aki éljen bárhol is, a magyar kultúra elkötelezettje marad. Európai szellem, aki nem vált kozmopolitává. Művészete sok- gyökérzetű, mégis egységes, mivel képein együtt él a művészi tradíció és a szüntelen megújulás.” A pécsi múzeum megnyitásának előzményeihez tartozik, hogy Nemes Endre 1935- től 1970-ig nem járt Magyar- országon: csak amikor Ortu- tay Gyula bíztatására hazajött részt venni az említett műcsarnoki kiállításon. S amikor a nyolcvanas évek elején elérkezik hozzá a Baranya megyei Tanács vezetőinek ajánlata egy pécsi mú- zeüm lehetőségeiről, kész műveinek adományozására, hiszen hívja a szülőfalu, Pécsvárad is, ahol élnek idős emberek, akik emlékeznek a Nágel-családra. A Nemes Endre gyűjtemény a Káptalan utca 5. szám alatt kapott helyet, a házat e célra állították helyre. Az épület múltját nem ismerik pontosan a szakemberek, valószínűleg a középkorban épült, jelenlegi alakját a XVIII. században nyerte el. Egyetemes, sátortetős, az ablakokat kőkeret szegélyezi. Kanonok-ház volt hosszú ideig, legnevesebb lakója Koller Pál, a tudós pap volt a XVIII. század végén. A kétemeletes épületben kétszázhúsz grafika és festmény látható, Romváry Ferenc művészettörténész rendezésében. A múzeum hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg abban az utcában, ahol Vasarely, Martyn, Uitz, Amerigo Tot művei és a Zsolnai Múzeum láthatók. GÁRDONYI TAMÁS Kiállításon az elrabolt festmények Örömteljes esemény, karácsonyi ajándék a művészetszerető közönségnek! December 18-ától ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára! Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt, a múzeumban történt műkincsrablás után lezárták az épület emeleti termeit, a Régi Képtárat. Némi felújítás, új biztonsági berendezések felszerelése után, most ismét megnyitották e termeket. Mégpedig új nyitvatartási rendben. Az úgynevezett Spanyol terem reggel 10-től 13-ig, az Olasz szárny délután 2-től 6-ig látogatható. Ez utóbbi termekben látható a hét elrabolt kép közül a már restaurált öt festmény. Az újságíró tanúja lehetett azoknak az izgalmas, felemelő pillanatoknak, amikor a sok viszontagságot megért képeket újból helyükre akasztották. Az idősebb Tiepolo Mária a hat szenttel című alkotása a legjobban megsérült kép. Domenico Tiepolo A szent családfának viszont eredeti színeit adta vissza a restaurálás. A falon függ már a Giorgione követőjétől származó férfi képmás. A Raffaelo kabinetben, ahová a rablók az ablakon át betörtek, helyezték vissza az Ifjú képmását. A restaurátorműhelyben láttuk viszont az Esterházy Madonnát, amint a kisméretű fatáblára festett képet fokozott védelmül klimatikus dobozba helyezték. Egy évig tartó restaurálás (Móré Miklós munkája) sem tudta azonban eltüntetni a fatábla károsodását, s bizonyos surló fényben látható a képen a hosszanti törés vonala. A kép reneszánsz kerete, amelyet még Pulszky vásárok, ugyancsak megsérült, restaurálása még folyik. Addig ideiglenes keretben látható Raffaello remekműve. Restaurálják még a két komoly sérülést szenvedett Tintoretto képet is, jövőre remélhetőleg elkészülnek vele. A múzeum kényszerű lezárását felhasználták más műtárgyak restaurálására, konzerválására. Kifestették és rendbehozták a beázások miatt évek óta zárva tartott lombard-oltárok és a francia gyűjtemény termeit is. A téli beázás és az éjjel-nappali fűtés által megviselt olasz fatáblák is konzerválásra szorultak. — Egy-másfél évig lesz nyitva ismét ílymódon a Szépművészeti Múzeum — tájékoztatott Merényi Ferenc főigazgató. — Előreláthatólag akkor kerül sor a múzeum nagyszabású rekonstrukciójára. Az 1906-ban Herzog Fülöp és Schickedanz Albert tervei alapján emelt épület sem tartalmában, sem formájában nem felel már meg a korszerű múzeológiai feladatoknak. Ezért teljes rekonstrukcióra szorul az épület műszaki, funkcionális rendszere, valamint mű- tárgyvagyon védelme (beleértve például a restaurálási lehetőségeket is). A rekonstrukciót 4—4 és fél évre tervezik, három szakaszban. Vannak olyan épületrészek, amelyekhez nem kell hozzányúlni (grafikai terem, egyiptomi kiállítás). Azt tervezik, hogy ez alatt az idő alatt sem zárják le teljesen a múzeumot, hanem mindig abban az épületrészben mutatnának be 100—150 mesterműből álló válogatást, ahol éppen nem építkeznek. (Kádár) Tóth Attila Mozaiktenger Tengeri csillag vetkezi fényét, hagyja lehullni mélybe szemérmét, lenge-kacéran ring a medúza, éji találkát súg a lagúna, fodroz a hullám, öblíti ingét, szél bodorít rá száz pici csipkét, szundít a kagyló parti homokban, köd-fonalakból szőttes a paplan. A művész képei előtt a megnyitón Raffaello Esterházy Madonna Giorgione követőjének férfi képmása
